Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-02 / 5. szám
— Levél. Vettük a következő levelet ; Tekintetes Szerkesztő url A kórházügyben megindult mozgalom máig akadémikus jellegűnek mutatkozik. A nyilatkozatok olyanok a melyek megfon- tolandók akkor, ha a kórház építésének anyagi kérdése valamelyes módon megoldhatónak mutatkozik. így hát az anyagi kérdés nyomul előtérbe s biztosan állíthatjuk, hogy ha lesz pénz, lesz kórház is. Éhez a kérdéshez Weisz László ur adta meg a b. lapjában szerintünk is helyes s csupán csak igy helyes magoldást. Ha 5000 korona évi pótadóval biztosítva lesz a kórház felépítésének amortizációja : hozzáláthatunk a megvalósításhoz is. Ekkor előtérbe lép egy nagyon fontos kérdés : hová építsük a kórházat? Erre nézve óhajtok állást foglalni, mert a M. és V.-ben egy olyan nyilatkozatot is találunk, mely ezt a kérdést is érinti s a faiskola mellett j levő területed jelöli meg e célra, már pedig ez rend- j kívül elhibázott dolog volna, amennyiben a beteg szállítása és a kórház hozzáférhetősége szempontjából az egyetlen helyes megoldásnak véljem, ha a kórház az egyenes utón vagy annak egyik mellék- ! utcáján éyől fel. Ezt a kérdést annál fontosabbnak találjuk, mert ez a telek most áll parcellázás alatt; hfr szerint több telek már el is kelt s ha sokáig gondolkozunk ezen a kérdésen, ott sem kapunk egy darabban olyan 1000—1200 négyszögöles területet, mely egy modern kórházalapfellétele. Már most kellene tehát megkezdeni a tárgyalást Schreiber Bertalannal egy ilyen földterület átengedése végett s ismerve Schreiber humánus gondolkozását, joggal következtethetjük, hogy ezúttal eltekint a profittól s legméltányosabbra fogja szabni ezen terület árát. Ma, a midőn a kórház-propaganda a sajtó akaratából az érdeklődés kellős közepébe került, a legelső és legfontosabb kérdésnek tartom a hely megválasztását, mert nem akarom, hogy áa végre minden eszközünk meglesz, a kórház Kocsordra kerüljön s a beteg csak a kálváriák sorozatával kerüljön be a kórházba. Tisztelő hive : Egy vidéki előfizető. A levélhez nem füzünk kommentárt s az abban foglalt prepozícióval majd annak idején, mikor a kórház helyének megválasztása ténylegesen szőnyegre kerül, foglalkozni fogunk. — Alakuló gyűlés. Az iparos tanonc-isko- la felügyelő-bizottsága múlt hő 24-én tartotta alakuló gyűlését a varosháza tanácstermében. Elnökül megválasztotta dr. Rosenberg Ignácot, alelnökül Doby Antalt, gondnokul Rohay Gyulát és jegyzőül Hennán Józsefet. Elhatározta a bizottság, hogy a főigazgatóság által rendszeresített harmadik közismereti tanszéket Medzihradszky Péter polg. isk. tanárral tölti be s hogy felszólítja az ipartestületet 2, s a tantestületet 1 tagnak a bizottságba való küldésére, — Mulatságok. A Mátészalkai Iparosok Köre 1912. február hó 1 l.-ena Hungárik szálloda Nagytermében saját pénztára javára műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő -dij: személyjegy 1 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este pontban fél 8 órakor. A fábidnhdzai’ református egyházi énekkar 1912 évi február hó 11.-én az iskola termében saját pénztára gyarapítására jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez. — Utas és a kalauz. A múlt hét egyik ‘reggelén parázs kis jelenet színhelye volt a Nagykárolyba robogó vonat egyik harmadosztályú kupéja Vásárosnamény és VUka között. A parázs jelenetet az szította fel, hogy a kalauz meggyanúsította a kupé utasait, hogy pipáját ellopták és sértő szavakkal támadt az utasoknak. Ezek nem voltak hajlandók eltűrni az inzultust s olyan fenyegetően léptek fel, hogy a kalauz ur jónak látta a kocsiból a másik kocsiba átugrani. Az utasok egyike a kalauzt feljelentette. — Megszűnt a harmadik lap. A nem rég Indult Mátészalkai Kis-Lap múlt hó 21.-én megjelent számával, pár heti fennállása után beszünt. — Január havi statisztika. Születtek: Vadon István ref., Lichtsein Helén izr., Takács Julianna ref., Kádár József ref., Varga Ferenc ref., Lőwy Ilona izr.. Szászi Erzsébet ref., Bakos Borbála ref., Qál Juliánná ref.. Lőwi Béla izr., Schwartz Herman halva született leánya, Lengyel József Dezső ref., Kozma Péter gkath., Papp Margit ref., Csuhanies Erzsébet gkath., Varga Pál rtf„ D. Nagy Oábor ref., Spitzer József izr. Elhaltak: Klein Betti izr., Iloncai Erzsébet gk.. Pálfi István gk., Mechlovits Ignác izr., Sebék Mi- hálz ref., Máté István ref., Szabó Perenc rk. Házasságot kötött: Szabó István Mándy Etelka ref. Bartha Imre Kiss Juliánná ref. Szegedi András ref. Takács Mária rk. Szabó József Sófi Mária ref. Bodolai Jenő Betéri Zsófia ref, Grünfeld parene Kaufman Gizella izr. 5. (148). szám. _____ — Kivándoroltak január hóban, Mátészalka 1, Fábiánháza 5, Parasznya 3, Nyircsaholy 8, Nagydobos 3, Nyirmegyes 4, Gebe 2. — Egy kis tévedés. Fehérgyarmaton Spitz Adói? dohányterinely múlt hó 21.-én leszámolást tartott dohánykertészével, mely alkalommal tévedésből Bodó István kertésznek 100 koronával többet fizetett ki, mint a mennyi neki járt. Ezt a tévedést a dohánykertésznek eltávozta után azonnal észre is vette és tudtára adta Boüónak, Bodó azonban erről tudni sem akart, miért is Spitz bejelentette az esetet a csendőrségnél. A nyomozás megindult s bár Bodó tagadja, hogy többet kapott volna, de a nála levő pénz mégis több, mint a mennyit Bodó igazolni tud, hogy honnan származik, ellene az eljárás megindult. Egy kis gyomorrontás, melyet kevésbé kényes ember fel éenl vesz, az érzékeny ernberneí gyakran súlyos megbetegedest von maga után. Az ilyen embernek min- pig odahaza kell tartania egy palaczk természetes Ferencz József-keserüvizet, mert az épp oly kimélates mint megbízható a gyomorból eredő rosszullét gyors meg- szüntetesére. Ha reggeli előtt h pohárral beveszünk, valóban ideális módon szabadulunk meg fájdalmunktól és mindjárt nagyobb ajnak is elejét vesszük. (22.) A Zoitan-féle csukamájolaj azért örvend oly nagy elterjedésnek, mert táperejb igen nagy s a gyerekek valamint felnőttek szívesen veszik be. Páratlan szer a gyermekbetegségek megelőzésére, mert a gyermekek erejét és ellentálló képességét növeli. Üvegje 2 korona Zoltán B. gyógyszertárában Budapesten és a gyógyszertárakban. öyógjiíhatatlan betegségnek tartották évszázadok óta az Epilepsziát. E régi hit azonban lassanként megdőlt, különösen mióta legújabban bebizonyít, hogy a rádiummal való kezelés az Epilepszia ellen is csodálatos gyógzitó hatást fejt ki. Dr. Szabó B. Sándor speciálista orvos, ki az epilepszia gyógyítása terén már eddig is kiváló hírnévre tett szert, az által, bogy a rádiumban rejlő gyógyító erőt az epilepszia gyógyítására is felhasználja, e combinált módszerrel a baj gyökeresebb gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma bizonyít, Gyógyulást keresők felvilágosításért Dr. Szabó Sándor rendelő intézetéhez (Budapest, V, Nagykorona utca 18 (forduljanak. Krémer és Ferster szoba-, cim- és templomfestők, tapettázók és mázolok. Ajánlják magukat minden e szakba vágó munkák gyors és pontos elkészítésére a legjutánvosabb árak mellett; Lakás : Mátészalka, Jancsár-féle ház. 2—12 GÁL JENÓ mérnöki irodáját Szatmárön, Bercsányi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 12-52 ALUMÍNIUM edény és mindennemű zománcozott edény kitűnő minőségben és előnyös árakon csakis Feldman Mátyás Fia (Kossuth-utca városháza mellett) 50 éve létező cégnél szerezhetők be. Dr.Just Wolfrám és fémszálas villany égők különféle gyertya fényben elsőrendű gyártmányú csakis Pataky Jenő jdhirnevü üveg üzletében szerezhetők be. 12 — 15 BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK: MÁTÉSZALKA ___ FÖ LDES JENŐ ANONYMUS KÖZGAZDASÁG. Pénzintézeteink mérlegei. • ■—«»*■. II. A Mátészalkai Ipar* és Kereskedelmi Bank r. t. Községünk három nagyobb pénzintézetének mérlegéről adott ismertetésünkben második helyen a Mátészalkai Ipar- és Kereskedelmi Bank r. t. 1911. évi üzleti évéről szóló kimutatást ismertetjük. Azért »második helyen«, mert ismertetésünk sorrendjénél a három pénzintézet alakulásának sorrendjét követjük. Az Ipar- és Kereskedelmi Bank üzleti eredményének kimutatása is a szokott igazgatósági jelentéssel kezdődik, melybe azonban nem sablonos, hanem gyászos hangok vegyülnek. Elparentálja az intézet egyik alapitóját és ügybuzgó jogtanácsosát dr. Steinberger Samu ügyvédet, aki az intézet alapítása óta teljes férfiúi energiáját és legjobb tudását az intézet felvirágoztatására szentelte. őszinte kegyeletüket kívánták leróni, midőn az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg, külön gyászjelentést bocsájtottak ki, ravataIára koszorút helyeztek és arcképét az igazgató- sági tanácsterem részére megfestették. Kérik a közgyűlést, hogy az elhunyt emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében is örökítse meg. Főbb üzletágaik összehasonlító számadatait a következőkben terjesztik elő: Betétszámla: Állomány 1910. december 31-én 1032713 k. 10 f. Állomány 1911. december 31-én 972538 k. 83 L Apadás 60174 k. 27 f. Váltó-számla: Állomány 1910. december 31-én 1965460 k. 65 f. Állomány 1911. december 31-éu 2055704 k. 46 f. Emelkedés 90243 k. 81 f. Kötvény-számla: Állomány 1910, december 31-én 194456 k. 26 f. Állomány 1911, december 31-én 214341 k. — f. Emelkedés 19884 k. 74 f. Értékpapír-számla: Állomány 1910. december 31-én 46251 k. — f. Állomány 1911. december 31-én 49920 k. — f. Emelkedés 3669 k. —/. Jelzálogkölcsön-számla: Állomány 1910. december 31-én 436966 k. 34 f. Állomány 1911. december 31-én 732496 k..l4 f. Emelkedés 39SS29 k. 80 /» Engedményezett jelzálog számla: Állomány 1910, december 31 én 167666 k. 34 f. Állomány 1911. december 31-én 694625 k. 09 f. Emelkedés 526958 k. 75 f. Visszleszámitolt váltó-számla: Állomány 1910. december 31-én 982957 k. 16 f. Állomány 1911. december 31-én 1028177 k. 38 f. Emelkedés 45220 k. 22 f. Ez évi 65505 k. 4-7 /. tiszta nyereség felosztására nézve következő az igazgatóság javaslata : 1. Rendes tartalékalap gyarapítására 15000 k. — f: 2. Külön tartalékalap gyarapítására 1000 k.— f. 3. Osztalékra 2000 darab részvény után á 20 k. 40000 k. — f. 4. Jótékonycélra 300 k. — /. 5. Tisztviselők jutalmazására 2270 k. — f. 6. Jövő évi nyereményátvitelre 6935 k. 47 f. A fenti felosztás szerint az u] kibocsájtásu részvények 16. számú szelvényei 20 koronájává fognak a bank pénztáránál, továbbá a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja r. t.-nál ég a Hazai Bank r. t.-nál Budapesten beváltatni. Az üzleteredmény-számia tartozik oldalának főbb tételei: Kamatok: 127579 k. 10 f. Adók és illetékek: 17065 k. 44 f. Napibiztosi dijak 792 k. — f. Üzleti költségek 7603 k. 98 f. Házbér 3320 k. — f. Igazg. és felügyelők fizetése 7100 k. — f. Tisztviselők fizetése 15651 k. 52 f. Tisztviselők lakbére 810 k. — f. A számla követel oldaláról ezeket közöljük: Kamatok : 226485 k. 47 L Házbérjövedelem 720 k. Jutalékok 4182 k. 48 f. Raktárjövedelem (az összes kezelési- és munkadijak levonásával 9020 k. — f. A mérleg-számla tartozik oldaláról kiemeljük: Váltó-tárca (Ebből jelzálogilag biztosítva 1355187 k.) 2055704 k. 46 f. Kötvények 214341 k. — f. Jelzálogkölcsönök 832409 k. 14 f. Értékpapírok 49920 k. — f. Ingatlanok: a) Ház 12516 k. — f, b) Termény- és áruraktár 81000 k; — f. Beren.- dezés és felszerelés 7000 k. — f. A számla követel oldaláról: Részvénytőke 600000 k. —f. Tartaléktöke (Ez évi dotáció 15090 k.) 10000 k. — f. Külön tartaléktőke (Ez évi dft* táció 1000 k. összes tartalék 55000 k.) 7000 k, — f. Termény- és áruraktár értékcsökkenési tar-, taléktőke 22000 k. — f. Betétek 972538 k. 83 fv Átruházott jelzálog-kölcsönök 694625 k. 09 f. Az intézetnek 49920 kor. értékű tőzsdén jegyzett értékpapírja van. Jól emlékszünk rá . , . 1895. év nyárán történt, mikor néhai szálkái Schwartz Jakab vendégül látta a Vay-tagi gyümölcsös-kertjében at akkori Mátészalka társadalmának jő nehány elit* lebb tagját. A társaság tagjai között ott volt a többek között Ilosvay Endre főszolgabíró és dr, Steinberger Samu ügyvéd is. A hosszúra nyúlt uzsona közben egymás mellé kerültek és közős szomszédai leltek Schwartz Jakabnak, a házigazdának. E szomszédságból pattant kt a Mátészalkai Ipar- és Kereskedelmi Bank r. t. Ma már mindhárman elköltöztek. Először szálkái Schwartz Jakab, aztán, Ilosvay Endre és a közelmúltban dr. Steinberger Samu is. Mindegyikük halála nagy veszteség volt a Bankra. Es a veszteséget csak tetézte, hogy időközben elhunyt Fülep Imre a Bank egyik igazgatója. Persze : az intézmények, amelyek pedig a gyarló ember alkotásai, jóval hosszabb életűek, mint megteremtőik: az emberek. Az alkotók már rég porladjak, de még szilárdan áll és virul alkotásuk. Virul, mert az Ipar- és Kereskedelmi . >_________________ 5. oldal,.
