Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-03 / 9. szám
2. óidat. M Á T É S 1 A L K A 9. (100.) szám. dik és jónak csak azt tartja ami a régi jó idők emlékének bélyegét viseli magán, A vidéki újságírónak, kinek pedig fokozottabb mértékben kell, hogy érzéke legyen minden üdvös újítás, minden modern berendezkedés iránt, a mi nem megy a nemzeti jellem rovására. A vidéki sajtónak a baíitéiettel, a rosszakarattal olykor nagy és komoly küzdelmei vannak, melyek szinte legyőzhetetlenek- nek látszanak. Az egyedüli fégvver az igazság és a szeretet, a melyek segítségével minden ellentétetel lehet elsimítani. A forint alkonya. k pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak uj egy és (célkoronások veretese tárgyában. Az egyik javaslat magában foglalja a koronaértékben való kötelező számitás kimondását, ami Ausztriában már rég! megtörtént. Az első javaslat 7. íj-a szerint ugyanis a magyar szent korona országainak egész területén kereskedőknek és iparosoknak a közönséggel való forgalomban csakis a koronaérték szerint szabad szárnitaniok. Ez a korona érték obligatőriussá tételének legutolsó fázisa. A kaiegórikus kijelentés mellé a javaslat azt a megjegyzést fűzi, hogy : ennek következtében tiltva van más, mint a koronaértéknek használata ajánlatokban, számlákon, árjegyzékekben, hirdetményekben és egyébb nyilvánoság számára rendelt közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyiségekben, kiállításokban, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. E tilalom ellen vétők 200 K pénz- büntetéssel sujtatnak. Nem véletlen szeszély az, hogy a törvény- javaslat a kereskedőkkel és iparosokkal való forgalmat emeli ki a kötelező koronaértékben való 'számítás terrénumául. Mert tény, hogy kereskedőink legnagyobb része, különösen a vidéken, még mindig forintban beszél és számol. Igaz, hogy a 'nagyközönség nehezen szokik uj pénzegységhez, hiszen a magyar vidékeken még most is sokhelyütt pengőben és garasban beszélnek a parasztok. A kereskedelem ehhez a konzervativizmushoz kényelemszeretetből többnyire alkalmazkodott, éppen úgy, mint a hogy még ma is belemegy abba, hogy méter helyett rőffel, liter helyett itcével mérjen. Hogy a gazdasági forgalomnak ez a kétféle egységben való számítás nem válik előnyére, hogy 'számos abuzus keletkezkezik a forint és krajcár, valamint a korona és fillér vegyes és együttes használatából, az csak természetes. Hiszen az egész valutarendezés egyik alapgondolata az volt, hogy a kisebb pénzegység majd az élet általános olcsóbbodására fog vezetni, holott a valóságban éppen az ellenkezője történt, nem ugyan a forintérték ♦további használata folytán egyedül; de viszont kétségtelen, hogy a kisebb pénzegységben való számítás az élet számos terén jótékonyan hatna, ha -általánossá és kizárólagossá válnék. Ettől azonban a mai napig nagyon távol állottunk. Kirakatokban az árak hol forintban, hol koronában vannak megjelölve. Étlapokon az ételek árai is kétféle valutában szerepelnek. Sohase tudhatja az ember, hogy koronában vagy forintban beszélnek-e vele, egyenesen abszurdum, hogy egy országban és egy időben kétféle valuta legyen érvényben. Ámde viszont tagadhatatlan, hogy a 'vegyes pénzegység használatának nemcsak a lakosság konzervativizmusa és a kereskedő és iparosvilág indolenciája volt az oka, hanem legalább és ugyanilyen mértékben az állam érmepolitikája, amely a régi ezüst egyforintost a forgalomban meghagyta és kényszerárfolyammal, törvényes ércpénz jellegével ruházta fel. Bátran elmondható, hogy a jó öreg ezüst forintos volt eddig legfőbb akadálya a valutaszabályozás teljes befejezésének és annak, hogy a koronaérték uralma teljessé és kizárólagossá váljék. Amikor a leggyakoribb pénzdarab más pénzegységet reprezentál, úgy igen bajos a közönséget leszoktatni, hogy ne annak nevezze a pénzdarabot, a mi, hanem az uj pénzegység kétszeresének. Az ezáisí forint forgalomban való meghagyása állandóan szóródási műveletet :e L- zett a közönségtől és csak természetes, hogy a népesség széles rétegei a forintot forintnak és nem két koronának mondjak. Három darab ezüstforintos a közönséges ember képzetében három forint, nem pedig hat korona, még ha teljesen el is tekintünk attól, hogy minden uj pénzegység a népgondolat- és érzésvilágában csak igen lassan képes tért hódítani. Ezen az anomálián segit most a két uj löi - vényjavaslat, amidőn forgalmon kivid helyezi • az ezüstíorintoít és helyébe két és egykoronások ve- retését rendeli el. Magyarország részére 15 millió korona kétkoronás é; dó millió korona egykoronás fog veretni, még pedig az osztrák-magyar- bank tól beváltandó ezüst egyforintosokból. Mindazonáltal a törvény nem végez elég radikálisan a régi ezüstforintossal, mert nem intézkedik ez érmeknek a pénzforgalomból való teljes kivonása iránt. A jegybank érckészletén kivid a szabad forgalomban igen- nagymennyiségű ezüstforintos kering, és bátran elmondható, hogy mindegyik ily ezüstforintos egy- egy akadálya a koronaérték általánossá válásának. Épen ezért a koron’tértékben való számítás kötelezővé tételével egyidejűleg gondoskodni kellene az eziistforinlosok fokozatos bovonásáröl és átveretésé- ről, ami iránt a törvényjavasLtba megfelelő intézkedés volna felveendő. Csakis az ezüst forintos végleges eltűnése után lesz a koronaérték egyeduralkodóvá hazánkban. Igen helyes intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy a koronaszámitás tilalmának büntetését nem a közigazgatási hatóság hanem a járásbíróságok hatáskörébe utalja. Minthogy a tilalom egyenesen a kereskedőkkel és iparosokkal szemben áll fenn — a forintban beszélő vevőt büntetés nem éri — ez a kereskedelem szörnyű veg- zációjára vezethetne a mi sajátos viszonyaink között, ha a közigazgatási, halóságokra volna bízva a kihágási eljárás. A független bíróságok a reájuk ruházott jogkört bizonyára nem fogják a kereskedelem és ipar szorongatására felhasználni. Az öreg forint meghalt. Éljen a korona 1 (M—a.) ítélet a csengersimai rablók ügyében. Harminc évi fegyház. (Szatmári tudósítónktól.) Általános nagy érdeklődés mellett folyt le kedden, múlt hó 28.-án a csengersimai rablók bűnügyének esküdtszéki főtárgyaidba. A nagyközönség szorongásig megtöltötte $ kir. törvényszék I. tárgyalási termének padsorait és karzatait, hogy közvetlen-közeiből figyelhesse az elvetemedett cigányok bűnügyének tárgyalását. A tárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg Szabó József kir. törvényszéki biró, az esküdtszék elnöke. Szavazó birákktlnt Visky Sándor és Fü- zessy Árpád kir. törvényszéki bírák szerepeltek. A vádat Fabó Zoltán vezető kir. ügyész képviselve, mig a védői tisztet dv. Szűcs Sándor, dr. Friedman Árpád ügyvédek, és dr. Nagy Gábor ügyvéd- jelölt látták el. A tárgyalás kezdetén az esküdtek kisorsoltattak. A.z esküdtek főnöke Fábri Károly. A vád ismertetése után kezdetét vette a vádlottak kihallgatása. Hamzó Lajos vádlottal szemben a kir. ügyész a vádat elejtette, mivel ez a vizsgálati fogságban megölte magát. A közönség feszült érdeklődéssel figyelte a marcona cigányok vallomástjétéfét. A börtön levegője épenséggei nem viselte meg őket és egész viselkedésük mutatta, hogy fogalmuk sincsen ! az elkövetett bűn nagyságáról. Topos Mihály és Német Kaci Károly vádlottak beismerik bűnösségüket, ellenben Gereben H'éló György áljhalatosan tagad. A Topos és Német vallomása szerint a bűntényt a következő módon hajtották végre: A mull évi december hő 1.-én a négy bűntárs együttesen elhatározta, hogy Smilovics Márton csengersimai korcsmárost kirabolják. Estefelé együtt indultak el Komlódtótfaluból és 8 óra tájban érkeztek a csengersimai korcsmához. Német Kaci Károly és Gereben Hé!d György az ablakoknál helyezkedtek el, Hamzó Lajos az országúton maradt, mig Topos Mihály egy bottal fel- L-gyverktízve bement a korcsmába. Smilovics Márton a tűzhely mellett ült, amikor a rabló belepett. »Jó estét, nekem pénz kell!« szólt a vendég és mielőtt a korcsmáros felkelhetett voina, botjával háromszor fejbevágta, úgy hogy kábultan elesett. Sinilovicsné ekkor menekülni akart, de a rabló rátámadt és három botütessel őt is leterhelte. Smilovics eközben magahoz tért, felkelt a földről és Topost a földre nyomta, rátérdelt és fojtogatni kezdte. Topos ekkor kikiáltott: »Gyertek fiuk, nem bírok vele!« Német meghallotta a kiáltást és bejött az ivóba és a feleszmélő Smüovicsnét ütlegelni kezdte. Smilov'.csíiénak mégis sikerült a szomszéd szobába menekülnie. Itt a hátulsó ablakon keresztül akart megszökni, azonban Gereben elébe állott és rászólt: Csak nyisd ki az ablakot, hogy bemehessek, majd végzek veletek. Smilovicsné héber nyelven kiáltott férjének, hogy jöjjön be ő is, mire Smilovics ijedten eleresztette Topost és ő is bemenekült a szobába. A rablók ekkor felfeszileíték a pénzszekrényt és az abban talált 480 korona készpénzt, ékszereket, okmányokat magukhoz véve eltávoztak. A vádlottak előadásából megállapítható tényállás kiegészítéséül elrendelte a bíróság a bizonyítást. Kihallgattalak Smilovics Márton és neje sértettek, akik egyezően adták elő a tényállást. Király József, Milák József, Szilágyi Mária, Ge- rendási Róza, Varga Róza, Varga Éva, Varga András, Német Kaci Károlyné és Topos Józsefné többé-kevésbé fontos vallomásai után a bizonyítási eljárás befejezést nyert. Délután a perbeszédekre került a sor. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész szólott először, aki világos okfejtéssel felépített vádbeszédével meggyőző hatást gyakorolt. Dr. Szűcs Sándor élénk diálek- tikávareloadott védőbeszéde, valamint dr. Friedmann Árpád és dr. Nagy Gábor védőbeszédei általános figyelmet ébresztettek. A kérdések szövegezése és az .elnöki rezümé után, körülbelül 6 óra tájban vonultak vissza az esküdtek tanácskozásra. A verdikt. Fél nyolcig tartott az esküdtek tanácskozása. Feszült várakozás közepette léptek a tárgyalóterembe az esküdtek Fabry Károly vezetése mellett, aki kihirdette a verdiktet. Az esküdtek a feltett főkérdésekre hétnél több igennel feleltek és a három vádlottat a BTK. 344. §-ába ütköző és a 349 §. szerint minősitő súlyos testi sértéssel párosult rablás bűntettében bűnösnek mondták ki. Az Ítélet. A biróság a verdikt kihirdetése után nyomban visszavonult Ítélethozatalra. A közönség ekkor már nagy tömegekben hullámzott a folyosókon, izgatottan várva az Ítélet kihirdetését. Nyolc órakor hirdette ki Szabd tárgyalási elnök az Ítéletet. Eszerint Topos Mihály 12 évi fegyházra, Gereben Héló György 12 évi fegyházra, Német Kaci Károly 6 évi fegyházra Ítéltettek. Ezenfelül mellékbüntetésként mindhárom vádlott 5 évi hivatalvesztésre ítéltetett. f MOTOR! motortelepe Budapest Auiich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-^-pÜKet, bezinlokomobil cséplőkészletüket a iegkedvezóbb fizetési feltételek mellett. 2»-? Levélbíli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. Karczag Testvérek
