Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-06-21 / 25. szám
oldal. Mátészalka, 1912. MÁTSZALKA ipának bakkiövéseit ki lehessen javítani; kellene a Máv. bajainak gyökeres orvoslására is. Erre azonban édes-kevés jut a tarlíális többletbevételből, aminthogy a fővárosi pályaudvarok dolgát sem fogják abból rendbehozni. Egyetlen komoly »reform« fog születni az egész személydijszabásből. Az t. i., hogy csökkeni fog az utasok száma. Pedig mindez öngyiikosságszámba megy. Az egész világon mindenütt arra törekszenek, hogy minél szabadabbá, minél gyorsabbá, minél hozzáférhetőbbé tegyék a kereskedelem eszközeit. Ezért ahol csak vasúti és postarefomró! szó esik, mindenütt a tarifák mérséklése áll homloktérben, csak nálunk nem. H ^ II ^ ^ ^ m * — Községi iskola helyett a felekezetek alátámogatása. — Megvan a telefon. — Szakértői vélemény a villanyról. — Mátészalka község képviselő-testületé f. hó 16.-án ülést tartott, mely meglehetős érdeklődés mellett folyt le. A tárgysorozat első pontja a közigazgatási bizottság 2484/912 K- B. szánni határozata községi iskola felállítása és járási főszolgabíró elnöklete alatt a községi iskolaszék megalakítása. A községi képv.-test. Szatmár vm. közig, biz.-nak 2484/912 K- B. számú határozatát illetve a m. kir. vall. és közokt. ügyi miniszternek 47048/912 számú rendeletét, amelyben Mszalka község a beiskolázásán tanköteles gyermekek részére egy tanítói állással szervezendő egy tantermes községi elemi iskola felállítására köteleztelelt, tudomásul vette és a népoktatásról szóló 1868 évi XXXVIII. t.-c. 23 §-a alapján a községi elemi iskolának már következő 1912/913. tanévben leendő megnyitását egyhangúlag hozott határozattal kimondta, miért is a polgári községek számára kibocsátott 2311/876 sz. végrehajtási utasítás 13. §. értelmében a községi iskolaszéknek választás utján való megoldására a képv.-test. rendkívüli közgyűlését 1912. évi janias hó 22,-ének d. //. 4 órájára kitűzte, addig pedig utasította a községi elöljáróságot, hogy a mszalkai ref., izr., és r. kath. egyházközségek tanácsával sünk a térképen, amely Poroszország valamely részéhez hasonlít és ott pedig u poroszoknak adjuk viasza a kölcsönt, hogy megemlegessék az .osztrák-magyarok istenét. E sok hadi dicsőséghez Schemuaságod hadvezért zseniállitása juttatja a magyart és ezért hálatelt szívvel vesszük tudomásul, hogy a babéros harcok bekövetkezésére számítva, már megkezdődött a hadsereg álidomitása. Hauer lovassági felügyelő ur elrendelte — valószínűen a vezérkar bólesessége folytán — hogy például a szabadkai 4-es huszárok eztán egy öl széles és egy öl mély árkot ugrassanak. Az árkot kitéglázlák, hogyha a lovas vagy a ló belezuhanna, sokkal érvényesebben összetörje magát. Mert háborúban ugratás a fő. A lovat ugratják, a huszárt ugratják, a generálist is ugratják. Aki rosszul ugrik, az dögöljön meg vagyis szokjon hozzá a háborúhoz. A szabadkai huszárok már kezdik. Ez azt eredményezi, hogy nem kell betörni Olaszországba, se Porosz- országba, hogy itthon is elpusztulhatunk egy szálig dicsőségesen, babérral az árok fenekén. Ezt a dicsőséget Schemua Napoleon generális urnák köszönhetjük, akit az úristen addig éltessen, amig a honnak él, amig az olaszokat, a poroszokat meg nem veri a Tisza mellett vagy az angolokat el nem páholja a Balatonon és a meddig a szabadkai huszárok éltetik a lovassági fölügyelő urat, akire másodsorban emeljük a poharat. Vivát! Éljeni Hoch' Hoch ! Hoch I Schemua— jiszroél 11,., Né va. érintkezésbe lépve szerezzen meggyőződést arra nézve, vajon a felekezetek a község részéről egy- szer és mindenkorra nyujiandó és együttesen megállapítandó anyagi támogatás mellett hajlandók lennének-e a felekezeti iskolákat a szükséghez képest megfelelő számú tantermekkel és tanítói állással fejleszteni annyira, hogy a jelenleg beiskolázásán levő tankötelesek a felekezetek által felállítandó tantermekben nyerjenek elhelyezést és igy a község a községi iskolának felállitási kötelezettsége alól feloldassék. Abban az esetben pedig, ha a községi elöljA- róságnak'a felekezstekkel ez irányban folytatott tárgyalásai eredményre nem vezetnének és a beiskolázásán-tanköteleseknek már a jövő tanévben leendő beiratása és iskoláztatása másként biztosítható nem volna, a községi képviselő-testület tekintettel a tanév közelségére, amely miatt az építkezés az idő rövidsége miatt befejezhető nem volna, a miniszeri rendeletnek egyelőre oly képen kíván eleget lenni, hogy a beiskolázásán tankötelesek részére 1912/913 tanévre iskolahelyiségül a község emeletes bérépületének azon részét, amely eddig a mszalkai ipar és keresk. bank által béreltetett és annak legalább 60 tanköteles befogadására elegendő, berendezi, felszereli, a tanítói állást szervezi és a tanítói fizetésnek államsegély utjáni kiegészítéséről gondoskodni fog. A képviselő-testületnek ezt a határozatát a legmesszebb menően helytelenítjük, mert az egyrészről sem a község, sem az \ iskolákból kiszorult gyerekek szempontjából nem megoldás, másrészről pedig inig sérelmes a tanítóságra, addig az egházak alátámogatásának kiszá- mithatlan következményű veszedelmes precedense, amint azt alkalmunk lesz még kifejteni. Nem is szólva most arról, hogy az Ipar bank volt helyiségére a járásbíróságnak már ma Is, de rqég iqkäbb az uj perrend küszöbön levő életbe léptévelo kvetlenül szüksége van és úgy tudjuk, hogy az állam e célra ki is bérelte a kérdéses helyiséget. A tárgysorozat második pontja a telefon-hálózat ügyében a nagyváradi posta és távirdaigaz- gatóságtól érkezett átirat. Jjö^iése volt. Községi jegyző közli a képviselő-testülettel, hogy az 1912. május 19.-én hozott 28. jkvi számú határozat értelmében a telefon felállításához szükséges 1535 koronának a k. ü. miniszter által leendő fedezete iránt a nagyváradi posta és távirda igazgatósághoz előterjesztést tett, azonban a postá- igazgaiósag 57871/912 számú átiratával úrról érte- silette a községét, hogy a kereskedelemügyi miniszter a község kérelmének eleget tenni nem hajlandó. Ugyanazért a posta és távirda igazgatóság Szatmárvármegye alispánjához oly értelmű átiratot intézett, hogy az alispán a telefon építéséhez még szükséges 1535 koronát azon 20,000 korona államsegélyből utalja ki, amelyet a belügyi miniszter a vármegyei telefon-hálózat kiépítésére az alispán kezeihez kiutalt. Jelentette továbbá, hogy az 1535 koronának mielőbbi kiutalása iránt vármegyei alispánnal személyesen tárgyalt és az alispán öt arról biztosította, hogy ezen összeget a belügyi kormány által rendelkezésére bocsátott 20.000 koronából kiutalja, illetve annak kiutalása iránt a legközelebb tartandó törvényhatósági közgyűlésnek előterjesztést fog tenni. Miután tehát községi jegyző az alispán kijelentése által kellő garanciát nyert arra nézve, hogy a telefon építéséhez szükséges 1S3S kor. fedezetéről a már említett módon gondoskodva lesz, ennélfogva, hogy az amúgy is fontos közérdeket képező telefon kiépítése mielőbb megkezdődjék a, képviselő-testület utólagos jóváhagyása reményében az építéshez szükséges 1535 koronát a község pénztárából kiutaltatta és azt a posta és távirda igazgatóságnak elküldötte. Kéri ennélfogva tett intézkedéseinek jóváhagyását. A községi képviselő-testület községi főjegyzőnek a telefon felállítása ügyében tett intézkedéseit és főleg azon intézkedését, hogy a telefon építéshez szükséges 1535 koronát a községi pénztárbót előlegezte, helyeslőleg tudomásul vette és jóváhagyja. Mi pedig megdicsérjük érte úgy Rohayt, mint a képviselő-testületet. A harmadik tárgysorozaíi pont a villanyvilá- gitási hálózat felülvizsgálatáról beérkezett szakér- | tői vélemény. Mszalka község képv.-test-e Markó Kálmán elektro-technikus igazgató főmérnöknek a mszaikai villanyvildgitási hálózat is ésjvillanyvilágitásl telep felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet tudomásul veszi s miután a szakértői vélemény szerint a Szálkái gyártelep r. t. a villanyvilágitási telepet és a villanyvilágitási hálózatot a szerződésben kötött feltételeknek megfelelőig építtette meg, ennélfogva képviselő-testület a szakértői véleményt tudomásul vette, erről a vállalkozó céget értesíteni rendelte azzal, hogy amennyiben a szerződés ellenére 40 drb. egész éjjel égő közvilágítási lámpa helyett 53 drb. szereltetett fel, a mutatkozó 13 drb, egész éjjel égő lámpát vállalkozó cég azonnal szereltesse le, amennyiben azokért a község fizetni nem hajlandó. Ugyancsak a szakértői vélemény alapján megkeresi képviselő-testület a vállalkozó céget, hogy a közvilágításról a mindenkori tényleges állapotnak megfe'előieg tervrajzot készíttessen és annak egy példányát, amelyen a közvilágitás üzemvonal a község útvonalai és a községi elöljáróságnak bocsássa rendelkezésére, mig a szerződés szerint vállalt 4 drb. 400 gyertyafényil fémszálas izzólámpa helyett a közönség részéről megnyilvánult kívánalomnak eleget teendő, azokat szénszálas ivlámpákkal kicseréljék. Végül az áramszolgáltatás folytonosságának eflenőrizhetése szempontjából — lapunk többször hangoztatott kívánságát honorálva — a képviselőtestület egy feszültségmérőnek a községházán való felállítását elrendelte és utasította a községi elöljáróságot, hogy annak felállítása iránt minél előbb iuiézkedjék. Végül Cine Ida és Onder Mária illetősége elismertetett, Blau Ignác és Klein Hermán pedig 10—10 kor. dij ellenében lelepedési engedélyt nyert. Hiíelesitésre Almer és Szálkái Zsigmond kérettek fel. Jel'H voltak : Csizmadia Kálmán bíró, Rohay Gyula főjegyző, Szálkái Zsigmond, Péchy László, Weisz Lajos, Klein Mór, Csizmadia József, Weisz Miklós, dr. Fámek László, Almer Béla, dr. Csató Sándor, Keller Miksa, Kerekes János, Szabó József, Doby Antal, Lőrinc István és Rudványi János képviselő-testületi tagok. 4-(j RE K. A polgári iskolai rajzkiáiiiíás. Mintaszerű polgári iskolánk egyik nevezetos érdekessége szokott lenni az évvégi rajzkiállitás, mely rendesen fölül szokta múlni a sablonos iskolai rajzkiállitások színvonalát. Somogyi Arthur rajztanár érdeme ez, kinek van érzéke ahhoz, miként lehet a tanulók egysae- rü, de tehetségre valló rajzaiból Ízléses és a laikust is gyönyörködtető harmonikus egészet alkotni. Somogyi nemcsak pedagógus, hanem művészember is, ki csinos festményeivel már többször aratott megérdemelt sikert. Éppen ezért sajnáltuk, hogy az idén saját dolgai közül semmit sem állított ki, pedig ez nagyon emelte volna a kiállítás nívóját. Néhány finoman tussozott rajz és több ügyes gipsz után való szénrajz kötötte le figyelmünket. E rajzok a középiskolák felsőbb osztályaiba járó növendékeknek is dicséretére váltak volna. Az 1. osztályosok közül Almer Béla mértani- és Tóth Endre szabadkézi-rajzai, a II. osztályosok közül pedig Petróczy, Kerekes Béla és Földes Pál rajzai érdemelnek említést. A ili. osztályosok közül Lakatos György mértani-, Komoróczi Zoltán és ifj, Varga szabadkézi-rajzai emelkednek ki szépségük és csinosságuk által. A IV. osztályban már néhány kiforrott jó rajzolót is találunk, mint Jóby Mihályt és Flasztert, mig a Ohevre Gyula gipsz utáni rajzai valamint a Weisz Miklós rajzai és olajfestményei a kiállítás legsikerültebb munkái. Igen csodálkozva hallottuk és kellemetlenül érintett bennünket, hogy a kiállítást a közönség alig látogatta, sőt a szülők is igen gyár számban tekintették meg a nagyobb pártolást érdemlő rajzkiáili- tást. Ez is egyik betegsége a mi kis társadalmunknak, hogy minden után vágyunk a mi nincs, a még meg nem lévő kulturális intézményekről siránkozva beszélünk, má3 városokra hivatkozva,"de ha már megvannak: nem törődünk velük s valósággal inyoráljuk azokat. — es.
