Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-05-31 / 22. szám

4. oldal.

Mátészalka. 1912.

MÁTÉSZALKA

május hó 31.

'22. (165.) szám.

A nyírbátori vasút világos károsodása a vármegyének, mert a forgalmat Nyírbátoron át, résiben Debrecen felé eltéríti, ezenfelül parallel vonalja a már üzemben álló Nagy károly- -mátészalkai vasútnak s igy felesleges is, mert ugyanaz a vidék Nyírbátor—Mátészalka—Nagykároly vonalon kis kerülővel vasúttal bír.

Esen két vasútvonal Szatmávármegye egy- egy járását érdekli, méltánytalanság volna tehát a többi 9 járást súlyos teherrel megróni.

A fehérgynrmat-nagykárolyi vasút pedig épen- séggel egy halva születeti gondolat, egy rossz tréfa és valóban tisztán magánérdek, legfeljebb egy túlbuzgó nagykárolyi városi elme szüleménye s erre Van szánva az egy millió koronának 40 n/t a.

Fehérgyarmat rendes nyomtávú vasúttal Szat- már-Németin át össze van kötve Nagykárollyal, azon vidék, amelyet ezen geniális tervezetü vasút át akar szelni, már két rendes nyomtávú vasúttal bir a Nagykároly-Mátészalkai és Szatmár-Mátészalkaival s az érdekelt területek egyszerű mezei vasutak, hol a sűrűn elhelyezett állomásokba könnyen és olcsón bekapcsolhatók — bármilyen intenzív gazdaság is űzessék rajtuk, ki vannak elégítve ; továbbá Fehérgyarmat alig pár kilométernyire fekszik Mátészalkához, ha tehát mindkét ily útirányt is szükségesnek vél a vármegye, úgy az felényi költségből kiépíthető.

Annyit h itározottan állíthatunk, hogy a vidék, amelyet c vasúttal boldogítani akarnak, egyáltalában nem kér belőle s egyébként oly nehez terep viszonyok vannak, élő és holt Szamos áthidalások, amelyek a kiépítést aránytalanul költségessé, sőt csaknem lehetetlenné teszik s igy féló, hogy a megszavazott adó behajtatik ugyan, de más, bár talán helyesebb célokra forditiatik s igy e címen való pótadó kivetése ellen a leghatározottabban tiltakozunk.

Az egyedüli helyi érdekű vasút, amint már említettük is, a Nagybánya—láposi h. e. vasút, amely egy addig a kultúrától elzárt es nagyobbrészt nemzetiségi vidéket hozna közelebb a vármegye magyarságához, az erre megszavazott összeg a/.onban az adók természetes emelkedésébót előálló többletben fedezetet találna.

De nem kevésbbé súlyos a kérdésnek pénzügyi része sem.

Szatmárvármegye minden községe magas községi adókkal küzd, a Számoz balpartja nugy ármenteiitési költséget fizet, a Szamos jobbpartjá- nak vízrendezése a jelenlegi ideiglenes megoldásban már most is terhes, azonban éppen most van 9—-10 millió előirányzattal megalakulás előtt a végleges reudezésre hivatott társulat, ami évtizedekre kiható terhet ró épen arra a részre a vármegyének, amely a legtöbb adót fizeti s amely a szó- banforgó vasutakat csak hírből fogja ismerni.

A vasúti hozzájárulásokat első sorban is azon vidék viselje, amelyet a vasút szolgálni hivatva van, az elsőről kimutattuk, hogy az ügocsavármegye érdeke és csak kis részben Szatmármegyéé, a második és harmadikról, hogy a vármegyére egyáltalán nem bir jelentőséggel, sőt hátrányos, legfeljebb, ha Nagykároly város súlyt helyez rájuk, ám fedezze a hozzájárulást, a negyedik h. é. vasút már tervezetben is egy teljesen elhibázott és szükségtelen vasúti vonal, az ötödik vasúti hozzájárulást meg- birja a vármegyei pénztár egyéb fedezete is.

Semmiféle komoly gazdasági érdek nem követeli ezen vasúti vonalak kiépítését, másrészt Szatmárvármegye közönsége már eddigi megterhelése mellett nem bírja meg egy ujabbi adókivetését.«

A fdebbczést. Rác Elemér, Madarassy Dezső, Sárközi Andor és társai írták alá.

— A kórhásblíottségról. Pár hét múltán isijes fél éve lesz, hogy a kórházbizottság megalakult, de még idáig semmi egyebet nem tett ez a tekenős-bizottság, minthogy éppen világra hozatta magát. Vagyis: amit éppen tett: azt is mással végeztette el. Ez, már mint egy hónappal ez előtt, erélyes felszólalásra birt bennünket, amelyhez »hasonló jókat« cselekszik a másik helyi lap f. hó 24.-iki száma is. Tekintve, hogy a bizottság apraja ez a másik lap volt: bizony egy kissé későn so- kalotta meg a bizottság csigabiga lassúságát és tétlenségét. Node, megsokalta. És ez a fő, mert jobb későn, mint soha.

Az azonban különös kissé, amint a bizottság összehívását sürgető, rábízva azt a bizottság jegyzőjére, vagy bármely tagjára, csak éppen arra nem, akinek ez egyedüli kötelessége volna: a bizottság elnökére.

Ami Dr. Dienes távollétét illeti, ez nem ment- ség. Úgyszintén a mentségül felhozott családi körülmények sem. Mert január 23.-ika óta nincs állandóan távol dr. Dienes, hanem mindössze pár (2—3) hét előtt utazott el; és azok a gátló családi körülmények is aligha oly régiek, mint a bizottság. Ha pedig oly régiek volnának és közel féléve gátolnák a bizottság összehívási kötelességében dr. Dienest, úgy neki rég kötelessége lett volna más embert bocsátani helyére, aki nincs gátolva.

De állapítsuk meg: a bizottság összehívásának kötelessége dr. Dienest terheli és egyáltalán a legkevésbé se követett el a maga részéről mulasztást.

A kötelesség és mulasztás tisztán a bizottság elnökére hárul, mert minden bizottságnál az elnökének joga és kötelessége a bizottság egybehivása és nem »jegyzője vagy bármely tagja« hivatott és jogosult az összehívás tényére.

A másik lap helyes és időszerű felszólalását tehát ha jő helyre akarja adresszálni: címezze azt Péchy László főszolgabíróhoz, akit egyedül illet.

— Dr. Herman Károly orvosnak lapunk állandó dolgozótársának — kit csinos verseiről olvasóink igen jól ismernek — ismét kijutott az érdemes elismerésből. Volt egyetemi profeszorjai ajánlatára ugyanis — több protekciós, benfentes pályázó mellőzésével — a székesfőváros tanácsa őt nevezte ki a Szent-Lászlő kórház orvossává.

— A villanyról. A képviselő-testület legutóbbi közgyűlésé igen élénken tárgyalta a villanyügyet. Ebből az alkalomból szóvátettük, hogy az egyenes utón bár tiz láng ég, a ma még rendes és használt vasúti utón nincs lámpa. E kijelentésünket félre értették — mint értesülünk — sokan s abból holmi egyenes ut-ellenes hajlandóságot akarnak kiolvasni.

Nos, mindenek előtt flgyelm be ajánljuk ezeknek a félreértőknck, hogy az egynes utért senki nálunk többet nem tett. Mázsányi [nyomdafestéket, egész halom cikket, valóságos ténta-tengert áldoztunk érdekében s minden legkissebb alkalmat megragadtunk arra, hogy az egyenes ut megnyitása és kiépítése is megvalósuljon és mentében egy uj városrész emelödjék. Bennünket tehát csak a rossz akarat, vagy a tudatlanság vádolhat az egyenes ut elleni hajlandósággal.

Másodsorban hivatolt referádánkban nem a magunk nézetét fejeztük ki, hanem a községatyák felszólalásait regisztráltuk. Az pedig csak nem fogható ránk, hogy mi minden regisztrálandó ténynyel azonosítjuk magunkat. Nem is beszélve arról, hogy ez esetben véletlenül tényleg egyeznek a regisztráltak a mi nézeteinkkel. Mert igenis: ma még a régi vasúti utón járunk (pláne este) ahol nincs lámpa, mig az az ut forgalma (pláne este) minimális és merőben személyforgalom, de ott már van lámpa.

Tessék mielőbb — a megtartott közigazgatási bejáráskori hatósági meghagyáshoz híven — plané- rozni az egyenes utal, azt mielőbb kiépíttetni, hogy teljesen járhatóvá váljék és forgalomba jöjjön. Akkor aztán azt mondjuk, hogy kevés is a 10 lámpa. Addig pedig értsük meg egymást és lássuk be, hogy miszerintünk nem az a baj, hogy az egyenes utón van lámpa, hanem az, hogy a régi utón nincsen, jól lehet e helyen — a megszerzett jognál fogva, de folyó parcellázások miatt is — az egyenes ut forgalomba vétele után is szükséges lesz a kellő világítás.

— Ivóvlx és villany. Ez a két különböző dolog úgy került egymásmellé, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülés úgy próbált egyes községatyák által felpanaszlott lámpa-szükségleten seg- giteni, hogy elhatározta, hogy a kát. temető előtt elvivó gyári utón feállitott néhány lámpát más helyekre használja be. Ezt a gyártelep állojálisnak találta és azzal felelt, hogy ha város igy járna el vele szemben, úgy azzal a retorzióval fog élni, hogy elvonja a magántulajdonát képező és a város 2/s részének Ivóvíz szükségletét fedező kútja használatát a községi iakosságtói.

Minden esetre sajnálatos, hogy ilyen helyzet állott elő a község és egyik koracenssziós nagyvállalkozója között, de — nem tekintve most a végső okokat — be kell látnunk, hogy ezúttal mindenben a gyártelepnek van igaza.

Eltekintve attól, hogy magántulajdonával, kútjával tetszése szerint rendelkezik és hogy évtizedek óta minden ellentszoigáitntás nélkül ivóvízzel látja el Mátészalka 2/3 részét (sót a közönség által okozott pomparongálások kijavítását még kiadásába is kerül), mondjuk, mindettől eltekinve is, a gyártelepen munkások, hivatalnokok, tisztviselők laknak, akik jövedelmükből éppen úgy hozzájárolnak a községi adóhoz, mint más, tehát joggal elvárhatjuk, hogy az ő útvonaluk is világítva legyen. A kát. temető előtti ut a község tulajdona, tehát világítása a község kötelessége. És amig a község azzal a pár lánggal e kötelességének eleget tesz, addig e lángok szétszórásával, átvitelével a feimerült szükségleten alig segít.

És ha a község mineezt ha nem látja : ám magára vessen, egy szép napon ivóvik nélkül marad. Majd meglátjuk: ki fogja vállalni ezért a felelősséget.

Mi minden esetre megragadjuk ezt az alkalmat és mint már évek óta, újból sürgetjük használható Aözkutak fúrását, az teljesen abszurdum, hogy egy elemi táplálkozási szükséglete, az ivóvíz dolgában ki legyen szolgáltatva egy egész község egy magáncék jó vagy rossz kedvének.

— Házasság. Tatay László petneházi föld- birtokos e hó 28.-án vezette oltárhoz Szabó Sámuel községi pénztárnok Irányát Juliskát.

— Hivatalos órák a helybeli m. kir. adóhivatalnál junius hó 1.-tól október 31.-ig reggeli 7 órától délután 1 óráig, a pénzkezelés és a felekkel való érintkezés 8—12 óráig tart.

— Aszfalt-szerződés. Képviselő-testület gyűlés lesz homap junius 1.-én a városházi, tanácstermében, melynek egyedüli tárgya az aszfalt szerződés bemutatása, jóváhagyása és aláírása lesz. E gyűlésre aláírás céljából Menzel C. K- vállalkozó is eljön.

— Anyakönyvvizsgálat. Arapataki Gerób Béla belügyminiszteri osztálytanácsos az állami anyakönyvi hivatalok megvizsgálása végett f. hó

30.-án községünkbe érkezett. Vizsgálatát a mátészalkai anyakönyvi hivatalnál kezdette meg, hol mindent kifogástalan rendben talált.

— Hivatalvlzsgálat. Mező Károly pénzügyi számtanácsos e napokban vizsgálta a mátészalkai fószolgabiró hivatal pénzkezelését s annak kiváló pontosságáról szerzett meggyőződést.

— Ref 1 eksziók egy nyiltéri nyilatkozatra. Múlt számunkban Grün Mayer és Király István aláírással egy nyílttéri nyilatkozat jelent, meg melynek bevezető sorai azt a látszatot keltik, mintha a »Mátészalka« f. é. 20. számában Audiatur et altera pars cimü hírünkben a Mangu tollából leadott nyilatkozat közlésére Mangu Dezső kért volna fel bennünket. Az igazság érdekében kijelentjük, hogy sem Mangu, sem nevében más ama nyilatkozat közlésére lapunkat fel nem kérte. Mi minden kérelem nélkül, a sajtómorál követelményének eleget teendők, vettük át a »Szatmárvármegye« lapból és közöltük le Mangu nyilatkozatát, hogy: auJiatur et altera pars; — amint mindennek kifejezést is adtunk.

— Fagykár a sratmármegyei szőlőkben. A korán metszett és korán fakadt szőlőkben már jelentékeny károkat okozott az e hó derekán beállott szigorú időjárás. Az éjszakai 6 — 7 fokos hidegek a fakadó rügyeknek jelentékeny részét elpusztították és sok szőlősgazda jórészben már ma leszüretelt. Ebből a szomorú megállapításból először is azt a következtetést vonjuk le, hogy a bor ara semmi esetre sem fog csökkeni, hanem a már is magas áraknak megszilárdítására, sőt emelkedésére lehet számítani. Hogy ebből micsoda további következtetést lehet levonni, azt tudni fogja, akinek még eladó bor áll a pincéjében.

— Közgyűlés. A szatmármegyei Kör- és köz- ségi jegyzői egyesület f. hó 29.-én Szatmáron közgyűlést tartott.

— Uj ügyvéd, dr. Stein Zslgmond ügyvéd, aki eddigelé Vásárosnaményban folytatott ügyvédi gyakorlatot, a közelben ügyvédi irodáját városunkba helyezte át. Dr. Stein Mátészalkán a tizedig fiskális.

— Cigányhistória. A cigánynépség összegabalyodó lármássága a héten a szokotnál jobban felhivta a Felhágó előtti térségen a járókelők figyelmét. A kutyapecérné abajgott 70 koronát tartalmazott tárcája elvesztén. Egy társnőjét gyanúsította annak eltulajdonításával, ki persze tagadta ezt s ebből kikerekedett a takaros cigány összegabalyo- dás a velejárni szokott förtelmes nyeivelés, szit- kozódás és püfölödéssel. A legszebb a dologban, hogy névtelen feljelentés tudatta a csendőrséggel, hogy a pénzt tartalmazó tárcát két helybeli mester legény 27.-én meglelte s másnap éppen készültek azt a községházához felvinni. A cigányok ellen azonban utcai csendháboritás miatt feljelentés tétetett.

— Lekaszált gyermek. A mait év Julius havában Ruzsik János és Munduk Mihály hodászi aratómunkások összevesztek. A veszekedés hevében Ru- zsik felkapta a kaszáját s azzal Mundok felé sújtott. Az éles kasza kettéhasitotta Mundok Mihálynak mellette álló másféléves András nevű fiát a ki szörnyet halt. Ezért vonta felelősségre Ruzsikot a szatmári királyi törvényszék esküdtbirósága. Az esküdtbiróság Ruzsikot hat hónapi börtönre Ítélte.

— Vonatot megállttá gyermek. Kosik István 9 éves árva gyermek a Vásárosnaményról Nyirma- dára haladó vonatot megálittotta oly módon, hogy a sínpár közé állott s onnan többszöri füttyjelzés dacára sem akart elmenni. A vonatvezető gépész még idejekorán megállította a vonatot és a makacs gyermeket a vonatra felvette és Nyirmadán az áloinásfönöknek további eljárás céljából átadta.

A csendőrség a szolgabirói hivatalnak adta át a gyermeket, hogy azt valamely javítóintézetbe helyezzék el. Ebből a gyermekből képviselőházi elnök lesz, akárki meg lássál . .

— A felső kereskedelmi iskola Nyíregyházán a jövő iskolai idény kezdetén meg fog nyílni ,* növendékek csak korlátolt számban lesznek felvehetők és e végből előjegyzéseket junius 10.-ig elfogad a Kereskedők és Gazdák körének titkárja (dr. Hóff- man Móric ügyvéd) Nyíregyházán. A bejelentés levélben történik. Az iskola különös gondot fog fpr- ditani a német és francia nyelvre és ezért, (különös dij nélkül) társalgási órák lesznek rendszere- silve.