Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-08 / 49. szám
Mátészalka, 1911. Ül. évf. 49. (149.) szám. december hó 8 TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: gesz évre — — — — — — — 8 korona, élévre — — — — — — — 4 korona, egyedévre — — — — — — — 2 korona, nitóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona.----— Egy szám ára 20 fillér. —---Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. Az 1912. évi állami költségvetés. II. BEVÉTELEK. 1881-ben 977-2 millió korona volt a magyar állam bevétele, 1912-re ez az ősz- szeg az előirányzat szerint megkétszereződik : 1 milliárd 852*7 millió lesz. A bevételek növekedésének arányban kell lennie a kiadásokkal, ha több a kiadás, a pokolból is több bevételt kell előteremteni, különben elérkezik az államcsőd, a teljes összeroppanás. A szaporodó kiadások födözetének egyik forrásáról: az adósságcsinálásról már beszéltünk. De bonnet teremti elő az állam azt a bevételi többletet, ímelvből nemcsak a kiadások többletét, hanem az adósságokat is fizeti? A legtermészetesebb válasz az lenne erre a kérdésre: nőtt a föld jövedelme, az ipar mégis fejlődött valamelyest, a bányák urai rettenetes jövedelmeket zsebelnek be, — bizonyára ezeknek is megnövekedett adójából kerül elő az állam jövedelmi többlete. Nézzünk tehát, hogyan állunk az egyes adók dolgával. Egyenes adóban 237 milliót akarnak bevenni, 8-2 millióval többet, mint ameny- nyit 1911 -re irányoztak elő. Hogy ennek az összegnek, amely a vagyon és a jövedelem megadóztatásának arányát mutatja, mi a tulajdonképpeni jelentősége, az kiviláglik ebből az összehasonlításból. Az egyenes adókból bevétel volt (millió koronákban): 1881—85 évek átlagában 186*3 1886-90 » » 202-2 1901—05 » » 206-8 1908-ban 277 2 1912-ben előirányzat 287-0 A föld értéke megháromszorozódott, négyszerezödött három évtized alatt, gyárak épültek, bányák nyíltak, de az egyenes adók csak alig több, 50°/o-kal nőttek s ezt a százmilliós növekedést is jórészt a fogyasztóra átjátszható adók növekedése okozta (a házadó például nem 50, hanem 100°/o-kal nőtt). A vagyon, a nagyjövedelmek nem járulnak jobban hozzá az állam bevételeihez most, mint három évtized előtt, az egyenes adók csak más- félszeresre nőttek, ellenben a fogyasztás adói megötszöröződtek. Fogyasztási és italadóban bevett az állam millió koronát: 1881—85 évek átlagában 56-3 1886-90 » 77-4 1901-05 » 108-7 1908-ban 235-7 1911-ben előirányzat 246-5 1912-ben » 266-6 A fogyasztók száma csak másfélszer lett több, a tömegek életmódja rosszabb, a fejenként való fogyasztás csökkent és a fogyasztás adói mégis ötszörié nagyobb! A fogyasztási adók jellegével biró egyéb jövedelmek, monopóliumok növekedése hasonló arányú, amint ez az összeállítás (szintén miiló koronákban) mutatja; 1881-ben 1912-re bevetlek előirányzat bélyeg 16.1 51-9 jogilletékek 28.2 90-7 dohány 77.3 185.3 só 28-2 37-6 Bélyegből és jogilletékekből töbl mint háromszor többet, a dohányból idestova szinte háromszor többet vett be az állam, csak a sójövedelem növekedése normális (ami különben nem jelenti azt, hogy ezen a réven kisebb a sarc, csak azt, hogy az államnak a sarcból csak egy rész jut, a többit elnyeli a közvetítők zsebe). A posta és a vasút jövedelme szintén a fogyasztóra áthárított teher, azaz közvetve szedett fogyasztási adó. Természetes, hogy ez a teher is hihetetlenül nőtt és még nőni fog a jövőben a tervezett vasúti tarifaemeléssel. Az 1912. évi előirányzat szerint ez évben az állam vár a postától és távírdától 95*5 vasutakból 427-0 millió korona jövedelmet. Rendes és rendkívüli kiadást a postára 80 0 a vasútra 306‘8 millió koronát szán. Az a tiszta jövedelem, amelyet vár, a postánál tehát 15‘5 millió, a vasútnál 120’2 millió, együtt 135'7 millió korona. 1881-ben ellenben,az állam kiadott postára és távirdára 14*8 a vasutakra 39'1 millió koronát. Bevett a postából és távírdákból 17 *4 a vasúttól 36'8 millió koronát. Tiszta jövedelme alig volt. (Az állami üzemek együtt alig hoztak többet egy milliónál.) Ebből is világos, hogy az állam nem tekintette akkor az állami üzemeket elsősorban jövedelmi forrásnak, a fogyasztókat kiszolgálta, de nem zsarolta ki ennek fejében. Ma ellenben ezek az üzemek szivógépek, amelyek felszivattyuzzák a fogyasztó zsebének sovány tartalmát a mili- tarizmus aranytartóiba. Ezek a kimutasok csak jellemzik a költ- végvetést, de természetesen nem merítik ki. annak ismertetését. Annál kevésbé, mert mi nem lévén politikai lap a költségvetésnek csak közgazdásági taglálásába mehettünk bele. Ennyi is elég lesz azonban annak a bizonyítására, hogy az állami kiadások fö- dözete nem a teherbíró vagyonosak, hanem a vagyontalanok zsebéből kerül elő, hogy a jövedelmek megnövekedése nem az ország vagyonosodását, hanem a tömegek ínségének megnövekedését jelenti. N—a. i Karácsonyi és újévi alkalmi vásárlás!! A következő áruk leszállított árakon kerülnek eladásra u. m. játék és bőr áruk, kézimunkák, férfi- női kalapok és sapkák, szőrme boák, mindenféle téli áruk és divatcikkek. A vásárló közönségnek saját érdeke ezen kedvező alkalmat el nem mulasztanil Szigeti áruin divatáruháza Mátészalka. 8_26 Lapunk mai száma 8 oldal.
