Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-06-07 / 23. szám
4. oldal. Mátészalka, 1912. MÁTSZALKA június hó 7. ’23. (166) Szám. — Szaímár külföldi világításban. Egy szatmári származású neves iró Párisból irt levelében ös- merleti a párisi Figaro egy cikkét, amelyben egy francia újságíró, aki pár év előtt Magyarországon járt, leírja a képviseló-választást, amelyet valahol Szatmdrbaa nézett végig. Az egész községben, azt mondja, borzasztó pálinkabüz volt, a választókat korcsmák udvarára meg csűrökbe kerítették be, ott itatták, zsandárok hajtották kifelé meg befelé a népet, mint valami baroincsordát. — Ezt mondja a párisi Figaro munkatársa és bármilyen féltékenyek lennénk a hírnevünkre, bárhogy dúljon is kebelünkben a sovinizmus, ezt a szomorú kulturképet nem mérnök, nem is tudnók lecáfolni. Ez a francia újságíró nem téved, ez biztos, hogy itt járt valamelyik választáson Szatmárban ! — Mangu jegyző ellen megszüntették az eljárást. Megírtuk, hogy Manga Dezső ópá- lyi-i községi jegyzőt Grlln Mayer és Király István opályi-i lakosok illetéktelen dijak szedésével vádolva, feljelentették a szatmári kir. ügyészségen. A* ügyészség a megejtett nyomozás adatait nem tartotta elegendőknek a bünper folytatására és az eljárási beszüntette. A feljelentők a beszüntető határozatot //.<■£apellálták. — Lelkészválasztás. A néhai Segesvári József káutorjánosi lelkész és volt esperes elhalálozása folytán febr. óta üresedésben levő lelké- szi állás e hó 2,-án betöltetett. 19 pályázó jelentkezett, ezek közül három jelöltek ki u. in. Leövey Miklós, tunyogi, Tót András, gelsei és Qöncy József, ibronyi lelkészt. 117 szavazat adatott le. Utóbbi 79 szavazattal lett meg választva. — Polgári Iskolai tanárok gyűlése. Folyó hó 2.-án a polgári iskolai tanárok »Felső Tiszavidéki Kör«-e Máramarosszegeten népes gyűlést tartott. A gyűlésen megjelentek a fel.ővisói, huszti, máramarosszigeti, halmi-i, szatmári és mátészalkai polgári iskolák tanárai es több tekintélyes tanügyi testület. A gyűlés helye a vároháza díszterme volt. A gyűlés legfontosabb tárgya a polgári iskola reformja volt, melyről Keller Aladár helybeli áll. polg. isk. tanár tartott igen értékes előadást. Kifejtette, hogy azok a törekvések, amelyek a polgári iskola hét osztályúvá való fejlesztésére irányulnak, nem érik el a kívánt eredményt, ha a reform középpontját a szakirányú fejlesztés képezi. Határozati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amelynek gerince az, hogy legyen az uj 7 osztályú polgári iskola nemzeti középiskola, amelynek növendékei a gyakorlati életben szükséges ismeretekkel láttassanak el. A kérdéshez hozzászólottak többen. Kathona Géza helybeli polg. iskolai igazgató is kikapcsolandónak tartja a reform kérdéséből a szakirányú kifejlesztés tervét. A gyűlés Keller Aladár határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy az előadást az országos »Polgárliskolai Közlöny*-ben egész terjedelemben közzéteszi és csatlakozásra szólítja fel az ország többi polgári iskolai köreit is. A Budapesten felállítandó »Polgáriiskolai Tanárok Házá*-ról Luca János huszti polg. isk. tanár tartott előadást. Az ügy iránt való meleg szeretettől áthatott előadás hatása alatt a közgyűlés elhatározta, hogy egy 500 koronás alapítványt tesz, a jelenlevők pedig valamennyien jegyeztek egy-egy 25 koronás részvényt és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a nagyközönség körében is a nemes cél érdekében. Folyó hó 29. 30.-án Kolozsvárott ismét gyűlést tartanak a polg. isk. tanárok. A gyűlés legfőbb tárgya itt is a polgári iskola reformjának kérdése lesz. Nem lehetetlen, hogy a közel jövőben Mátészalkának is lesz 7 osztályú nemzeti középiskolája, amely korszakot jelent városunk fejlődésében. — A nagykáralyl uj állomási épület immár csaknem teljesen elkészült, A munkálatok annyira előre haladtak, hogy az uj .felvételi épületet f. é. Julius 1.-én átadják a forgalomnak. — Ez a tény minket is érint, különösen ha meggondoljuk, hogy a nagykárolyi állomáson nekünk eléggé sür- jen kell megfordulnunk (sőt pesti-ut alkalmából órányi várakozási időt is kell itt töltenünk) nem közömbös tehát ránk nézve, vajon egy modern, vagy egy teljesen elavult állomási épületben kell-« tartózkodnunk. — A nagykárolyi reform, egyházmegye tanítóegyesülete folyó hó 5.-én Nagykárolyban gyűlést tartott Nagy Ferenc géresi tanító elnöklete mellett, melyen Takács Ferenc szaniszlói lelkész a t. ü. b. elnöke mint diszelnök is megjelent. A gyűlés főbb tárgyai voltak: 1. A tanitófizetés- rendezés, melyre nézve a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, hogy a közokt.-ügyl kormány az országos tanítói szövetség utján kéressék fel a felekezeti tanítóknak az állami tanítókkal egyezö- leg a XI. X. és IX. fizetésosztályba osztásával. 2. A tanitóinyugdij revíziója. Javaslat: A szolgálati idő szállíttassák le 35 évre s az azon szolgád időt betöltött tanító teljes fizetéssel mehessen nyugdíjba, melybe a lakbér, vagy a természetbeni lakásértéke is beszámittassék; a tanítói özvegyek és. árvák nyugdija illetve segélye is méltányosabban történjék, továbbá a személyi pótlékot minden 35 éven át hivataloskodó s jó eredménnyel működő tanító megkaphassa (hivatalból.) 3. B. e. Segesváry József az egyházmegyejvolt érdemes s mindenki által tisztelve szeretett esperesének emléke jegyzőkönyvileg megörökittetik s nyugalmára áldás kéretik. 4. Az egyesület belép az országos reform, tanítók egyesületébe. 5. A vasúti kedvezményes (féljegy) a tanító családtagjai részére is megkérendő általában, de különösen a másutt tanuló gyermekekére. 6. A »Tanító*, az országos tanítói szövetség lapja, az egyesület számára megrendel- tetlk. 7. Az egyesület felszólításra belép az »Einké*-be, 4 kor. évi tagsági dij mellett. — Úgyszintén az országos magyar tanítói szövetségbe is. — A vizsgálatok sorrendje. A helybeli állami polgári fiúiskolában a rendes és magántanulók vizsgálatai a következő sorrendben fognak történni: június 13.-án hittani vizsgálatok, 15.-én rajzkiállitás, 17.-én az 1., 18.-án a II., 19.-én a III., 2ü.-án a IV. osztály vizsgálata, 21.-én d. u. 5 órakor tornavizsga, 23.-án hálaadó istentisztelet, délután 4 órakor záróünnepély. Junius 24, 25, 26, 27, 28. napjain lesznek a magántanulók javító, különbözeti, Írásbeli és szóbelivizsgálatai. — Május havi kivándorlás. Nyircsaholy 6, Nagydobos 2, Ópályi 5, Vitka 1, Fábiánháza 1, Mátészalka 3. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, I Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. _______ 30—52 BE LSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK: FÖLDES JENŐ ANONYMUS LEGÚJABB. Lapunk zártakor budapesti tudósítónktól azon szenzációs értesítést kaptuk, hogy az ellenzék több tagja, a 30 napra kizárt Kovács Gyulával együtt behatolt a házba, hol forradalmi jelenetek lezajlása után Kovács Gyula az erőszakosan elnöklő Gróf Tiszára lőtt. Ezen pár pillanat alatt történt kínos jelenet után Kovács maga ellen fordította fegyverét. Tisza jelentéktelen sérülést szenvedett, Kovács Gyulát azonban haldokolva szállították el a magyar parlament épületéből. .Közgazdaság. A községi állatbiztosító szövetkezetek. Pár éve «gyes községekben szövetkezetek alakulnak azon célból, hogy a tagok állatállományát betegség esetén gyógykezeltessék, elhullás vagy kényszervágás esetén pedig a károsult felet kártalanítsák. Az ilyen szövetkezeinek tagja lehet a szövetkezet működése területén -1 lakó bármely állattartó, ki ebbeli szándékát a helyi igazgatóságnak bejelenti és legalább egy üzletrészt jegyez. Egy üzletrész ára 4 korona, mely azonban évi egy koronás törlesztés mellett egymásután következő 4 év alatt is lefizethető. Ezen szövetkezetek a biztosítás tartama alatt megbetegedett állatot szövetkezeti költségen gyógykezeltetik, a tagnak tehát az állatorvos és gyógyszer költségekre egy .fillér kiadása sincsen. Ha a biztosított állat bármi okból elpusztult, akármiféle betegség vagy baleset következtében elhull, esetleg a biztosított szarvasmarhát kell valami betegség vagy baleset miatt levágni, akkor a károsult fél az állat biztosított értékének nyolcvan százalékát kártéritésképen megkapja. A községi szövetkezetek kezdetben csak szarvasmarhák biztosításával foglalkoznak. És pedig már háromhónapos kortól kezdve fogadják el a szarvasmarhákat biztosításra. Ha azonban a községi szövetkezetek megerősödtek, a tagok kívánságára elhatározhatja, hogy lovakat — sőt sertéseket is — biztosítani lehessen. Biztosítási dij szarvasmarhák után a megállapított biztosítási érték 1 százaléka, vagyis minden 100 korona után 1 korona. Nagyobb károsodások esetén, midőn a felmerült állatorvosi dijakat, gyógyszerek árát, kártérítéseket az I százalékos díjból már nem lehet fizetni — összesen 5 százalékáig — pótlólag még egy fél vagy 1 százalékos dij kivethetők. Egyetlen tag sem terhelhető meg összesen 5 százaléknál magasabb díjjal. Hogy pedig a községi szövetkezet azokat a kiadásokat is birja fedezni, melyik még az 5 százalék befizetésből sem elégíthetők ki, viszontbiztosítást köt a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társasággal, mint az ily községi szövetkezetek központjával, mely intézet ezen kapcsolatból kifolyólag viseli a községi szövetkezetnek mindazon ösz- szes kiadásait, melyek az 5 százalékos befizetésekből már ki nem fizethetők. A biztosítás olyképen történik, hogy a tag a biztosítandó állatját a helyi igazgatóságnak bejelenti. Az igazgatóság a bejelentés vétele után egy tagját a biztosítandó állat megvizsgálására kiküldi. A kiküldött megvizsgálja a biztosítandó állatot, meggyőződik annak egészséges voltáról, megbecsüli, hogy mily értékben vehető fel biztosításra. A kiküldött jelentése alapján azután a megvizsgált és megbecsült állatot feljegyzik egy erre szolgáló nyomtatványra, melyet törzslapnak neveznek. Minden tagnak • van egy ilyen törzslapja, melyre fel vannak jegyezve az összes biztosított állatok. Ez a törzslap' szolgál biztosítási kötvényül. Már most, ha az állat a biztosítási időtartam alatt megbetegedik, azt a szövetkezet díjtalan gyógykezelteti, ha pedig elpusztul, annak biztosítási értéke 80 százalékát kártéritésképen kifizeti. Ha valamely állat a községi szövetkezetnél biztosítva van, az állat tulajdonosának csak annyi a kötelessége, hogy enni ad neki, kellő képpen almozza és gondozza, ha pedig megbetegedik, azt a szövetkezet helyi igazgatóságának azonnal bejelenteni. Nem árt egy kis számadást csinálni, hogy a községi állatbiztosító szövetkezetek hasznos és célszerű volta minél élesebben kidomborodjék.. Egy 200 koronás tehén után 2 korona fizetendő biztosítási dij címén. Ha ez a tehén nincs biztosítva, a tulajdonos — egyoldalú gondolkodás szerint — a két koronát minden évben megtakarítja. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez valóságos megtakarítás. Mert ha az első évben nem is, de a második vagy harmadik évben már előfordulhat, hogy az állatjmegbetegedik és akkor az a 4—6 korona, mit biztosítás mellőzése folytán félretettünk (ha félretettük) egyszere oda van, nem elég még a gyógykezelésre sem — ha a betegedett állat még el is pusztul — az igy beállott károsodásunk fedezésére épenséggel nem elegendő. Helyesen cselekednék a gazdatársadalom, ha ezen kérdést minél inkább át gondolná s a községi állatbiztosító szövetkezetek intézményét nagyobb figyelembe részesítené. x Országos tanfolyamok az ipartestsieti tisztviselők részére. A kereskedelemi minisztérium fontos kérdés megoldását vette munkába. Arról van szó, hogy az országban szétszórtan és magukra utáltán működő 430 ipartestület tisztviselői kara rendszeres és szervezett kiképzésben részesüljön, hogy igy alkalmassá váljék a kisiparos osztály érdekeinek céltudatos képviseletére és az ipartetületi ügyek ellátására. Ebben a kérdésben csütörtökön a kereskedelmi és iparkamarák, az érdekelt hatóságok és egyesületek részvételével Kálmán Gusztáv államtitkár elnöklet« mellett értekezlet volt a minisztériumban. NYILT-TÉR. E rovatban költöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A »Mátészalka* cimü lap 21.-ik számában Grün Máyer és Király István aláírásával megjelent nyilatkozatra nézv« ismételten csak az a megjegyzésem, hogy abban ismét csak a teljes valótlanság foglaltatott be, erre nézve egyéb megjegyezni valóm nincs csak annyf, hogy nevezettek ellen feljelentésemet a büntető eljárás megindítása végett már megtettem. Ópályi, 1912. junius 1.-én. . Mangu Dezső jegyző.
