Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-07-19 / 29. szám
Mátészalka, 1912. IV. éví. 29. (112.) szám. július 19. TÁRSADALMI HETILAP. ■I MEGJELENIK MINDEM PÉNTEKEN, H ELŐFIZETÉSI ÁRAK . E.y,ész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — *— — — 4 koronaNegyedévre — — — — — — — 2 korona.. Tanítóknak és községi közegeknek egész évié ö korona.----Egy szám ára 20 fillér. ---------Fe lelős sz' kesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZfíRKIiSZTŐSfiO ÉS KIADÓHIVATAL: WE1SZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca) A hirdetési dijak előre fizetendők. Védekezés a gabonauzsora ellen. A gabona eladások körül az utóbbi években oly sok visszaélés történt, hogy azokat szó nélkül továbbnézni nem lehet. Megkell tehát menteni különösen a kisgazdát a gabo- nauzsorától, s e célra csak egyetlen eszköz áll rendelkezésünkre: a szövetkezeti gabonaraktár. Az a gabonaraktár, amelybe a kisgazda bármely pillanatban beszállilhaíja a gabonáját, melyre olcsó kamat mellett csaknem a teljes értékig kölcsönt kaphat; a melylyel a visszafizetés kötelezettsége nélkül fedezheti legsürgősebb szükségleteit, s így nem kénytelen uzsorásokhoz fordulni, s a mely ga- bonaraktári intézményeknek segélyével az is élvezi a nagybani eladás előnyeit, aki csak néhány mázsa gabonával rendelkezik. Hogy minő nagy előnyök ezek, azt csak azok tudják, akik látják, tudják, hogy minő nehézségekkel kell a kisgazdának küzdenie, tűig gabonáját eladhatja; akik tudják, hogy a kisgazda kizárólag a helyi piac esélyeinek van kitéve, amelyet csak gyakorta egy vagy két gabonakereskedő ural s akik mai nap már az árakat egymásközötl szokták megállapítani, amely áron vagy eladja a gazda terményét, vagy hanem, akkor kénytelen nagy távolságban azt oda-visza szállitani, mert nincs vevő, aki azért a tisztességes árt megadná A hitel-szövetkezettel kapcsolatos gabonaraktár tagjainak egész más a helyzetük. Ha a gabonaraktárba beszállítják búzájukat, tengerijüket stb. annak mine- müsége megálíapitlatik és a folyó árnak igen magas hányada részükre előlegként kifizettetik. Következik ezután a beszállított, gabonanemek egalizálása és tisztogatása, s ezen eljárások segélyével a beszállított gabonafélékből egy minőség állíttatiU elő, s hozatik forgalomba. Ilyen módon minden gabonaraktár több ezer metermázsa búzái bocsáthat piacra és igy a legnagyobb fogyasztókat szerezheti meg vevő gyanánt közvetítők kizárásával, tehát a legmagasabb árakat érheti el árujáért. Söl módiába van a i-'tvőbb viszonyokra is várakozni. E!len Púm/ a^kisgazda a maga néhány mázsa búzájával nem veheti fei a versenyt, sémi esetre sem keresheti fel az elsőrangú fogyasztókat, a nagy malmokat, s az ő búzája, mig idájig eljut 3—4 kézen is átmegy a búza ára nem lesz magasabb, mert az ilyen szedett búzáért sem fizet a a nagy malom magasabb ár;kát, mint az egy magtárból kikerülőkért, s igy természetes hogy az, aki csak néhány mázsa búzát ad el 40—60 fillérrel mindig alacsonyabb árt kap, mint az, aki vaggonszámra adhat el. Ezek és hasonló érvek teszik ajánlatossá a szövetkezeti gabonaraktárak létesítését, aminők ma már jelentékenyebbb szómban létesülnek az országban, s kívánatos, hogy a jövőben még fokozottabb számba létesüljenek, mert csak akkor, ha nem lesz kénytelen a gazda aratás után mindjárt piacra dobni az áruját, fog annak ára emelkedni s fognak az árak egész éven át méltányosan ki egy e n I i tő d n i. Az Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével, s a föídmivelésügyi mi- nistíerium támogatásával mintegy hat év előtt nem kevesebb, mint 15 szövetkezeti gabonaraktár kezdte meg működését. Ezeknek létesítése, fentarfása, kezelése sokkalta kevesebb nehézségekbe ütközik, miként azt T hinni leiiett Hogy e tekintetben is tájékoztatást nyújtsunk: ösmertetünk alábbiakban egy szövetkezeti gabonaraktárt. A nevezett szövetkezeti gabonaraktár a Béga csatorna mellett épült, amennyiben gabonájának elszállítására az olcsóbb vizi- utat kívánja felhasználni. Az épület egyszerű téglafal és deszkapadozatból áll, melynek felszerelése néhány gabonatisztitó rostából, konkolyszóróból és mérlegből áll. Körülbelül 1000 vaggon gabona befogadására Szonett. Most már örökre velem lesz ialán, Ki este meggyujtja bennem a mécsest, És rajzol szemem elé könyvet, képest, Fogadd most komplitn entern ó Magány. Te átbeszéled sok, sok éjszakám, A hegedűmet olykor megvonózod S mig telkemet egy égbolthoz csomózod, Hintdlsz fűt és le egy-egy csillogón. A járásod is olyan zajtalan, Mint néma asszony egy bezárt szobában, Kinek cipőjén gummisarka van, A gondok csípnek. Kertek, majd ha alszom, Fonj zsebkendőt az éji némaságból 5 a csaj legyektől takard el az arcom. Don Kárlosz. MÁTÉSZALKAI BUBORÉKOK Rovatvezető : ANONIMUSZ. — Állatkerti mesék. — A rák. — Mens sana ín corpore sano. — Az e heti »Buborékok«-nak csak egyike szorosan »Mátészalkai« A többi csak f nnyiból, hogy azokat is mátészalkai irta. Irta pedig egyik állandó dolgozólársunk, »A Hét« Ínnen-Onnan rovata és { a »Mátészalka* részére. »A Hét»-bcn már megjelentek (f. é. julius hó 7-iki 27. szám); mig mi itt adjuk a gondolatgazdag skicceket. * I. P RAKTIKUS ötlet. Az állatkerl, melyben ill-ott még Aesopusra emlékeztető rekvizitumokra is akadhatunk, mesékkel fogja szórakoztatni a serdülő ifjúságot. Megvannak az ösz- szes mellékletek is: a lapos edény, melyben a róka szervírozza vendégének a vacsorát, meg van az oroszlán, aki szanatótiumtulajdonos volt, mert — mint tudjuk — senki se jött ki tőle, aki bement, a sas lesz a lírikus, a párduca humorista, a tigris a türefem s az ökör, a következetesség szimbóluma. Csupa önként kínálkozó dolog: egy élelmes ember nagyszerű statisztikát találhat a mondanivalójának. Azt sem lehetne mondani, hogy a dolog alap nélkül való s fölösleges lesz: a körülményeink, a közviszonyok, a szeretetteljes miliő, melyben élünk, dolgozunk és verekszünk, nem sokat változott azóta, hogy Aesopus elhunyt: a tégla ma is a fejünkre esik, az erősebb most is jobban kártyázik, mint a gyöngébb, a béka most sem nőtt meg eléggé, s a hollónak ak- kurát olyan szép baritonja van, mint annodazu- mal. Ha az állatkert nem is keresi meg a mindennapi falatját mint állatkert, talán meg él mint olvasókönyv. Miután sikerült rámutatni a kedvező Lapunk mai száma 8 oldal. í konúinkturára, engedetessék meg, hogy felsóhajtsunk a sóhajtókkal: van uj állatkert, van közönség, van mesélő és van hallgató, akad még állat is, de hol van Aesopus ? ❖ A ngliában nagy háború voF a méltóságos tudósok és orvosok közölt s Uram bocsa’, még törvény elé is mentek. Egy egyszerű gyakorló-orvos azt merte hirdetni, hogy ő a rákot m“ggyógyhja s már fel is állította a tételt, amelyből a rák elleni gyógykezelésnek kiindulnia kellene A dolog azonban nem maradt annyiban, mert Bashford, aki a londoni rákintézet igazgatója, a hivatalos tudomány nevében nagyon nekiment az egyszerű Belinek s a kórszövettantól egészen a becsületsértésig eljutott. Szegény Belinek ezúttal nem sok tudományos igaza lehetett, mert ma még semmi sem támogatja a kalandos teóriákat, amelyek hol ismeretlen bacillusokban, hol uj éhezte- tési metódusokbau keresik a rák okát. Ellenben Beshfordot ismerjük még a pesti nemzetközi kongresszusról, s tudjuk, hogy komoly és sokat dolgozó tudós. Az egész vitából csupán az angol bíróság emelkedik ki szimpátikusan : mert elitéit» Bashfordot azzal az indokolással, hogy a kutatás szabadságát nég a hivatalos tudománnyal szemben is meg kell védenie. Az angol biróság nem is sejti, hogy mennyire igaza van. Mert az orvosi tudomány legtöbb sikere csupa véletlen megfigyelésből kerül ki. Jenner egy cselédtől tanulta el,
