Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-25 / 34. szám
34. (125 ) szám. MátészaLka e? ^» 1 " D. UiUcU. A közönség köréből. E rovatban ko.ílöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Vizrnizériák. Az árvamegyei lót egyszer azt irta amerikai rokonának: Hála Istennek jól vagyunk, mindenünk van, csak kenyerünk nincs. Mi pedig nemsokára szinte Írhatjuk a hozzánk közelállóknak, hogy jól vagyunk, a város atyái bölcs elöljárói atyai gondoskodásából mindenünk van, csak ivóvizünk nincs. Igen, nemsokára lesz villanyvilágításunk javított és bővített kiadásban; 32-es lángjától fényárban üdvözöljük a világot, melynek vakító fényétől már előre is káprázik a mi mécsvilághoz szokott szemünk. Lesz aszfaltjárdánk, melyen a télen már gyönyörködhetünk az urak és hölgyek kor- zózásában. Megvalósul nemsokára a telefon is* mely talán össze lesz kötve a másvilággá I is, hogy unalmunkban elköltözött szeretteinkkel alaposan ki- pletykázhatjuk magunkat. Sőt most midőn városunk az ebadó szigorú ellenőrzése mellett teljesen elkutyát- lanodott, megszületett a kutyasintéri magas állás betöltése is megtörtént annak pályivégi villájának felépítése is, azon előre nem látható okok közbejöttével, hogy annak a hivatalnak mélyenlisztelt hivatali főnöke, a gyepmester ur, volt szives — látv a itta viszonyokat — minden előzetes szabadságengedély kieszközlésének mellőzésével, 50 korona előleg fölvétele után —- barátaitól és jóakaróitól el sem búcsúzva — egy kis keleti kirándulást tenni. No, de ne tréfáljunk! A villanyra, aszfaltra, sintérre feltétlenül és nagy szükségünk van. A mondottakat hát nem azért mondtam, mintha ezt teljes mértékben nem él eznem át. A mondottakkal csak azt óhajtottam megmondani, hogy most már úgyszólván van mindenünk, csak ivóvizünk nincs. Nincs, mert elnézik azt városatyáink, hogy a Szatmáriutca lakói hóban—fagyban, vízben—sárban, mezőkön és szántóföldeken álgázolva kétkilóméte- res utat tegyenek a Zsombékosra egy kis jó iható vízért. Pedig nem régiben ígéret tétetett városatyáink részéről, hogy ez a falut kitevő városrész is kap egy fúrt kutat. Elnézik az illetékes körök, hogy a meglevő kutjaink, ha elromlottak, hetekig, sőt hónapokig is javittatlanul heverjenek. Itt van a ref. templom előtti furt-kut. Ennek vizét használja naponként nemcsak a környék és a Szatmári-utca és^Fellegvár jórésze, de iskola idején naponként 500 iskolás gyermek. És há e kút hetekig és hónapokig romolva van is, nem kérdezte meg még senki: honnan fedezik a tanulók vizszükségletöket. Mivel nem kérdezte és talán nem is kiváncsi rá egyetlen illetékes forum se, utánna jártam a dolognak és megtudtam s tudomására hozom annak, a ki tudni kívánja és azoknak, akiknek azt tudni kötelességük volna, hogy az iskola udvarán öt ürszók által körülvett rósz vizű kutból, abból a kutból, melyből egy fellegvárosi földmives se itatná meg munkában kifáradt barmait. Nos, tisztelt orvos urak, elöljárók és városatyák, mit szólnak önök ehez? Most is ez a ref. templom előtti kút három hét óta pihen. Ha hozzá vesszük ehez azt, hogy a távoli gyári kúton, ha sok a vizhordó, a közönséget olykor és joggal nem szívesen látják, sőt néha ugyancsak joggal tiltják ki és 40° melegben szomjaznunk kell, vagy csak engedelem folytán jutunk egy kis ivóvízhez, kérdjük: nem-e egy kis ázsiai iz és egy kis dán szag érzik a mátészalkai ivóvizeken ? I Mint tudjuk, a város kiadta átlagba egy gépésznek az évi kutjavitást. De mit ér az? Most a gépész csépelni van és nem ér rá a kutakat csinálni. Addig tehát inig ő ráér, méltóztassék bort vagy sört inni, vagy ha azoknak a szegény koldusoknak borra, sörre nem telik, mig a tisztelt gépész urnák ideje engedi, sziveskodjék 40° melegben pippet kapni. És ha az elöljáróság egy megbízottnak adta ki a kút javítási, szabad-e azt ellenőrzés nélkül hagyni ? Van a vároáházán most annyi szaladj ide-szaladj oda (mert mi egyébnek nevezhetnők . . . hogy is mondjuk csak ... — engedelemmel legyen mondva — rendőrségünket; tetszenet érteni? Rendőrségünket!?) hogy bőven kitelik belőle egy kis ellenőrző közeg. Kérdezzék meg az illetékesek bárkitől, hogy jó ivóvíz nélkül csak 48 óráig is egy városrész ellehet-e ? Nemcsak elvárhatjuk, de követeljük tehát az illetékesektől, hogy egy-egy elromlott kutat 24 órán belől megjavittassanak és a Szatmári-utcába uj kút fu- rassék. És egyszersmindt kérem a főszolgabíró urat, hogy szigorú rendeletben az elöljáróságot a kutak jókarban tartására hívja föl. Egy „Cine-végesi“ polgár. * Fentieket azzal adjuk közre, hogy Cin®-végi polgártársunk téved amikor azt állítja, hogy a város jó ivóvízzel való ellátásával senki se törődik, mert a „Mátészalka“ igenis már jcpárszor tette szóvá a viz- és kutmizériákat. Többek között legutóbbi számában is megemlékezett c bajoktól. — A szerk. Közgazdaság. v? _____ A növények betegségei § azok óv és* gyógyítás módja. v. Alig van gazdasági és kerti veteményünk, melyeknél a peronoszpora és a lisztharmat romboló hatását ne tapasztalnék Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy úgy a homoki, mint hegyi szőlőtermésünknek is ezek a legádázabb ellenségei, ha ideje korán a legnagyobb védekezést nem folytatjuk ellenük. Úgy az egyik, mint a másik gomba, tehát azok módjára u. n. spórák által szaporodnak. Tenyészetük megkívánja a nyári meleg esőket. Nézük csak meg a kolompár levelét, indáját, a tök, dinnye, ugorka, bab, lóhere, lucerna stb. leveleit, bizonyára itt is rájuk talál unk. Közönségesen azt mondjuk ezekről, hogy.lefült a kolompár indája, azért nem sikerült a termés. Pedig dehogy fűlt; megtámadták ezek a gombúk-betegsegek; nem védtük ellene azokat, ezért pusztultak el. * Mivel minden gombának tenyésztettétek a meleg esős nyári nap, ezeknek is az kedvez, mig a mostanihoz hasonló száraz esőden nyáron számba vehető pusztításukat alig látjuk, sőt a tapasztalat azt mutatja, hogy párátlan légkörben a nagy meleg folytán pl. a lisztharmat el is pusztul. E két növényi betegséget, mint főleg szőlőttermésünk pusztítóit, nagyon sokat halljuk emlegetni; igy azt hinnők, hogy termelőink nagyon jól ismerik. Mi azonban azt tapasztaljuk, hogy egyiket a másiktól megkülönböztetni, fellépésüket, tenyészeti módjukat, elterjedésüket megismerni, —dacára, hogy életmüküdésük szemünk előtt megy végbe — kevés termelő tudja. A peronoszporát arról ismerjük meg, hogy ez a szőlőlevél alsó lapján helyezkedik el; előszűr a levél erezeténél, előbb kisebb nagyobb foltokban, később ezek a foltok összefolynak s úgy néz ki a levél alsó lapja, mintha fehér cukorporral volna behintve. Ugyanakkor a levél felső lapján a teleppel átellenben sárgás veres barna foltok láthatók. Azonban ne higyjük, hogy a peronoszpora csak a leveleket támadja meg; ellepi a fürtöket, szóval a szőlő miniden zöld részét. Mig a peronoszpora a levelek alsó lapján, addig a lisztharmat a felső lapon helezkediK el; ott pókhálószerü piszkos bevonatot képez; úgy nézki, mintha valami piszkos liszttel lett volna behintve. Ez is nem csak a leveleket, hanem megtámadja az összes zöld részeket. A peronoszpórás levél felső átellenes helyén barna foltokat, mig a lisztharmatos levél alsó lapján alig találunk foltokat, kivált ha a levelek teljesen kifejlődtek. A peronoszpórás levelek elpusztulnak, mig lisztharmatos levél ha kifejlődőt már, tovább el megtamadtatás után is, csak a gyenge fejletlen levelek pusztulnak el. A peronoszporát kétféle spórák szaporítják : a nyáriak és a telelők. A nyáriak mar májusban föllépnek; a szél hordja szét a növényen. A téliek ősszel lépnek föl s e szporák a gombák testével, a leveleken a szőlő venyigéjén telelnek át, hogy a jövő évi májusi meleg esők tenyészetre keltsék. Azért az ilyen peronoszporás leveleket ősszel össze kellene gerebjélni és elégetni. E veszedelmes betegseg hatása nemcsak abban áll, hogy a szőlő levelek korán lehullanak s igy a tenyészet megáit, de a fürt bogyói összeszáradnak, lehullanak, ami. kevés bogyo megmarad, annak bora értéktelen. De mivel a vesszők is meg vannak támadva, azok ki nem fejlődhetnek, meg nem érthettek, igy a jövő* évi termést ismegakadályozzák. A lisztharmat a szőlőnek szinte minden zöld részét megtámadja, de mint láttuk, kevesebb kárt okoz a leveleken, mint a peronoszpora, de annál többet a fürtökön, kivált ha az julius, augusztus hónapokban lepi el. Az ilyen fürt úgy néz ki, mintha poros liszttel volna behintve. Ezek a gombák vékony fehér szálakat bocsátanak, ezzel befurakodnak a növény testébe s annak nedvével táplákoznak. A peronoszpora legközvetlenebb gyógyszere a réz. Ez a fejlődő gombákat tenyészetében nemcsak megakasztja, de célszerű használattal el is pusztítja. E célra szolgál u. n. bordóioldat, mely rézgálic (kékkő) es mészvizből áll. Ez oldat elkészítését fölösleges leírni, hiszen ma már minden föl világosodott gazda ösmeri, csak azt jegyzem meg, hogy bordói oldattal való permetezés l% oldattal májusban elkezdhető, 2.—3%-ossal az időjáráshoz képest kétszer háromszor, sőt többször is használható. Mig a perennszpórának a réz, a lisztharmatnak a kén az ellensége. Ha tehát már mindegyik betegséget megismertük, tudjuk, melyiket mivel öljük el. Mivel a lisztharmat leginkább julius, augusztus hónapban lép fel legtöbbször kétszeri kénezés elég. A kénezés abban áll, hogy alkalmas eszköz segélyével a szőlők leveleit, leginkább fürtjeire kénport szórunk. Egy kát. hold szőlőre 20—22 klg» kén egyszeri behintésére elég. Fölmerülhet az a kérdés, hogy úgy a bordói oldattal permetezett, mint a kénezett bora szőlők ártalmas-e az egészségre? Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. ! MOTOR ! iíarczag Testvérek “IT S34 Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gépüket, bezinlokomobil cséplökészlétüket a legkedvezőbb fizétési feltételek mellett 3s_v Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.