Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-02-02 / 5. szám

5. (148). szám. MÁTÉSZALKA 3. oldal. heti jobban az evolúciót, mint a szociális nyomo­rúság ’és éppen ezért félő igyekezettel elsimitni igyekszik a szembetűnő kontrasztokat, hogy ugy mondjuk öntudatos módon szuggerálja tagjait azok eltakarására, elannyira, hogy az egyesek »jótékony« működésükben csak többé-kévésbé öntudatlan esz­közei a társadalmi változástól remegő mai társa­dalmi lelkiösmeretnek. Tévedés volna azt hinni, hogy a »jótékonyság terén szerzett érdemei elis­meréséül« jelige alatt napjainkban végbemenő jó­tékonykodás ellentétben lenne a fentebb mondot­takkal. Ezen esetekben is a társadalom rendi gé­niusza uralja ezen tevékenységet és ennek képvi­seletében cselekszik az egyes, akárcsak az ispán, ki gazdája megbízásából a feles földet kiosztja, de mellékesen a felesektől egy kis »ajándékot« fogad el. Minél előnyösebb a felsőbb osztályok helyzete, annál gondoskodóbbak lesznek, mert több veszí­teni valójuk van. Elérkezvén azonban a fejlődés azon pontjához, hol a társadalom individuális szer­vezetlenségében már nem képes a fokozódó igé­nyeknek eleget tenni, a kapuk előtt álló mind kö- vetelödzőbb segélyre szorulók elhallgattatására a szegényügyet nyilvános kezelésbe adja. Így történt többek között az egyes német ál­lamokban is, a szegényügyi kerületek, az úgyneve­zett Armenverbandok alakításával. Ezek azonban hova-tovább mind nagyobb terheket róttak az adó­zó osztályokra és fokozódó müködésök mértani haladványban hatványozta a terheket, mert a nap- lopók és korcsmázók — hozzátartozóikat a sze­gényügyi kerületekre utalván — mind nyugottab- ban engedték át magukat káros hajlamaiknak. Ezen állapotokon akar segíteni azon törvényjavas­lat, mely a porosz Landtag előtt fekszik. Ezen törvényjavaslat elrendeli, hogy minden segélyreszoruló állampolgárnak hajlék, ingyenes élelmezés, betegségében a szükséges ápolás és elhalása esetén tisztességes temetés adandó az illetékes szegénykerület ^Ital. Ki saját személyében, felesége vagy 16. életévét be nem töltött gyerme­kű révén nyilvános segélyben részesül — nem csupán ideiglenesen — a szegénykerület indítvá­nyára saját akarata ellenére is a dologházba inter­nálható a városi képviselet által. Az ilyen szemé­lyek kötelesek a munkaerejükhöz mérten kijelölt mun­kát elvégezni. Jogában van a szegénykerületnek az illetőket akár dologházon kívül is foglalkoztatni. A munkakötelékből való elbocsátás ugyancsak a szegénykerület indítványára történik, ha fenti okok megszűntek. A' dologházban levőt saját kérelmére a szegénykerület szabadságolhatja. Az illetőnek ezen munkából származó keresménye elsősorban saját fenntartására, másodsorban hozzátartozói segélyezésére fordítandó, az esetleg még fennmaradó összeg pedig az illetőnek elboesátása alkalmával kezéhez adandó. A rendőri- és katonai hatóságok nevelést elnyomta. A zseni fejlődése azonban nincs fajhoz kötve; volt számos nagy emberünk pl. Bólyai nekünk is. Törekednünk kell, hogy a külföldhöz hasonló kulurnevelést honosítsunk meg: megfelelő miljőt teremteni. Szabadlyceumi előadásokkal, mun­kásgimnáziumokkal stb. Az iskolában pedig önálló gondolkodásra és cselekvésre való neveléssel le­het ezt elérni s a képzelet nevelésével. Pártolni kell továbbá a magyar térmékeiket, akkor idővel fejlettebb termékeink lesznek. Magyarosítással biz­tosítani kell nyelvünk súlyát. Ha e nemzet minden zuga magyarrá lesz nyelvben, érzelemben, akkor a nyelvünk a külföld előtt is nagyobb hatalommá válik. A magyar faj a legkulturszumjasabbak egyi­ke s a legélesebb eszü, legőszintébb, legnemeseob étzelmü népfajok körébe tartozik. Ezek tények. Az iskolai tantervekben a tények tényeknek veendők. Különösen a történetet és természettudo­mánynál fontos ez. Lássunk az eredetiség kérdése szempontiából néhány jelenséget. Így a vallást beható . 1. . egyszer fejtegetettekhez csatoljuk HU g a kbvelke-' zőket: kimutattuk már a materializmus ? agnosz-. tivizmus felüleletességét. Sohasem fog : iuerü ni lelki tevékenységeket mozgásjelen'ségekböl kiifia- gyarázni. Avagy az élet lényegét! Re inke a követ­kezőket említi meg mind megmagyarázhatataian dolgokat: a természet célszerű berendezése, bár sok célszerülten s rossz is van; a célszerűt azért fogjuk fel annak, mert alkalmazkodluk hozzá (a célszerű sükségszerüen lett Így és máskép is alakulhatott volna), továbbá a regeneráció pl. ha a kötelesek a szegénykerületeket intézkedéseik végre­hajtásában szükség esetén karhatalommal támo­gatni. Ezen törvény 1912. október 1.-én fog majd életbe lépni. A császár imént elhangzott trónbeszédét és a porosz pártviszonyokat tekintve kétség sem fér hozzá, hogy ezen javaslat törvényerőre fog emel­kedni. Az úgynevezett emberjogok szempontjából tagadhatatlan, hogy ezen javaslat merészen nyúl be a személyes- az egyéni szabadságba, de ha ezen bölcsészeti álláspontot foglaljuk el, akkor ugyanott találkozunk egy másik bölcsészeti igazsággal, hogy nincsen jog jogtalanság nélkül, az az minden jog, — jelen esesetben a hozzátartozók tartásra való jog — egy másik alany sérelmével jár. A házas­ság intézményét pedig mint adottat kell elfoga­dunk, mely intézmény szabályainak betartására | — tehát hozzátartozói eltartására is — az illető önként kötelezte magát, vele tehát jogtalanság nem történik, mert volenti non fit injuria. Másrészt pedig egyéni szabadság mint abszolút jog nem lé- ; tezik, mert ellenkeznék a társadalom fogalmával | és feladatával és igy csak célszerűségi kérdés, | hogy a hozzátartozók eltartására kötelező szabá­lyok teljesítése miképen kényszerilessék ki. Márpe­dig fent vázolt kóros állapot szanálására, aligha áll más mód rendelkezésre. Természetesen, mint min­den törvénynél, itt is szükséges annak humánus körültekintéssel való alkalmazása, mert ha önké­nyeskedés foglalna tért, per analogiam rationis az ököljog feltámadásának kellene tekintenünk. Ez el­len azonban biztosítékot nyújt az, hogy a végha­tározás joga a nép választott képviselőinek a vá­rosi képviseletnek kezébe van letéve. Poroszországban a novellairók szegényebbek lesznek egy témával. A munkás ha szombat es­ténkét csak keresménye elpilytzálása után fog ha­zamenni családjához, dologházba fog kerülni. Meg fognak szűnni az e fajta családi drámák. Mérsé­kelni fogja az iszákosok és naplopók számát, mert csak az fogja magának megengedhetni ezen káros passziót, kinek nincs eltartásra szoruló hoz­zátartozója. A nemzeti termelést pedig nagy mér­tékben fqgja emelni. Szomorú gondolat, hpgy nálunk ilyen tör­vényt már azért sem lehet behozni, mert nincsen munkaalkalom, dolgos, józan {népünknél — mely leginkább csak keservében iszik — talán nem is volna szükség reá. Vagy talán ily törvény létrejö- vetele kényszerítené az államhatalmat az ipar hat­hatós és közvetlen módon való fejlesztésére, mert a nép százezrével internáltatná magát a dologhá­zakba, hogy munkához jusson. Mindenesetre a sors iróniája, hogy a junker Poroszország leszi le a kommunismus a falanster egy halalmas álványát. Ennél még az sem különb, hogy a kínai császár, császári ediktummá! prokla- málja a köztársaságot. Schreiber Ferencz. giliszta testét részekre tépem, az újra nő; a regu­láció, ha egy szerv megszűnik működni, helyette egy más szerv teljesiti e feladatott, végre a nagy forma­válfaj. Megemlékezünk még az ólomról, amelynél szintén meg nem magyarázható azon élénkség, amely álmunkban a képeket elébiink varázsolja. A természettörvények nem absolut igazságok, hisz csak az általunk felfogható illetve arra a képze­tekből álló világra vonatkoznak, amelylyel az eszünk rendelkezik s nem a Való világra. Eszünk olvassa belé a természetbe, amint Hunzuger is ki­fejti. Lamarck a »Philosophie zovlogique«-jában sem tagadja a természetfelettit s az Istent. Rejtély előttünk az is, hogy hogyan keletkeznek a gondo­latok, amelyeket külső benyomások után nyerünk, s hogyan történik lerögzitésük ? Titok a halál és annak eredete 1 öregség vagy véletlen baleset s öröklés is játszik-e itt közbe, nem tudni; talán az organizmusok természetes sajátsága ? Az érzékelés lényege is titok, bár könnyebben magyarázható I — hiszmálérfális alappal is bir — mint a goiido- I tat lényege 1 Ideg- cs agysejtinozgás —- s a gon- | dolatná! u foszfor — csak iciieíelt a létrejövésnek, de (nem magyaráz semmit. Az érzékelés továbbá n óig egynemű, a gondolat különféle, más-más. Tudjuk, hogy minden tudás észrevevés, de hogy e I kémiai folyamat — minden érzék más-más — hogyan jön létre, nem tudni. Tudjuk, hogy a ter­mészetben egyik törvénynek s eseménynek köze van a másikhoz, de már azt, hogy hogyan kele­ted a pete s benn az élet, nemjudjuk! (Folytatjuk.) R E K. floridor. A humorom, a humorom, — Melyigei a népet csúfolom — Kívül tövis, belül virág, Egy szebbnek képzelt másvilág. Ha csúfol is, nem bánt soha, — A ceruzám mind oly puha — Mert legalább is Koh-i-Noor, Amivel irkái Floridor. Régen repültem, mint sirály (Mert másutt voltam én király) A szárnyunk immár oda van, Mert körme nincs, de tolla van! Az aszfalt és a telefon, Mit köztudatba bele von, És enyhén tűzkőd a krokim (amiként most is irok, im’) Egy kissé csípni s bántani, Az ökrök hátán szántani, Ha engedik e keretek, Nem tagadom, hogy szeretek. Hogy minden dolgunk szögletes — Ha én írom meg: ötletes — Hogy mit csinál a patikus: Ha én írom : szimpatikus. Titokban tervet építek, Falut várossá szépítek S inig versemet rímbe szövöm, Reménykedem egy szebb jövőn. Don Kárlosz. MÁTÉSZALKAI BUBORÉKOK Rovatvezető: ANONYMUS. (— Hőmérő, vagy szeszmérő. — Nem kell a lap, csak a szerkesztő ... — A pikáns kupié. —) V ARJAS Antal, ez az országszerte népszerű kabaré-művész e hét keddjén, fivére látoga­tására ide érkezett és aznap este intimus társaságban, barátai és tisztelői körében bemu­tatta legújabb slágereit, melyekkel legutóbb Nagy­váradon és Debrecenben aratott jelentős sikere­ket. Az est, természetesen, pompás jókedvben télt el s a művész fivére a vig tréfák, kacagtató mókák és szivhezszóló hegedű hangjai mellett, egyetemben a társaság,többi férfitagjával, szor­galmasan üritgette a poharakat. Éjféltájban az­tán, mikor a hangulat forrponton volt, valaki azt találta megjegyezni, hogy lassabban a po­harazással, mert otthon majd a felesége Önagy- sága — ki a kedves estén részt nem vehetett — meg találja hőmérözni a fiskus urat és baj lészen, ha felül lesz a hőmérsék a normálison. — Abból nem lesz semmi baj — jegyezte meg a társaság egyik tagja — ha hőmérőt fog használni, csak valahogy szeszrnérőt ne alkal­mazzon . . . * A Z Istenben boldogult »Mátészalkai Kis- Lap«- ről és azokról a hírekről diskurál egy tár­saság, melyek a halvaszülelett újság meg­szűntével s a szerkesztő-tulajdonos eltűntével kapcsolatban forgalomba kerültek. — Kár, kár, — szól az egyik — azért a kis csemegéért, melyet ez a lapocska hetenként feltálalt. Igazán üres lesz ezután a vasárnapom, mert nem várhatom türelmetlenül a »Kis-Läp« megjelenését. — Annál teltebbek lesznek az én vasárnap­jaim — jegyzi meg egy anyagiakban érdekelt — mert én ezután még türelmetlenebbül fogom várni a szerkesztő megjelenését . . . *

Next

/
Thumbnails
Contents