Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-03 / 5. szám
Mátészalka, 1911. Hl. évf. 5. (96.) szám. február hó 3. TÁRSADALMI HETILAP. * sM MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Ms ELŐFIZETÉSI ÁRAK : E^ész évre — — — — — — — 8 koronaFélévre — —• 1— — — — — 4 koronaNegyedévre — — — — — — — 2 koronaTanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona.-------- Egy szám ára 20 fillér. ---Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZF.RKRSZTÓSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL : WEISZ ANTAL nyomdája (Vaaút-utea). A hirdetési dijak «lóra fizetendők. Humanizmus. A dermesztő fagy, a farkasorditó hideg, kizárólag a szükes viszonyok között élők ellensége, mert hát a jómódú, a tehetős kevéssé érzi a tél rettenetességeit, sót kellemes előtte a fogvacogtató hideg, mert künn az utcán jó meleg bundájába burkolódzik, odahaza meg a kandalló tüzénél melegedik. A gazdagok, a vagyonosak tehát nem tudják megérteni, mily nyomorúságos a szegény ember helyzete. Füíetien, rideg lakásban húzódik meg soktagu családjával; melegebben nem áll módjában öltözködni, tehát nem védekezhetik a téli fagyok ellen; de még csak meleg ételre sem telik; szóval minden tekintetben reá nehezül a rémsé- ges tél, megannyi borzalmaival. Ez az idő a jótékonyság, az irgalmasság, a könyöriiletesség gyakorlásának legalkalmasabb ideje. Ilyenkor kellene a dúsgazdagoknak megnyitniok a sziveiket és erszényeiket; ekkor kellene valamelyes áldozatot hozniok embertársaik érdekében; ebben az időben kellene gyakorolniok az igazi felebaráti szeretetet, a humanizmust.| Talán nem is áldozat az a vagyonosok részéről, ha millióikból csak koronákkal enyhítik a szegények nyomorát, csila- pitják a földhözragadottak éhségét és megmentik a megfagyástől. Ha már nem tudják megérteni a tél borzalmait a szegényember szempontjából azok a dúsgazdagok, kik belécseppe.ntek a jómódba, kik örökségképpen átvettek beláthatatlan földeket és tengernyi pénzt, talán több érzékkel és érzéssel birnak a nyomorúság iránt azok, kik szegény sorból küz- dötték fel magukat milliomosokká. Ezek jól tudhatják, hogy minő fájdalmas érzés, minő emésztő tudat a nyomor és nélkülözés között való élés, —r- ha meg nem feledkezdtek vagy tudni nem akarnak róla, hogy minő is volt a szegénység, a nyom öt uság. Vagy azt is mondják az ilyen meggazdagodott tenhéjá- zók, hogy dolgozzék szakadatlanul az istenverte szegényember, dolgozzék rogyásig, mint ók tették, akkor majd valamire viszik minden támogatás és segítség nélkül. Ilyesfélével elütni lehet az adakozásra való hajlandóságot, a jótékonyság gyakorlásának készségét, de célra nem vezet. Mert nem a munkakerülőkről, naplopókról van szó, hanem a kenyér híján lévő, vagy silány javadalmazásu t'sztességes, becsületes polgárokról, kik dolgoznának örömest, ha volna mit, kik meleg ételt és lakást nyújtanának nagyszámú családjuknak, ha jövedelmükből és kersetükböl telne. A tél nyomorának enyhítését sem erkölcsi prédikációkkal, sem szép szóval, hasznos tanácsok adásával, sem jóakaratu biztatással elérni nem lehet; hanem igenis a humanizmus gyakorlása által. Adni kell, mégpedig szaporán ; adni kell szívvel, lélekkel, önzetlenül, mert a ki kényszerből vagy reklámhajhászásból ad, az nem is gyakorol könyörületességet és annak adományát nem kisérheti áldás. Nemcsak egyesekre, a társadalomra is bízzuk a tél nyomorának enyhítését; maga az állam, a kormányzat is vegye kezébe ezt a nagyfontosságu ügyet, mert a nemzet erösbödését jelenti a szegények | segítése. Hisz számos oly dolgot, intézményt találhatunk nálunk, mely sok pénzt emészt fel és vajmi kevés értelme VÁGY. Ha csak egy kicsit lepislant zord, téli Ködsirjából a nap, Lelkem kiszáguld tornyos börtönéből S járja a falvakat. Valami hivja, csalja szakadatlan, Mezők s tarlók felé, S ily sóvár, babonás hangulatban Alig birok vele. Kinoz, gyötör s ragadna magával, A betege vagyok, Lelkem szűz puszták, rétek fölött szárnyal S én — itt maradok. Lélekveszetten, komor vágyódásban Rovom az utamat. A város, zugó, gyilkos zsivajában A paloták alatt. A Vágy mentéről szakadt el a lelkem S tán most is ott lebeg, Elvitte hozzá, —• tudja, hogy szerettem Bus izenetemet. _______________________ S mielőtt távozom, szemeim lehunyva, Hiszen az óra fut: Lássak mégegyszer áldva, térdrehullva, Mezőt, folyót, falut! . . . Irta : Gregoir. A Gésák-dalaiból. Szeretem az íriszt, Krizantemumot, Cseresznye virágnak bolondja vagyok, Birs piros virágát körülcsókolom S mégis mind a hármat te neked adom. Szeretem a nappalt, ha fényes, ragyog, Suttogó éjszakán oly boldog vagyok — Óh de mind a kettő csak úgy szép nekem, Ha szomjas ajkamon csókod érezem. *) Abból az alkalomból, hogy Zombory, a jeles keletutazó köztünk időzött. — A szerk. Női-dal. Szomorúság lett a sorsom, Erről zeng a kólóm,**) dalom, Samisemnek**) muzsikája Bánatomat muzsikálja . . . Kicsiny lepke, kicsiny madár, Ha meghallja, mind felénk száll, Rám hull szirma a virágnak, Csak a színtelen világnak Sirhatok én éjjel, nappal, Nem törődik könynyel, bajjal. Tatár mese. Ahol az égboltozat összeér a földdel, ott van vége a világnak, azontúl kezdődik a másvilág, ahova bocskorban, kaftánban nem léphet be senki, mert ott fényességből van a padozat, ragyogásból a tető. Mégis megtörtént egyszer, hogy a Kucsuri, aki vigyáz és felügyel a helyre, elfelejtett őrködni és egy tunguz-pásztor, aki itthon bezárta a szemeit, hogy amott ismét felnyissa, egy óvatatlan percben belépett a felhő függönyö- kön, kazánostól bocskorostól. Amint a Hejobd*) **) Hangszerek. ______*) Istenség.______ Ke let költészetéből/) Fordította és közli: ZOMBORY GYÖRGY. JAPÁN-DALOK. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel dijtala- nul szolgálunk. 1 MOTOR Karczag Testvérek 7.1?/ Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gépüket, bezinlokomobil cséplökészletüket a iegkedvezöbb fizetési feltételek mellett. 21-? Lapunk mai számához melléklet van csatolva. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.
