Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-03-08 / 10. szám

— Ipartestületi közgyűlés. A f. hó 3.-án összehívott ipartestületi folytatólagos közgyűlés meg­tartatott a jelzett időben. Sietünk kijelenteni és bi­zony némi sajnálattal tesszük, hogy a gyűlés ered­ménytelenül, vagy ha úgy tetszik, az ipartestület­nek egy legelső gyűléséhez nem éppen méltóan fejeződött be. Az ipartestületi és iparhatósági élet kellő meg nem értettségének, összekunfundálásá- nak tünetei mutatkoztak e gyűlésen, melynek egyes kirívó színfoltjait nem akarjuk ez alkalommal a megérdemelt élesvilágitásba helyezni, nem akarva az egész fiatal-intézmény sajnos oly korán mutat­kozó fattyúhajtásai éles késsel való lenyesegetésé- vel-nimbusát sérteni. Mellőzni kívánjuk teháf ez úttal a bővebb komentárt rövid és lehetőleg tár­gyilagos resumében adva elő a gyűlés lefolyását. Körülbelül 50 tag helybeli és vidéki gyűlt egybe a gyűlésre, melyen az iparhatóságot Dr. Dienes Dezső iparhatósági megbízott képviselte. Doby An­tal elnök átgondolt formás beszédben apostrofálja a gyűlés célját rekapitulálja a jelentésben körvo- nalozott tárgysorozatot, melyet teljes terjedelmé­ben elfogadásra ajál, tudomásul venni kér. / Az elnöki előterjesztést követő pár percnyi szünet, csönd a qui tacét consentire videtur elvé­nél fogva, mintha annak teljes egészében való el­fogadtatását mutatta volna. De ez csalóka látszat volt . . . Csakhamar mutatkoztak az ein %i jelentés egyes tételei ellen való állásfoglalás jelei, különösen a jegyző, 300 korona fizetésének a a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében 600 koronára való kiegészítése-és 200 korona diferen- ciának a lefolyt öt hóra történt kiutalása képezte a felszólalás és összeütközés tárgyát, grávámenjé- a melybe a vidék mellőztetésének sértődöttsége is belejátszott, tudva, hogy az ötszáz tagot szám­láló járási ipartestületnek 50—60 százaléka vidéki. Ezen ellenzékies fölfogásnak, Kósa szamosszegi asztalos adott éles hangon kifejezést, a mit Szi­lágyi Gábor sietett erélyes, tüzes hangon magáévá tenni. Az ellenzék, ha jól tudjuk, azt vitatta, hogy a jegyzői fizetés a munkához képest eléggé kielé­gítő lévén, a jegyzőnek a beiratás illetve szegődte- tés, felszabadításkor és más alkalmakkor is ugy- szólva csekély munkával járó elég szép amellékjöve- delme, a mit számításba kell venni. A vidék inkább óhajtaná akár megduplázott fizetés mellett egy direkt külön embert ki a vidéki iparost ne hetenként két szerháromszor percekre szabott időviszonyok mellett szolgálja ki, hanem rendes hivatalszerüen délelőtt és délután, hogy ne kénytelenitessék ismételten be­jönni . . . Ezen a tagadhatatlan megszívlelni való dolgok kissé élesebb hangon történt előadását Doby elnök, Weisz Zsigmond és mások paraly- zálni törekedtek rámutatván a jegyzői fizetés eme­lésének méltányos voltára. A felfogások ezen divergálása Dienes szolga- birót azon kijelentésre ragadta, hogy az elnöki jelentés tulajdonképpen elfogadottnak tekintendő, mert enun- ■ciációszerüen lett mintegy kijelentve. Erre aztán valóságos zivatar tört ki az ellenzék körében, mely magával ragadta az addig ingadozóba! és békésebb elemeket. 10 tag Írásbeli kívánságára szavazás rendeltet­vén el a közgyűlés túlnyomó többséggel 7 szó elle­nében sem fogadta el Dimes szolgabiró proposicióját, sőt határozatid emelte azon álláspontot, hogy az elnöki jelentés a maga teljes egészében el nem fo­gadtatott. Ez aztán azon conzekvenciára vezetett, hogy az egész elöljáróság leköszönt. Dienes szolgabiró érthető felháborodással tá­vozott el a gyűlésről hivatalába, hol a leköszö­nésbe kergetett elöljáróság megjelenve, megbízta azt egyelőre továbbra is az ügyvitel vezetésével, nehogy az ügyvitelben fenakadás álljon be. A mint illetékes oldalról értesültünk, f. hó I7.-érs újabb gyűlésre lesznek összehiva az ipar­testület tagjai, a hol a mindenoldalú érdekek mél­tányos figyelembevételével a hibás dolgok repa- rálva lesznek méltányosan, igazságosan kellő tár­gyilagos mérlegeléssel. — Fegyelmi. A szatmárnémeti-i kamara Szabó Anta1 Mátészalka székhelylyel bejegyzett ügyvédet a 244/191 1. folyőszám alatt hozott s a Kúriai ügy­védi tanácsának 19/1912. ü. t. számú Ítéletével helybenhagyatott Ítélettel az ügyvédi rendtartás 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a 70. §. 3. pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától félévre felfüggesztette. % — Karambol kicsinyben Mátészalkán. Nemde különösen hangzik, hogy a mi fatornyos hazánkban megtörténhetett ilyesmi, itt a hol a va­súti közlekedés vezénylése, mintaszerűen történik. Nem is minősíthetjük az esetelet másnak, mint egy különös véletlennek, a melynek hála Istennek áldozatai nincsenek, de intő példával jó lesz a jövőre lévén a forgalom hova-tovább élénkebb és nagyobb arányú. Az eset különben a követ­kező: 10 óra után, mint rendesen bebaktatott pályaudvarunkra a legkésőbben.jövő két vonat: a a nyíregyházi és a szatmári. Azután tolatás eszközöltetett. A szatmári vo­natból kikapcsolt négy kocsi megindulva erős len- düléssel szaladt a fütőházfelé s bele szaladt a fü- tőházba bemenendő nyíregyházi mozdony hátulsó részébe. A saját súlyától hajtott kocsik oly erősen vágódtak a mozdonyhoz, hogy nagyrésze bezuzó- dott letöredelődzött. A khódulógőz és a kilocscsant forró viz Orosz fűtő fejét és arcát leforrázta, úgy, hogy feje irtózatosan feldagadt. Fekete moz­donyvezető 10 méternyire kivágódott. Orosz fütő a legközelebbi vonattal elment a nyíregyházi kórházba. A kicsiny karambol különben hibás vál­tóállításból következett, melyre szigorú vizsgálat inditatott meg. — A fősorozás. Tekintettel a véderőtörvény tárgyalására, az illetékes minisztérium a március és április hóban tartani szokott fősorozást bizony­talan időre elhalasztotta. — AZ árvizkárosaltakuak. A hegyvidéki kiren­deltség igazgatóságának megbízottja a múlt héten kiszállt Panyolára, hogy a helyszínen szerezzen meggyőződést az ár pusztításáról abból szempont­ból, hogy milyen segélyben részesíthetnék a tönkre­jutott népet. Tervbe vették, hogy a tavasz folya­mán megfelelő mennyiségű vetőmaggal támogatják az árvízkárosultakat. — A szatmári cukorgyár ügye a meg­valósítás stádiumábn jutott. A finanszírozást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vállalta magára. — Szép tett. Egy magát megnevezni nem akaró emberbarát 20 koronát adott át kiadóhiva­talunknak mint Purimkor való farsangosi gyűjtését, hogy a/t a Mátészalkán létesítendő kórházalap javára fordítsuk illetve, iltetékes helyre juttassuk, készséggel teszünk eleget, e nemes intentióju kí­vánságnak. — Alapos fejbeverés. E hó 3.-án Klein Márton nyirmegyesi 19 éves fiatal ember a purim alkalmából mulatni ment át falujából Gebére. Mint ilyenkor az izraelitáknál szokásos egy Grüner Sán­dor nevű gebei Darátjával felöltözött »farsangos- nak« s maszkba jöttek haza Megyes felé. A falu­végén két parasztsuhanc megtámadta Grünert, kire régebbi összetűzés folytán egyik suhanc haragu­dott s most fel akarta használni az alkalmat a »leszámolásra«. Nekitámadtak Grünernek, ám a hatalmas erejű Klein Márton hamarosan legyűrte a két suhancot, ártalmatlanná akarva azokat tenni. Ám az egyik suhanc talpra állva még addig ki nem derített körülmények közt valószínűleg orvul és módon úgy fejbe kólintotta Kieint, hogy a vérel- öntötte. Ismerősök lemosták a fiatal ember sebét s Így a két barát hazament gyalogosan Megyesre. itt még ismerős helyen mulatott is Klein. De nemsokára ájultan esett össze. A mit sem sejtő szülők a purimi Kleinnál szokatlan iszákolásnak tulajdonították a dolgot ágyba fektették. Reggel azonban az ifjú rosszul lelt, ájulásba esett s azon­túl teljesen elvesztette a beszédképességét az az megnémult. A szülők csak ezek után kezdték a do­log okát tudakozni s igy egy gebei ismerőstől tud­ták meg a gebei összeverekedést. A szegény fia­tal ember orvosikezelés okából itt feküdt rokoná­nak lakásán, hol f. hó 7.-én este tiz órakor meg­halt, hol ma délután fel fogják a hullát boncolni, hogy megállapítsák a halál végzetes okát. Az úton­álló suhancok még eddig nincsenek elfogva. — Ki vitte el a szalonát. Gebe községben özv. Kánya Lászlóné lakásába, mig ő távol volt, isme­retlen tettesek betörtek s a szekrényben a ruha­neműt feltúrták, valószínűleg abból a célból, hogy ott pénzt sejtettek. Fáradozásuk sikertelenségét az­tán úgy pótolták, hogy a padlásról 2 oldal sza­lonát magukkal vittek. A csendőrség a tolvajok után erélyesen nyomoz és P. József kosárfonó cigány el­len, ki azonban tagadásban van, az eljárást fo­lyamatba tette. — Régi harag. Ifj Bakos János és Szond József hodászi suhí nclegények régóta haragot táp­láltak Sarkadi János ugyanotlani lakos ellen s csak a kellő alkalmat várták a leszámolásra. Ez be is következet e hó 2-án. Lesből orvul rálőttek Sarkadira, a kit jobb halántékon talált a golyó s haiálos sebet ejtet rajta. A nyíregyházi közkór­házba szállították. A két ifjú korú bűnöst a kántor- jánosi csendőrség a mátészalkai járásbíróság fog­házába kísérték be. — Árvízkár. Panyola községben az árvíz az épületekben 450,000 korona, a jószág állományban pedig 5000 korona kárt okozott. A vetésekben elő­állott kár ma még megbecsülhetetlen. Az épületek túlnyomó része összeomlott. — A legközelebbi országos vásár, melyet József-vásárnak nevezünk f. hó 18.-án lesz megtartva. — A Szatmári Gazdasági-Egyesület állattenyésztési szakosztálya f. hó 6.-án Szatmáron alakuló-ülést tartott. — A pálinka rombold hatása. Budaházi Miklós nyirmegyesi lakos, egy év előtt is még jómódú gazda volt, de rászokott a pálinka ivásra és az ital egy év alatt az őrületbe kergette. A napokban mint közveszélyes őrültet, megkötözve szállították a nagykállói tébolydába. „The Hospital Gazette“ annak or­vosi szaklap a következőképen nyilatkozik: A Ferenc József-keserüviz gazdagabb hashajtó sókban, mint bármely más ásvány­víz. Hatása minden esetben a legnagyobb mértékben kielégítő es sokkal izletesebb, mint a közönséges gyógyszerek“. Ezért úgy hazánk, mint a külföld orvosi tekintélyei minden esetben, mikor betegjeiknek hashaj­tóra van szükségük, határozottan a valódi „Ferenc Jozsef“-keserüvizet rendelik. (26) Tantál villanyégő, 70 % árammegtakaritás, minden helyzetben ég, 16-tói 400 gyertyafényig előnyös árban beszerezhető Pataky Jenő üveg üzletében, Csak MatlthnerTéle magvakat vásárolnak helye­sen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert ta­pasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak ro­vására és a vevők kárára lehetséges. 2—7 Ferster Lajos szoba-, cint- és temp- lomfestök, tapettázók és mázolok. Ajánlják magu­kat minden e szakba vágó munkák gyors és pon­tos elkészítésére a legjutányosabb árak mellett; Lakás: Mátészalka, Jancsár-féle ház. 2—12 GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 12—52 ALUMÍNIUM edény és mindennemű zomán­cozott edény kitűnő minőségben és előnyös ára­kon csakis Feldman Mátyás Fia (Kossuth-utca vá­rosháza mellett) 50 éve létező cégnél szerezhetők be. BELSŐ DOLGOZŐ-TÁRSAK : FÖLDES JENŐ ANONYMUS KÖZGAZDASÁG. i ia. kir. gazdasági felügyelőség ÍIÍL évi jelentése. Hosszú éveken át Szatmárvármegye mostoha gyereke volt gazdasági szempontból a kormány­nak, hol Debrecenből, hol Nyíregyházáról kormá­nyozták, csak a legújabban sikerült odavinni, hogy a kormány belátta vármegyénk gazdasági kultúrája fejlesztésének szükségességét s belátta azt, hogy ez a vármegye tulajdonképpen egy kis Magyaror­szág, melyben a havasoktól kezdve, a bortermő vidékig Imindent megtalálhatunk s a közvetlen és intenzív irányításról gondoskodott. Ennek az ered­ménye lett, hogy az állattenyésztési felügyelőséget létesítette Nagykárolyban, a vármegye székhelyén, majd a hivatal fejlesztése alkalmával a gazdasági felügyelőséget. Köztudomású, hogy a m. kir. gazdasági fel­ügyelőségek még a mai nap is fejlődésben vannak s a kir. gazdasági felügyelőségek eleinte csak a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése terén működ­tek, ma már az állat és baromfi tenyésztés min­den ágazatát felölelik, sőt a legelő ügy rendezése — melynek racionális keresztül-viielétől függ állat- tenyésztésünk jövedelmezőségének garanciája —

Next

/
Thumbnails
Contents