Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-09-06 / 36. szám

Ö. oldal.

Mátészalka, 1912.

MÁTÉSZALKA

szeptember hó 6.

36. (179.) szám.

hozzá és a gyerekesen filigrán pisztoly egy dörrenésébe belefult földi létének minden gyötrelme, kinszenredéie . . . Mennyit szenvedett, mennyit kínlódhatott ez az ember, amig végre kijött ide a virágok közé és a pádon udvariasan helyet készített maga mellett a halálnak. A gyötrelemnek hány könyöseppje öntözhette az arcát ? Hányszor vigyorgott a szemébe tompa, érzéketlen és kíméletlen semmibevevéssel az élet, amikor térden állva riinánkodott előtte, — mint ahogy most ő vigyorog rám, némán, megvetően, titokzatosan . . »

A halott gúnyolja az élőt . . . Az ajka nyitva van, — vájjon mit mondana, ha meg tudna szólalni ? . . .

Léptek közeledtek a kavicson, megjelent az első őr az ut végén, — oda szólítom.

— Biz e’ megholt! — konstatálta.

Aztán újra magamra hagyott a halottal, de kisvártatva visszacammogott egy lomha rendőr kíséretében. A rendőr a kardja hüvelyével megbökte a holttestet, — a hulla hirtelen összeesett, a faj előrezuhant és a vigyorgó száj fölött kél tompacsillogásu, élettelen szem ineredt felénk. És a halott szemében is ott ült a néma megvetés, a fölényes csufondárosság; a halott csúfosan vigyorgott rám, az élőre „ . .

Borzadva elindultam, de az ut kanyarodójá- nál megálltam és visszanéztem; a halott szomorú csodálkozással meredt utámiam, bánatos megütközéssel, nem vigyorgott, nem csufondá- roskott.többé, élettelen szeméből, feketén tátongó szájából kihalt a kacagás és helyébe szomorúság költözött, őszinte, mély szomorúság, — a halott szánalommal nézett rám és résztvevő fölény nyel, mintha azt suttogta volna; — Szegény ember, sajnállak . . . (ky.)

— A „Mátészalkau legközelebbi — -f. é. 31. (180.) — száma f. hó 13.-a helyett f. hó 15.-én jelenik meg. A késedelem okát a közbeeső izr. ünnepekben leli, amelyek alatt kiadónk alkalmazottait nem dolgoztatja.

— Balthazár püspök Kocsordon. Érde- ■ kés és illusztris vendége volt múlt hét szombatján

Kocsord községnek, dr. Balthazar ev. ref. debreceni püspök s te mélyé ben, aki egykori iskolatársak, Szabó János kocsordi ev. ref. lelkész látogatására utazott oda. Az illusztris vendég tiszteletére a tisz- teletes wr vacsorát adott, melyen gr. Tisza Lajos kocsordi nagybirtokos. Juhász L ászló györteleki ev. ref. lelkész, a »Mátészalka« állandó munkatársa, községünkből pedig Nagy Zsigmond takarék- pénztári pénztárnok, a kocsordi ev. ref. egyház- község egyik vezető tagja veitek részt. Az előkelő társaság a késő éjjeli órákig ült együtt.

— Könnyen végzetessé válható baleset érhette volna a napokban Doby Antalnét, Doby Antalnak, a helybeli ipartesiület népszerű elnökének nejét.

Dobyné a mull hét egyik estéjét a Gyár utcában járt, ahol a már elkészített aszfaítsoron a Szabó Sándor háza előtt — momentán nem tudjuk : miért — mintegy félméternyi helyet beépítetlenül hagytak.. A sötétben veszedelmes helyre elmulasztották felállított jelzőlámpával a közönség figyelmét felhívni. így történt, hogy a mit sem sejtőn halad© Dobyné egyszer csak elvesztette lábai alól a talajt és hányát esett. Csak a jő szerencséjének köszönheti, hogy lábait nem törte, hanem a lábán és kezén esett könnyebb sérülésekkel menekülhetett.

Agya néz en a helyen baleset érte Dercényi Károlyt is.

A veszedelmes helyre felhívjuk az illetékesek és a közönség figyelmét.

— Nyiribicska. M. Mihály helybeli lakos Nagy Bertalan vendéglőjében több legénytársával mulatott. Ugyanott korcsmázott B. Ferenc helybeli fegéiny V. Mihály jármi legényrokonával. Ezeknek a M. arca sehogysem tetszett s szóval csipkedni, később a nekik nem tetsző arcot pofozni kezdték. S M. valamennyire visszonozta a sértést és ütlegelést, de vesztére, mert V. többször halántékon szúrta éles késsel, úgy hogy a vér ujjnyi vastag sugárban lövelt ki M. halántékából. A

nagy lármára a Nagy Bertalan vendéglője közelében levő csendórlaktanyából elösietö csendőrök bevitték M.-t, elállitották a vérzést, bekötötték a sebet. Egy csendőr V. kutatására indult, ki a zajban elmenekült, de megtalálni nem sikerült. Az itteni csendőrök a V. elfogatása ügyében megkeresték a gacsályi csendőrséget 1

— Eljegyzés. Eisenberger Lajos helybeli vas- kereskedő, az Eisenberger és Franki cég beltagja eljegyezte Braun József ungvári terménykereskedő leányát, Szerénkét. (Külön értesítés helyeit.)

— Augusztus havi statisztika. Születtek: Simon Ida ref., Ármos Irma ref., Kraut Miklós izr., Puskas Anna r. k„ Slroják Erzsébet g. k., Petrócy Gyula r. k., Katz Ilona izr., Mezei Lajos izr., Berky Juliánná halva született leánya, Jónás Erzsébet ref., Tarkanyi István halva született fia, lpacs András r. k., Bariba Menyhért ref., Elefant Gizella izr., Bodó Barnabás ref., Bakos Ferenc ref., Weisz Lujza izr., Bernát Gizella ref., Tóth János r. k., Stern Erzsébet izr., Burger Pál izr., Lakatos András ref.

Elhallak: Tomajka Elek 12 hó r. k., Kóródi Anna 14 nap g. k., Kovács János 82 éves ref., Oláh György 62 éves g. k„ Bakos János 68 eves ref., Jónás Margit 15 hó ref., Szabó Etelka 4 éves ref., Maticsák Imre 4 hó r. k., Tárkányi Istvánná 38 éves ref., Jetuska Ferencné 52 éves ref., Szilágyi Erzsébet 6 hó r. k., Varga Pál 6 hó ref., Jónás Erzsébet 8 nap ref., özv. Jónás Jancsiié 55 éves r. k., Kalóc József 2 hó r. I.

Házasságot kötöttek; Kiss András — Bognár Anna. Ungár Géza — Weisz Valéria.

— Hogyan illusztrál az Uj Idők? (Levél a szerkesztőseghez.) Tiszteit Szerkestőség! Régen tudom, hogy — fájdalom — messzire elmaradunk

— mint mindenben — a müveit nyugattól illusztrált lapok dolgában is. Egy-két képes folyóiratunk szánalmasan eltörpül a német, francia, angol, sőt az olasz képes lapok mellett is. Ha valamire v<d.) képet hoz is valamelyik magyar képeslap valamelyik külföldi eseményről — hamarjában nem is tudott kivétellel — elkésve hozza, mert megvárja, mig a London News, vagy az Illusratioa-ból átveheti. De még ez mind megjárná. Az Uj Idők azonban, a dúsgazdag Herczeg Ferenc, a nagy tekintélyű Író, a kormány oszlopos támasza, Tisza István gróf szerkesztő- és elvtársának lapja, a milliomos Singer és Wolfner cég kiadása, még különbül szolgaija előfizetőit. Az U| Idők is vészén át képeket — de nem az erre érdemes külföldi nagy világ képesujságokból, hanem : — magamagálói.

A Uj Idők 1911. évi 27, számában közölt egy képet a >Tegethoff virebocsátása« cimén. Az előfizetők pedig örüllek és dicsérték a splendid lapot, amely kiszállt Triesztbe, hogy a nagyjelentőségű és parádés aktust megrögzitse olvasói számára.

Ezt a képet, ugyan ezt a képet visszaké- rődzte az Uj Idők az 1912. évi 14 számában és mint a Viribus Unilis (a monarchia első Dreadnought hajója) vizrebocsátását tárja olvasói elé

— arra spekulálva, hogy azok majd nem veszik észre a milliomos szerkesztő és milliomos kiadó pia (?) frausit és talán még újból elismerő sóhajokat ereszenek meg a splendid újság javára.

Nos rosszul számítottak! Akad még a »Magyar Figyelőc-n kivül is figyelő magyar, aki ezentúl félre dobja azt az újságot, mely ilyen rutul megtéveszted olvasóit.

Az Uj Idők ócska idejű képét tartalmazó két számát (és ezúttal közérdekből tisztelettel közleni kért) levelem kapcsán megküldöm a tekintetes S zerkesztőségnek, hogy netalán kétségei (valamint bárki más kételkedései) alaposan eloszolhassanak. Vagyok a tekintetes Szerkesztőségnek tisztelettel hive: Mátészalkán, 1912. augusztus hó

31.-én.

(Aláírás.)

— Utonállás. Múlt hó 22.-én éjjel V. István mátésazlkai lakos az ópályi-i utón Sztroják László sikelnémát késével fenyegette es pénzét és ruháját követelte. A megtámadott ember teljesítette V. kívánságát és levetette viselő ruháját. Sztroják Lászáló feljelentése alapján a csendőrség letartóztatta V. Istvánt és a szatmári ügyészség fogházába kisérte át.

— Beiratások. Gondteli szülök, fontoskodó arcú kis nebulók róják pár nap óta az utcákat. Eljött a szeptember elseje, a beköszöntött tanév első napja, mely egyszerre hangossá tette a jő néhány hete csöndes iskolák környékét. Ezer kétséggel és reménységgel telten bocsátják utjokra a gondos szülök gyermekeiket, akik most pihent erővel foghatnak a művelődés magasztos munkájához.

A sorozások folytán a szokottnál amúgy is élénkebb utcákat szállásfkereső szülők és diákok rójják, akik hol ebbe, hói abba az üzletbe tévednek be: kiegészíteni a diákkelengyét és tanszereket.

Persze: leglátogatottabbak ilyenkor a Weisz Antal és a Weisz Zsigmond könyvkereskedők üzletel, ahol füzet, notesz, Írószer, tankönyvek dominálnak, mint manapság Mátészalkán a legkeresettebb árucikkek.

A beiratások jórészben már megtörténtek. Eddigelé a következő eredmények ismeretesek;

1 ) Polgári iskola. I. o. 30, II. o. 20, III. o. 18, IV. o. 24. Összesen: 100 növendék.

2. ) Ref. elemi leányiskola. I. o. 46, II. o. 30,

III. o. 33, IV. o. 17, V. o. 6, VI. o. 4. összesen:

136 növendék. Fiúiskola: I. o. 80, II. o. 42, III. o.

50, IV. o. 28, V. o. 9, Vl. o. 4. Összesen: 213

növendék.

3. ) Izr. elemi iskola. I. o. 49, II. o. 36, 111. o. 34, IV. o. 21. Összesen: 150 növendék.

4 ) Róni, kath. elemi iskolában a belratások még folyamatban vannak.

— Tankönyvek és mindenféle iskolaszerek olcsón Weisz Antalnál kaphatók.

— Diákkelengyék olcsón Franki Mór Fia cégné*

szerezhetők be.

— Víg lakodalmat tartottak Bognár Jakab, a Szálkái Gyártelep béresgazdájának házánál. JA mulatozást csakhamar kellemetlen incidens zavarta meg. Négy hívatlan vendég jelent meg a lakodalmas háznál és duhajkodni kezdett. A házigazda felszólította a tolakodókat, hogy távozzanak. Erre ők beverték az ablakokat és az egyik ablakban levő bádog dobozt tartalmával 100 koronával elvitték. A feljelentés alapján a csendőrség letartóztatta a négy garázda legényt és az ügyet áttette a helybeli járásbírósághoz.

— A tolakodó kéregetőnek egy tipikus példánya vetődött be a héten egy helybeli úri házhoz. Egyáltalán nem zsenirozta őt, hogy a család ebédnél ül. Egy kicsit be lévén állítva, jókedvű és fesztelen gajdolással rontott be az ebédlőbe és követelte a neki kijáró könyöradományt. A család egyik tagja 4 fillért adott a kéregetőnek, ő azonban nem volt evvel megelégedve és botot emelt az adakozóra. A saját házában inzultált fiatalember ne n sokat teketóriázott, hanem a vakmerő kéregétől átadta a rendőrségnek.

— Augusztus havi kivándorlás. Mátészalka 2, Nyircsaholy II, Fábiáubáza 2, Olcsva, Nyirmegyes 1 — 1 egyén vándorolt ki.

— Menekülés a sorozás elől. Az idei sorozásról keltett rémhíreknek megvan az a hatásuk, hogy a legények egyre-másra prónálnak kiszökni Amerikába. A napokban fogtak e! egy nagyecsedi katona- szökevényt a soproni hatdrrendőrök, akiknek most úgy látszik nagy gondjuk van a pelyhesállu fiatalemberekre, mert a sorozást sokan kívánják ilyen ravaszsággal elkerülni. Sz. Péter 21 éves nagyecsedi gazdálkodó V. Péter nevű társával hasonló módon próbálkozott. Útlevelet nem váltott, itthon senkivel le nem számolt. Ellenben vitte magával V.-t, akit pedig már hívogattak a mérték alá. A szökevényeket haza loloncolták.

— Nagy ribillióra csődüllek össze a múlt hét szombatján este Va 8 óra tájban a Kossuth Lajos-utcán járő-kelők. Sz. József polgártársunk, a m. kir. igazságszolgáltatás egyik alsóbb fokú közege gyakorlatilag óhajtotta tanulmányozni a tételes szabályt, hogy: »Az asszony verve jó.« A szegény asszony azonban sehogyan se akart beleegyezni, hogy ez életfilozófiái makszima anyagi igazságát rajta tapasztalja ki gyöngéd férje és sikoltozással menekült előle gyermekeivel együtt az utcára, onnan pedig a dr. Vida József orvos udvarára. Itt azonban férje utolérte és gyermekével együtt hazavitte. Az épületes jelenet — melynek értesülésünk szerint a büntető biróság előtt lesz folytatása — a rendőrségi őrszoba közvetlen közelében játszódott le — rendőrségünk nagyobb dicsőségére 1