Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-01-26 / 4. szám

4. oldal.

MÁTÉSZALKA

4. (147.) szám

szágba. a fia, az nem forgatott kardot, de kitűnő spekuláns volt a búzában, az árpában és ma inár kevés az egyszerű prédikátum, a bárói c;m, muszáj nekik örökös főrendeknek lenni, Miért? Szent isten, miért?

A levegőben keringő emberek lenéznek a demokrata Magyarországon évszázadok óta kattogó gépre, amely kiváltságokat termel és irigykednek rá. Ez a gép egyszerű kézihajtóeröre jár, mindig jár, kihagyások nélkül kattog és mindig a földre szállít egy-két uj arisztokratát. Mégpedig sikló-röpüléssel.

A közigazgatás központi ügybeosztása.

Ilosvay Aladár vármegyei alispán az ügybeosztást az 1902. évi 125000. B. M. számú vármegyét ügyviteli szabályzat 78. §-a értelmében, f.

évre következőleg állapította meg.:

Kiosztandók:

Á) Vármegyei alispánnak.

Elnöki ügyek.

B) Vármegyei főjegyzőnek.

1. Vármegyei tisztviselők elleni és felebbezett községi fegyelmi ügyek.

2. Vármegyei háztartási ügyek.

3. Szabadságolás.

4. Személyes és szolgálati ügyek.

5. 1890. évi I. t.-c., kivéve a községi közlekedési és közdűlő utakat.

6. Vármegyei egyes bizottságok tagjainak nyilvántartása.

7. Közművelődési pótadó alispáni ellátása.

8. Karhatalom.

9. Ismeretlen, illetve az utalványon rendeltetés jelzése nélkül érkezett pénzek.

C) Vármegyei I. aljegyzőnek.

1. Vízjogi törvény és vizrendöri kihágás.

2. Szamos, Tisza és Krasznaineder ügyek.

3. Halászati törvény és kihágás.

4. Vámügyek.

5. Kisajátítás.

6. Vármegyei tisztviselői nyugdíjügyek.

D) Vármegyei 11. aljegyzőnek.

1. Községi ügyek és közig, tanfolyam ; jegyzői nyugdíj ügyek.

2. Községi fegyelmi ügyek; fegyelmi és rendbírságok elszámolása.

3. Községi költségvetések és számadások közgyűlési előadása.

4. Községi bírósági ügyek.

5. Sajtóügy.

6. Szegényügy. (Közsegélyezés.)

7. Betegápolási ügyek.

E) Vármegyei III. aljegyzőnek.

1. Anyakönyvi ügyek.

2. Erdei ügyek és kihágás.

3. Állategészségügyi törvény és kihágás.

4. Rendőri ügyek. (Bűnvádi eljárás, esküdtszéki intézmény, népgyülések, igazolási jegy, fe- gyenc, tolonc ügy, tűzrendészet, építkezések, egyletek, társulatok.)

5. Honosítás és állampolgárság kötelékéből való elbocsátás.

6. Igazoló és bíráló választmányi ügyek.

7. Italmérési ügyek,

8. összes vármegyei pótadó és útadó ügyek, községi közmunka és pótadó ügyek.

9. Kivándorlási törvény. (Utlevélügy.)

10. Könyöradomány, házalási könyveli, gyűjtések engedélyezése.

11. Belügyi közlöny előfizetése.

F) Vármegyei IV. aljegyzőnek.

1. Ipartörvény és kihágás.

2. Cselédügy és kihágás.

3. Illetőségi ügy.

4. Lótenyésztés.

5. Községi közlekedési és közdűlő utak.

6. Statisztika.

7. 1848-as honvéd ügyek.

8. Minisztérium által megtéríttetni rendelt összegek.

9. Vasúti kedvezményes jegyek.

G) Vármegyei V. aljegyzőnek.

1. Mezőrendőri törvény és kihágás.

2. Közegészségügyi törvény és kihágás.

3. Katona ügyek és véderőtörvény elleni kihágás.

4. Lóosztályozás.

5. Népnevelés, óvoda és tanügy.

6. Hitközségi ügyek, vallás és közoktatás, tanító, papi bér és egyházi ügyek.

H) Vármegyei VI. aljegyző, árvaszéki jegyzőnek.

1. Qyámsági és gondnoksági ügyek.

I) Vármegyei VII. aljegyzőnek.

1. Összes rendőri és kihágási ügyek. (1879. XL. t -c. és vármegyei szabályrendeletek.)

2. Vadászati törvény és kihágás.

3. Munkásügy és kihágás.

4. Csendőrségi élelmezési dijak behajtása.

K) Vármegyei fő&rvosnak.

1. Közegészségi ügyek, kihágási ügy kivételével.

2. Kórházi ügyek.

L) Törvényhatósági állatorvosnak.

1. Állatbet eg ségi ÜH vek.-----La

punk mai száma 8 oldalra van | jelezve, de anyaghalmaz miatt 10 oldalon jelentünk meg.

___ • •

— Királyi kegyelmet nyert Bori József ilki községi bitó, akit - mirt megírtuk — a kir. kúria polgárok választójoga ellen elkövetett vétsége miatt fogházbüntetésre Ítélt. A királyi kegyelem csak részleges, amennyiben nem a büntetés elengedésére, hanemcsak pénzbüntetésre való átváltoz| tatására szól.

Talán emlékezni fognak még rá olvasóink, hogy hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy arról értesültünk, miszerint a legutóbbi képviselőválasztás tömeges kriminális következményeinek elhárítása céljából lépések tétettek a királyi kegyelem kieszközlése végett.

A fenti hir azt bizonyítja, hogy értesülésünk alapos volt. Kérdés : lesz-e folytatása ? Alkotmányunk szerint a király tényei nem bírálhatók felni, mert ezekért az ezeket ellenjegyzésével magáévá - tevő miniszter felelős ; annyit azonban megjegyztink, hogy a lélekkufárokat nem tartjuk méltónak a király kegyelméré.

— Uj díjnoki állást rendszeresít a megyei törvényhatóság a mátészalkai főszolgabírói hivatalnál. Nagyon helyes! A munka sok és ennek elvégzésére — leírásokra — nincs kellő személyzet.

Annyira nincs, hogy volt idő (de talán még ma is áll ez), amikor a főszolgabíró és dr. Dienes Dezső szolgabiró saját költségükön alkalmaztak egy dijnokot. De ez is csak részben volt képes a leírni valók ellátására, úgy, hogy akárhányszor a községtől kért a föszolgabiróság segítséget, holott a községnél is szükség van a legkisebb munkaerőre is. Annyira, hogy amig erre a községi képviselet fedezetet nem adott, Rohay főjegyző tartott a községnek a maga pénzén egy segédembert. Ilyen körülmények közölt kétszeresen indokolatlan, hogy a község tartson Írnokot a vármegyének, amely, úgy látszik, végre belátta a helyzet tarthatatlan voltát és szükségszerűen szaporítja kezelőszemélyzetét.

— Ügyészségi helyettes. A m. kir. igazságügy- miniszter dr. Király Zsigmond mátészalkai kir. já- rásbirósági joggyakornokot a mátészalkai kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyetesévé rendelte ki.

— Bethlen estély Nyíregyházán. A budapesti egyetemek és főiskolák protestáns hallgatóinak Bethlen Gábor köre 1912. február hó 1-én Nyíregyházán a Korona termeiben tánccal egybekötött estélyt rendez, szegény egyetemi hallgatóknak meleg otthont nyújtó főiskolai internáius, a Bethlen Ház alapjára.

Ezen 10 év óla fennálló ifjúsági egyesület rendes évi programmjában mindig szerepelt egy-egy vidéki estély rendezése s eddig még mindenütt ro- konszenvvel kisérték vállalkozásukat. Egy kellemesen eilötött este vidám hangulatában váltak el tőlük a viszontlátásig megértvén, a kör nemes intencióit, megérvén a diái;nyomornak, ennek a nagy társadalmi problémának fontosságát.

Az idei estélyre már nagyban folynak az előkészületek, melyeknek célja nemcsak Nyíregyháza város, habéin egész Szabolcsvármegye s a szomszédos megyék intelligenciájának bevonása jótékonycélu akció kereteibe. A kör elnöksége e napokban érkezett le Nyíregyházára, hogy felkérje az estély védnökeit, diszelnökeit, háziasszonyait s már eddig is a legszebb siker koronázta fáradozásaikat, a mennyiben úgy a város notabilitásai, mint az ifjúság, a legnagyobb szeretettel karolták

fel a Bethlen estély eszméjét. Amazok megértvén a kör nemes intencióit, Nyíregyháza bájos hölgyei e mellett egy kedélyes fesztelen, előkelő nívón álló mulatság reményében. Hogy ez a remény ne legyen csalóka ábránd, a Kör elnösége 40 tagját hozza le Nyíregyházára, 40 kitűnő táncos fiatal embert, a kiknek már a Kör iránt való kötelességük, hogy addig táncoljanak, mig a téli nap arany sugarai nem homályositják el a Korona csillárajit.

Az estély részletes programmját, valamint a védnökök stb. névsorát legközelebbi számunkban fogjuk közölni. A magunk részéről reméljük, hogy a Bethlen Kör a mi vidékünkön is odaadó támogatásban s magyaros vendédszeretetben fog részesülni.

— Uj váróterem. A Mátészalka —Szatmár l hév. vonalán lévő Gyűrtelek állomáson a keres- i kedelmi miniszter uj váróhelyiség felépítését engedélyezte.

— Pintér Imre egyetlen müvészestélye. E címen hirdeti Pintér Imre a budapesti v. népszínház elsőrangú tagja jövő hó 3-án tartandó müvészes- télyét melyet a »Központit szálloda nagytermében fognak megtartani.

Az előkelő családi műsor felöleli a legszebb újdonságokat, budapesti és külföldi slágereket és bő alkalmat nyújt a szereplőknek tehetségük több oldalú érvényesítésére.

Pintér Imrét fölösleges bővebben ismertetnünk, aki nem ismeri a budapesti népszínházi sikerei révén, bizonyára hallotta országos hírét a gramofon lemezek utján.

Az est másik érdekessége Parlagi Kornélia elsőrangú Soubrette primadouna a budapesti János vitéz versenygyőztesének bemutatkozása tesz ki gyönyörű hangjával mindenütt egycsapásra hódítja meg a közönséget.

Az esi harmadik szereplője Szemere Gyula szalon komikus aki a vigmuzsát képviseli valamint ö tölti be részben a conferenciere tisztét is, a zongora kíséret kenyes feladatát Kereszthy Jenő oki. zenetanár vátlalta.

A művész estre lesz alkalmunk még visszatérni.

— A festő-Penelope. Odysseus szépséges hitveséről irta meg Homérosz, hogy úgy menekült az urai holtnak hivő kérői zaklatásától, hogy válaszát arra az időre Ígérte, amikor a fátyol, melyet szólt, elkészül. A fátyol azonban csaknem készült el, mert Penelope éjjel felbontotta amit nappal hozzászólt.

Ezt a módszert választotta, úgy látszik, hogy segítsen gazdája munkája, tehát keresett hiányán A. L. festőtanonc, akit napszámra fogadott fel egy de'rzsi gazdálkodó, hogy kifesse egyik szobáját.

A festő azonban csaknem készült el munkájával, mert amit nappal dolgozott, azt éjjel elrontotta. Ez igy ment egy darabig, mig rajtavesztett és lesz alkalom gondolkozni rajta : miért , volt ö pechesebb a festésével, mint Penelope a fátyolával.

— Hogy utaznak a püspökök? A Pesti Hírlapból vesszük át*e sorokat: Kevesen tudják Magyar- országon, hogy a földi javakban dúskáló, vagyonnal beillő évi jövedelmükért sok százezrek által irigyelt róni. kath. püspökeink egytöl-egyig, a hányán csak vannak, első osztálya ingyen vasúti szabad-, azaz potyajegyet élveznek. Az udvarias kereskedelemügyi miniszter és a még udvariasabh Máv. igazgatóság az óv elején ezeket a szabadjegy ügyeket intézi el először s csak aztán kerülnek a nagy rostába a hivatásos újságírók szabadjegy kérő alázatos instanciái. Mondanunk sem keli, hogy a püspököknek nincs szükségük ilyen instanciákra, de nem is marad potyajegy nélkül egy sem. Az újságíróknak szegényeknek, ezer és egy indokot kell fölsorol- niok, hogy jogosultságukat igazolják és igy is megtörténik, hogy kérvényüket elutasítják. Nem akarunk párhuzamot vonni a püspök és hivatásos újságírók közérdekű munkássága között, mert szinte biztosak vagyunk benne, hogy a mérleg az utóbbiak javára billenne; de kötelességszerüen meg kell állapítanunk, hogy a vasúti szabadjegyre nagyobb, illetve több igényt tarthatnak a közérdek szempontjából a csupán a kézérdeket szolgáló újságírók, mint a szabadjegyre talán nem szoruló püspöki kar. A kereskedelmi miniszternek a püspöki karral szemben tanúsított udvariassága egyébként az idei szabadjegy-kiadásnál érdekes visszautasításra talált. Igaz, hogy csupán csak egy püspök részéről. Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püs