Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-03 / 9. szám

2. óidat. M Á T É S 1 A L K A 9. (100.) szám. dik és jónak csak azt tartja ami a régi jó idők emlékének bélyegét viseli magán, A vidéki újságírónak, kinek pedig fo­kozottabb mértékben kell, hogy érzéke le­gyen minden üdvös újítás, minden modern berendezkedés iránt, a mi nem megy a nem­zeti jellem rovására. A vidéki sajtónak a baíitéiettel, a rossz­akarattal olykor nagy és komoly küzdel­mei vannak, melyek szinte legyőzhetetlenek- nek látszanak. Az egyedüli fégvver az igaz­ság és a szeretet, a melyek segítségével minden ellentétetel lehet elsimítani. A forint alkonya. k pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak uj egy és (célkoronások ve­retese tárgyában. Az egyik javaslat magában fog­lalja a koronaértékben való kötelező számitás kimon­dását, ami Ausztriában már rég! megtörtént. Az első javaslat 7. íj-a szerint ugyanis a magyar szent korona országainak egész területén kereskedőknek és iparosoknak a közönséggel való forgalomban csakis a koronaérték szerint szabad szárnitaniok. Ez a ko­rona érték obligatőriussá tételének legutolsó fázisa. A kaiegórikus kijelentés mellé a javaslat azt a megjegyzést fűzi, hogy : ennek következtében tiltva van más, mint a koronaértéknek használata aján­latokban, számlákon, árjegyzékekben, hirdetmények­ben és egyébb nyilvánoság számára rendelt köz­leményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyisé­gekben, kiállításokban, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. E tilalom ellen vétők 200 K pénz- büntetéssel sujtatnak. Nem véletlen szeszély az, hogy a törvény- javaslat a kereskedőkkel és iparosokkal való for­galmat emeli ki a kötelező koronaértékben való 'számítás terrénumául. Mert tény, hogy kereske­dőink legnagyobb része, különösen a vidéken, még mindig forintban beszél és számol. Igaz, hogy a 'nagyközönség nehezen szokik uj pénzegységhez, hiszen a magyar vidékeken még most is sokhe­lyütt pengőben és garasban beszélnek a parasztok. A kereskedelem ehhez a konzervativizmushoz ké­nyelemszeretetből többnyire alkalmazkodott, éppen úgy, mint a hogy még ma is belemegy abba, hogy méter helyett rőffel, liter helyett itcével mérjen. Hogy a gazdasági forgalomnak ez a kétféle egy­ségben való számítás nem válik előnyére, hogy 'számos abuzus keletkezkezik a forint és krajcár, valamint a korona és fillér vegyes és együttes használatából, az csak természetes. Hiszen az egész valutarendezés egyik alapgondolata az volt, hogy a kisebb pénzegység majd az élet általános olcsób­bodására fog vezetni, holott a valóságban éppen az ellenkezője történt, nem ugyan a forintérték ♦további használata folytán egyedül; de viszont két­ségtelen, hogy a kisebb pénzegységben való szá­mítás az élet számos terén jótékonyan hatna, ha -általánossá és kizárólagossá válnék. Ettől azonban a mai napig nagyon távol ál­lottunk. Kirakatokban az árak hol forintban, hol koronában vannak megjelölve. Étlapokon az éte­lek árai is kétféle valutában szerepelnek. Sohase tudhatja az ember, hogy koronában vagy forint­ban beszélnek-e vele, egyenesen abszurdum, hogy egy országban és egy időben kétféle valuta legyen érvényben. Ámde viszont tagadhatatlan, hogy a 'vegyes pénzegység használatának nemcsak a la­kosság konzervativizmusa és a kereskedő és ipa­rosvilág indolenciája volt az oka, hanem legalább és ugyanilyen mértékben az állam érmepolitikája, amely a régi ezüst egyforintost a forgalomban meghagyta és kényszerárfolyammal, törvényes érc­pénz jellegével ruházta fel. Bátran elmondható, hogy a jó öreg ezüst forintos volt eddig legfőbb akadálya a valutaszabályozás teljes befejezésének és annak, hogy a koronaérték uralma teljessé és kizárólagossá váljék. Amikor a leggyakoribb pénz­darab más pénzegységet reprezentál, úgy igen ba­jos a közönséget leszoktatni, hogy ne annak ne­vezze a pénzdarabot, a mi, hanem az uj pénzegy­ség kétszeresének. Az ezáisí forint forgalomban való meghagyása állandóan szóródási műveletet :e L- zett a közönségtől és csak természetes, hogy a népesség széles rétegei a forintot forintnak és nem két koronának mondjak. Három darab ezüstforin­tos a közönséges ember képzetében három forint, nem pedig hat korona, még ha teljesen el is te­kintünk attól, hogy minden uj pénzegység a nép­gondolat- és érzésvilágában csak igen lassan ké­pes tért hódítani. Ezen az anomálián segit most a két uj löi - vényjavaslat, amidőn forgalmon kivid helyezi • az ezüstíorintoít és helyébe két és egykoronások ve- retését rendeli el. Magyarország részére 15 millió korona kétkoronás é; dó millió korona egykoro­nás fog veretni, még pedig az osztrák-magyar- bank ­tól beváltandó ezüst egyforintosokból. Mindazon­által a törvény nem végez elég radikálisan a régi ezüstforintossal, mert nem intézkedik ez érmeknek a pénzforgalomból való teljes kivonása iránt. A jegy­bank érckészletén kivid a szabad forgalomban igen- nagymennyiségű ezüstforintos kering, és bátran el­mondható, hogy mindegyik ily ezüstforintos egy- egy akadálya a koronaérték általánossá válásának. Épen ezért a koron’tértékben való számítás köte­lezővé tételével egyidejűleg gondoskodni kellene az eziistforinlosok fokozatos bovonásáröl és átveretésé- ről, ami iránt a törvényjavasLtba megfelelő intézke­dés volna felveendő. Csakis az ezüst forintos vég­leges eltűnése után lesz a koronaérték egyedural­kodóvá hazánkban. Igen helyes intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy a koronaszámitás tilalmának büntetését nem a közigazgatási hatóság hanem a járás­bíróságok hatáskörébe utalja. Minthogy a tilalom egyenesen a kereskedőkkel és iparosokkal szemben áll fenn — a forintban beszélő vevőt bün­tetés nem éri — ez a kereskedelem szörnyű veg- zációjára vezethetne a mi sajátos viszonyaink kö­zött, ha a közigazgatási, halóságokra volna bízva a kihágási eljárás. A független bíróságok a reá­juk ruházott jogkört bizonyára nem fogják a ke­reskedelem és ipar szorongatására felhasználni. Az öreg forint meghalt. Éljen a korona 1 (M—a.) ítélet a csengersimai rablók ügyében. Harminc évi fegyház. (Szatmári tudósítónktól.) Általános nagy érdeklődés mellett folyt le kedden, múlt hó 28.-án a csengersimai rablók bűn­ügyének esküdtszéki főtárgyaidba. A nagyközön­ség szorongásig megtöltötte $ kir. törvényszék I. tárgyalási termének padsorait és karzatait, hogy közvetlen-közeiből figyelhesse az elvetemedett ci­gányok bűnügyének tárgyalását. A tárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg Szabó József kir. törvényszéki biró, az esküdtszék elnöke. Szavazó birákktlnt Visky Sándor és Fü- zessy Árpád kir. törvényszéki bírák szerepeltek. A vádat Fabó Zoltán vezető kir. ügyész képviselve, mig a védői tisztet dv. Szűcs Sándor, dr. Fried­man Árpád ügyvédek, és dr. Nagy Gábor ügyvéd- jelölt látták el. A tárgyalás kezdetén az esküdtek kisorsoltattak. A.z esküdtek főnöke Fábri Károly. A vád ismertetése után kezdetét vette a vád­lottak kihallgatása. Hamzó Lajos vádlottal szem­ben a kir. ügyész a vádat elejtette, mivel ez a vizsgálati fogságban megölte magát. A közönség feszült érdeklődéssel figyelte a marcona cigányok vallomástjétéfét. A börtön leve­gője épenséggei nem viselte meg őket és egész viselkedésük mutatta, hogy fogalmuk sincsen ! az elkövetett bűn nagyságáról. Topos Mihály és Német Kaci Károly vádlot­tak beismerik bűnösségüket, ellenben Gereben H'éló György áljhalatosan tagad. A Topos és Német vallomása szerint a bűn­tényt a következő módon hajtották végre: A mull évi december hő 1.-én a négy bűn­társ együttesen elhatározta, hogy Smilovics Már­ton csengersimai korcsmárost kirabolják. Estefelé együtt indultak el Komlódtótfaluból és 8 óra táj­ban érkeztek a csengersimai korcsmához. Német Kaci Károly és Gereben Hé!d György az abla­koknál helyezkedtek el, Hamzó Lajos az ország­úton maradt, mig Topos Mihály egy bottal fel- L-gyverktízve bement a korcsmába. Smilovics Márton a tűzhely mellett ült, ami­kor a rabló belepett. »Jó estét, nekem pénz kell!« szólt a vendég és mielőtt a korcsmáros fel­kelhetett voina, botjával háromszor fejbevágta, úgy hogy kábultan elesett. Sinilovicsné ekkor me­nekülni akart, de a rabló rátámadt és három botütessel őt is leterhelte. Smilovics eközben ma­gahoz tért, felkelt a földről és Topost a földre nyomta, rátérdelt és fojtogatni kezdte. Topos ek­kor kikiáltott: »Gyertek fiuk, nem bírok vele!« Német meghallotta a kiáltást és bejött az ivóba és a feleszmélő Smüovicsnét ütlegelni kezd­te. Smilov'.csíiénak mégis sikerült a szomszéd szobába menekülnie. Itt a hátulsó ablakon keresz­tül akart megszökni, azonban Gereben elébe állott és rászólt: Csak nyisd ki az ablakot, hogy beme­hessek, majd végzek veletek. Smilovicsné héber nyelven kiáltott férjének, hogy jöjjön be ő is, mire Smilovics ijedten eleresztette Topost és ő is bemenekült a szobába. A rablók ekkor felfeszileíték a pénzszekrényt és az abban talált 480 korona készpénzt, éksze­reket, okmányokat magukhoz véve eltávoztak. A vádlottak előadásából megállapítható tény­állás kiegészítéséül elrendelte a bíróság a bizo­nyítást. Kihallgattalak Smilovics Márton és neje sértettek, akik egyezően adták elő a tényállást. Király József, Milák József, Szilágyi Mária, Ge- rendási Róza, Varga Róza, Varga Éva, Varga András, Német Kaci Károlyné és Topos Józsefné többé-kevésbé fontos vallomásai után a bizonyí­tási eljárás befejezést nyert. Délután a perbeszédekre került a sor. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész szólott először, aki vilá­gos okfejtéssel felépített vádbeszédével meggyőző hatást gyakorolt. Dr. Szűcs Sándor élénk diálek- tikávareloadott védőbeszéde, valamint dr. Fried­mann Árpád és dr. Nagy Gábor védőbeszédei ál­talános figyelmet ébresztettek. A kérdések szövegezése és az .elnöki rezü­mé után, körülbelül 6 óra tájban vonultak vissza az esküdtek tanácskozásra. A verdikt. Fél nyolcig tartott az esküdtek tanácskozása. Feszült várakozás közepette léptek a tárgyalóte­rembe az esküdtek Fabry Károly vezetése mellett, aki kihirdette a verdiktet. Az esküdtek a feltett főkérdésekre hétnél több igennel feleltek és a három vádlottat a BTK. 344. §-ába ütköző és a 349 §. szerint minősitő súlyos testi sértéssel párosult rablás bűntettében bűnösnek mondták ki. Az Ítélet. A biróság a verdikt kihirdetése után nyom­ban visszavonult Ítélethozatalra. A közönség ekkor már nagy tömegekben hullámzott a folyosókon, izgatottan várva az Ítélet kihirdetését. Nyolc órakor hirdette ki Szabd tárgyalási elnök az Ítéletet. Eszerint Topos Mihály 12 évi fegyházra, Gereben Héló György 12 évi fegyházra, Német Kaci Károly 6 évi fegy­házra Ítéltettek. Ezenfelül mellékbüntetésként mindhárom vád­lott 5 évi hivatalvesztésre ítéltetett. f MOTOR! motortelepe Budapest Auiich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-^-pÜKet, bezinlokomobil cséplőkészletüket a iegkedvezóbb fizetési feltételek mellett. 2»-? Levélbíli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk. Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk. Karczag Testvérek

Next

/
Thumbnails
Contents