Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-02 / 5. szám
5. (148). szám. MÁTÉSZALKA 3. oldal. heti jobban az evolúciót, mint a szociális nyomorúság ’és éppen ezért félő igyekezettel elsimitni igyekszik a szembetűnő kontrasztokat, hogy ugy mondjuk öntudatos módon szuggerálja tagjait azok eltakarására, elannyira, hogy az egyesek »jótékony« működésükben csak többé-kévésbé öntudatlan eszközei a társadalmi változástól remegő mai társadalmi lelkiösmeretnek. Tévedés volna azt hinni, hogy a »jótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül« jelige alatt napjainkban végbemenő jótékonykodás ellentétben lenne a fentebb mondottakkal. Ezen esetekben is a társadalom rendi géniusza uralja ezen tevékenységet és ennek képviseletében cselekszik az egyes, akárcsak az ispán, ki gazdája megbízásából a feles földet kiosztja, de mellékesen a felesektől egy kis »ajándékot« fogad el. Minél előnyösebb a felsőbb osztályok helyzete, annál gondoskodóbbak lesznek, mert több veszíteni valójuk van. Elérkezvén azonban a fejlődés azon pontjához, hol a társadalom individuális szervezetlenségében már nem képes a fokozódó igényeknek eleget tenni, a kapuk előtt álló mind kö- vetelödzőbb segélyre szorulók elhallgattatására a szegényügyet nyilvános kezelésbe adja. Így történt többek között az egyes német államokban is, a szegényügyi kerületek, az úgynevezett Armenverbandok alakításával. Ezek azonban hova-tovább mind nagyobb terheket róttak az adózó osztályokra és fokozódó müködésök mértani haladványban hatványozta a terheket, mert a nap- lopók és korcsmázók — hozzátartozóikat a szegényügyi kerületekre utalván — mind nyugottab- ban engedték át magukat káros hajlamaiknak. Ezen állapotokon akar segíteni azon törvényjavaslat, mely a porosz Landtag előtt fekszik. Ezen törvényjavaslat elrendeli, hogy minden segélyreszoruló állampolgárnak hajlék, ingyenes élelmezés, betegségében a szükséges ápolás és elhalása esetén tisztességes temetés adandó az illetékes szegénykerület ^Ital. Ki saját személyében, felesége vagy 16. életévét be nem töltött gyermekű révén nyilvános segélyben részesül — nem csupán ideiglenesen — a szegénykerület indítványára saját akarata ellenére is a dologházba internálható a városi képviselet által. Az ilyen személyek kötelesek a munkaerejükhöz mérten kijelölt munkát elvégezni. Jogában van a szegénykerületnek az illetőket akár dologházon kívül is foglalkoztatni. A munkakötelékből való elbocsátás ugyancsak a szegénykerület indítványára történik, ha fenti okok megszűntek. A' dologházban levőt saját kérelmére a szegénykerület szabadságolhatja. Az illetőnek ezen munkából származó keresménye elsősorban saját fenntartására, másodsorban hozzátartozói segélyezésére fordítandó, az esetleg még fennmaradó összeg pedig az illetőnek elboesátása alkalmával kezéhez adandó. A rendőri- és katonai hatóságok nevelést elnyomta. A zseni fejlődése azonban nincs fajhoz kötve; volt számos nagy emberünk pl. Bólyai nekünk is. Törekednünk kell, hogy a külföldhöz hasonló kulurnevelést honosítsunk meg: megfelelő miljőt teremteni. Szabadlyceumi előadásokkal, munkásgimnáziumokkal stb. Az iskolában pedig önálló gondolkodásra és cselekvésre való neveléssel lehet ezt elérni s a képzelet nevelésével. Pártolni kell továbbá a magyar térmékeiket, akkor idővel fejlettebb termékeink lesznek. Magyarosítással biztosítani kell nyelvünk súlyát. Ha e nemzet minden zuga magyarrá lesz nyelvben, érzelemben, akkor a nyelvünk a külföld előtt is nagyobb hatalommá válik. A magyar faj a legkulturszumjasabbak egyike s a legélesebb eszü, legőszintébb, legnemeseob étzelmü népfajok körébe tartozik. Ezek tények. Az iskolai tantervekben a tények tényeknek veendők. Különösen a történetet és természettudománynál fontos ez. Lássunk az eredetiség kérdése szempontiából néhány jelenséget. Így a vallást beható . 1. . egyszer fejtegetettekhez csatoljuk HU g a kbvelke-' zőket: kimutattuk már a materializmus ? agnosz-. tivizmus felüleletességét. Sohasem fog : iuerü ni lelki tevékenységeket mozgásjelen'ségekböl kiifia- gyarázni. Avagy az élet lényegét! Re inke a következőket említi meg mind megmagyarázhatataian dolgokat: a természet célszerű berendezése, bár sok célszerülten s rossz is van; a célszerűt azért fogjuk fel annak, mert alkalmazkodluk hozzá (a célszerű sükségszerüen lett Így és máskép is alakulhatott volna), továbbá a regeneráció pl. ha a kötelesek a szegénykerületeket intézkedéseik végrehajtásában szükség esetén karhatalommal támogatni. Ezen törvény 1912. október 1.-én fog majd életbe lépni. A császár imént elhangzott trónbeszédét és a porosz pártviszonyokat tekintve kétség sem fér hozzá, hogy ezen javaslat törvényerőre fog emelkedni. Az úgynevezett emberjogok szempontjából tagadhatatlan, hogy ezen javaslat merészen nyúl be a személyes- az egyéni szabadságba, de ha ezen bölcsészeti álláspontot foglaljuk el, akkor ugyanott találkozunk egy másik bölcsészeti igazsággal, hogy nincsen jog jogtalanság nélkül, az az minden jog, — jelen esesetben a hozzátartozók tartásra való jog — egy másik alany sérelmével jár. A házasság intézményét pedig mint adottat kell elfogadunk, mely intézmény szabályainak betartására | — tehát hozzátartozói eltartására is — az illető önként kötelezte magát, vele tehát jogtalanság nem történik, mert volenti non fit injuria. Másrészt pedig egyéni szabadság mint abszolút jog nem lé- ; tezik, mert ellenkeznék a társadalom fogalmával | és feladatával és igy csak célszerűségi kérdés, | hogy a hozzátartozók eltartására kötelező szabályok teljesítése miképen kényszerilessék ki. Márpedig fent vázolt kóros állapot szanálására, aligha áll más mód rendelkezésre. Természetesen, mint minden törvénynél, itt is szükséges annak humánus körültekintéssel való alkalmazása, mert ha önkényeskedés foglalna tért, per analogiam rationis az ököljog feltámadásának kellene tekintenünk. Ez ellen azonban biztosítékot nyújt az, hogy a véghatározás joga a nép választott képviselőinek a városi képviseletnek kezébe van letéve. Poroszországban a novellairók szegényebbek lesznek egy témával. A munkás ha szombat esténkét csak keresménye elpilytzálása után fog hazamenni családjához, dologházba fog kerülni. Meg fognak szűnni az e fajta családi drámák. Mérsékelni fogja az iszákosok és naplopók számát, mert csak az fogja magának megengedhetni ezen káros passziót, kinek nincs eltartásra szoruló hozzátartozója. A nemzeti termelést pedig nagy mértékben fqgja emelni. Szomorú gondolat, hpgy nálunk ilyen törvényt már azért sem lehet behozni, mert nincsen munkaalkalom, dolgos, józan {népünknél — mely leginkább csak keservében iszik — talán nem is volna szükség reá. Vagy talán ily törvény létrejö- vetele kényszerítené az államhatalmat az ipar hathatós és közvetlen módon való fejlesztésére, mert a nép százezrével internáltatná magát a dologházakba, hogy munkához jusson. Mindenesetre a sors iróniája, hogy a junker Poroszország leszi le a kommunismus a falanster egy halalmas álványát. Ennél még az sem különb, hogy a kínai császár, császári ediktummá! prokla- málja a köztársaságot. Schreiber Ferencz. giliszta testét részekre tépem, az újra nő; a reguláció, ha egy szerv megszűnik működni, helyette egy más szerv teljesiti e feladatott, végre a nagy formaválfaj. Megemlékezünk még az ólomról, amelynél szintén meg nem magyarázható azon élénkség, amely álmunkban a képeket elébiink varázsolja. A természettörvények nem absolut igazságok, hisz csak az általunk felfogható illetve arra a képzetekből álló világra vonatkoznak, amelylyel az eszünk rendelkezik s nem a Való világra. Eszünk olvassa belé a természetbe, amint Hunzuger is kifejti. Lamarck a »Philosophie zovlogique«-jában sem tagadja a természetfelettit s az Istent. Rejtély előttünk az is, hogy hogyan keletkeznek a gondolatok, amelyeket külső benyomások után nyerünk, s hogyan történik lerögzitésük ? Titok a halál és annak eredete 1 öregség vagy véletlen baleset s öröklés is játszik-e itt közbe, nem tudni; talán az organizmusok természetes sajátsága ? Az érzékelés lényege is titok, bár könnyebben magyarázható I — hiszmálérfális alappal is bir — mint a goiido- I tat lényege 1 Ideg- cs agysejtinozgás —- s a gon- | dolatná! u foszfor — csak iciieíelt a létrejövésnek, de (nem magyaráz semmit. Az érzékelés továbbá n óig egynemű, a gondolat különféle, más-más. Tudjuk, hogy minden tudás észrevevés, de hogy e I kémiai folyamat — minden érzék más-más — hogyan jön létre, nem tudni. Tudjuk, hogy a természetben egyik törvénynek s eseménynek köze van a másikhoz, de már azt, hogy hogyan keleted a pete s benn az élet, nemjudjuk! (Folytatjuk.) R E K. floridor. A humorom, a humorom, — Melyigei a népet csúfolom — Kívül tövis, belül virág, Egy szebbnek képzelt másvilág. Ha csúfol is, nem bánt soha, — A ceruzám mind oly puha — Mert legalább is Koh-i-Noor, Amivel irkái Floridor. Régen repültem, mint sirály (Mert másutt voltam én király) A szárnyunk immár oda van, Mert körme nincs, de tolla van! Az aszfalt és a telefon, Mit köztudatba bele von, És enyhén tűzkőd a krokim (amiként most is irok, im’) Egy kissé csípni s bántani, Az ökrök hátán szántani, Ha engedik e keretek, Nem tagadom, hogy szeretek. Hogy minden dolgunk szögletes — Ha én írom meg: ötletes — Hogy mit csinál a patikus: Ha én írom : szimpatikus. Titokban tervet építek, Falut várossá szépítek S inig versemet rímbe szövöm, Reménykedem egy szebb jövőn. Don Kárlosz. MÁTÉSZALKAI BUBORÉKOK Rovatvezető: ANONYMUS. (— Hőmérő, vagy szeszmérő. — Nem kell a lap, csak a szerkesztő ... — A pikáns kupié. —) V ARJAS Antal, ez az országszerte népszerű kabaré-művész e hét keddjén, fivére látogatására ide érkezett és aznap este intimus társaságban, barátai és tisztelői körében bemutatta legújabb slágereit, melyekkel legutóbb Nagyváradon és Debrecenben aratott jelentős sikereket. Az est, természetesen, pompás jókedvben télt el s a művész fivére a vig tréfák, kacagtató mókák és szivhezszóló hegedű hangjai mellett, egyetemben a társaság,többi férfitagjával, szorgalmasan üritgette a poharakat. Éjféltájban aztán, mikor a hangulat forrponton volt, valaki azt találta megjegyezni, hogy lassabban a poharazással, mert otthon majd a felesége Önagy- sága — ki a kedves estén részt nem vehetett — meg találja hőmérözni a fiskus urat és baj lészen, ha felül lesz a hőmérsék a normálison. — Abból nem lesz semmi baj — jegyezte meg a társaság egyik tagja — ha hőmérőt fog használni, csak valahogy szeszrnérőt ne alkalmazzon . . . * A Z Istenben boldogult »Mátészalkai Kis- Lap«- ről és azokról a hírekről diskurál egy társaság, melyek a halvaszülelett újság megszűntével s a szerkesztő-tulajdonos eltűntével kapcsolatban forgalomba kerültek. — Kár, kár, — szól az egyik — azért a kis csemegéért, melyet ez a lapocska hetenként feltálalt. Igazán üres lesz ezután a vasárnapom, mert nem várhatom türelmetlenül a »Kis-Läp« megjelenését. — Annál teltebbek lesznek az én vasárnapjaim — jegyzi meg egy anyagiakban érdekelt — mert én ezután még türelmetlenebbül fogom várni a szerkesztő megjelenését . . . *
