Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-09-15 / 37. szám

3. x^I'dal. Mátészalka, 1912. MÁTÉSZALKA szeptember hó 15. 37. (180.) szám. — Halálozás. Nagy József, a kántorjánosi-i Fisch-féle uradalom intézője, f. hó 7.-én 56 éves korában elhunyt. Az elhunytban Nagy Géza, a helybéli községi jegyzői hivatal egyik szimpatikus tisztviselője, édes atyját gyászolja. — Megverte a gazdáját. Ifj T. Péter ko­csist gazdája valamiért megdorgálta, mire az megmérgeskedve lelökte a gazdáját a szekérről és ostorával többször végighuzott az arcán. — A sorozás után kissé pityókásan tértek haza P. György és R. Gyula ópályi-i legények és valami felett összeszólalkozván, P. Gyögy R. Gyu­lát úgy megszurta, hogy az 14 napig gyógyuló Sérülést szenvedett. — Itt a krízis: végrehajtásait és csődök. Azo­kat a tüneteket, amelyek a gazdasági válság kö­zeledésére vallottak, most követi egy — az eddi- ■gieknél súlyosabb — tünet. A fővárosi kereske­delmi és váltótörvényszéken tavaly az egész év folyamán 595 csődkérvényt adtak be és elrendeltek 41 csődöt. Az idei esztendő első kétharmad- részében, azaz január 1.-től szeptember 1.-ig már ■905 csődkérvényt adtak be és 73 csődöt rendel­tek el. Azaz évi átlagban a csődkérvények és cső­dök száma megkétszereződött. Mig tavaly 12 hó­nap alatt 19.00Ö végrehajtást rendeltek el, addig az idén 8 hónap alatt 22.000-et. ügy látszik tehát, hogy erősen közeledünk a krizis felé, sőt a körülményekből az is kiderül, hogy a nagy pénzintézetek készakarra mozdítják elő a krizis felé haladást. »Az Est«, amelyből a fönti ■adatokat vettük, megírja azt is, hogy a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank egymagában 500 váltó­keresetet nyújtott be egyetlen hét folyamán. Bár­mily szorult is legyen a helyzet a pénzpiacon, a Kereskedelmi Bank Semmiesetre sincsen arra kény­szerítve, hogy tömegesen áldozza föl a kis exisz- tenciákat terjeszkedő vágyának. Csakhogy itt a kis exisztenCiák ellen tervezett manőverről van szó még inkább, mint pénzszükségről. A nagytőke már elérkezettnek látja az időt arra, hogy a .föllendü­lés idején fölszaporodott kistőkés konkurrensektől megszabaduljon; a nagy bankok föl akarják falni ■a kis bankokat, a nagy vállalatok a kisipari vállalatokat. A nagytőke dirdalutját a kistőkések holttestét! át folytatja. ■— SzatíTiárvármegye törvényhatósági bizottsága f. *hó 5.-én rendkívüli' közgyűlést tar­tott Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A nte- •gyegyülés felette népes volt, mintegy 300 bizott­sági tag véve azon részt, mert hát — követ­séggel legyen mondva — a politika volt szőnye­gen. Ennek érdekében csőditették külön megkere­sésben Domahidy István és Nagy Béla, a megyei munkapárt elnökei Nagykárolyba a bizottsági ta­gokat, akik 130 szavazattal 70 ellenében no persze hogy. bizalmat szavaztak Lnkács Lászlónak és Ti­sza István górfnak. Amint a politizálásnak vége lett, szélszaládtak a mezei hadak és a fagypontra szállott érdeklődés mellett tárgyalták le a várme­gyét a politikánál közelebbről érintő és érdeklő, jóval fontosabb Tárgysorozati pontokat. — A csapi vonat veswdelemben. A Nagykároly­ból d. e. fél 11 órakor Csap-felé induló és ide -délben érkező személyvonat a múlt hét péntekén veszedelembe került és kevés híjával az utasokat végzetes szerencsétlenség érte. "Rendes időben indult el a csapi vonat és alig pár percnyi haladás után az utasok erős rázkódást "éreztek, a fülkében szemben ülők egy­másra borultak, a polcokról lehullottak a podgyá- szok és az utasokon kissebb-nagyobb sérüléseket ejtettek. Óriási pánik keletkezett és ketten-hárman ki is ugrottak a még mozgásban lévő vonalból. A rémületet az okozta, hogy a vonat bele­ütközött a csapi vonalon véletlenségből ott felej­tett két teheráru kocsiba. A két kocsi az állomá­son kivül állott a vágányon egy erős kanyarodón túl, úgy ‘hogy a mozdonyvezető azokat nem lát­hatta. Így történt, hogy a vonat beleszaladt a két kocsiba, amelyek pozdorjává törtek. A személyvo­nat mozdonya is megsérült és • miatt a csapi vo­nat csak 2 és fél órai késéssel folytathatta útját. Az utasok sérülései mind könnyebb termé­szetűéit és az azonnali orvosi beavatkozásra nem is volt szükség. — Közigazgatási bizottsági elés. Vármegyénk közigazgatási bizottság folyó hó 13.-án tartotta >rendes havi ülését. SOROZÁS. — 375 katonaköteles Ameriká­ban. — 1259 közül 233 „tauglich.“ — Gyenge önkéntes-anyag. — Csa­holy legelői, Ópályi leghátul. — Folyó hó 6.-án d. e. ért véget egy álló heti időig tártott idei sorozás, mely — a mondottak szerint — aug. hó 31.-én vette kezdetét. Egy tel­jes hétig szokatlanul élénk és hangos volt a vá­ros, de különösen a Kossuth-utca, mert hát itt, a Központi vendéglő éttermében volt a sorozás szín­helye, mivel úgy találta valamelyik bölcs »illetékes tényező«, hogy a szűk Kossut-utca, melyen pénz­intézetek — ahol állandóan számokkal dolgoz­nak 1 — és hivatalok helyiségei vannak elhelyezve, alkalmasabb a sorozás megejtésére, mint a tágas vásártér, ahol a hangtávolban egyetlen olyan sem köz, sem magánhivatal nincsen, melyet a szünte­len zaj és kurjongatások munkájában zavarhattak volna. Mert a zajbői és hangos jő kedvből — bár némelyiknél a féle sirvavigadás volt ez — kijutott bőven. És ez csak természetes. Egyáltalán ki sem veheti rossz néven az erőtől és életkedvtől duz­zadó ifjúságtól, ha lelkének minden érzése hul­lámzásba jő, mikor őt »a főorvos vizitáW-ja. Elvégre : nagy szó az a »tauglich« ! Három évre elszakítja az embert — akire ezt a szeten- ciát rámondjak »— szüleitől, kedvesétől, rokonától, falujától, pajtásaitól, minden ingó-bingójától. Száz veszélynek, száz esélynek, olykor a baromnak se való bánásmódnak kitéve . . . idegen célokért, idegen szó mellett . . . gyakran idegen ország­ban ! . . . Csoda-e hát ha az ilyen perspektíva hangosan nyilvánuló érzelmeket vált ki?! Bizony nem ! Hiszen mindjárt a besorozás után kapnak egy kis kóstolót a katonaéletből! Alig mondta ki az ezredorvos a »tauglich« t, már egy katona a besorozottat csendőrkézre adja, aki őrizet alá ve­szi, magyarul: bezárja, hogy mire az esketésre ke­rül sor, »jelen és józan« legyen a besorozott. De ne niél’óztassék gondolni, hogy erre a célra va­lami különös gonddal válogatják a helyiségeket! Oh nem ! Az istállót, az orrfacsaró illatú, egészség­telen, trágyáiétól itatott padlója, salétromos, am- möni'ákos falu ista lót szemelik ki az urak próbán- dum militiae céljára. Ebbői aztán megtudhatja a »bundás« : hol tart. Persze, hogy dalba. ..fojtja a bán-a^LU, -jE-éteycsniiia a roznialPgSzállal, piruw- má jva virággal fel díszített fövegét, égnek emelve had9* nász a kezével, átöleli falubeli cimboráját és egyik nóta a másikat kergeti ajkán. Természetesen : mind a katonaságról, meg a hon maradó szép szerető­ről szól . . . talán napokon keresztül . . . Nekünk legalább — mondjuk — ha más-más torokból is, de napokon keresztül jutott ezekből. Pedig az ezen évre 1259 állitásköteles közül csak 884 állott á sorozó bizottság elé. 375 pedig »en- gedelem nélkül távol van«, vagyis majdnem 1/a rész, ami nagyszerűen és megrenditóen illusztrálja, mennyire pusztítja járásunkat a kivándorlás. De az itthon maradt anyag is feltűnően si­lány, ami viszont a nép rossz életmódjának ugyan­csak nagyszerűbb és talán még megdöbbentőbb bizonyítéka. A 884 sorköteles közül mindössze be­sorozható volt: 173 a közöshadsereghez, 56 a honvédséghez és 4 a póltartalétchoz. (10 egyéves önkéntes közül 3 vált be). Vagyis: az anyag &/i részben alkalmatlan. (Egyéves önkéntesek */s részben.) A sorozd'bizottság tagjai polgári részről: llosvay Aladár alispán, dr. Csató Sándor járásor­vos, Péchy László főszolgabiró és helyettese Kytllay Szabolcs szolgabiró, Elszner Rezső előadó, Nagy Géza a lajstromozd, Csizmadia Kálmán és Elszner Rezső mint bizalmi férfiak, végül az összes köz­ségek bírái és jegyzői, mint azonossági tanuk — voltak. Katonai részről: a közöshadseregből Jeí- necker alezredes, az ezredorvos és Földényi főhad­nagy; a honvédségtől Nagy Lajos őrnagy és Schöberl főhadnagy. A legrosszabb anyagot Ópályi, (7$-ból 2 al­kalmas), a legjobbat pedig a csaholyi körjegyzőség szolgáltatta. Az önkéntesek közül Tárnái Sándor a honvéd huszársághoz, Schreiber Lajos a gyógyszerészeti csapathoz és Schreiber József a közös gyalogság­hoz soroztattak, mig Pener Tibor látóképessége és Oláh István (nem önkéntes) hallópessége megál­lapítása végett katonai kórházba lettek utasítva. A sorrend és a községenként állitáskötelesek száma ez volt: I. nap augusztus 31.-én: Gyűrte­lek (Kocsord és Tunyog) 132, Nagydobos (Paresz- nya) 62 és Olcsva (Olcsvaapáti) 50; összesen: 244. II. nap. szept. 2. Mátészalka 152, Kántorjá- nosi (Iklód és Derzs) 91; összesen 243. III. nap szept. 3. Hodász (Jármi és Papos) 97, Nyirvasvári (Nyírcsászári) 72, Vitka (Ilk) 69; összesen 238. IV. nap szept. 4. Fabiánháza (Nyircsaholy) 143, Ópályi 73; összesen 216. V. nap szept. 5. Nagy- ecsed 110, Szamosszeg (Szamoskeér) 100, össze­sen 210, VI. szept. 6. Nyirmegyes (Gebe) 108; összesen 208. Hogy tudósításunk teljes legyen, megemlítjük, hogy a sorozást pár pillanatra kínos incidens za­varta meg, amely az éppen sorozás alatt álló Schrei­ber Józsefre csaknem végzetessé válott. Schreiben t i. kereskedelmi iskolai érettségije alap­ján az önkéntesség joga illeti meg s ez iránti ké­relmét törvényszabta időben be is adta. De kér­vénye mégsem volt a sorozóbizottság előtt. Már pedig e tekintetben a törvény oly szigorú, hogy akinek kérvénye sorozáskor nincs a bizottság előtt, azt három évre sorozzák be, önkéntességi jogo­sultsága ellenére. És bizony Nagy Lajos őrnagy ugyancsak erősen kezte követelni katonáék jogait és csak llosvay alispán erélyes fellépésére mene­kült meg Schreiber a nem csekély következmények­től. Kitűnt u. i„ hogy mindössze arról van szó, hogy a szolgabiróság helyiségében íelejtók a Schrei­ber kérvényét, amelyet pár perc alatt rövid utón a bizottság elé szállították, de ez a pár perc Schrei- bernek egy hajszálon két leiyes évébe került. Tűzoltó-kongresszus. Ma egy hete, azaz a múltbeli vasárnap, e hó 8.-án zajlott lé nagy ünnepség keretében Fehér- gyarmaton a Vármegyei Tűzoltó-szövetség ez évi nagygyűlése. Ez évben egyúttal a fehérgyarmati önkéntes Tűzoltó-egyesület 30-éves fennállásának évfordulóját is ünnepelték a vármegye majdnem valamennyi tüzoltóegyesüleíének részvételével. Reggel 8 órákkor érkeztek a vendég egye­sületek, részben vonaton, részben kocsikon a .vá­rosháza udvarára, hol már villásreggelihez terített asztalokkal várta a bőkezű vendéglátó egyesületet. Jékey Sándor a fehérgyarmati egyesület el­nöke magasröptű beszéddel nyitotta meg ar ün­nepi közgyűlést, mely a jelentések tudomásul vé­tele után, a Hymnusz akkordjaival ért véget. Ezután a szövetségi választmány gyűlése majd a szözetség közgyűlése tartatott meg, melyen Falussy Árpád dr., a Vármegyei Tűzoltó-szövetség elnöke üdvözölte meleg szavakkal az egybegyült tagokat. A nagygyűlés több, a tűzrendészet fejleszté­sére üdvös határozatot hozván, kiegészítette vá­lasztmányát, melybe járásunkból Horváth Sándor* a helybeli önkéntes tűzoltó-egylet agilis alparancs- noka választatván be, a nagygyűlés véget ért és kezdetét vette a tüzoltó-csa,patok gyakorlatainak bemutatása. A gyakorlatokon a 'fehérgyarmati, nagybá­nyai, nagykáfolyi, szatmári, erdődi és a mátészal­kai csapatok mutatták be tudásukat s örömmel közölhetjük, hogy a mi csapatunk, mely álig 3 hétig készülhetett modern felszereléssel ezen ün­nepségre, meglepő készültségével és ügyességével közfeltllnésl kelteit s alig győzte a társcsapatok meleg gratulációit fogadni. A csapat összeállítása a következő volt: bezénylő szakaszparancsnok : Kéoes äGyula; sze­relő legénység : Anzelik Sándor, Fehér István, Hor­váth Menyhért, Horváth Ferenc, Szomorú. László, Angyal János, Tóth Károly ; csővezető : Mónus Kálmán. Segédcsővezető: ifj. Pente. A gyakorlatokat a város által adott mintegy 300 teritékü diszebéd követte, melyen Falussy Ár­pád, dr., Jékey Sándor, Hunwrld Izidor dr. és töb­ben mondottak pohárköszöntől. A vendégek késő délutánig maradtak együtt kitűnő hangulatban a fehér asztalnál, majd este a fényes sikerű tánc­mulatságon vettek részt. — A telefon ügyében ^nagyváradi m. kir. műszaki tanácsosi hivatal átíratott intézett a köz­séghez, melyben értesíti, hogy a helyi hálózat iránynyomtervét Lichtseite i Lajos, a vmegyei ál- lamépitészeti hivatal mérnöke fogja megküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents