Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-10 / 45. szám

4 oKI «1, M A t É S Z A L K A 45. (136.) szám fcijdalmat, melyet csak az Isién rendeletében való megnyugvás enyhihett. A rabbi mély megilletődést keltő szavai után Dr. Fuchs Jenő lépett a koporsóhoz és a máté­szalkai ügyvédi kar nevében búcsúzott el Dr. Stein- berger Samutól, a szeretett kartárstól, az erős akaratú, tiszta jelemü férfiútól, kit minden tetté­ben az igazság vezérelt. Aki oly szépen és har­monikusan élte le életét szeretett hitvese mellett, aki sztoikus nyugalommal vette ki részét az élet örömeiből és aki oly sokszor ellátogatott a világ messzi szép tájaira, mig végre most a legmesz- szebb útra el kellett indulnia. E megható búcsú után a gyászmenet az izr. temetőbe indult. Ekkor bontakozott csak ki a te­metés nagyszerűsége a résztvevők óriási számá­ban, mely az egész utcát betöltötte. A temetőben az elhantolás előtt dr. Rosen­berg Ignác stílusos és megható szavak kíséretében mondott utolsó istenhozzádot a Mátészalkai Ipar­és Kereskedelmi Bank nevében dr. Steinberger Samunak, a bank jogtanácsosának, kinek a bank felvirágoztatásában a legnagyobb és legelévülhe­tetlenebb érdemei vannak és ki élete legtöbb ener­giáját a bank körüli tevékenységre fordította. Jel­lemének — mondotta — ennek a tiszta jellemnek bontogatására se idő, se hely, se alkalom nincs, de ha jellemét elemezné, úgy ragyogna az, mint a Spektroskop ezer sziliben csillogó fénye. E szép szavak után a nehéz érckoporsót a sirgödörbe bocsátották és elföldelték városunk e nagy halottját. 4-y RE K. — Lapunk mai száma a szokott nyolc oldatos terjedelemben jelent meg. — A vármegyei függetlenségi párt in­téző bizottsága f. hó 8.-án, Szatmárott, a Pannóni­ában ülést tartott. — Mátészalkai testedzők egyesülete. Kelter Ala­dár lelkes felhívására a mátészalkai áll. polg. is­kola tornacsarnokában f. hó 4.-én szombaton dél­után 4 órakor igen sokan jelentek meg, hogy a helybeli sport egyletet megalakítsák. Az értekezlet elnökéül Kathona Géza polg. isk igazgatót kérte fel. Dr. Dienes Dezső meggyőző szavakkal fejte­gette a sport egylet megalakításának hasznos és üdvös voltát és javaslatára az alapszabályok vreg- vitatására egy hatos bizottságot küldtek ki, mely­ben Keller Aladár, dr. Dienes Dezső, Máté Sándor, Földes Jenő, Berger Endre és Éless Béla válasz­tattak be. A hatos bizottság röglön összeült és tanácskozásának eredményéről a következő érte­sítést kaptuk: Az egylet cime: «Mátészalkai Test­edzők egylete« lesz. Az alapszabályok alapjául a budapesti tornaegylet alapszabályait vették. E szerint lesznek rendes tagok, kik a polg. iskola tornacsarnokának tornaszereit, valamint a még berendezendő torna- és vivószereket használhatják. Az egylet, hogy minden igényeket kielégítsen, azoknak, kik a szerionázásban részt venni nem óhajtanak, svédtornaszereket fog beszerezni és ös- mertetni fogja Müller P. J. athlétikai kényelmes testező rendszerét. Az egyletnek lesznek továbbá rendkívüli tagjai is. Igen kívánatos volna, hogy te­kintettel a nemes célra rendkívüli tagoknak minél számosabban iratkozzanak be. Mert csak igy érhető el az, hogy az egylet mihamarább egy modern, minden igényeket kielégítő jégpályát és teniszpá­lyát építtessen, melyeket csekély díjért fog a kö­zönség szolgálatára bocsátani, ha anyagi körül­ményei ezt lehetővé teszik. Lesznek még alapitó tagok, kik legalább 100 koronát áldoznak az egy­let céljaira, továbbá tiszteletbeli tagok, kik az egy­let működése körül kiváló érdemeket szereznek. Különben f. hó 11.-én d. u- 4 órakor a tornacsar­nokban tárgyalják meg az alakuló közgyűlést, me­lyen minden érdeklődőt szívesen látnak. — Szatmármegye közigazgatási bizott­sága f. hó 10.-én, ma tartja rendes — novem­ber — havi ülését. — Az ecsedi4áp lecsapold társulat a társulat Fény utcai hivatalában f. hó 14.-én tartotta meg az érdekeltségi tagok nagy részvéte mellett köz­gyűlését. A közgyűlést a távollévő' elnök helyett az alelnök nyitotta meg s a jkönyv hitelesítésére dr. Farkas Antal és Jurcsek Béla érdekeltségi ta­gokat kérte fel. A közgyűlésen több miniszteri le­iratot vettek jóváhagyólag tudomásul és tettek fel­terjesztéseket. Első ilyen felterjesztés, hogy a pénz­ügyminiszter utasitsa szakközegeit, miszerint az 1909. V. t.-c. alapján az uj földosztályba sorozásnál legyen tekintetlel a társulat árterébe eső birtokok súlyos ár­téradóval terhelt voltára. Majd az igazgató főmér­nök tett jelentést a tett építkezésekről. Ugyancsak Jelentést tett a pénztár a szeptember 1-i állapotá­ról. A közgyűlés elhatározza, hogy az Amac köz­ség belvizeinek levezetésére szolgáló csatornát 2000 korona költséggel kiépíti. Érdekes határozatot ho­zott a választmány javaslata alapján a tisztviselők fizetésemelését illetőleg. A közgyűlés kimondta, hogy az alapfizetések emeltessenek 20 í'/o-al és a korpát m lékok, illetve személyi pótlék ezen uj alapfizetések után számíttassanak s az 1904. évi okt. 2-iki közgyűlés 27. sz. határozatával rendszeresített karpótlékos az esedékes szolgálati idők (10 és 15-év' folytonos szolgálat) az összes gátbiztosokra is terjesztessenek ki, A lakbérek a most megállapított alapfizetések 33 u/o-ában állapíttassanak meg, kivéve az igazgató fő­mérnököt, kinek lakbérilletménye 1600 kor.-ában an­nak megfelelő értékű természetbeni lakás élvezetében állapitlassék meg. Az összes gátőrök és hivatalszol­gák havi illetménye havonkint és fejenkint 10 koro­nával nagyobbra emeltessék a jelenlegi javadalmazás­nál. Az egyik lakbére 180 koronába állapitlassék meg. Érdekes, a határozat utolsó bekezdése, amely azt mondja, hogy a jelen határozattal a fizetés­rendezést hosszabb időre megállapítottnak tekinti s igy az újabb fizetes-emelés iránti kérvények eluta- sitandók. Tudomásul veszi továbbá a közgyűlés az 1912. évi költségvetést, amely szerint 1.457.000 kor. bevétellel szemben az 1.240.000 kor. kiadás 217.000 kor. maradványt tüntet fel: és köszönetét szavaz a számvizsgáló bizottság fárasztó és gon­dos munkájáért. Ezután megejtik az alapsz. 36. §, értelmében az 19P. évi számadások megvizsgálá­sára a bizottság-választást: tagnak : Komorócy Jenőt beválasztották. Befejezésül a társulatnak a Tisza- völgyi társulat 1912. évi közgyűlésein való kép­viseletével az eljárt bizottságot választják meg. Az elnök, alelnök, dr. gróf Tisza István érdekeltségi tagokat és igazgató-főmérnököt bízza meg ezzel a közgyűlés. Több tárgy nem lévén az ülést az el­nök berekesztelte. — Állitáskötelesek figyelmébe! Azok, akik 1891. évben születtek, a hadkötelesek 10—300 kor. pénzbüntetés terhe alatt, el ne mulasszák a községi elöljáróságuknál jelentkezni. — A szatmári gazdasági kiállítás nyer­tesei járásunkból jó részben már fel lettek sorolva. Ezek azonban csak az ipari szakmában kitüntetet­lek voltak. Most itt adjuk a gazdasági csoportban kitüntettek névsorát. ,4 állattenyésztés szarvasmarhaosoportjának magyar fajtái után : űzv. Tisza Kálmánná uradalma (Kocsord) állami ezüst éremmel és 500 kor. ál- lamdijjal; Klein Mór földbirtokos (tunyogi gazda­sága) egyesületi ezüst éremmel és 200 kor. juta- lomdijjal lett kitüntetve. Nyugati fajták után : egye­sületi elismerő levelet kapott Alándy Géza (Vállaj) Luby Gyula (Nyirparasznya). Spitz Dezső (Nagyecsed) köszönő-levelet, Sertéstenyésztés után : Mándy Géza (Vállaj) az 0. M. G. E. ezüst érmét és 300 kor. államdi­jat nyerte, mig Spitz Dezső (Nagyecsed) egyesületi ezüst érmet. — Országos vásárok rendje. Mátészal­kán f. hó 20.-án; Csengerben f. hó 17.-én es Szat­márott f. hó 21.-én. — Bot, vasvilla satöbbi Szamosszegen. A nyíri virtuskodás, ősi maradványa a hires ma­gyar harci kedvnek amely elfajulva a pálinka bu­titó és romboló hatásától csúf verekedésekben üt­közik ki a megvadult emberekben, most ismét so­kat hallat magáról. Befejeződvén a nagy mezei munkák, úgy látszik több idő van a régi haragok folytatására, újak kötésére, több idő a szeszfogyasz­tásra és vércsurOgtatásra. Egyre-másra érkeznek hozzánk hírek vad és véres verekedésekről. lm egy szamosszegi eset. Bodó József szamosszegi lakos szép csendben ballagott f. hó 5.-én este az utcán, mikor Fülep Imre szamosszegi lakos neki ment, összeverte és véresre karmolta. A szegény megvert ember tovább, ballagott, de egyszer csak eléje ugrik a Fülep Imre két fia, Gusztáv és Jó­zsef és hatalmas fütykösökkel újból úgy elverték, hogy a karja eltörött és feje, arca mely és súlyos sebekkel lett tele. Bodó József, aki vagy egy hó­napra munkaképtelen lett, súlyos testi sértés mi­att feljelentette Fülep Imrét és két fiát, — Ismét Szamosszeg. A fent leirt eset egyáltalán nem lohasztotta le a szamosszegi harci kedvet. Mert nemsokára amaz eset után Dienes Sándor szamosszegi lakos, miután egy adag bá­torságot ivott, Csóka Józsefet Szamosszeg község határában egy vasvillával megtámadta és véresre verte, majd pedig, midőn Csóka kiszabadulván a veszedelmes ember kezei közül a házába mene­kült, Dienes Sándor oda is betört és feleségestől együtt újból véresre verte Csóka Józsefet. Dienest magánlaksértés és súlyos testi sértés miatt feljelen­tették. — Ha csukamájolajról esik szó, csak a Zoltán- félére kell gondolni, mert ez nem emulsió, tehát nincs gyanták és glycerinnel keverve, — hanem a legtisztább valódi Csukamájolaj s igy könnyű emészthetősége miatt rendkívül kedvelt úgy az or­vosok, mint a közönség körében. A Zoltán-féle csukamájolaj kapható minden gyógyszertárban, üvegje 2 korona. — Mint eredeti Zoltan-félét csak lezárt dobozban fogadjunk el. — Gyilkosság vagy szerencsétlenség ? Lesát Károly kárpitossegéd fehérgyarmati lakos október hó 29-én vasárnap este nyolc órakor munkaadó­jának üzletében egy régi fegyverrel, amely kezei között teljesen véletlenül sült el, Mátyás Sándor barátjának életét kioltotta. Amint a tényekből lát­szik a gyilkosság véletlenségből eredt. Ä két fia­talember a legjobb barátságban volt, tehát semmi oka sem lehet annak, hogy ezen gyilkosság szán­dékos legyen. Az ügyben a vizsgálat, folyamatban van. — Érdekes megfigyelni, hogy a közönség mily bizalommal van az oszlálysorsjegyek iránt. Ez ma­gyarázatot talál abban, hogy s sorsjegyek húzá­sánál a kormány gyakorolja az ellenőrzést. Oly sok ember jutott már osztálsorsjegy állal vagyon­hoz, hogy jó szolgálatot vélünk tenni, amidőn t. olvasóinknak ajánljuk, hogy a november 16.-án kezdődő játékára rendeljenek sorsjegyet Kiss Karoly és Társa bankházában, Budapest, Kossuth Lajos- utca. 13, mert köztudomású, hogy: „Kiss szeren­cséje nagy“. — Czáját körözik. Czáját, a hires Czáját, a magyar erő megtestesedett hirdetőjét, a legyőz­hetetlen birkózó bajnokot, ki a nyáron városunk­ban sok óváció, taps és éljenzés kíséretében győzte le a., idegen mesterbajnokokat, a hires Czáját kö­rözik. És pedig— ez a legérdekesebb — könnyű testi sértés vétsége miatt. No ennél jobb módot nem lehetett volna keresni a Czája megtalálására. Mart — reméljük — bárhol éri is ez a hir, méltatlan­kodva fog tiltakozni ama gyanúsítás ellen, hogy könnyen sértett volna meg valakit ő, a súlyos kezű birkózó, akinek a keze súlyosan nehezedik arra, akit testileg akar sérteni. — Őpályi-i vérnász. ópályiban szintén az alkohol dolgozott. Persze nagyobb méretekben, amennyiben itt egy lakodalom apraját-nagyját zú­dította egymásra és valódi vérnászt csinált az ünnepélyes aktusból. Ug\ kezdődött, mint ez már szokásos a falusi lakodalomban; két nagylegény, Gellért Lajos és Bazula Sándor összekaptak, ölre mentek, mire e köré is, a köré is összeserege'.tek a rokonok és jóbarátok és — elő fötykös, balta, kapj, kés! — megkezdődött a harc. Változatos szerencsével csatároztak, mig végre a gyengébbje meghátrált; az erösebbje azonban utanok iramo­dott és utcahosszat folyt a kergetődzés. Többen a Tóth Péter udvarára is betörtek és ott a gyanút­lan öreg Tóth Pétert és iiát is megtisztelték egy pár botütéssel. Estére ért véget a harc, amelynek sebesültjeit szekeren hozták be városunkba az or­vosokhoz. ALUMINIUM edény és mindennemű zomán­cozott edény kitűnő minőségben és előnyös ára­kon csakis Feldman Mátyás Fia Kossuih-utca vá­rosháza mellett 50 éve létező cégnél szerezhetők be. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 2—52 Pataki Jenő üveg és porcellán áruházát elismert jutányos árai és előzékeny kiszolgálásai miatt a vásárló közönség bizalommal keresi föl. 4—15 ELADÓ BIRTOKOK. A nagydobosi ha­tárban a Fuchs-féle birtok és a mátészalkai (sán- dori) határban a Jármy-féle birtok haladéktalanul eladó. Vételi ajánlatok dr. Fuchs Jenő mátészal­kai ügyvédhez intézendők. — A világ legkiválóbb vegyészei megállapították, hogy a Ferenc József- keserüvizforrások vize oldó és elvezetősók­ban a összes más vizeket felülmúlja és már kisebb adagban biztosan hat. Nem szüksé­ges tehát a gyomrot oly túlsók felesleges folyadékkal megterhelni, mint a gyengébb vizeknél. A „Ferenc József“-keserüviz ter­mészetadta szénsavtartalma különösen érté­kes, mert ez áltál az étvágyat még hosz- szabb használat után sem zavarja meg és ezért az orvosokeezt a vizet különösen nagyra becsülik. (16.) Mélyen megszömorodott szívvel tudat­juk, hogy szeretett kartársunk és barátunk dr. Steinberger Samu ügyvéd f. évi november hó 8-án rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Áldás emlékére, béke poraira! Mátészalka, 1911. november 8. A mátészalkai ügyvédi kar. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK; MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS

Next

/
Thumbnails
Contents