Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-10-06 / 40. szám

3. oiáal. Mátészalka, 1912. MÁTÉSZALKA október hó 6.- .-.-ifcssewa» — Az as-íaltbízohság illési tartott f hó 1.-én általános részvetlenség mellett és mese- seri szép közérdeklődés hiányában. A bizottság tárgysorozatán még mindig a Zöldfa-utcán építendő aszfalt megkívánta kerítés beállítások szerepeltek, mely fontos tárgy mindössze két tagot: Nagy Zsigmondot és Feldman Ármint érdekelte, míg a többiek távolmaradtak. A gyűlés — melyen e sze­rint »ketten is tolonglak* — elhatározta a be­állítani szükségelt, de ez ideig a felnivás dacára be nem állított kerítések karhatalommal való be­állítását. Nagyon helyes és szives elismeréssel nyug­tázzuk, hogy múlt heti felszólalásunkra mégis csak intézkedés fog történni, de kérdezzük miért kellett ezzel — mikor volt idő bőven — mosta­náig várni, mikor már az építés folyik és mikor csak az építés késleltetésével lehet a kerítés eltávolításokat foganatosít’ni? Mért nem vették igénybe — mikor erre megvan a jogos alap — már edeig is, ha egyszer más mód nincs, a kar­hatalmat? Hja persze; Pavlrk másutt volt elfog­lalva I — Szeptember havi kivándorlás. Máté­szalka, Fábián li áza 2—2, Nyircsaholy 7, Nyir- megyes 1 egyén. — Nagy Sándor és Feldman József — a községnek. Abból az alkalomból, hogy a Zöldfa-Utca aszfaltjárdája épül, megírtuk, hogy szinte lehetetlen helyzetet taréint a járdaépítésnél az utca egyik oldalán a Nagy Sándor, a másik olda­lon a Feldman József háza, melyeknek egy részit ki kell okvetlenül sajátítani. Most arról értesülünk, hogy a nevezett háztulajdonosok áthatva szükeöb hazájuk iránti szeletelők, polgári kúteiességök és utcájuk szépészeti szempontból való emelkedése iránti lelkesedésüktől, azt az ajánlatot tették a községnek, hogy amennyiben a község a szüksé­ges helyreállítást saját költségén elvégezteti, a ki­sajátítandó épü et és telekrészen kártalanítási nein kívánnak, hanem a községnek ajándékozzak azt. Mondanunk sem kell, hogy az ajánlat felette előnyös a községié, mely kényszerülve lett volna előbb-utóbb a kisajátításra és Így nemcsak a ki­sajátított telek és épületrész árát, tie a kisajátítás folytán előállott értékveszteséget és a restuntálási költségeket is megfizetni kényszerült voina. A község tehát csak köszönettel veheti, mi pedig csak a legmesszebb menő elismeréssel és példaként leszögezve regisztráljuk Mátészalka e kél hu fiának ajánlatát, mely vajha követésre ta­lálna alkalomadtán és kellő helyen azoknál, akik többet és bátrabban áldozhatnának a közért, mint e két iparos, aki a keze munkájával kényszerűi megkeresni a mindennapi kenyerét. — A Yáraegjei közigazgatási bizottság október 11.-én ülést tart. Bírónak pedig csillogtak a szemei és jó vidáman kezdett magyarázni a barátjának. Nézzd csak fiam, mondotta, te jól tudod, hogy én nagyon szeretem magamat, mindig nagyon bíztam a tehetségem erejében és ez a nap meggyőzött róla, hogy tény­leg érek valamit. Vagyok valaki, mert Veér nem irta volna az én irásoin alá a nevét, ha az nem lett volna igazi szép és nem alázkodott volna meg önmaga előtt, ha nem találta volna olyan ragyo­góan értékeseknek a gondolataimat, hogy neki még ezt a nagy árat is megéri. Azután meg — Guszti mi van fizatui valóm, szólt az arra járó íöpin- cérhee — a pénz pénz marad. Kivette a tárcáját és jókedvűen suhogtatta meg a bankjegyeket. Veér pedig ezalatt gondolatban újra végig­járta az ifjúsága útjait. Eszébe jutott, hogy meny­nyire örült az első elismerésnek és elkomolyodott. Aztán kezébe vette a tollatt és határozott ener­gikus vonásokkal megírta a helyreigazítást. Hogy csak tévedésből kerüli az ö neve a novella alá, hogy annak Bitó a szerzője. Borítékba tette, becsöngette a szolgáját és elküldte vele a redakcióba. A szolga már régen elment, ő még mindig az ajtót nézte, majd egyszerre csak halkan kiesett a toll a kezé­ből. önkéntelenül a toll után nyúlt, de aztán mást gondolt és szomorúan legyintett a kezével. Ettől a naptól kezdve sajnálattal nélkülözte a nagy közönség Veér Írásait. Mert az öreg mes­ter sohasem vett többet toilat a kezébe. Lengyel István. 40 (183.) szám,. — A mátészalkai kereskedők és ipa­rosok köre f. hó 13.-án, d. u. 2 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést fart, mely alighanem utolsó életfunkciója az egy­kor virágzó egyletnek, mert a tárgysorozaton az egylet feloszlatása iránti indítvány is szerepel és pedig egyenesen mint a választmány indítványa. A még nem is oly régen virágzó egylet több év óta halálosan beteg. Hogy mi okozta baját és mi baja ? Minekkozni foglal ezzel mikor a halál ellen nincs orvosság ? 1 Szomorú rezignációvat tehát csak annak kons- tatálására szorítkozunk, hogy immár teljes Máté­szalkán a társadalmi csőd. A közelmúltban (az utolsó 5—6 évben) ez a kör a második, mely harakeritt végzett el magán s — lévén három a magyar igazság — a legközelebbi jövőben várható a polgári kaszinó gyászos elhunyta is. — A mátészalkai szeníegylet szokásos évi összejövetelét és közgyűlését ez évben nem tartotta meg. Ugyanis elnöksége úgy határozott, hogy az összejövetel költségeit a szegényeknek adja. A tagok egy része helyeslőén vette tudomá­sul az elnökség intézkedését, másrésze azon­ban nem tért el az emberemlékezet óta fent- álló szokástól és hagyományokból, sót olyanok is voltak a tagok között, akik a szubjektív szem­pontokból eltekintve, azt az objektiv kifogást han­goztatták, hogy az egylet szabályai kötelezőleg Írják elő sátoros ünnep utolsó napjára az őszi közgyű­lés megtartását. — Gróf Tisza István Mátészalkán. Csü­törtökön a Nyíregyháza felől érkező délivonatia! Gróf Tisza István Mátészalkára érkezett, honnan egye­nesen Kocsordra hajtatott édes anyjához és Lajos öccséhez. Gróf Tisza István fogadtatására fia, Hj- Gróf Tisza István és testvéröccse Gróf lisza La­jos jelentek meg a pályaudvaron, mely a szokot- nál kissé élénkebb volt azon hírre, kogy Tisza István gróf ide érkezik. Tisza érkezése úgy tudó­dott ki — mára kora déleb tti órákban — hogy lo­vascsendőrök cirkáltak az utcán, melyet néhány detektív is végigsétált, akik mint idegenek érdek­lődést keltetlek maguk iránt és csakhamar ki is tudódott felőlük : kik és micsoda jaratban vannak- Az áliomás épületét is éppen elegendő csendőr tartotta megszállva s a vasúti kísérő kocsiból is detektívek és csendőrök szálltak ki. Sőt Tisza fo­gatát is — az itteni állomástól Kocsordig — két lovascsendór követte. Mindeme a nagy intézkedés — úgy latszik — feleslegesnek bizonyult, mert a mi közönyös és különben is valami különösebb agresziv hassal éppen nem dicsekvő polgárságunk még egy abeugot se eresztett meg. Mindössze a a Koyal kavéház eiőtt állott kisebb csoportból hangzott el egyetlen hangfogós: »Ábcug 1 Éijen a választójog!* — kiáltás. Ezt leszámítva még in­kább tiszteletteljes kalapemáiessei köszöntöttek Ti­sza István gióíot. Még vezető Juszth-párli kore- íeusokat is láthattunk amint kétszer is kaiapievév* köszöntötték Magyaroszág koronázatlan királyát. Szóval minden incidens nélkül jutott eiöre a Tisza fogata, melyet a fiatalabb gróf hajtott. Majd az Átmér gyógytára eiőtt megállóit s Tisza István gróf Lajos öccse kisereiében bement a gyógylárba, hol bekötözött bal mutató ujjára vett medicinát és mintegy 2—3 percnyi időzés után ismét kocsi­jába ült és hajtatott tovább Kocsordra, nyomában mindenütt két lovascsendörrel. — 1912. évi szepiernber havi statisz­tika. Születtek: Lakatos Maria rét., Nagy Károíy halvaszületett leánya, Mandy Géza ref., Nagy Er­zsébet reí., Nagy Marta ref., Schwartz Móric izr., Jeszenszky Zoltán r. k., Német Peter halvaszüle- tett leánya, Arkosi Gábor g. k., Géresi József ref., Cséki Andor ref., Győrfi Emma ref., Eimer Sán­dor izr., Beriuít Ilona r. k., Bloch Irén izr., Sze­rencsi János ref., Nemes Ferenc ref., Berki Pál ref., Cukerberg Etet izr., Tömöri András r. k , Katona liona izr., Péter Mária g. k. Elhallak: Katóéi József r. k.. Pataki Mária ref., Korda Eleonóra ref., Jakab Sándor ref. Hö- nigh István r. k., Nagy Mária ref. Házasságot kelőitek: Vég Ferenc—Rettegi Juliánná. — A nyírmeggyes! váróterein ügyét már egy alkalommal szóvá tettük, de a n;eg- gyesiek jogos k írásé még in nJég nem tel­tetjesitve. Mégis csak fura, hogy egy községnek a vasúti állomásán ne legyen váróterme, de nem csak furcsa, hanem kellemetlen is, különösen té­len, mikor a várakozóknak, vagy az elutazni aka- róknzsk a zuzmorás téli időben, kint, a szabad ég aiatt kell ácsorogniolc, mig megérkezik a nem rit­kán késlelkedő vom t. Most, hogy ismét a tél előtt állunk, szükségesnek tartjuk felleleventeni a meggye- siek e jogos kérését és kérdjük az illetékes Sza- bolcsvármegyei helyi érdekű vasutak igazgatósá­gától, hogy miért nem gondoskodnak megfelelő váróhelyiségről ? — Halálos baleset érte Nagy János márki 8 éves fiúcskát. Szomjas volt, vizet akart merni a községháza előtti kutból, de a kutgéin rudja el volt hasadva és nem birta el a telemert vedret» hanem ketté törött és úgy ütötte fejen a szegény kis Nagy Jancsit, hogy meghasadt a koponyája. Úgy látszik a szegény inérkíeknek nem telik egy életveszélyes kutgém eltávolítására. — Lósorozás. A miskolci 7. számú lö- avaíó bizottság f. hő 8.-án d. e. 11 órakor a Sándor-pusztán lósorozást tart. Ez alkalommal vá­sárlás alá kerülnek a katonai célra alkalmas, 158—166 cm.-néi nem magasabb hátas lovak, melyek 3 1/%—7 évesek. Továbbá hámos lovak ágyú elé 161 —172 cm. magasságban és 4—7 éves kor­ban. Csak ép, egészséges, jól táplált, fejlett és jói ápolt lovakat soroznak be. A marhalevelet fel kell mutatni és fedezési jagygyel a ló szármozását is ki kell mutatnia az eladónak. Ugyancsak köteles az eladó a rendes szavatossági hibák esetén kívül akkor is 14 napon belől visszavenni lovát, ha az karórágónak, vagy rosszulberéltnek (komornak) bizonyulna. Ez esetben a vételár visszafizetésén ki vili az eladó a szállítási és élelmezési költségek megtérítésére is köteles. — A szentmihály-napi országos vásár, ez évben is, múlt hó 3.-án, a szokott élénkség mellett foly ie. Nagy volt a néptömeg és nagy a felhajtás szarvasmarhában, lóbói és sertésből i*. Meglehetős voit a terményforgalom is. Az abnpr- mis időjárás ugyan gátolta a gazdát abban, hogy termékeiből pénzt csinálhasson, de hát télirevaló- ról gondoskodnia kell és ez a inagyárázata, hogy igy is nagy volt a forgalom az elárusító bódék és satrak körül. A mutatványos sátrak nem hiányzot­tak, melyeket ezúttal igen heiyeses kitelepítettek a szűk osrzágut mentéről a gyár felé, hol szép sorjában állva egész városligeti színezetük volt. Elszállítottak összesen 3 kocsi sertést Nyírbátor-, Nagyvárad- és Nagykárolyba ; 2 kocsi borjut Buda­pestre (Ferencváros) 2 kocsi marhát (eiőb említett helyre és Sátoraljaejhelybe és kocsi lovat (állító­lag a Balkán céljaira) Szír.éré. — Megszűnt lap. A Fehérgyarmati Hírlap cimü előbb társadalmi, utóbb politikai, majd leg­utóbb újból társadalmi Fehérgyarmaton megjelenő hetilap f. é. szeptember hó 29.-én megjelent utolsó számával megszűnt. — A skárlatjárványról irt hirünk alkal­mából dr. Csató Sándor járásorvos annak kijelen­tésére kért fel bennünket, hogy az Újvároson a járvány fesztében, gondoskodására állandóan el­lenőrzik a beteglátogatást tilalom betartását. A já­rásorvos intézkedésére ugyanis Pusztai rendőr minden egyéb teendőjétől felmentve a betegláto­gatások meggállására az Újvároson a fertőzött házak előtt cirkál. — Halálozás, özv. Moldvay Qáspárné szül. Rác Eszter életének 84.-ik évében rövid szenve­dés után folyó évi október bó 2.-án. Pülpösdaró- cou elhunyt. Tememetése október hó 5.-én ment vegbe az ev. ref. egyház szertartásai szerint. Ki­terjedt rokonság gyászolja. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szalmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át., Telefon 189. 36—52 Befőttes és ugorkás üvegeket olcsón kapni Pataki Jenő üveg és porcellán üzletében, Vasut-utca. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK: FÖLDES JENŐ ANONIMUSZ Szombat és vasárnap = ESTE EE a Központi kávéház­ban nagy zeneestély.

Next

/
Thumbnails
Contents