Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-24 / 47. szám
2. oldal. MÁTÉSZALKA 47. (138.) szám. terelésnek módját, tehát a nép helyzetének javítását is célozták. A mit a jegyzői kar kíván az helyén való, méltányos és nem túlzott kívánság. Azt akarják, hogy az állami adóügyek intézése ne tartozzék hatáskörükbe, kívánják a jegyzői nyugdíj ügy áílomositását, a jegyzőnek a közigazgatás élére való állítását, a szolgálati pragmatikát, továbbá a nyilványos jogvédelmet fegyelmi esetén. Mind oly óhajtások, melyek tetemesen könnyithetnek a jegyzői kar helyzetén, szabadabbakká lennének, több időt szentelhetnének valódi hivatásuknak, nem fordulnának elő hanyagságok, mulasztások, összetűzések ; fokozottabb munkakedvvel nagyobb ambícióval és igaz ügyszeretettel intéznék dolgaikat. A mi pedig a községi élet, szervezését illeti, tehát a mi a községi közigazgatás javítását célozza, óhajtásuk, hogy a községek vagyonszerzése megkönnyittessék, apustai birtokokra is vessenek ki községi adót, a községi ügyvitel egyöntetűen szabályoztassék s a fölösleges munkák kiküszöböltessenek. Ha eme kívánságaik teljesedésbe mennek, akkor valósággal élhetnek majd hivatásuknak, azzal a lelkesedéssel és örömmel fogják felkarolni az amúgy is lelkiismeretesen végzett ügyüket, melynek nyomán uj, pezsgő rugékonyabb élet fog az eddigi lomha, renyhe, lassú kerékvágásu ügyvitel helyébe fakadni. A közigazgatás gépezete nem fog nyekeregni, meg-meg fenekleni, hanem szabadon, zökkenés nélkül perdül majd tovább az állam, a nép a jegyzői testület megelégedésére és jővoltára. Harc az alkoholizmus körül. Az alkohol a modern kor legnagyobb nyavalyája. A müveit államok erős hadjáratot indítottak ellene s a legszigorúbb törvényeket hozták, hogy a szeszesital mértéken felüli fogyasztásának útját vágják, mert csak kemény rendszabályokkal, súlyos törvényekkel lehet sikeresen megküzdeni az alkoholizmussal. Nálunk, hol félelmetes módon dúl, dühöng a rákfene, vajmi kevés törekvést láthattunk az alkoholizmus megcsappantására, elenyészőleg csekély volt a buzgóság e téren, noha szomorú statiszti* kák világosan tanúskodnak arról, hogy mily beláthatatlan károk elődézöje a szesz, mennyi rettenetes kórság, undorító betegség megteremtője. Mennyire issza alá az egészséges emberi szervezetet, mily romboló munkát végez abban, hogy tompája az agyat, mint mételyezi a lelket, minő veszedelmes vészes szenvedélyek zabolázatlan vad indulatok fakadnak nyomán, mily bárgyúvá, tehetetlenné. akaratgyengévé, félénkké és gyávává önmagával és a világgal meghasonlottá teszi a legjobb emberanyagot. Az erős, edzett, izmos és értékes munkaerőtől duzzadó önérzetes férfit mint ragadja, sodorja magával a méregital és viszi a feneketlen örvény felé, a biztos pusztulásba a megsemmisülés torkába. Mint lesz úrrá az alkohol a magáról megfeledkezett ember felett és mint vész el ez a társadalom, a haza, az állam számára. A munkás elemnél az alsóbb néprétegnél a szegényebb osztálynál láthatjuk főleg azokat az elszomorító jelenségeket, azokat a borzalmas állapotokat, miket a szesz létrehoz. Láthatjuk, hogy minő hatással van a józan, higgadt, nyugodt természetű emberre, ha egyszer nekirugaszkodik az alkohol élvezésének, mint vájja a karmait az áldozatába, mint tépi marcangolja, sorvasztja, bénítja és lassan-lassan öli. Valóságos mannaként kell tehát vennünk mindolyan törekvéseket, melyek csak némileg is hozzájárulnak nálunk az alkoholizmus nagyarányú és rohamos terjedésének megakadályosához. Feltétlen elismerés és végtelen hála illeti egyes vármegyék törvényhatóságát, melyek kimondják j rendeletileg, hogy a vármegye területén vasár- ; és nagyobb ünnepnapokon a korcsmákat és pá- j linkamérőket csukva kell tartani. Ilyen rendelet meg- j becsülheíetlen, mert ezzel akarják ama célt elérni, hogy e napokon a népet távol tartsák az italki- mérőktól, éppen akkor, mikor pihenőjük van, tehát sok a szabadidejük s Így összegyűlnek a férfiak a korcsmákban és pálinkás bódékban és unalmukat elűzik a szesszel, politizálgatnak és isznak nagyokat, sokat és mértékén felül, mig az alkohol megkezdi nagy munkáját, szítja a szenvedelmeket, a kedélyek hullámoznak, háborognak, az indulatok kitörnek s a csendesen beszélgetők egyszeriben átvá- toznak rémes alakokká, vérbe forgó szemekkel, I neki tiizesedett arccal, lármázva, veszekeve halai- ! masakat ütegeinek az asztalra, majd nézeteltérések merülnek föl s egymásra rontva, alaposan helyben hág)jak egymást. Mindenképen áldásos ren Jelet tehát ez, mely az alkoholizmus ellen irányul s meg van még ama nagy értéke is, hogy a népet a szelídségre szoktatja. Az illetékes köröknek is hozzá kellene járul- I niok az alkoholizmus féktelen elharapódzása ellen í hozott, bölcs és humánus rendeletek törvényesiíé— ha lehet — változtatnak, avagy kivándorolnak. Az uj életmódú s uj környék ismét elváltozó hatással lehet. Ez az életmód s környezethez való alkalmazkodás. A hal a vizi élethez, a madár a légélethez van alkalmazkodva. Érdekes jelenség az u. n. protopterus. Ez nyáron eltemeti magát a földbe és tüdőkkel lélegzik ; télben a vízben él s kopltyukkal lélegzik. A szervek *) használatának a módja, az embernél a foglalkozás is megváltoztatja az alapszerkezetet. Amely szerv ismét a létért való küzdelemben már feleslegessé válik, elkorcsosul pl. a struc szárnyai, vakond szemei (a föld alatt nincs reá szüksége!) a nemhasználat folytán. Mind e szervek a ill. állatok ősénél még működtek. Némely szerv idővel teljesen elpusztulhat, de sok év múlva valamely utódon ismét megtalálható avagy működésbe lép. E jelenség neve visszaütés. (atavizmus). Pl. a fülbörizom váratlan működése az embernél; az u. n. szőrös emberek, (őseink sűrű szőrrel voltak fedve.) stb. Az atavizmus csak Darwin tanával fejthető meg. A faj keletkezést befolyásolja még a korreláció. Ez abban áll, hogy némely szerv megváltozása egy másik szerv változását vonja maga után. Pl. a vak embernél a tapintó érzék fejlettebb, mert a szem funkciót nem teljesít. Végre a fajkeletkezést az ivari vagy nemi kiválás is befolyásolja. Közismert tény, hogy a ma- gasabbrendü növényeksállatoknál nagyon káros az öntermékenyités. öntermékenyités csak a legp Szerv pl. kéz, láb. fül, szem, agy stb. Ami életműködést fejt ki' alsóbb lényeknél lehetséges, ahol a fajra még nincs káros hatással. A növényeknél megakadályozza az öntermékenyitést a kétlakiság, t. i. egyik egyeden van termő, a másikon a porzó; avagy a termő és porzó egy virágon van, de nem egyazon időben lesznek ereitek. Az állatoknál az öntermékenyitést gátolja az, hogy külön nőstény s külön him egyed van. Ily viszonyok között természetesen a megtermékenyítés biztosításáról keli gondoskodni. A természet gondoskodott is: létesítvén a másodrendű nemi vagy ivarjellegeket. (Az elsőrendüek az ivar vagy nemi szervek.) Ilyenek pl. diszilések amelyek vagy a him vagy a női ivart jellemzik : a himpáva szép tollas farka, a himmadarak éneke, a férfi szakalla, a női szépség stb. Céljuk a másik nem vonzása. A növényeknél is feltűnő szin, méz, illat csalja oda a megtermékenyítést eszközlő rovart. A vadaknál a célt, tetszvágyat, szolgáltatja a tétoválás (a test bőrébe rajzokat égetnek,) nálunk a divat, szépitö- szerek, hajviselet stb. A származás ellen nagyon sok ellenvetést hpztak fel. |^y pl. hogy e tan szerint idővel a jelenkori majmok utódainak is emberekké kellene majd fejlődniük, ami alig lesz lehetséges. Aki a darwinizmusból e következtetést vonja, nem látja be, hogy helytelen utón van, mert hisz Darwin szerint a hátraszoritott faj, itt a majomfaj, kihalófélben van. Az u. n. ember s majom közti középfaj is már kihalt. Ellenvetik Darwin tanának azt a »faji törvényt« is, mely szerint a faj magát eredeti tisztaságban fentartani igyekszik. Így sok faj nem változott meg évezredeken keresztül se. De ez nem szól Darwin ellen, mert j séhez. Ennél á kérdésnél azonban a jólszerzeil jogok szem előtt tartandók és ügyelni kell arra, hogy a kis ekszisztenciák el ne liportassanak. Ez egyetlen szempontot kivéve mellőzni kell a rideg üzleti szempontokat, s ezen ideális cél lebegjen a kormányzat előtt, hogy értékes emberanyag, a fajfenntartó elem megmentéséről van szó, és ha sikerül a nagy tömeget a tisztességes munka terén megtartani, sokat fog nyerni az állam, a nemzet, mert önérzetes polgárai józan munkájukkal az országot tetemesen felvirágoztatni fogják. 4~|J R E K. Kérjük lapunk azon olvasóit, akik az előfizetési dijakkal még mindig hátralékban vannak, hogy az esedékes összeget haladéktalanul szíveskedjenek beküldeni, nehoggalap szétküldésében zavar álljon elő — Szatmármegyei virilisek. A vármegyei virilisek jegyzékét az 1912. évre a vármegyei bíráló választmány már bekészitette. E jegyzék szerint járásunk területéről, mint 1000 kor.- án felüli adót fizető virilisek: *Németh Elemér nagybirtokos, Gyűrtelek (gazdasági oklevél), 8314-94 kor.; Mdndy Géza nagybirtokos, Vállaj, 6407 07 kor.; Berger Ármin nagybirtokos Nagykároly (Csaholy—Nyírmeggyes) 6321-39 kor.; Báró Herényi Péter nagybirtokos Nagydobos 4943.48 kor.; Mdndy Ignácz nagybirtokos Budapest (Kántorjánosi) 4421.10 kor.; Kjein Móritz nagybirtokos Mátészalka 3168-69 kor.; *Luby Gyula földbirtokos Nvirparasznya (gazdasági oklevél) 30o i oj hor.; Spitz Dezső nagybérlő Nagy- ecsed 2343 42 kor.; Jdrniy András földbirtokos Nagydobos 2213-54 kor.; Fisch Lajos földbirtokos Nyírcsászári 2108-84 kor.; Fisch Jakab földbirtokos Nyírbátor (Derzs) 2022-88 kor.; Szálkái Zsig- mond földbirtokos Mátészalka 1793-80 kor.; Szálkái Sándor földbirtokos orsz. gyűl. képv. Mátészalka 1705-43 kor.; Klar Béla bérlő Vállaj 1653-61 kor.; Weisz Ignácz földbirtokos Szamos- keér 1553-53 kor.; Grün Májer földbirtokos Öpáiyi 1304-33 kor.; Komorócy Béla földbirtokos Hodász 1269-87 kor.; Berger Dezső nagybérlő Mátészalka 1 168-54 kor..; Dr. Fuchs Jenő ügyvéd Mátészalka (ügyvédi oklevél) 1H4-86 kor.; Grün Herman földbirtokos Ópályi 1091-88 kor.; * Kincses István ref. lelkész Mátészalka (lelkészi oklevél) 1011-22 kor.; Kállay Szabolcs szolgabiróMátészalka 1009-59 kor.; A vármegye legnagyobb adó fizetője Gróf Károlyi Gyula nagybirtokos (Aradmácsa) 24013 az átváltozás nem szükséges, ha a meglevő szervek mellett is megélhet az állat uj viszonyok között. Az esetleges uj környék sem változtatja meg mindig a fajt, csak az esetben, ha a meglevő szervezet mellett nem élhet meg. Behatóan természetesen e megváltozót nem lehet megmagyarázni, miként a tollak, szőr, ideg, izom stb. keletkezését se, csak az az egy bizonyos, hogy évmilliós és évezredes fejlődés eredményei. Mikép a válfajok természetes módon keletkeznek — habár itt is vannak gyakran mélyreható külömbségek, melyek természetes .okokkal nem magyarázhatók meg — úgy a fajok is keletkezhettek származás utján. A sokféle emberfaj keletkezésének természetes magyarázata nem köny- nyebb, mint a vad, műveletlen ősember keletkezésének magyarázata a majomforma ősből. A hybridizmus, azaz, hogy a fajok keveredése eredménytelen, se szól a származás ellen. Az illető fajok ugyanis már hosszú idp óta egymástól elkülönítve követik a fejlődés útját s ezért jelenleg az elkülönödés már a csirában is észlelhefő és a párosodás eredménytelen. Az a tény se szól Darwin ellen, hogy az alsóbb fajok (protozoa, cselenterata) még élnek, mig magasabb fajok már kihaltak. A létért folyó harc alkalmával lehet egy legyőzött fajnak is még annyi ereje, hogy szaporodhat s élhet még hosszú időn át. Sokan Darwin tanát Mózes teremtéstörténete miatt tagadják. Am az újabb theológia már összhangban áll a fejlődéselmélettel, amint később látni fogjuk, (Vége következik.^
