Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-06-21 / 25. szám

oldal. Mátészalka, 1912. MÁTSZALKA ipának bakkiövéseit ki lehessen javítani; kel­lene a Máv. bajainak gyökeres orvoslására is. Erre azonban édes-kevés jut a tarlíális többletbevételből, aminthogy a fővárosi pályaudvarok dolgát sem fogják abból rendbehozni. Egyetlen komoly »reform« fog születni az egész személydijszabásből. Az t. i., hogy csökkeni fog az utasok száma. Pedig mindez öngyiikosságszámba megy. Az egész világon mindenütt arra tö­rekszenek, hogy minél szabadabbá, minél gyorsabbá, minél hozzáférhetőbbé tegyék a kereskedelem eszközeit. Ezért ahol csak vasúti és postarefomró! szó esik, mindenütt a tarifák mérséklése áll homloktérben, csak nálunk nem. H ^ II ^ ^ ^ m * — Községi iskola helyett a felekezetek alátámogatása. — Megvan a telefon. — Szak­értői vélemény a villanyról. — Mátészalka község képviselő-testületé f. hó 16.-án ülést tartott, mely meglehetős érdeklődés mellett folyt le. A tárgysorozat első pontja a közigazgatási bizottság 2484/912 K- B. szánni határozata köz­ségi iskola felállítása és járási főszolgabíró elnök­lete alatt a községi iskolaszék megalakítása. A községi képv.-test. Szatmár vm. közig, biz.-nak 2484/912 K- B. számú határozatát illetve a m. kir. vall. és közokt. ügyi miniszternek 47048/912 számú rendeletét, amelyben Mszalka község a be­iskolázásán tanköteles gyermekek részére egy taní­tói állással szervezendő egy tantermes községi elemi iskola felállítására köteleztelelt, tudomásul vette és a népoktatásról szóló 1868 évi XXXVIII. t.-c. 23 §-a alapján a községi elemi iskolának már követ­kező 1912/913. tanévben leendő megnyitását egy­hangúlag hozott határozattal kimondta, miért is a polgári községek számára kibocsátott 2311/876 sz. végrehajtási utasítás 13. §. értelmében a községi iskolaszéknek választás utján való megoldására a képv.-test. rendkívüli közgyűlését 1912. évi janias hó 22,-ének d. //. 4 órájára kitűzte, addig pedig uta­sította a községi elöljáróságot, hogy a mszalkai ref., izr., és r. kath. egyházközségek tanácsával sünk a térképen, amely Poroszország valamely részéhez hasonlít és ott pedig u poroszoknak ad­juk viasza a kölcsönt, hogy megemlegessék az .osztrák-magyarok istenét. E sok hadi dicsőséghez Schemuaságod hadve­zért zseniállitása juttatja a magyart és ezért há­latelt szívvel vesszük tudomásul, hogy a babéros harcok bekövetkezésére számítva, már megkezdő­dött a hadsereg álidomitása. Hauer lovassági fel­ügyelő ur elrendelte — valószínűen a vezérkar bólesessége folytán — hogy például a szabadkai 4-es huszárok eztán egy öl széles és egy öl mély árkot ugrassanak. Az árkot kitéglázlák, hogyha a lovas vagy a ló belezuhanna, sokkal érvényeseb­ben összetörje magát. Mert háborúban ugratás a fő. A lovat ugratják, a huszárt ugratják, a gene­rálist is ugratják. Aki rosszul ugrik, az dögöljön meg vagyis szokjon hozzá a háborúhoz. A sza­badkai huszárok már kezdik. Ez azt eredményezi, hogy nem kell betörni Olaszországba, se Porosz- országba, hogy itthon is elpusztulhatunk egy szál­ig dicsőségesen, babérral az árok fenekén. Ezt a dicsőséget Schemua Napoleon generá­lis urnák köszönhetjük, akit az úristen addig él­tessen, amig a honnak él, amig az olaszokat, a poroszokat meg nem veri a Tisza mellett vagy az angolokat el nem páholja a Balatonon és a med­dig a szabadkai huszárok éltetik a lovassági föl­ügyelő urat, akire másodsorban emeljük a poha­rat. Vivát! Éljeni Hoch' Hoch ! Hoch I Schemua— jiszroél 11,., Né va. érintkezésbe lépve szerezzen meggyőződést arra nézve, vajon a felekezetek a község részéről egy- szer és mindenkorra nyujiandó és együttesen megál­lapítandó anyagi támogatás mellett hajlandók len­nének-e a felekezeti iskolákat a szükséghez képest megfelelő számú tantermekkel és tanítói állással fejleszteni annyira, hogy a jelenleg beiskolázásán levő tankötelesek a felekezetek által felállítandó tantermekben nyerjenek elhelyezést és igy a község a községi iskolának felállitási kötelezettsége alól feloldassék. Abban az esetben pedig, ha a községi elöljA- róságnak'a felekezstekkel ez irányban folytatott tár­gyalásai eredményre nem vezetnének és a beisko­lázásán-tanköteleseknek már a jövő tanévben le­endő beiratása és iskoláztatása másként biztosít­ható nem volna, a községi képviselő-testület tekin­tettel a tanév közelségére, amely miatt az építke­zés az idő rövidsége miatt befejezhető nem volna, a miniszeri rendeletnek egyelőre oly képen kíván eleget lenni, hogy a beiskolázásán tankötelesek ré­szére 1912/913 tanévre iskolahelyiségül a község emeletes bérépületének azon részét, amely eddig a mszalkai ipar és keresk. bank által béreltetett és annak legalább 60 tanköteles befogadására ele­gendő, berendezi, felszereli, a tanítói állást szervezi és a tanítói fizetésnek államsegély utjáni kiegészí­téséről gondoskodni fog. A képviselő-testületnek ezt a határo­zatát a legmesszebb menően helytelenít­jük, mert az egyrészről sem a község, sem az \ iskolákból kiszorult gyerekek szempontjából nem megoldás, másrészről pedig inig sérelmes a taní­tóságra, addig az egházak alátámogatásának kiszá- mithatlan következményű veszedelmes prece­dense, amint azt alkalmunk lesz még kifejteni. Nem is szólva most arról, hogy az Ipar bank volt helyiségére a járásbíróságnak már ma Is, de rqég iqkäbb az uj perrend küszöbön levő életbe léptévelo kvetlenül szüksége van és úgy tudjuk, hogy az állam e célra ki is bérelte a kérdéses helyiséget. A tárgysorozat második pontja a telefon-há­lózat ügyében a nagyváradi posta és távirdaigaz- gatóságtól érkezett átirat. Jjö^iése volt. Községi jegyző közli a képviselő-testülettel, hogy az 1912. május 19.-én hozott 28. jkvi szá­mú határozat értelmében a telefon felállításához szükséges 1535 koronának a k. ü. miniszter által leendő fedezete iránt a nagyváradi posta és távirda igazgatósághoz előterjesztést tett, azonban a postá- igazgaiósag 57871/912 számú átiratával úrról érte- silette a községét, hogy a kereskedelemügyi mi­niszter a község kérelmének eleget tenni nem haj­landó. Ugyanazért a posta és távirda igazgatóság Szatmárvármegye alispánjához oly értelmű átira­tot intézett, hogy az alispán a telefon építéséhez még szükséges 1535 koronát azon 20,000 korona államsegélyből utalja ki, amelyet a belügyi minisz­ter a vármegyei telefon-hálózat kiépítésére az alis­pán kezeihez kiutalt. Jelentette továbbá, hogy az 1535 koronának mielőbbi kiutalása iránt vármegyei alispánnal személyesen tárgyalt és az alispán öt arról bizto­sította, hogy ezen összeget a belügyi kormány ál­tal rendelkezésére bocsátott 20.000 koronából ki­utalja, illetve annak kiutalása iránt a legközelebb tartandó törvényhatósági közgyűlésnek előterjesz­tést fog tenni. Miután tehát községi jegyző az alispán kijelen­tése által kellő garanciát nyert arra nézve, hogy a telefon építéséhez szükséges 1S3S kor. fedezetéről a már említett módon gondoskodva lesz, ennélfogva, hogy az amúgy is fontos közérdeket képező telefon kiépítése mielőbb megkezdődjék a, képviselő-testület utólagos jóváhagyása reményében az építéshez szükséges 1535 koronát a község pénztárából ki­utaltatta és azt a posta és távirda igazgatóságnak elküldötte. Kéri ennélfogva tett intézkedéseinek jóvá­hagyását. A községi képviselő-testület községi főjegyző­nek a telefon felállítása ügyében tett intézkedéseit és főleg azon intézkedését, hogy a telefon építés­hez szükséges 1535 koronát a községi pénztárbót előlegezte, helyeslőleg tudomásul vette és jóváhagyja. Mi pedig megdicsérjük érte úgy Rohayt, mint a képviselő-testületet. A harmadik tárgysorozaíi pont a villanyvilá- gitási hálózat felülvizsgálatáról beérkezett szakér- | tői vélemény. Mszalka község képv.-test-e Markó Kálmán elektro-technikus igazgató főmérnöknek a mszaikai villanyvildgitási hálózat is ésjvillanyvilágitásl telep felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet tudomásul veszi s miután a szakértői vélemény szerint a Szálkái gyártelep r. t. a villanyvilágitási telepet és a villanyvilágitási hálózatot a szerződésben kö­tött feltételeknek megfelelőig építtette meg, ennél­fogva képviselő-testület a szakértői véleményt tu­domásul vette, erről a vállalkozó céget értesíteni rendelte azzal, hogy amennyiben a szerződés el­lenére 40 drb. egész éjjel égő közvilágítási lámpa helyett 53 drb. szereltetett fel, a mutatkozó 13 drb, egész éjjel égő lámpát vállalkozó cég azonnal sze­reltesse le, amennyiben azokért a község fizetni nem hajlandó. Ugyancsak a szakértői vélemény alapján meg­keresi képviselő-testület a vállalkozó céget, hogy a közvilágításról a mindenkori tényleges állapot­nak megfe'előieg tervrajzot készíttessen és annak egy példányát, amelyen a közvilágitás üzemvonal a község útvonalai és a községi elöljáróságnak bocsássa rendelkezésére, mig a szerződés szerint vállalt 4 drb. 400 gyertyafényil fémszálas izzólámpa helyett a közönség részéről megnyilvánult kívánalom­nak eleget teendő, azokat szénszálas ivlámpákkal kicseréljék. Végül az áramszolgáltatás folytonosságának eflenőrizhetése szempontjából — lapunk többször hangoztatott kívánságát honorálva — a képviselő­testület egy feszültségmérőnek a községházán való felállítását elrendelte és utasította a községi elöl­járóságot, hogy annak felállítása iránt minél előbb iuiézkedjék. Végül Cine Ida és Onder Mária illetősége el­ismertetett, Blau Ignác és Klein Hermán pedig 10—10 kor. dij ellenében lelepedési engedélyt nyert. Hiíelesitésre Almer és Szálkái Zsigmond ké­rettek fel. Jel'H voltak : Csizmadia Kálmán bíró, Rohay Gyula fő­jegyző, Szálkái Zsigmond, Péchy László, Weisz Lajos, Klein Mór, Csizmadia József, Weisz Miklós, dr. Fámek László, Al­mer Béla, dr. Csató Sándor, Keller Miksa, Kerekes János, Szabó József, Doby Antal, Lőrinc István és Rudványi János képviselő-testületi tagok. 4-(j RE K. A polgári iskolai rajzkiáiiiíás. Mintaszerű polgári iskolánk egyik nevezetos érdekessége szokott lenni az évvégi rajzkiállitás, mely rendesen fölül szokta múlni a sablonos isko­lai rajzkiállitások színvonalát. Somogyi Arthur rajztanár érdeme ez, kinek van érzéke ahhoz, miként lehet a tanulók egysae- rü, de tehetségre valló rajzaiból Ízléses és a lai­kust is gyönyörködtető harmonikus egészet alkotni. Somogyi nemcsak pedagógus, hanem mű­vészember is, ki csinos festményeivel már több­ször aratott megérdemelt sikert. Éppen ezért saj­náltuk, hogy az idén saját dolgai közül semmit sem állított ki, pedig ez nagyon emelte volna a kiállítás nívóját. Néhány finoman tussozott rajz és több ügyes gipsz után való szénrajz kötötte le figyelmünket. E rajzok a középiskolák felsőbb osztályaiba járó növendékeknek is dicséretére váltak volna. Az 1. osztályosok közül Almer Béla mértani- és Tóth Endre szabadkézi-rajzai, a II. osztályosok közül pedig Petróczy, Kerekes Béla és Földes Pál rajzai érdemelnek említést. A ili. osztályosok közül Lakatos György mértani-, Komoróczi Zoltán és ifj, Varga szabadkézi-rajzai emelkednek ki szépségük és csinosságuk által. A IV. osztályban már néhány kiforrott jó rajzolót is találunk, mint Jóby Mihályt és Flasztert, mig a Ohevre Gyula gipsz utáni raj­zai valamint a Weisz Miklós rajzai és olajfestmé­nyei a kiállítás legsikerültebb munkái. Igen csodálkozva hallottuk és kellemetlenül érintett bennünket, hogy a kiállítást a közönség alig látogatta, sőt a szülők is igen gyár számban tekin­tették meg a nagyobb pártolást érdemlő rajzkiáili- tást. Ez is egyik betegsége a mi kis társadalmunk­nak, hogy minden után vágyunk a mi nincs, a még meg nem lévő kulturális intézményekről si­ránkozva beszélünk, má3 városokra hivatkozva,"de ha már megvannak: nem törődünk velük s való­sággal inyoráljuk azokat. — es.

Next

/
Thumbnails
Contents