Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-13 / 41. szám

4 old -11 MÁTÉSZALKA 41. (132 ) szán: mulatozást. Vitatkozás közben arra vetődött egy csendőr és küldte haza a hangos kedvű fiukat. Ezek erre nekiestek a csendőrnek és alaposan elpáholták. A kir. törvényszék hatóság elleni erő­szak miatt Kuszinköt és Larnócyt egy hónapi, Kiss Árpádot három heti fogházra Ítélte. — Elitéit verekedők. A kir törvényszék 3 havi börtönbüntetésre ítélte Szabó Károly mátészalkai földművest, aki még a nyár elején késszurással súlyos sebet ejtett Ajtai Ferenc mátészalkai lako­son. Az ítélet ellen Szabó felebbezéssel élt. Október 6. Szép ünnepély keretében ünne­pelte meg a helybeli polgári iskola az aradi vér­tanuk emlékét. A közönség azonban, mely máskor meg szokta tölteni a tágas torna csarnokot, most hiányzott. Csupán a polgárit végző helybéli ma­gántanuló leányok vettek részt az ünnepélyen, melynek szép programja a következő volt: 1.) Hymnusz. Énekelte az ifjúság. 2.) Tizenhárom. Költemény. Irta lfj. Ábrányi Kornél, szavalta Gál Endre IV. o. t. 3.) Beszéd. Tartotta Kathona Géza igazgató. 4.) Honfi dal. Énekelte az ifjúság. 5.) Felolvasás. Tartotta Medzihradszky Péter. 6.) Szózat. Énekelte az ifjúság. — Pótlás. Múlt heti számunkban elmond­tuk, hogy a f. é. szept. hó 30-án d. u 4 órára összehívott képviselőtestületi ülés a községatyák tel­jes részvétlensége miatt megtartható nem volt, mert mindössze mondd, ird és olvasd: ketten jelen­tek meg az elöljáróság tagjain kivül községatyá­ink közül. Ez állításunkat — bár kérelem nélkül — itt rektifikáljuk oly értelemben, hogy Weisz Lászlón és Almer Bélán kivül Szemdn József is megjelent s csak miután közlötték vele, hogy az ülés meg­tarthatlak akkor távozott el. Egyébként Szemán szorgalmas látogatója a közgyüléséknek és komolyan veszi megbízatását. — Gyűlések. A nagykárolyi ref. egyház­megye eszi, valamint ugyanazon egyházmegyei ta nitók rendkívüli közgyűlését f. hó 11-én városunk­ban a ref. iskola tantermében tartották. Az egyházmegye papi gyűlés Berey József egyházi, Domahidy Elemér Flajdu-vármegye főis­pánja, egyházmegyei főgondnokok elnöklete alatt mindvégig a legnagyobb érdeklődések közt folyt le a gazdag tárgysorozatával. A gyűlést az esperes gyönyörű, buzgósággal telt imája nyitotta meg. Ezután következett az egyházmegye vallás-erkölcsi, népmozgalmi, tan­ügyi állapotáról gondosan és mély körültekintés­sel szerkesztett esperesi jelentés felolvasása, mely szerint megtudtuk, hogy az egész egyházmegye területén a vallás-erkölcsi állapotok normálisak, a tanítói kar nemes ambíciója e sovány megélhe­tés mellet is folyton nö, igy az egyházmegye te­rületén az iskolák annyira virágzók, hogy nem csak más egyházmegye, nemcsak más felekezeti, hanem az állami iskolákkal szemben, is az egész vonalon kiállják a versenyt. A bő tárgysorozat d. u. egy órára ért vé­get, amikor is papok és tanítók együtt tartották értekezletüket a Hungáriában a fehér asztal mel­lett, hol Berey József esperes a főgondnokra s a tanítónőkre mondott igen eleven talpra esett tósztot, majd Domahidi Elemér a tanítókat, kü­lönösen ennek egyik jeles tagját Dobó Sándor hajdúböszörményi tanítót üdvözölte. Dobó pedig mint az egyesületnek legfiatalabb tagja Do­mahidi Elemér főgondnokot köszöntötte fel szokott hatásos tósztjában, mig a fehér asztalnál végbe­ment értekezletet Tukacs Lajos szellemes tósztja zárta be. Az egyházmegyei ref. tanítók Nagy Ferenc elnöklete alatt szinte ez időben tartották rendkí­vüli gyülésöket. A rövid, tartalmas elnöki megnyi­tó után Dobó Sándor hajdúböszörményi igazgató- tanitó az orsz. tan. egy. alelnöke, ez a fiatalos és tüzes lelkű, a ref. tanítóság legagilisabb tagja ad­ta elő jövetele célját. Eljöttem — úgymond — hogy titeket tanító testvéreim fölrázzalak ama let­argikus álomból, melyben hosszú éveken szerv- telenül pihentetek, emlékezetetekbe hozzam azt, hogy az egyesülésben van a/ igazi erő, egyesü­lésre pedig nekünk van a legtöbb szükségünk, hogy megvihassuk a kenyér harcát, mert nem ó- hajtunk 2 kor. 30 fillér napi alamizsnával koldus tarisznya mellett nyomorogni akkor, mikor az ál­lam más, kevesebb képzettséggel biró hivatalnokai magasabb díjazásban részesülnek. Dobónak e lel­kesedő, gyújtó szavai oly hatással voltak az egye­sület minden tagjaira, hogy az egyházmegye min­den tanítója belépett úgy az Orsz. tan. egy. szö­vetségébe, mint az Orsz. Ref. tanítók egyletébe is. Majd kimondja az egyesület, hogy felír az egyházkerülethez, melyben kéri, hogy mindazon tanítónak, kiknek tandijkárpótlását az állam nem folyósította, az egyházak terhére leendő folyósítá­sát rendelje el. Ezután a Hungáriában volt találkozás a pa­pi gyűlés tagjaival, mely kedélyes szórakozás be­nyúlt az estbe. X. — Nyírbátort aszfaltozzák. Nyírbátor képviselő-testülete legutóbb tartott közgyűlésén el­határozta, hogy Nyírbátor főbb utcáit aszfaltjárdá­val látja el s e célra nagyobb összeget szavazott meg. Nyírbátorba úgy látszik nem hatott el Máté­szalkáról a »soproni« csodajárda hire, vagy ha eljutott is, nem hisznek a csodában. Mi se. — Elítélt tolvaj. Még a múlt évben történt, hogy özv. Ganyá Jánosné gebei lakos Szunyogh Ábrahám házának ablakát betörte s a szobában levő értékes holmit hamarosan összepakolta és távozni készült. Közben azonban rajta kapták ^ feljelentették. A szatmári kir. törvényszék egy évi börtönbüntetésre ítélte. — A »soproni« csodajárdára vonatko­zólag legutóbb megírtuk, hogy a községi elöljáró­ság felszólította Szálkái Sándort, hogy tegyen e- leget azon magára vállalt kötelességének, mely szerint próbajárdát készíttet a soproni csodából »mellékelt ábra* gyanánt. Megírtuk azt is, hogy körülbelől 2000 kor.-ájába került volna S/alkainak a soproni mérnök kiszállása és a »mellékelt áb­ra« bemutatása. Ez arra indította Szálkáit, hogy egyik alkalmazottját elküldte Sopronba, hogy ta­nulja be a csodatevést és itthon produkálja majd magát. Szomorú dolog, ha egy nagyközség életbe­vágó közkérdése ilyen utakon döcög a megoldás fele 1 — A nyírbátori községi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Nyírbá­tor utcáit gombakáccal befásitja és a közutak mellé betontartályt építtet. — Sovány Dezső — ügyvédjelölt. So­vány Dezső volt járásbiró, fő hőse ama szomorú drámának, mely 1909. tavaszán városunkat, sőt az egész országot oly hosszú ideig izgatottságban tartotta, ismét hallat magáról. Tudvalevő dolog, hogy Sovány Dezső annak idején Bordás Demeter helybeli kéményseprőt dulakodás közben hasba- szurta és hogy a szerencsétlen kéményseprő pár nap múlva a szúrás következtében meghalt kicsi árvákat és özvegy asszonyt hagyván maga után. Az ügy a szatmári törvényszék elé került, mely Sovány Dezsőt felmentette. A debreceni kir. Ítélő tábla fegyelmi tanácsa azonban fegyelmi eljárást indított Sovány ellen és őt hivatali állásának elvesztésére Ítélte, »mert őt magaviseleté folytán a bírót megillető tiszteletre és bizalomra méltatlannak találta.« Sovány Dezső kenyér nélkül maradt, valami kenyér után kellett tehát néznie. Letelte a jogtudományi első szigorlatot, Kántor Mihály tisza- löki ügyvéd irodájában jelentkezett joggyakorlatra s beadta kérvényét a debreceni ügyvédi kamará­hoz az ügyédjelöltek lajstromába való feltétel végett. A kamara Sovány Dezsőt felvette az ügyvéd- jelöltek közé s a felvételt a következő érdekes ha­tározattal indokolta meg »Habár folyamodót, mint volt kir. járásbirót a debreceni kir. ítélőtábla 78/910. fegy. számú jogerős Ítélete hivatali állásának elvesztésére ítélte, mert őt magaviseleté folytán a bírót meg­illető tiszteletre és bizalomra méltatlannak ta­lálta s habár kétségtelen, hogy az ügyvédre nézve annak megítélésénél, hogy a tiszteletre és biza­lom) a méltó-e, éppen oly szigora mértéket kell alkalmazni, mint bíróval szemben, mégis tekintet­tel arra, hogy a kamara választmánya úgy véli, miszerint a fegyelmi eljárásra alapul szolgált végzetes lett, a bírói állástól való elmozdítás folva- modó egyéniségére nagy, még pedig kedvező irányú befolyással volt s ennek folytán tőle, mint meglett, családos embertől várni lehet, hogy az ügyvédi pályán s magánéletben is az ügyvédtől megkíván­ható tisztességgel és bizalomra méltóan fog visel­kedni és élni, ezekre való tekintettel a kamara az ügyvédek lajstromába felveszi.« És a szomorú dráma ezzel végleg befejező­dött. Sovány majd ügyvédi irodát nyit valahol va­lami városkában, ahol akkorára az egész ügyet elfelejtik és a legnagyobb csendben éli le életét. Csak szegény Bordás Demeterné és még szegényebb árvái fognak örökké gyásszal és siralommal em­lékezni a véres késre, mely a kenyérkereset le­szúrta és örökös gyásszal töltött meg egy addig boldog házikót — Hradilí Dezső járási m. kir. állatorvos hivatalát elfoglalta. — Halálozások. Rf>th Sámuel kereskedő, ki élete jobb felét mint városunk köztiszteletben álló polgára töltötte el, f. hó ó.-án 51 éves korá­ban Budapesten elhunyt, özvegyén és gyermekein kivül számos rokonsága gyászolja.-— Orosz József, a »szegény öreg nyomorult« kéregető, kinek egyhangú és siralmas kéregető I éneklése szorgalmasan felkereste helenkinl városunk házait, hogy »ne sajnálják megsegíteni a szegény I nyomorult öreget,« f. hó 12.-én 85 éves korában meghalt. A város koldusát a város fogja eltemettetni. — Nyírbátor—Ennífaályíalva vasútra a nyír­bátori képviselő-testület 60 ezer koronát szavazott meg egyhangúlag a szabolcsinegyei h. é. vasutak részvénytársaságának azon kikötéssel, hogy az é- pitendő vasút menetrendjének megállapításával te­kintetbe veendők a nyírbátori és az érmihályfal- vai csatlakozások, a teher-áru vitel-dijszabásánál legfeljebb a M. Á. V. tételei és hogy az igazga­tóságba egy községi delegátus számára hely a- dassék. • — A aagysesedi iparos ifjúság Nagyecseden 1911. október 15-én a nagyecsedi iparos kör könyv­tára javára zártkörű táncmulatságot rendez. A mu­latság vezetősége: Ruszka János elnök, Szakái Sándor alelnök. Herceg Péter jegyző, Bakos Ká­roly pénztárnok. — Az étkezőkocsik járatását a Budapest — kőrösmezői volnalon a téli menetrend szerint beszüntették. — A ffiérki demokraták. Sok fojtott harag, düh és gyűlölködés származott már abból az oli­garcha gőgből, amely nem fogadja a szegényebb ember köszönését. Bujáki Dániel nagyecsedi gazda azonban megkeserülte, hogy szivében a gazdagabb ember dölyfe lakozott. Nem emelintetle meg a ka­lapját, még csak nem is biccentette, vagy mormo­gott, vagy hunyorított, amikor Alabec István a község piacán jóestét kívánt neki. Alabec, aki két demokrata-érzésű barátjával volt, neki esett Bujá- kinak s egy jó nehéz doronggal leütötte fejéről a kalapot. Ezzel még nem volt elintézve a dolog. Alabe- cék a kalap után a fejét ütögették a nagyecsedi istenhi- vőnek, aki ez okból azután nem is sántult bele, ha­nem szépen jobb létre szenderült. A törvényszék Alabecet három évre, Rost Antal nevű társát más­fél és Szolomájer Dolománt két esztendőre Ítélte el. — Képzett tolvaj- Igazi vérbeli tolvaj módra dolgozott Kovács Ferenc ököritói kovács segéd, ki ellopta a Labanc István szatmári lakos 200 korona értékű biciklijét s azon elindult Fertősalmásra indult s ott Grósz Márton birtokából 200 kor. értékű gépszijat ellopott. Gyalog szándékozván Szatmárra visszajönni a biciklit az ottani tanítónak eladta, a gépszijjal pedig Szatmárra ment, ott azonban a csendőrök előtt gyanúsnak tünk fel, a vallatás so­rán aztán tettét beismervén, a csendőrség letartóztatta. — Tolvaj cigáuyok. A csendőrség elfogta Varga Dezső, Jónás Berta és Horváth Miska vályogvetö cigányokat, kikről kiderült, hogy a helybeli keres­kedőket a heti vásárokon már régóta meglopják. Helyben adták el a lopott árukat és most csend­őrség a fáráóivadék orgazdáit is nyomozza. Meleg mini a kályha! Vastag mint a bunda! Téli trikkók, harisnyák, kez- tyük és más léli dolgok jó 1-26 minőségben LEGOLCSÓBB árakban kaphatók SZIGETI ARMIN divatáruházában Mátészalkán.

Next

/
Thumbnails
Contents