Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-24 / 47. szám
5. oldal. MÁTÉSZALKA 47. (138.) szám." Közgazdaság. Személyi hitel a szegéay embernek, Bécsben bankot alapítanak a személyi hiteligények kielégítésére. Az állam maga minden módon támogatja ezt az alapítást: a bank forgótőkéjét több milliós betéttel gyarapítja s ezenkívül évente több százezer koronás segélyezésben részesíti. Bizonysága ez annak, hogy ezek a hiteligények valóban sürgős kielégítésre várnak, annak, hogy a megállapítandó bank sikerében maguk az alapítók sem bíznak eléggé, de annak is, hogy a bank élete legalább mégis biztosítva van. A személyi hitel kérdése régi problémája a a modern gazdasági életnek. Erről a gazdálkodási rendszerről azt szokás mondani, hogy a hitel alapjain épül fel, de úgy tetszik, mintha a személyi hitel köve hiányoznék ebből az alapból. Pedig a személyi és a tárgyi hitel közt nem is lehet valami pontos határvonalat húzni, annál kevésbbé, mert nem egyéb az, mint a hitel kérdésének két egymást kielégítő oldala. Az, hogy hitelintézeteink épen úgy tárgyi biztosítékokat kívánnak, mint a szervezetlen hiteltőke, nem jelenti azt, mintha a hitel személyi természetű vonatkozásai a megkövetelt biztosítékok közt ne szerepelnének. De különösen fontos és izgató ez a probléma nálunk, ahol a tőke mindig a hiteltőke szerepére vágyik, ahol még az üzemi célokra befektetett tőke is a legna- nagyobb könnyűséggel mobilizálódik a hitel céljaira, mert hiszen nem is más, mint hiteltöke ; nálunk, ahol a hitel az alapja és a célja minden gazdasági akciónak. S ahol épen emiatt a bizonytalanság miatt nincs is más természetű hitel, mint személyi, mert a tárgyi biztosítékok nálunk sohasem elég őszinték és nem elég megbízhatók. Ennek a banknak azonban nem a célja, hogy a személyi és tárgyi hitelnek ehhez a fontos problémájához hozzányúljon ; arról van csak szó, hogy az úgynevezett középosztály, amely jövedelméből nem tudja standardját kielégíteni, hitelképes osz- tálylyá tétessék. Arról van csak szó, hogy a hivatalnokok, az értelmiség és annak különösen az a része, amelynek fizetése nálunk egészen beleesik a végrehajtási novella által kiszabott védő határba, a lefoglalhatatlan jövedelmek közé, hitelre tudjon szert tenni. Bizonyos, hogy ez is nehéz probléma, sőt mivel első sorban praktika* föladatokat hordoz magában, nehezebb kérdés is, mint amaz, amelyhez épen csak a praktikus oldalán át nem lehet hozzáférni. Nagy kár, hogy nem ismerjük azt a statisztikai anyagot, amelyet a bank előkészítéséhez és terveihez össze gyűjtöttek; mert csak ezen az alapon lehet azt a kérdést megközeliteni: a statisztikán át. Anélkül ugyanis ezeket a megfigyeléseket kell igaznak elfogadnunk: a hitelintézetek mai felfogásával ennek a jó középosztálynak tulajponképen nincs is hitelképessége. S ez az oka annak, ha az osztrák kísérlet sikerét nagy érdeklődéssel várjuk; Az osztrák hivatalnoki viszonyok aligha jobbak, mint a mieink és nem tudjuk ebben a pillanatban elképzelni, hogy fogja az uj bank megoldani azt a részét a személyi hitelnek, amelyet nálunk a kezesség rendszere igyekszik elhárítani. A kezesség feladaia az, hogy a személyi hitelnek mégis tárgyi alapot hiztositson — hogy fog az uj bank megszabadulni, illetőleg, hogy fogja megszabadítani közönségét a kezes állítás kényszerűségétől és hogy fog kezesek nélkül, de viszont anélkül is, hogy a fizetést és az illetményeket újabb bilincsekkel terhelné meg, kellő biztosítékot találni kinnlevőségei számára ? Ilyen körülmények közt az állami támogatás dolga abban a színben tűnik föl, mintha a bank vezetősége egyenest biztosítani akarná magát bekövetkezendő vesztességei ellen. Valószínű ugyanis, hogy ennek a banknak ügykörénél a peresített követeléseknek egészen uj arányaival fogunk találkozni és hogy ugyancsak uj méreteket fog majd ölteni a behajthatatlan követelések tömege is. S az egész terv, ebben a legjobbat mondjuk rá, hézagpótló intézménynek ígérkezik ez, olyannak amely sok tisztviselő nyomorúságán fog enyhíteni, ha vezetése elég humánus lesz. De a tisztviselő nyomorán magán nem fog segíteni, — aminthogy arról is lehet beszélni, hogy mennyi szükség van egy olyan pénzintézetre, amelynek vezetésében a humánus szempontok a fontosak és nem az Üzletszerűségei. Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Nöegylet. 1. A nőegylet idei mulatságát elhalasztotta december hóról február hóra. Oka ennek az volt, hogy a dr. Steinberger elhunyta a nőegyleti tagok egy nagy részét — s hozzá köztük a legbuzgóbbak egynémetyikét — gyászba döntötte. E tekintetben tehát értesülései alaposak. 2. Arra nézve azonban, hogy mi igaz abból, hogy e halasztás képviselői karban differenciákat támasztott: nem tudunk határozott választ adni. Ilyesmiről mi is értesültünk ugyan — és pedig igen megbízható forrásból, — de pozitivet megse/állithatunk. A mi értesülésünk különben arról szólott, hogy az elnök előzetes tudta és megkérdezése nélkül történt a halasztás s ezt veszi zokon az elnök. És ebben van is igazság, mert az elvitathatatlan, hogy az egylet elnöke viseltetik annyi odaadással az egyesület iránt, hogy előzetes értesítése és véleményének kikérése nélkül ne határozzanak egy fontos kérdés fölött, őt egyenesen a bevégzett tény elé állitva. Ez nem ildomos azok részéről, akik ily határozatot provokáltak, illetőleg, akik az előzetes értesítést elmulasztották. Azokal, ellenben, akik a határozatot hozták, egyetlen rosszaié szó sem érheti, sem azért: mert, sem azért: amit határoztak. Viszont azoknak, akik a halasztó határozatot produ. káltak, mentségükül szolgál egy nem is oly régen éppen az elnök által teremtett precidens, amikor ugyancsak a szóban vo.t családra tekintettel, egyenesen elnöki kezdeményezésre halasztatott el az évi mulatság, jól lehet akkor csak egy súlyos betegség s nem egy tragikus haláleset volt a halasztás oka. 3. Nézetünk szerint, ha a halasztás akkor (a most em- itett esetben) indokolt volt, úgy most még indokoltabb. Az persze egészen más kérdés, hogy kellett-e, vagy se az elnököt előzőleg értesíteni, ha a halasztás kérdésében az egylet választmánya tárgyalni akart. Tartalékos. A tripoliszi háború kapcsán tényleg terjedtek el mozgósítási hírek. Valamennyire ilyesmiről a fővárori lapok is Írtak pár szót, de azt illetékes helyről azonnal megcáfolták. Ez persze nem jelent sokat. Mi úgy véljük, hogy ha Olaszország az európai Törökország ellen kezdene akciót, a monarchia igenis: mozgósítana. A fővárosban elterjedt a hir, hogy az olasz határ fele nagymennyiségű muníció szállíttatott s ott minden már i* teljesen készen van, csak a katonák hiányzanak míg. Állítólag ezt a legtöbb fővárosi redukcióban jól tudják, de egyértelműen elhallgatják s ha megírnák is, illetékes helyről azonnal jönne a cáfelat. Ami csak természetes, de mennyire nem jelent semmit, azt Hireli rovatunk „Ha esetleg mozgósítanak, cimü hircik- künk is élénken illusztrálja. Hirdetmény. Grószberger Ignác kántorjánosii lakos kérelmére közhírré (eszem, hogy Grószberger Mórnak udvarán Kántorjánosiban 1911. évi november hó 27. napján reggeli 9 órakor körülbeiől 300 métermázsa napraforgómag, megszórt egészséges állapotban, közbenjöttömmel nyilvános árverésen készpénz fizetés ellenében a legtöbbet Ígérőnek el fog adatni. Mátészalkán, 1911. november 23. Dr. Fárnek László, kir. közjegyző. Eladó Nyíregyházán, a Kallai-utca 16. szám alatt levő HÁZAS BELSŐSÉG 5—10 □ BBE Közelebbi megtudható: SCHWARTZ, IZIDOR és Dr. BARUCH ERNŐ ügyvédek irodájában NYÍREGYHÁZÁN, Kállai-utca 8. szám alatt. 1 1 i Uj kertváros keletkezik Mátészalkán a Vay- tagi Goldblatt telep mellett. 600 i -öles és nagyobb telkekből, szőllő, gyümölcs és konyhakéseknek alkalmas. Részletfizetésre is eladatnak. — Felvilágosítást és térképet ad a tulajdonos. Ugyanott 3 éves vágású akác test-fa ágasoknak és szerszámfának, továbbá szőllőkaró sima c és gyökeres szőllővessző eladó. s zuzn^ia” Nagykároly-Csapi vasútvonal. H ft) 3 ft)» o* ft) < (9 N CD JT GO O n 0 II D I Az uj városrészen ä eladásra kerülnek 200-400 négyszögöles házhelyek négyszögölenként 3-4 koronáig. A szerződéskötések dr* Qroszinan ‘Henrik mátészalkai ügyvéd urnái eszközöltetnek. — Jelentkezhetni Katona pál urnái, ki a telkek eladásával Van njegbizVa. >• KARDOS L1PÓT tulajdonos. I
