Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-18 / 33. szám
M3. (124.) szám. M A T É S Z A 1, K h ti. oldal, Á növények betegségei s azok óv- és gyógyítás módja. ív. A homoki szőlőknek alig van nagyobb és számbavehetőbb pusztítója, mint a szőlőmoly és a sző/őilonca. A szőlőmolyt a múlt cikkrészlet keretében a többi mőlyfajták közt ismertetők főbb vonásaiban ; ismerjük hát meg közelebbről mindkettőt; lássuk meg mi kárt tesz gyümölcsösünkben ; ismerjük meg a kártékony állatok irtásának módját. Úgy a szőlőmoly, mint az ilonca az éjjeli lepkékhez tartozik. Amaz majdnem 1 cm. nagyságú pille, barna sávokkal. Ha valahol meghúzódva pihen, szárnyának lejtője a háztetőre emlékeztet. A moly a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti, csak este párzik és rakja petéit a szőlőbogyókra; mindenikre egyet- egyet. Mivel évente kétszer párzik, két nemzedéket szaporít. Egy lepke képes 200 tojást rakni, tehát meglehetősen szapora. Az első nemzedék hernyói május és Júniusban, a második ivadéké pedig julius és augusztus hóban mutatkoznak. E her- ‘nyók kezdetben zöldes, majd rózsaszínűek, végre ibolyásszürke színbe mennek át. Kezdetben a fürt bimbóit, később a virágzatot, majd a bogyókat pusztítják, vagy azok rothadását segítik elő Kicsiny korukban e hernyók a bimbókban élnek, fejlődésük további szakán pedig a gerezdek között pókszálakból, — melyeket őmaga erezget — fészket készít, innen indul zsákmányra s ide tér vissza. Junius végén az első, augusztus végén a második nemzedék a szőlőkarók és tőkék repedéseibe behúzza magát. A második nemzedék hernyói mielőtt a szüret beállana, a karó vagy tőke repedéseibe húzódik, melyben októberig, mint hernyó él, később bebábozván magát kitelel, honnan a következő év május havában előbujik, hogy nemzedéknek adjon életet. A szőlőilonca a szőlőmolytól, ha nagyságra nézve különbözik, de a szőlőben általa okozott károk nem kevesebbek amazoké- nál. Ez is éjjeli, másfel centimér nagyságú agyagsárga szinü lepke. Néha a homoki szőlőket oly tömegesen lepi meg, hogy az egész termést elpusztítja. Szerencséje a szőlőgazdának, hogy évente egyszer rajzik, mert többszöri rajzása kiszámithatlan károkkal járna. E rovar hernyója sárgászöld, fehér pontocskákkal és vörhenyes csőrökkel. A hernyó kezdetben a gyenge hajtások hegyén rágcsál, május, júniusban az alsó levelekre száll; annak karéjait behajlitja; vagy több levelet és fürtöt összeköt az általa készített pókhálóból s ebben tartózkodik; itt rág minden közelébe levő részeket s ha az elfogy, más helyen üti föl sátorfáját. Julius vagy augusztus hóban az összefont levelek között bebábozza magát, melyből pár hétre előbuvik az ilonca lepkéje. Ez azonnal a peterakáshoz fog. Kisebb nagyobb csomókba körülbelül 200 petét rak egy pille, amelyből nem sokára kikelnek a fentebbb leirt hernyók. Ezek a hernyók már kevés pusztítást végeznek a szőlőkben, hanem elszélednek a tőke, némelyek a karó repedéseiben húzzák meg magukét, beszövik magukat, meleg takarót öltenek s igy alusszák át a telet, hogy jövő év április és május havában, mint hernyók megkezdjék a romboló munkájukat. Ha ezeket a homoki szőlőink nem kicsinyelhető kártékony rovarok alakját, szaporodását és életmódját megismertük, köny- nyü lesz annak pusztitási módját megértenünk. Mivel úgy a szőlőmoly, mint az ilonca téli szállását a tőkék és karók repedéseibe helyezik el, tavaszszal a szőlőmetszéskor a tőkéket a hályak repedéseitől megtisztítjuk, hogy az az alá rejtőzött hernyókat és bábokat ez által elpusztítsuk. A repedezett szőlőkarókat vizsgáljuk meg s belőle ezeknek hernyóit és bábjait pusztítsuk el, jövőre pedig ilyen repedt karókat na használjunk. Tavaszszal korán a következő oldattal permetezünk: 3 klgr. fekete szappant lVa klgr. pyretrumot (rovarpor) úgy vegyitünk össze, hogy előbb a szappant meleg vízben feloldjuk s e keverékhez 90 liter vizet öntünk. E permetezés lesz az ő tavaszi pusztítása. Nyáron, a fent már említett rajzás idején, molyiogó mécseket állittunk föl szőlős kertjeinkben a következőképen: két szőlőkaróhoz kötünk egy deszkát, arra teszünk egy csereptányért, melybe vizet öntünk. Csereptányérba teszünk egy kis poharat félig vízzel töltve, ennek tetejébe napraforgóolajat, középen egy kis kóccal. Midőn beesteledett meggyujtjuk a mécset, mire az éji lepkék, molyok és iloncák pillejeinek százai sietnek a mécses világához, hogy ott részint agyonégessék magokat, részint a'tányér vizébe fulljanak. Szoktak a mécses körül ragadós légypapirt is tenni, hogy a világ körül repkedő pillék ide ragadjanak. Egy hold szőlőre 10 ily mécses tökéletesen elég. A ki talán szőlősgazdáink közzül kétkedik ennek gyakorlati haszna felől, kisértse meg szőlőjében csak egy mécscsel is. Bár ezen rovarok tökéletes pusztításának csak akkor volna teljes haszna, ha kert-gazdáink erre egymást köteleznék. A szőlőmoly és ilonca lepkéinek pusztítására használnak vincelléreink u. n. moly- fogó legyezőt. Ez a legyezőhöz hasonló lemezpapir- ból készült kis eszköz, melynek egyik oldala ragadós folyadékkal Van bekenve. Ugyanis 2 fillér ára gyantát megolvasztanak, ehez egy kanál faolajat öntenek s kész a ragadós szer. A vincellérek a rajzás idején minden tőkét megráznak, erre a lepke repülni kezd. Ekkor a vincellér a nappali fénybe repülni nem tudó lepke felé csap legyezőjével s meg van fogva a kártékony- rovar. Hortulanus. Mire jó a kiállítás? A kiállítások eszméjének Franciaország volt a szülője. Az első kiállítás váratlan és rendkívül sikert idézett elő erkölcsileg és anyagilag. Valójában még csak müki- állitás volt az, de nem telett bele két év és mükiállitást országos iparkiállitást, majd későbbb városok kerti, sőt iparágszerinti kiállítások követték. Az országos kiállítások egyesítéséből keletkeztek, a legnagyobb méretű kiállítások: a világkiállítások. Nagyszerű hatással voltak ezen kiállítások azon országos iparának fejlődésére, melyekben azokat rendezték. Franciaország egyes városai fejlődésüket tisztán az ipar- kiállításoknak köszönhetik, de az egész francia ipar fejlődéséből részt kérnek a nagyszámmal rendezett iparkiállitások. Az iparosok megmozdultak, hogy ne csak olyant készítsenek, a melyekkel a ko- mámászony, napamasszony, meg a szomszéd uram legyenek meg elégedve, hanem arra törekedtek, hogy szakmájukban olyan termékeket készítsenek, melyek célszerüleg és külső szépség tekintetében egyaránt megfeleljenek egy modern korral haladó ember Ízlésének és követelményeinek. Az iparosnak soha sem jutott volna eszébe készítményeinek tökeletesbitése, ha arra a kiállítás nem sarkalta volna. Ez a tökéletesbites arra bírta a hasonló szakmabelieket, hogy azok még jobb és tökéletesebb terméket készítsenek, mely törekvés mindig újabb és újabb leleményesnél leleményesebb előállítási módokra vezette az iparosokat. A célszerűbb és csinosabb termékekről a kiállításon vett tudomást a fogyasztó, mert ott együtt látta mindazon cikkeket melyekre szüksége volt s melynek előnyeit felismerve kényelmének emelése céljából megszerzett. Az ipari termékek töké- i letesbitése, mely a kiállító iparosok egészséges versenységésének eredménye a fo- I gyasztás emelkedése lett. Nálunk a céh-rendszer megszűnte óta abban maradt remeklést csakis iparkiállitáson láthatunk. így lesz a kiállítás a jó Ízlés és müforma terjesztőjévé, miközben számos kézmüiparág fejlesztésére gyakorol jótékony befolyást. Nem kevésbbé nagy előnye az ipar- kiállilásnak, hogy az iparosokat saját erejük megösmerésére tanítja. Ez fontos körülmény, mert semmi se oly veszedelmes mint az egy oldalú iparűzés. Gondoljuk csak el, hogy milyen káros volna az, ha a fa megmunkálásával foglalkozó iparosok mind csupán asztalokat készítenének. A honi ipar előmozdítására szükséges min- denekfölött a jelen állapot ismerete — mondá Kossuth Lajos, az első országos kiállítás megalapításakor. Alegbecsülbetetlen az a haszon is mely az erkölcsi sikert ért iparoskiállitások kiállítóira hárul. Az iparkiállitások előnyeinek és hasznának nagy vonásban való vázolásában még az ipari munkásoknak és inasoknak felébresztett tehetség sugallta fokozott munkakedvét említjük fel oly hatásként, melyek csak azért jelentkeznek, mert a kiállításon való részvétel és feltünnivágyás ezt bennük felébresztette. x A községi faiskola kezelő tiszteletdija. belmerült eset alkalmából kimondta a földmivelésügyi miniszter, bogy a községi faiskola kezelő ezért a ténykedéséért akkor is jogosan tarthat igényt tisz- letdijra, ha a gazdasági ismétlő iskola vezetéséért is élvez már tiszteletdijat vagy fiáeiést. X Járásunk állategészsége. Lépfene: Nyir- parasznya t. Veszettség: Olcsvaapáti. R ü h k ó r Mátészalka ló, Vitka ló. Sertésvész: Nirmegyes t. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Hirdetés. Weisz Mór csődtömegéhez tartozó, 114 kor. 40 fill.-re becsült szövet áruk 1911. évi augusztus hó 23-án d. u. 5 órakor Weisz Mór és Társa cég üzlethelyiségében — Vasut-utca — a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett árverésen elfognak adatni. Arverelni szándékozók tartoznak a becsérték 20 százalékát bánatpénzül csődtömeggondnok kezeihez lefizetni. Mátészalka, 1911. augusztus 16. Szabó Antal ügyvéd, csődtömeggondnok. Egy jól bevezetett és jóforgalmu szatócsüzlet korlátlan italméréssel együtt eladó. Hol ? Megtudható e lap kiadóhivatalában. I r egy 12 lóerejü nyers olaj- motorral és villanyteleppel jLyiW-Mvr ellátott és teljesen felszerelt ipozgófénykép sziptyáz. Bővebbet: HEGEDŰS Ál^OS tulajdonosnál MÁTÉSZALKÁN, a vásártéren. a Dr. G. Schmidt fötörzs- és tisztiorvos féle FÜLOLAJ gyorsan és alaposan gyógyít időszakos süketséget, fülfájást, fülzugást és nagyothallást, még idült esetekben is. Egyedül kapható üvegje 4 koronáért: Grósz Nagy Ferenc gyógyszertára Debrecen, Kossuth*. 8. Közgazdaság.
