Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-17 / 11. szám

3. «14al.

M ÁTÉSZALKA

11. (102.) szám.

vagyonbiztonságot zavaró körülmények februárban nem fordultak elő. ,

A közegészségügy viszonyairól szóló jelentést Dr. Cukor Lajos helyettes törvényhatósági t. főorvos olvasta fel. Jelentésének bevezető részében Dr. Aáron Sándor emlékének adózik. Februárban a közegészségügy kedvezőtlen volt. Uralkodó betegségek : az influenza, a csuz és a légzőszervek Iiurutos megbetegedése. Az influenza az egész megyében járványszerüleg terjedt el. Mikolán és Kékesoroszfaluban hörkhurut, — Nagykárolyban és Kapnikbányán roncsoló toroklobb, — Turvéko- nyán és Avasfelsőfaluban kanyaró és Kismajtény- ban vörhenyjárvány vau. Kiütéses tífuszban 24 megbetegedés történt. Ebből 4 halállal végződött, 15 meggyógyult, ápolás alatt vau 5.

Pénzilgyigazgató helyettes jelenti: február honlapban befolyt: egyenes adóban 198,257 K, hadmentességi díjban 1,041 K, bélyeg és illetékek fejében 4.5,3381 K, fogyasztási- és italadóban 20,855 korona.

A kir. tanfelügyelő jelentése is szokatlanul tartalmatlan ezúttal. Beszámol a múlt hónapban foganatosított iskolalátogatásokról és közli, hogy a kultuszminiszter Berend községben az 1912. •évre állami kisdadóvodát engedélyezett.

Állategészségügy. Cilii György főállatorvos jelentése szerint februárban az állategészségügy kedvező volt. A ragadós száj- és körömfájás sok községben megszűnt, viszont feliépet olyan községekben, amelyeket a járvány a múlt évben nem fertőzött meg. Szatmáron husvizsgáló tanfolyam «irtatott, i hol 14 husvizsgáló nyert kiképzést.

A közgazdasági előadó jelenti, hogy a fagy -a szőlőkben több helyen jelentékeny kárt okozott.

Börtönügy. Dr. Szabó Zoltán kir. törvény- j széki ügyész jelentése: február havában a várme- j gye területén lévő bírósági fogházakban letartóztatva I volt: 189 férfi és 24 nő. Kiszabadult: 155 férfi ■és 20 nő.

+{j KE K.

— Március 15. Az 1848. évi dicső márciusi napok emlékének városunkban is sok ünneplője volt. A református templomban reggel 9 órakor volt a^ ünnepi istentisztelet, itt a helybeli dalárda énekelte a Hymnust és Szózatot. Az istentiszteleten a polgári iskola ifjúsága és tantestülete is részt vett. Innen a polgári fiúiskolába vonult a közönség, hol igazán mvós szép ünnepélyben gyönyörködhetett. Szép, összhangzó karban énekelte a Hymnust az ifjúság, majd Schvarc Zoltán a IV. osztály növendéke szavalta tűzzel a »Talpra Magyar«-» Tanulságos szép ünnepi beszéde» tartott Fazakas Sándor tanár, mely után ismét az ifjúság énekelte a »Honvéd tüzér« cimü hazafias dalt. Ezután Hunyady János Ili. osztályú növendék szavalta meglepő készültséggel Szabolcska Mihály »Édes Apám« cimü gyönyörű költeményét, Qál Endre pedig szintén kiváló lendülettel Petőfi »Magyarok Istene« cimü versét. Keller és Medzih- radszky tanárok művészi zongora-hegedű kettőse éz az ifjusági-kar Szózat éneke zárta be a gyönyörű ünnepélyt, melynek rendezése dicséretére válik az érdemes tanártestületnek.

Délután 6 órakor az »Iparoskör« helyiségében volt ünnepély, melyen Hermann József a helybeli izr. elemi iskola igazgatója tartott tartalmas, irodalmi értékű felolvasást. Az ünnepélyt társasvacsora követte, melyen Horváth Sándor, Doby Antal és Dercényi Károly mondtak pohár- köszöntőket» A rendezés érdeme a Lengyel Péteré.

— A tűzoltóság kérdésének napirendre tűzése iránt a Af, és V. nyilt kérelemmel fordul a községi képviselő-testülethez, illetőleg az elöljárósághoz. E kérelem nagyon helyes és üdvös, amelyet mi is magunkévá teszünk s ily értelmű kérvényünket illetékes helyre el is juttattuk. Azt azonban már kevésbé helyeseljük, hogy a képviselő-testület bárkinek is megengedje, hogy kérelmét a közgyűlésen személyesen indokolja meg, illetve fejtse ki álláspontját. Ez veszedelmes precedens volna! Ha ilyesmit egyik embernek megengednek, úgy azt meg kell' engedni a másiknak is. Méltóztassanak elképzelni: hova vezetne ez ? I Azért rendeli a törvény, hogy a képviselő-testületi közgyűlések előadója a jegyző. És véletlenül Rohay Gyulára igazán rá lehet bízni nyugodt lélekkel a tűzoltóság kérdésének referálását. Nálánál több jóakarattal és hozzáértéssel úgyse volna erre képes senki. Mindazonáltal, ha a képviselő-testület a fenthivatolt kérelem ezen részét is elfogadná, a magunk részéről is kérjük,- hogy ez esetben nekünk is engedtessék meg a képviselő-testület előtt személyesen fejteni ki a tűzoltóság kérdésében elfoglalt álláspontunkat, melyet e fontos ügy eldöntése előtt Puskás Lajos, vagy Máté Sándor lapunk belső dolgozó-társa fogna előadni

— Közigazgatási kuriózum cim alatt 102.-ik számunkban megjelent hírünket a fővárosban megjelenő »Egyenlőség« cimü lap átvette és következőleg kommentálja:

»Vidék és szolgabiró. Erről van egyéb mondanivalónk is. A vidéki közigazgatás tudvalevőleg egészen máskép néz ki, mint a többi Európa, sőt mint a többi Magyarország is. A szolgabiró még mindig a legnagyobb ur a világon és közvetlenül a Szentháromság után következik. Ebből magyarázható a mátészalkai főszolgabíró egy érdekes döntvénye. (Döntvény? ez még nem elég tekintélyes szó egy főszolgabírói Ítélet fedezésére ; hisz döntvényt csak a Kúria hoz, mit hoz hát egy Főszolgabíró ?) Arról van benne szó, hogy Weisz Ignác nyirparasznyai lakos nem ment el egy szombatra szóló idézés alapján, cselédügyben a szolgabiró elé. És utólag a főszolgabírónál igazolni akarta távolmaradását a szombattal. Mit felelt erre a főszolgabíró? Ezt:

— Az az indok pedig, hogy Weisz Ignác a vallása ellen súlyosan vét, ha a tárgyaláson megjelenik, a XX-ik század felvilágosodottságának szemüvegén nézve nem egyéb, nevetséges- serrii- tizniusnál.

Nézd, nézd a feivilágosodolt szolgabirót az ö XX. századbeli szemüvegével. Hát igaz, meg nem jelenni a szombati tárgyaláson ép olyan setni- tizinus, mint amilyen antiszemitizmus ezért valakit elmarasztalni. De amit a főszolgabíró tesz, az súlyosabb, mert amint kiderült, ö a feivilágosodolt, nem pedig Weisz Ignác, aki nem megyei a szombati tárgyalásra, A felvilágosodott főszolgabíró jobban tudhatná, miut Weisz Ignác, hogy igazságszolgáltatási ügyben az Igazság a fontos. Tehát mindegy, hogy az igazság szombaton derül-e ki, vagy szerdán. S ha Weisz Ignác olyan elmaradt ember és a főszolgabíró olyan előrehaladott, akkor az utóbbinak kell megengednie, hogy az igazság szerdán kerüljön napvilágra.«-— Az idei sorozások, mint jeleztük volt, folyó évi április hó 1, 3, 4, 5, 6 és 7 napján lesznek Mátészalkán megtartva.

— Torokgyik. A vörheny járvány megszűntével egy másik veszedelmes gyermekbetegség, a torokgyik ütötte fel fejét járásunkban. Eddig két megbetegedés történt: 1 Jármiban, 1

Ópályiban.

— A „Mátészalka“ sajtópere, vagy ha úgy tetszik sajtópereiről óhajtunk tudósítást adni. Az egyik sajtóper az volna, melyet a másik helyi lap egyik régebbi számának »Nyilttér<-éb«n Adler Farkas Ígért be ellenünk, de amelynek eddigelé semmi jele. A másik sajtópert Puskás Lajos munkatársunk ellen Dienes Dezső dr. a M. és V. főszerkesztője indította — amint azt e lap folyó hó 10-iki számából olvastuk — a »Tűzben a tűzoltóság« cimü cikk miatt. A harmadik sajtópert viszont Puskás Lajos indítja meg Vida Gyula dr. a M. és V. felelős szerkesztője ellen, lapjának f. évi

7. számában megjelent »Ismét a tűzoltóságról !« cimü cikke miatt.

— Az egészségtan népszerű ösmerte- tése. Közérdekű dolog, hogy az egészségtani ismeretek minél szélesebb körben terjesztessenek, hogy a lakosságnak helyes fogalma legyen mind azon egészségügyi tényezőkről, melyek egészségünkre befolyással bírnak. Ez pedig csak úgy érhető el, ha az iskolában vagy alkalomszerű összejövetelekben az egészségtan körébe vágó népies előadásokat tartunk. Újságírói kötelességünknek teszünk eleget akkor, mikor megjegyezzük, hogy Dr. Rosenberg Ignác mátészalkai orvos, a helybeli iparostanonciskola elnöke, az iskolában tett látogatásait arra a célra használja fel, hogy népies előadásokat tart az egészségtanból. így f. hó 12.-én megjelenvén az iparostanonciskolában, folytatólagosan az ivóvízről és lakásról tartott szakszerű, de népies előadást, melyet a tanulók nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattak végig.

— Áthelyezés és kinevezés. Puskás Lajos járásbirósági Írnokot lapunk belső munkatársát, az igazságügyminiszter saját költségére és kérelmére a székelyudvarhelyi kir. járásbírósághoz helyezte át. Helyére egyidejűleg Formayer Ödön cs. és kir. 3-ik számú tiroli császárvadászezred- beli számvevő altisztet járásbirósági írnokká nevezte ki.

— A Szatmárvármegyei Közlöny szerkesztőségéből Dr. Antal István, a nevezett lap felelős, majd főszerkesztője kilépett. A lap jelenlegi szerkesztője Rosenfeld Zsigmond.

— Az aresedésben levő vármegyei t. főirvosi állásra, ez állásnak végleges betöltéséig, az alispán Dr. Cukor Lajos járásorvost, tb. vármegyei főorvost helyettesítette.

— Tagosítás Csanáloson. A szatmári kir. törvényszék több birtokos kérelme alapján elrendelte a csanálosi határ tagosítását

— Szatmárnémeti kölcsöne. Szatmárnémeti város telket akar vásárolni és ezért háromnegyed millió korona kölcsönt fog felvenni egy fővárosi pénzintézettől.

— Veszett kutya garázdálkodott e héten Nyirgebén. A veszedelmes állat raegmarta Kozma György tanító Mihály nevű 3 éves fiát, valamint Fedics Anna nevű 16 éves cselédjét. Mindkettejüket íelszállüották a Pasteur intézetbe.

— A petíció. A királyi kúria február hó

28.-án kezdte meg s e hó 14.-én fejezte be képviselőnk, Szálkái Sándor mandátuma ellen beadott petíciót. A petíció alapján a vizsgálat elrendeltetett a következő esetekre :

1. Igaz-e, hogy Szőke József Szálkái megbízásából 51 fábiánházi választót megvesztegetett, hogy ezek Szálkáira szavazzanak?

2. Igaz-e, hogy Sza'kai Bakos Gáspár választónak 100 koronáért egy öltönyt készíttetett, hogy ez reá szavazzon ?

3. Igaz-e, hogy a képviselő megbízásából többen, mintegy 30 esetben megvesztegették a választókat ?

4. Igaz-e, hogy a nyirmeggyesi, fábiánházi és györtelki választókat Szálkái és kortesei azzal

fenyegették, hogy bérelt földeiket elvétetik, ha nem szavaznak Szálkáira?

— CsendőrrirtBS. Az ország közvéleménye

bizonyára még nem felejtette el a felhérgyar- mati képviselőválasztás alkalmával történt ma- tolcsi vérengzést. Március 6.-án volt ez ügyben Matolcson a vizsgálat, melynek részleteiről id. Madarasy István matolcsi lakos következő beadványa szól, melyet a honvédelmi miniszterhez intézett:

Nagyméltóságu Honvédelmi Miniszter Ur l

Kegyelmes Uram I

1911. évi március hó 5.-én megjelent Matolcs szatmárinegyei községházánál négy ismeretlen, valószínűleg Fehérgyarmatról jövő csendőr és írásbeli idézés nélkül mintegy 15—18 embert felhivattak maguk elé a falu kisbirájával. A ki idézés nélkül megjelenni nem akart, azért a csendőrök maguk mentek el és fegyverük agyával döngetve, ütlegelve és lökdösve kényszoritet- ték a községházához menésre.

Én önként, nyomban mentem, mert azt hittem, hogy az országos képviselőválasztás alkalmával átlőtt és összevágott fiaim felől kérdezősködnek. Mikor a megidézettek mindnyájan együtt voltunk, bejött két csendőr és azon kérdés után, »maguk azok a betyárok?« nekünk estek puskatussal, ököllel vertek, pofoztak minket mindnyájunkat, majd egyenként előhívtak, megkérdezték a nevünket, felírták és eltávoztak.

A csendőrök ütlegei következtében súlyos sérülést szenvedtem s a sérülésről a látlelet melléklését és sürgős vizsgálat elrendelését kértem. A csendőrök által megidézettek közül többen kisebb sérüléseket szenvedtek, mig Szűcs György állítólag súlyosabb sérüléseket szenvedett.

Fehérgyarmat, 1911. március 8.-án

Közöljük ez írást minden kommentár nélkül és kiváncsiak vagyunk a honvédelmi miniszter válaszára,

— Szatmármegye aj kölcsöne. Szatmárvármegye közönsége több uj törvényhatósági közút építését határozta el. Az uj utak építési költségei 1,000,000 koronát tesznek, amely összeget a vármegye közönsége kölcsön utján teremti elő. A kölcsön felvétető iránt az alispán a szükséges tárgyalásokat már folyamatba tette.

— Knlturkép Szatmármegyéből. A kir. kormánynak a közállapotainkról szóló 1909. évi jelentésének Szatmárvármegye népoktatására vonatkozó részében olvassuk: Szatmárnémeti szab. kir. város kivételével volt 399 mindennapi iskola, 216 általános ismétlő iskola, 3 gazdasági szaktanitás iskola, 6 iparos és kereskedő tanonciskola, 5 polgári iskola és 2 gimnázium. Ennyi Iskola volt az

1909. évben Szatmármegyében. Kevés, felháborítóan kevés, mert ugyancsak a hivató» jelentés tünteti fel, hogy az 1909. évben Szatmármegyében 11500 tanköteles gyermek nem járt iskolába.

— Halálozás. Feldmann Herman helybeli terménykereskedő f. hó 9.-én Budapesten, a Szent- István kórházban hosszas szenvedés után elhunyt. Hulláját hozzátartozói e hó 13.-án hazaszállították s ugyanaznap nagy részvét mellett temették el.

— Bíró választás. Nagydoboson f. hó 13.-án volt a tisztujitás. Biró lett Sz. Nagy Zsigmond, al- biró iff. Somogyi István.

— A kir. törvényszéki elnök állapota mint értesülünk, pénteken váratlanul rosszabra fordult. Az orvosok állítólag belső vérzést konstatáltak s ez komplikációt okoz.

— Járásnak allategészsége. Ragadós szái- és körömfájás: Hodász, Ilk 25 u, Kocsord m„ Nagydobos t., Nagyecsed 4 u., Nyircsaholy 6 u,, Nyírcsászári, Nyirgobe 5 u., Nyirvasvári, Olcsva Ópáiyi, Papos és Vitka.

— Hazafias finaepély Cseagerben. Csenger községben március hó 15.-en hazafias ünnepélyt rendeztek, melynek műsora a következő volt : Reggel 9 órakor istentisztelet a református templomban. Ezután a ref. iskola udvarán

1. Himnusz, előadta a ref. énekkar. 2. Megnyitó beszéd, tartotta Pótor Elemér ref. lelkész. 3, Március 15-ikének méltatása, elmondta Szuhányi f*- renc országgyűlési képviselő. 4. Honfidal, előadta a ref. énnekkar. 5. Szavalat, tartotta Karabélyos Andor ref. tanító. 6. Szózat, előadta a rej. ének'- kar. Este 7 órakor közvaesora volt $z »Arany csillag« vendéglőben.