Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-04-26 / 17. szám

2. oldal. MÁTÉSZALKA 1912. április 26. A kultúra szele azonban hozzánk is eljutott. Államférfiainknak a hazai viszonyok miatt szégyenkezniök kellet* a müveit népek előtt. Hogy látszatra legalább némi haladást mu­tassanak, toldozták-foltozták a népoktatás­ügyet. Természetesen csak olyan mérték­ben és irányban, amlnöt a fclckezetek és az arisztokrácia döntő befolyása alatt álló ural­kodó társadalmi osztályérdeke megengedett. A ' mezŐFendőri törvényt pl. vasszigorral hajt­ják végre nálunk, de a tankötelezettség — a törvény 45 évi meghozatala után is — csak papíron van meg. A tanügyi hatóságok felhívják ugyan az egyházközsé­geket, hogy iskolákat építsenek és azokat rendesen szereljék fel, de azért minden ma­rad a régiben. Az egyházi hatóságok rá sem hederitenek a polgári hatóságok rendelkezéseire. Ezért vérzik ezer sebtől az ország nép­oktatásügye. És félő, hogy teljesen el fog vérezni, hacsak az országos közvélemény még ideje korán nem fog erélyesen fellépni és nem fogja követelni: állam, vedd ki minden más tényező kezéből az iskolát, mert a te érdeked, hogy tanult, müveit polgá­raid legyenek, gondoskodj tehát azok isko­láztatásáról! A tudás kinőtt a hit védőszárnyai alól, az iskolát is fel kell szabadítani az egyház gyámsága alól. Ezt pedig csak egy mód eredményezheti: az egész vonalon köte­lező állami népoktatási K. I. 1 R E K. A „Titanie“ halála. Páris, 1912. április 21. A zene vig akkordjai. . . vidám hangulat . . . A kémkosár vészjele; jéghez közeleg . . . Vi­gyázz 1 . . . Már késő . . . össeiltödés, az em­beri alkotmány enged . . . »Sülyedünk!« . . . kétségbeesett kapkodás, a csolnakok megtelnek, eltávolodnak . . . Ezerhatszáz torok halálordi- tása a fagylaló hullámsir ölén ... A feltorlódott hullámok elsimulnak . . . Semmi nyom többé Mi történt? Semmi különös. A hajótársaság versenyzett. Rekordot akart javítani. Ez igen jó reklám. A hajó kapitányát sarkalta a 10000 dol­lár jutalom és a társaság igazgatójának jelen léte. A rövidebb, de veszélyes utat választotta, hol a lehető leggyorsabb menetet alkalmazta. Hi­ába jött a többi hajók figyelmeztetése. Hiába jött a vészjele, nem volt többé idő a bajt kike­rülni. A villanyszikrák segítségért esedeznek. Az elég közel levő »Cincinnati* fel is ajánlja ezt, de a White Star elnöke azt feleli: »Felesleges, az »Olympic< jön.* Mert tlsó az üzleti érdek! S a tőkék versengése, telhetetlen kapzsisága, nye­reségvágya ezerhatszáz ártatlan embert taszított a legirtóztalóbb halálba, Borzadály fog el, ha arra gondolok, hogyan váltak el az örök éj uta­sai feleségeiktől, gyermekeiktől. Az ember, a teremtés legtökéletesebbje, a föld ura, igyekszik hatalmát megerősíteni, küzd a tökélesedés elérése végett. A természetet hasz­nára fordítja s a káros elemeket korlátozza, fé­kezi. És azt hiszi, hogy uralja is. Pedig ime, évekig alkotta az óriást, mérlietlen áldozatok árán, melyről azt hitte, hogy legyőzhettem És jön egy jéghegy, egy semmiség, ami csak úgy magától képződik a természet erői utján, nem ezer agy és kéz munkájával s az emberi fejlettség büszke hirdetője elpusztult, eltűnt. Az ember sohasem emelkedhetik emberi színvonalán felül. Az ember sorsa a föld. Az emberi min­dig földi. Most pedig fordítsuk krpzeleltekintetünket az áldozatok felé. A hullámokon dobálva, vagy a tengerfenékre temetve. A gazdag, az előkelő, ki csak a kéjt gyönyört ismerte és a szegény hajó­munkás, akinek kínlódás, nyomorgás jutott osz­tályrészül. Egymásmelleit, talán egymást átka­rolva. A természet törvényei megdönthetlenek. S a tenger hiénái is teremtett lények. Vájjon milyen érzelmek szállták meg Smith kapitányt, mikor utolsó percben a parancsnoki hídon Ítéletet tartott önmaga fölött?! . . . Tóth Bálint. A közigazgatási bizottság ülése. Szatmármegye márciusban. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12.-én tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A gyűlés ezúttal egy-két szenzációt hozott. Az alispáni jelentés a személy és vagyon­biztonság március havi állapotának leírása után részletesen emlékszik meg a szatmármegyei árvíz­ről. Csaba Adorján bejelenti a bizottságnak, hogy feliratot intézett a miniszterhez az árviz által újab­ban is sújtott panyolaiak segélyezése iránt és re­méli, hogy a segély csakhamar meg is fog érkezni. A tanfelügyelő jelentéséből kitünőleg márci­usban iskolalátogatásokat végzett; Mátészalkán, (Irtunk is erről — A szerk.) és még 9 községben. Szomorú számokat olvasott fel a tan felügyeld arról, hogy mennyire elmaradott állapotban van még ma is Szatmárvármegye tanügye. így a folyó tanévben 5227 fiú és 4851 leány; összesen tehát 10.078 tanköteles gyermek kerülte el az Isko­lákat. (Hogy ebből mért és mily óriási szám esik Mátészalkára, azt folyó évi 7. számunk vezércik­kében mutattuk ki. — Aszerk.) Magyar anyanyelvű: 49 %. Az összehasonlítás kedvéért felemlíti a je­lentés, hogy 1909-ben: 11.049, 1908-ban pedig 12.126 volt az iskolakerülök száma. Tehát 2 év alatt apadás: 2058 volt. J(a ilyen arányú lesz á/larj- doan az apadás, akkor is még 10 év kell ahhoz, hogy Szatmármegyében a tankötelezettség végre­hajtható legyei.l Ezután az ülés legérdekesebb és nagy fel­tűnést keltett pontja következett. Bodnár tanfel­ügyelő bemutatja Máté érer.drédi lelkésznek az érendrédi taniló fegyelmi ügyéből folyólag a köz­igazgatási bírósághoz intézett beadványát, amely­ben a pópa haragosan kel ki Szatmárvármegye közigazgatási bizoitsága ellen. Szerinte a bizottság a kérdéses fegyelmi ügyben szabálytalanul járt el s kérdi a közigazgatási bíróságtól, hogy hogy kí­vánhat akkor, egy egyszerű állampolgártól törvény­tiszteletet, amikor Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága sem. tiszteli azt. A rágalmazó pópa be­adványának sértő hangja a bizottsági tagok köré­ben felháborodást kelteit s annak hangosan is ki­fejezést adtak. A közigazgatási bizottság Piachy Qyula és dr. Fabó Zoltán kir. főügyész felszólalása után el­határozta. hogy Máté Qratiánl hatóság megrágal- mazása miatt feljelenti az ügyészségnél, illetve az eljárásnak hivalból leendő megindítására a felha­talmazást a szalmárrénieti-i kir. ügyészségnek megadja. A vármegyei főorvos jelentése szerint a köz- egészségügy kielégítő volt, A járványok megszűn­tek. Fehérgyarmaton gyenge mértékben fellépett a füttőmirigy. Mint preventív védelmi eszközt behozta, hogy az iskolák helyiségei azonnal feriötleniltes- senek, mihelyt csak egy megbetegedés is észlelte­ik. Jelenti továbbá, hogy a nagysomkuti járásban egy 3-ik körovosi állás is rendszeresittetett. A vármegyei árvaszék március havi ügyfor­galmát mutatja be. Feldolgozásra került 3396 ügy­darab, restancia 89 darab. jfl közgazdasági előadó szerint a március havi közgazdasági állapot meglehetősen kedvezőtlen. Az időjárás, nevezetesen a sok esőzés akadályozza az őszi vetések fejlődését, úgyszintén a tavaszi mun­kálatok megkezdését is. Nyomasztólag hat Szatmár­vármegye közgazdasági életére a mindinkább rosz- szabbodó pénzügyi állapot, mely egyelőre útját vágja minden gazdasági és ipari vállalkozásnak. A gaz­dák szomorú anyagi viszonyaira való tekintettel kéri a pénzügyigazgatót, hogv az adók behajtását aratás utánra halassza el. ßz állategészségügytől szóló jelentést fő- állatorvos mutatta be. Március hóban az állat- egészségügy általában kedvezőtlennek mondható. Tömegesen lépett fel a lépfene, lórühkór, sertés­vész és a ragadós száj és körömfájás. Ennekulánna kir. főügyész olvasta fel a ki­mutatását. Március hóban fogva volt a nagykáro­lyi járás területén 41 egyén, a nagybányaiban 88. a nagysomkutiban 10, a szinérváraljaiban 29, az általános körülmények mindig hasonlóak. De azért a dolog nem olyan egyszerű. A holdnak a föld körül befutott pályája nem egyenlő azzal, amelyet a föld a nap körül befut. A hold pályája öt fokkal a föld pályája fölé hajlik és két helyen átszeli azt a pálya úgynevezett csomópont­jain. Amikor ujholdkor a föld és a nap közé került nem takarja el előlünk a napot, hanem árnyékát déli irányba veti a föld fölött és igy a napot tel­jes egészében láthatjuk. Ha azonban a hold ujhold­kor egészen közel esik csomópontjához, ami álta­lában évenként kétszer fordul elő, ilyenkor jut a hold abba a helyzetbe, hogy a napot elfödje a íödterület egy része elöl. A napfogyatkozások gondos megfigyelése alapján tehát pontosan meg­állapíthatjuk a hold pályáját. Ha tehát minden alkalommal, amikor a hold befutotta pályáját a föld körül, vagyis minden hó­napban nincsen napelsötétülés, mégis mindig, ami­kor ez előfordul, az általános körülményeknek tel­jesen egyenlőnek kellene lenniök és mindazt, amit számításba kell venni, már régen meg kellett volna állapítani. Ezt bizonyára meg is telték volna, ha az égitestek pályája teljesen köralaku volna, amint ezt az ókorban, sőt még Kopernikus idejében is egész természetesnek tartották. De Kepler óta (aki 1630-ban halt meg) tudjuk, hogy naprendszerünk bolygóinak pályája elipszis alakú. Az elipszis tojás- dad vonal, amelynek külön mértani sajátosságai vannak. Az elipszisnek épp úgy, mint a körnek, meg van a központja, de amíg a kör átmérője a köz­ponttól mindenütt egyenlő, az elipszisnél különbözők. Az elipszisnek két tengelye van, a nagyten­gely és a kistengely és amint ezek átmérője többé kevésbé eltér egymástól, az elipszis alakja épp­úgy többé-kevésbé tojásdad, vagy köralakuvá lesz A föld pályájánál a kistengely a nagytengelytől nem egész Vsooo-et tér el, a pálya tehát nagyon hasonló a köralakhoz. A hold pályájánál azonban az eltérés 7—8-szorta akkora. Az a csillagtest te­hát, amely a másik égitest mozgásának a központja, nem az ellipszisalaku pálya középpontjában áll, hanem a nagytengelytől oldalt, az úgynevezett gyúj­tóponton, amely annál közelebb a központhoz, mi­nél eltérőbb a kistengely a nagytengelytől és ez­zel az elipszis is eltérőbb a köralaktól. így köny- nyen megérthetjük, hogy a csillag távolsága a közeptesttől lényegesen váltakozik, majd pedig hozzá közeledik. Ez a távolodás és közeledés ugyanígy van a föld és a hold között. A földnek csaknem köralaku pályájánál a naptól való legkisseb s leg­nagyobb távolság közötti különbség csak 3/ioo, a holdnak a földtől való távolságainak a különbsége azonban ennek a négyszerese. Ezzel van össze­függésben az a körülmény, hogy a napot és hol­dat hol kisebbnek, hol nagyobbnak látjuk, m-rt va­lamely testnek látszólagos nagysága, a szög, amely alatt látjuk, annak távolságától függ és annál ki­sebb, minél távolabb a test. Természetesen, itt csak néhány ivpercnyi kölönbözetről van szó, amit azon­ban műszerünkkel ki tudunk mérni és aminek fon­tos szerepe van amikor egyik lest a másikat eifödi. i A napnál az eltérés csak egy ivperc, látszólagos nagysága a r.aptávolság idején (december 21.-én) 32 és fél ivperc, napközelség idején (junius 21.-én) 31 és fél perc. A holdnál az ingadozás ötszérte akkora. A hold földközelség idején 34 perces szög­ben látszik, földtávolság idején pedig 29 perces szögben. Ezekből a számokból nyomban kiderül, hogy a napnak a holdtól való elsötétítésének igen különbözőnek kell lennie. Ha tehát a hold födtá- volság idején kerül a föld és a nap közzé, a hold látszólagos nagysága minden körülmények köiött kisebb a napnál és így egyáltalán nem tudja azt teljesen elfödni, hanem a nap korongjából egy fé­nyes gyűrű látható marad. A föld hajlása miatt fölületének nem minden pontja van egyenlő távolságra a holdtól, jzzért meg­történhetik, hogy a holdhoz legközelebb eső fölü- 'et számára teljes a napfogyatkozás, inig a távo­labb eső fölületek számára az elsötétülés gyürü- alaku. Ilyen volt nálunk az április 17.-iki napfo­gyatkozás. A gyűrű azonban éppen a német-belga határon eltűnt és Franciaországban, valamint Bel­giumban teljes volt a nap elsötétülése. A napfogyatkozások megfigyelésének egyik to­vábbi fontos jelentősége az, hogy kikutathatják a nap fizikai természetét. A teljes elsötétülés rövid tartama alatt sajátságos, alakjukat gyorsan változtató jelen­ségeket észlelünk a napkorong szegélyén. Ezek az úgynevezett protuberanciák, amelyeket a spektrala- naliüs föltalálása óta beható kutatás alávesznek napfogyatkozások idején. A protuberanciák természe lót még egyáltalán nem tudták megállapítani. A»-

Next

/
Thumbnails
Contents