Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-24 / 8. szám
Melléklet a „Mátészalka“ 8. (99.) számához. 1911. február 24. (P) Azt mondja a közmondás, bogy aki hibáját beismeri, ha sértett is hibájával valakit, beismerése által annak teljes elégtételt szolgáltatott. Közmondásban rejlő, illetve kifejezésre juttatott igazság továbbá az is, hogy a naprói véleményt, csak annak lenyugvásával alkothatunk. A képviselő-testület tagjairól annak idején, amidőn mandátumhoz jutottak, elég éles kritikát gyakoroltunk s most, amidőn az újonnan megválasztott és megalakult képviselő-testületi közgyűlés első érdemleges határozatait látjuk, igazságérzelünk parancsoló kívánságára sietünk az uj tagoknak teljes elégtételt szolgáltatni, és kijelenteni, hogy tévedtünk s tévedésünket a legnagyobb örömmel ismerjük be. Ritkán iáttunk ugyanis a mai képviselő-testületi közgyűléshez hasonló látogatott gyűlést s ritkán hallottunk oly sok egészséges határozatot a képviselő-testülettől, mint a mai napon. A képviselő-testület tagjai ugyanis csaknem teljes számmal jelentek meg s a hozott határozatok, ha nem lesznek csak papíron vészük, hanem végre is hajtatnak, Mátészalka község haladását alkalmasak lesznek előidézni, biztosítani, sőt elérjük azt, hogy a múltak mulasztása, a múltak bűne megszűnik s egy uj kor, a haladás, a boldogulás kora fog felderülni községünk felett. Határozott a községi képviselő-testület a telefonról, az aszfaltról, a világításról s hozott határozatát, ha annak meghozatalánál1; megszületésénél jelen nem lettünk volna, csak kételkedve fogadnánk. E kérdések oly égetöek, oly nagy fontosságúak a község életében, hogy rendezésüket csak kitörő örömmel fogadhatjuk és nyugodtam hirdethetjük, hogy ha a képviselő-testület jövőben is ily határozatokat alkot és ha hozott határozatainak érvényt is érez, Mátészalka községet felvirágoztatja s a község lakosságának boldogulását rohamlépésekkel fogja vinni a tökéletesedés felé. A képviselő-testület hozott határozatai egész terjedelmükben üdvösek s ha talán a részletekben van is és lehet is kifogásolni valót találni, általában véve csak megelégedést kelthetnek mindazok előtt, akik a község haladását, a lakosság boldogulását szivükön viselik. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy a közgyűlésen igen-igen úrrá lett a szenvedelem s az sok esetben nagyon ártalmára volt a tárgyilagosságnak. De lássuk a részleteket, amelyek mindenesetre szebben beszélnek minden De- mosthenesnél. Csizmadia Kálmán községi főbíró pontban délután 4 órakor nyitotta meg Mátészalka nagyközség február 23. napjára egybehívott közgyűlését, amelyen a képviselő-testületi* tagok Csaknem teljes számmal megjelentek. A közgyűlés] megnyitása után Rohay Gyula főjegyző megemlékezett néhai llos- vay Endre, volt kepviselö-testületi tagnak a község érdekében hosszú éveken át kifejtett hasznos és eredményes tevékenységéről s méltatva az elhunyt kiváló érdemeit, indítványozta, hogy az llosvay Endre érdemeit a képviselő-testületi közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatás által örökítse meg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag határozattá emelte.. Felolvasta Rohay Gyula főjegyző szat- márvármegye alispánjának 24347/1910. számú leiratát, a járási székhelyeknek a megyei központtal leendő telefoni összeköttetése tárgyában s ismertette a telefon ügy eddigi képviselő-testületi határozatait. Majd felolvasta a nagyváradi M. Kir. Posta és Távirda Igazgatóság azon értesítését, hogy a megyei telefonhálózat létesítése esetén, az eddig jelentkezett és ezután jelentkező telefonelöfizetök, a már közlött dijak ellenében magánlakásaikba, üzletükbe bevezethetik a telefont és az interurbán forgalomban külön dij nélkül kapnak I ár- hová telefon összekötetést. Tárkányi Lajos felszólalása és Almer Béla felvilágosítása után Rohay Gyula főjegyző indítványára határozatilag megszavazta a közgyűlés Mátészalka nagyközség 1292 koronát kitevő hozzájárulását. Szén vedel mes vitát provokált a régi kórház haszonbérletbe adásának kérdése. A vita a lelett támadt, hogy az uj bérlőtől kivánjanak-e s ha igen mily összegű biztosítékot? A vitát névszerinti szavazás fejezte be, amely szerint tudomásul vette a képviselőtestületi közgyűlés, hogy Nagy Bertalan 2100 korona bér mellett, bérbe vette a kérdéses ingatlant, ahoz hozzájárult anélkül, hogy bérlőtől külön biztosítékot kívánna a 10 "/o bánatpénzen kívül. Korszakalkotó kérdés felett döntött ezután megnyugtató módon a képviselőtestület, habár a határozat szenvedelmes viták közt jött is a világra. E határozat az aszfalt járda létesítésének kérdése. Rohay Gyula főjegyző felolvasta Wcisz Lajos és társainak az aszfalt járda létesítésére irányuló kérvényét s felhívta a képviselő-testület figyelmét az (általunk már oly sokszor hangoztatott) e tekintetbeni tarthatatlan állapotokra s ajánlotta, hogy a kérvénynyel szemben a község egész területére határozza el a képviéelö-testület az aszfalt létesítését. A képviselő testületi tagok áthatva a járdakérdés megoldásának óriási fontosságától, egyhangú óhajukat fejezték ki az aszfalt-járdának a község minden utcáján leendő létesítése iránt. Az aszfalt kérdésnél nem is annak létesítése, hanem annak mikénti létesítése adta az impulzust a szenvedelemre. Egész sereg felszólalást provokált e kérdés és kontra, rekontra vitatkozásokra az adott alkalmat, hogy a Rohay Gyula főjegyző által elfogadásra ajánlott s a kérvényezők által felajánlott 2/3-ad és 1/3-ad arány, avagy ezzel szemben az Almer Béla által javaslatba hozott 1/2—1/2 arányban állapíttassák e meg, az aszfalt felépítésének költségéhez a háztulajdonosok és a község hozzájárulása. A vita során Kincses István képviselő- testületi tag azt az eszmét vetette fel és azt az indítványt tette meg, hogy az aszfalt létesítésével egyidejűleg az utcák nivellálása is foganatosíttassák. A széleskerli és nein mindig a tárgyilagosság határai közt mozgó vitatkozást Veres István képviselő-testületi tag azzal kísérelte meg keresztül metszeni, hogy propagandát fejtett ki a közgyűlés határozat- képtelenné tétele iránt. Eléggé el nem Ítélhető kísérlete azonban, szerencsére kudarcot vallott. Ezt, mint a közgyűlés egyik kimagasló eseményét emlékezetül hozzuk fel, hogy egyrészt felhívjuk reá a községi polgárság figyelmét, másrészt reá mutasunk arra, miként van a képviselő-testület tagjai,között, a Veres István személyében oly tag is, aki, mert saját óhajának érvényesülését veszélyeztetve látja, a nem minden tekintetben kifogástalan fegyverek e neméhez is folyamodik. Kimondta a képviselő-testület névszerinti szavazásiján, hogy a község minden utcáján aszfalt járdát létesít, amelynek költségeihez a tulajdonosok felerészben, a község, mint politikai testület pedig másik felerészben járulnak hozzá. Felhatalmazta az elöljáróságot, hogy jelen határozatának jogerőre emelkedése után a szükséges költségvetéseket készíttesse el s a költségvetések elkészítésénél az útvonalok egyenlővé és egyenessé tételét is számításba vegye. Csizmadia Ferenc és társainak a községi elöfogat és a fuvarozás teljesítésért évi megváltási összeg megszavazása iránti kérelmére kimondta a képviselő-testület, hogy az eddigi állapotot tartja fenn, de a ménlovakra kiadott összeg többletét a községi pótadóból fedezi. Szűcs Károly és. társainak a Bencsi- utcán palló-járda létesítése iránti kérelmét, amennyiben az aszfalt járdára nézve hozott határozatával szemben azt már tárgytalannak tekinti, elutasította a képviselő- testület. Tudomásul vétetett, hogy az elöljáróság a község takaréki betétét képező 3738 koronát a városház építési költségek fedezetére fordította. Ezen összeg azonban a még eladatlan ingatlanok nyerendő vételárából annak idején pótlandó lesz. Végül tárgysorozaton kívül ismertette Rohay Gyula főjegyző a mai mucsai világítási rendszerünket s a dr. Steinberger Samu képviselő testületi tag által módosított indítványára a képviselő-testület egyhangúlag kimondta és felhatalmazta az elöljáróságot arra, mikép az, azonnal szólítsa fel a Szálkái gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaságot, hogy nyilatkozzék 8 nap alatt,- hajlandó-e a községgel a világítás tekintetében szerződésre lépni úgy, hogy a község minden pontja egyenlően és állandóan világítással látassék el s hogy a gyártelep minden községi polgár lakásá-
