Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-04-26 / 17. szám
2. oldal. MÁTÉSZALKA 1912. április 26. A kultúra szele azonban hozzánk is eljutott. Államférfiainknak a hazai viszonyok miatt szégyenkezniök kellet* a müveit népek előtt. Hogy látszatra legalább némi haladást mutassanak, toldozták-foltozták a népoktatásügyet. Természetesen csak olyan mértékben és irányban, amlnöt a fclckezetek és az arisztokrácia döntő befolyása alatt álló uralkodó társadalmi osztályérdeke megengedett. A ' mezŐFendőri törvényt pl. vasszigorral hajtják végre nálunk, de a tankötelezettség — a törvény 45 évi meghozatala után is — csak papíron van meg. A tanügyi hatóságok felhívják ugyan az egyházközségeket, hogy iskolákat építsenek és azokat rendesen szereljék fel, de azért minden marad a régiben. Az egyházi hatóságok rá sem hederitenek a polgári hatóságok rendelkezéseire. Ezért vérzik ezer sebtől az ország népoktatásügye. És félő, hogy teljesen el fog vérezni, hacsak az országos közvélemény még ideje korán nem fog erélyesen fellépni és nem fogja követelni: állam, vedd ki minden más tényező kezéből az iskolát, mert a te érdeked, hogy tanult, müveit polgáraid legyenek, gondoskodj tehát azok iskoláztatásáról! A tudás kinőtt a hit védőszárnyai alól, az iskolát is fel kell szabadítani az egyház gyámsága alól. Ezt pedig csak egy mód eredményezheti: az egész vonalon kötelező állami népoktatási K. I. 1 R E K. A „Titanie“ halála. Páris, 1912. április 21. A zene vig akkordjai. . . vidám hangulat . . . A kémkosár vészjele; jéghez közeleg . . . Vigyázz 1 . . . Már késő . . . össeiltödés, az emberi alkotmány enged . . . »Sülyedünk!« . . . kétségbeesett kapkodás, a csolnakok megtelnek, eltávolodnak . . . Ezerhatszáz torok halálordi- tása a fagylaló hullámsir ölén ... A feltorlódott hullámok elsimulnak . . . Semmi nyom többé Mi történt? Semmi különös. A hajótársaság versenyzett. Rekordot akart javítani. Ez igen jó reklám. A hajó kapitányát sarkalta a 10000 dollár jutalom és a társaság igazgatójának jelen léte. A rövidebb, de veszélyes utat választotta, hol a lehető leggyorsabb menetet alkalmazta. Hiába jött a többi hajók figyelmeztetése. Hiába jött a vészjele, nem volt többé idő a bajt kikerülni. A villanyszikrák segítségért esedeznek. Az elég közel levő »Cincinnati* fel is ajánlja ezt, de a White Star elnöke azt feleli: »Felesleges, az »Olympic< jön.* Mert tlsó az üzleti érdek! S a tőkék versengése, telhetetlen kapzsisága, nyereségvágya ezerhatszáz ártatlan embert taszított a legirtóztalóbb halálba, Borzadály fog el, ha arra gondolok, hogyan váltak el az örök éj utasai feleségeiktől, gyermekeiktől. Az ember, a teremtés legtökéletesebbje, a föld ura, igyekszik hatalmát megerősíteni, küzd a tökélesedés elérése végett. A természetet hasznára fordítja s a káros elemeket korlátozza, fékezi. És azt hiszi, hogy uralja is. Pedig ime, évekig alkotta az óriást, mérlietlen áldozatok árán, melyről azt hitte, hogy legyőzhettem És jön egy jéghegy, egy semmiség, ami csak úgy magától képződik a természet erői utján, nem ezer agy és kéz munkájával s az emberi fejlettség büszke hirdetője elpusztult, eltűnt. Az ember sohasem emelkedhetik emberi színvonalán felül. Az ember sorsa a föld. Az emberi mindig földi. Most pedig fordítsuk krpzeleltekintetünket az áldozatok felé. A hullámokon dobálva, vagy a tengerfenékre temetve. A gazdag, az előkelő, ki csak a kéjt gyönyört ismerte és a szegény hajómunkás, akinek kínlódás, nyomorgás jutott osztályrészül. Egymásmelleit, talán egymást átkarolva. A természet törvényei megdönthetlenek. S a tenger hiénái is teremtett lények. Vájjon milyen érzelmek szállták meg Smith kapitányt, mikor utolsó percben a parancsnoki hídon Ítéletet tartott önmaga fölött?! . . . Tóth Bálint. A közigazgatási bizottság ülése. Szatmármegye márciusban. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12.-én tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A gyűlés ezúttal egy-két szenzációt hozott. Az alispáni jelentés a személy és vagyonbiztonság március havi állapotának leírása után részletesen emlékszik meg a szatmármegyei árvízről. Csaba Adorján bejelenti a bizottságnak, hogy feliratot intézett a miniszterhez az árviz által újabban is sújtott panyolaiak segélyezése iránt és reméli, hogy a segély csakhamar meg is fog érkezni. A tanfelügyelő jelentéséből kitünőleg márciusban iskolalátogatásokat végzett; Mátészalkán, (Irtunk is erről — A szerk.) és még 9 községben. Szomorú számokat olvasott fel a tan felügyeld arról, hogy mennyire elmaradott állapotban van még ma is Szatmárvármegye tanügye. így a folyó tanévben 5227 fiú és 4851 leány; összesen tehát 10.078 tanköteles gyermek kerülte el az Iskolákat. (Hogy ebből mért és mily óriási szám esik Mátészalkára, azt folyó évi 7. számunk vezércikkében mutattuk ki. — Aszerk.) Magyar anyanyelvű: 49 %. Az összehasonlítás kedvéért felemlíti a jelentés, hogy 1909-ben: 11.049, 1908-ban pedig 12.126 volt az iskolakerülök száma. Tehát 2 év alatt apadás: 2058 volt. J(a ilyen arányú lesz á/larj- doan az apadás, akkor is még 10 év kell ahhoz, hogy Szatmármegyében a tankötelezettség végrehajtható legyei.l Ezután az ülés legérdekesebb és nagy feltűnést keltett pontja következett. Bodnár tanfelügyelő bemutatja Máté érer.drédi lelkésznek az érendrédi taniló fegyelmi ügyéből folyólag a közigazgatási bírósághoz intézett beadványát, amelyben a pópa haragosan kel ki Szatmárvármegye közigazgatási bizoitsága ellen. Szerinte a bizottság a kérdéses fegyelmi ügyben szabálytalanul járt el s kérdi a közigazgatási bíróságtól, hogy hogy kívánhat akkor, egy egyszerű állampolgártól törvénytiszteletet, amikor Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága sem. tiszteli azt. A rágalmazó pópa beadványának sértő hangja a bizottsági tagok körében felháborodást kelteit s annak hangosan is kifejezést adtak. A közigazgatási bizottság Piachy Qyula és dr. Fabó Zoltán kir. főügyész felszólalása után elhatározta. hogy Máté Qratiánl hatóság megrágal- mazása miatt feljelenti az ügyészségnél, illetve az eljárásnak hivalból leendő megindítására a felhatalmazást a szalmárrénieti-i kir. ügyészségnek megadja. A vármegyei főorvos jelentése szerint a köz- egészségügy kielégítő volt, A járványok megszűntek. Fehérgyarmaton gyenge mértékben fellépett a füttőmirigy. Mint preventív védelmi eszközt behozta, hogy az iskolák helyiségei azonnal feriötleniltes- senek, mihelyt csak egy megbetegedés is észlelteik. Jelenti továbbá, hogy a nagysomkuti járásban egy 3-ik körovosi állás is rendszeresittetett. A vármegyei árvaszék március havi ügyforgalmát mutatja be. Feldolgozásra került 3396 ügydarab, restancia 89 darab. jfl közgazdasági előadó szerint a március havi közgazdasági állapot meglehetősen kedvezőtlen. Az időjárás, nevezetesen a sok esőzés akadályozza az őszi vetések fejlődését, úgyszintén a tavaszi munkálatok megkezdését is. Nyomasztólag hat Szatmárvármegye közgazdasági életére a mindinkább rosz- szabbodó pénzügyi állapot, mely egyelőre útját vágja minden gazdasági és ipari vállalkozásnak. A gazdák szomorú anyagi viszonyaira való tekintettel kéri a pénzügyigazgatót, hogv az adók behajtását aratás utánra halassza el. ßz állategészségügytől szóló jelentést fő- állatorvos mutatta be. Március hóban az állat- egészségügy általában kedvezőtlennek mondható. Tömegesen lépett fel a lépfene, lórühkór, sertésvész és a ragadós száj és körömfájás. Ennekulánna kir. főügyész olvasta fel a kimutatását. Március hóban fogva volt a nagykárolyi járás területén 41 egyén, a nagybányaiban 88. a nagysomkutiban 10, a szinérváraljaiban 29, az általános körülmények mindig hasonlóak. De azért a dolog nem olyan egyszerű. A holdnak a föld körül befutott pályája nem egyenlő azzal, amelyet a föld a nap körül befut. A hold pályája öt fokkal a föld pályája fölé hajlik és két helyen átszeli azt a pálya úgynevezett csomópontjain. Amikor ujholdkor a föld és a nap közé került nem takarja el előlünk a napot, hanem árnyékát déli irányba veti a föld fölött és igy a napot teljes egészében láthatjuk. Ha azonban a hold ujholdkor egészen közel esik csomópontjához, ami általában évenként kétszer fordul elő, ilyenkor jut a hold abba a helyzetbe, hogy a napot elfödje a íödterület egy része elöl. A napfogyatkozások gondos megfigyelése alapján tehát pontosan megállapíthatjuk a hold pályáját. Ha tehát minden alkalommal, amikor a hold befutotta pályáját a föld körül, vagyis minden hónapban nincsen napelsötétülés, mégis mindig, amikor ez előfordul, az általános körülményeknek teljesen egyenlőnek kellene lenniök és mindazt, amit számításba kell venni, már régen meg kellett volna állapítani. Ezt bizonyára meg is telték volna, ha az égitestek pályája teljesen köralaku volna, amint ezt az ókorban, sőt még Kopernikus idejében is egész természetesnek tartották. De Kepler óta (aki 1630-ban halt meg) tudjuk, hogy naprendszerünk bolygóinak pályája elipszis alakú. Az elipszis tojás- dad vonal, amelynek külön mértani sajátosságai vannak. Az elipszisnek épp úgy, mint a körnek, meg van a központja, de amíg a kör átmérője a központtól mindenütt egyenlő, az elipszisnél különbözők. Az elipszisnek két tengelye van, a nagytengely és a kistengely és amint ezek átmérője többé kevésbé eltér egymástól, az elipszis alakja éppúgy többé-kevésbé tojásdad, vagy köralakuvá lesz A föld pályájánál a kistengely a nagytengelytől nem egész Vsooo-et tér el, a pálya tehát nagyon hasonló a köralakhoz. A hold pályájánál azonban az eltérés 7—8-szorta akkora. Az a csillagtest tehát, amely a másik égitest mozgásának a központja, nem az ellipszisalaku pálya középpontjában áll, hanem a nagytengelytől oldalt, az úgynevezett gyújtóponton, amely annál közelebb a központhoz, minél eltérőbb a kistengely a nagytengelytől és ezzel az elipszis is eltérőbb a köralaktól. így köny- nyen megérthetjük, hogy a csillag távolsága a közeptesttől lényegesen váltakozik, majd pedig hozzá közeledik. Ez a távolodás és közeledés ugyanígy van a föld és a hold között. A földnek csaknem köralaku pályájánál a naptól való legkisseb s legnagyobb távolság közötti különbség csak 3/ioo, a holdnak a földtől való távolságainak a különbsége azonban ennek a négyszerese. Ezzel van összefüggésben az a körülmény, hogy a napot és holdat hol kisebbnek, hol nagyobbnak látjuk, m-rt valamely testnek látszólagos nagysága, a szög, amely alatt látjuk, annak távolságától függ és annál kisebb, minél távolabb a test. Természetesen, itt csak néhány ivpercnyi kölönbözetről van szó, amit azonban műszerünkkel ki tudunk mérni és aminek fontos szerepe van amikor egyik lest a másikat eifödi. i A napnál az eltérés csak egy ivperc, látszólagos nagysága a r.aptávolság idején (december 21.-én) 32 és fél ivperc, napközelség idején (junius 21.-én) 31 és fél perc. A holdnál az ingadozás ötszérte akkora. A hold földközelség idején 34 perces szögben látszik, földtávolság idején pedig 29 perces szögben. Ezekből a számokból nyomban kiderül, hogy a napnak a holdtól való elsötétítésének igen különbözőnek kell lennie. Ha tehát a hold födtá- volság idején kerül a föld és a nap közzé, a hold látszólagos nagysága minden körülmények köiött kisebb a napnál és így egyáltalán nem tudja azt teljesen elfödni, hanem a nap korongjából egy fényes gyűrű látható marad. A föld hajlása miatt fölületének nem minden pontja van egyenlő távolságra a holdtól, jzzért megtörténhetik, hogy a holdhoz legközelebb eső fölü- 'et számára teljes a napfogyatkozás, inig a távolabb eső fölületek számára az elsötétülés gyürü- alaku. Ilyen volt nálunk az április 17.-iki napfogyatkozás. A gyűrű azonban éppen a német-belga határon eltűnt és Franciaországban, valamint Belgiumban teljes volt a nap elsötétülése. A napfogyatkozások megfigyelésének egyik további fontos jelentősége az, hogy kikutathatják a nap fizikai természetét. A teljes elsötétülés rövid tartama alatt sajátságos, alakjukat gyorsan változtató jelenségeket észlelünk a napkorong szegélyén. Ezek az úgynevezett protuberanciák, amelyeket a spektrala- naliüs föltalálása óta beható kutatás alávesznek napfogyatkozások idején. A protuberanciák természe lót még egyáltalán nem tudták megállapítani. A»-
