Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-18 / 33. szám

M3. (124.) szám. M A T É S Z A 1, K h ti. oldal, Á növények betegségei s azok óv- és gyógyítás módja. ív. A homoki szőlőknek alig van nagyobb és számbavehetőbb pusztítója, mint a szőlő­moly és a sző/őilonca. A szőlőmolyt a múlt cikkrészlet keretében a többi mőlyfajták közt ismertetők főbb vonásaiban ; ismerjük hát meg közelebbről mindkettőt; lássuk meg mi kárt tesz gyümölcsösünkben ; ismerjük meg a kártékony állatok irtásának módját. Úgy a szőlőmoly, mint az ilonca az éj­jeli lepkékhez tartozik. Amaz majdnem 1 cm. nagyságú pille, barna sávokkal. Ha va­lahol meghúzódva pihen, szárnyának lejtője a háztetőre emlékeztet. A moly a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti, csak este párzik és rakja petéit a szőlőbogyókra; mindenikre egyet- egyet. Mivel évente kétszer párzik, két nem­zedéket szaporít. Egy lepke képes 200 to­jást rakni, tehát meglehetősen szapora. Az első nemzedék hernyói május és Júniusban, a második ivadéké pedig julius és augusztus hóban mutatkoznak. E her- ‘nyók kezdetben zöldes, majd rózsaszínűek, végre ibolyásszürke színbe mennek át. Kezdetben a fürt bimbóit, később a virágzatot, majd a bogyókat pusztítják, vagy azok rothadását segítik elő Kicsiny korukban e hernyók a bimbókban élnek, fejlődésük további szakán pedig a gerezdek között pókszálakból, — melyeket őmaga erezget — fészket készít, innen indul zsák­mányra s ide tér vissza. Junius végén az első, augusztus vé­gén a második nemzedék a szőlőkarók és tőkék repedéseibe behúzza magát. A második nemzedék hernyói mielőtt a szüret beállana, a karó vagy tőke repe­déseibe húzódik, melyben októberig, mint hernyó él, később bebábozván magát kite­lel, honnan a következő év május havában előbujik, hogy nemzedéknek adjon életet. A szőlőilonca a szőlőmolytól, ha nagy­ságra nézve különbözik, de a szőlőben ál­tala okozott károk nem kevesebbek amazoké- nál. Ez is éjjeli, másfel centimér nagyságú agyagsárga szinü lepke. Néha a homoki szőlőket oly tömegesen lepi meg, hogy az egész termést elpusztítja. Szerencséje a szőlőgazdának, hogy évente egyszer rajzik, mert többszöri rajzása kiszámithatlan károk­kal járna. E rovar hernyója sárgászöld, fehér pontocskákkal és vörhenyes csőrökkel. A hernyó kezdetben a gyenge hajtások hegyén rágcsál, május, júniusban az alsó levelekre száll; annak karéjait behajlitja; vagy több levelet és fürtöt összeköt az általa készí­tett pókhálóból s ebben tartózkodik; itt rág minden közelébe levő részeket s ha az el­fogy, más helyen üti föl sátorfáját. Julius vagy augusztus hóban az össze­font levelek között bebábozza magát, mely­ből pár hétre előbuvik az ilonca lepkéje. Ez azonnal a peterakáshoz fog. Kisebb na­gyobb csomókba körülbelül 200 petét rak egy pille, amelyből nem sokára kikelnek a fentebbb leirt hernyók. Ezek a hernyók már kevés pusztítást végeznek a szőlőkben, ha­nem elszélednek a tőke, némelyek a karó repedéseiben húzzák meg magukét, beszö­vik magukat, meleg takarót öltenek s igy alusszák át a telet, hogy jövő év április és május havában, mint hernyók megkezdjék a romboló munkájukat. Ha ezeket a homoki szőlőink nem kicsinyelhető kártékony rovarok alakját, sza­porodását és életmódját megismertük, köny- nyü lesz annak pusztitási módját megérte­nünk. Mivel úgy a szőlőmoly, mint az ilonca téli szállását a tőkék és karók repedéseibe helyezik el, tavaszszal a szőlőmetszéskor a tőkéket a hályak repedéseitől megtisztítjuk, hogy az az alá rejtőzött hernyókat és bá­bokat ez által elpusztítsuk. A repedezett szőlőkarókat vizsgáljuk meg s belőle ezek­nek hernyóit és bábjait pusztítsuk el, jö­vőre pedig ilyen repedt karókat na hasz­náljunk. Tavaszszal korán a következő oldattal permetezünk: 3 klgr. fekete szappant lVa klgr. pyretrumot (rovarpor) úgy vegyitünk össze, hogy előbb a szappant meleg vízben feloldjuk s e keverékhez 90 liter vizet ön­tünk. E permetezés lesz az ő tavaszi pusz­títása. Nyáron, a fent már említett rajzás ide­jén, molyiogó mécseket állittunk föl sző­lős kertjeinkben a következőképen: két szőlőkaróhoz kötünk egy deszkát, arra te­szünk egy csereptányért, melybe vizet ön­tünk. Csereptányérba teszünk egy kis poha­rat félig vízzel töltve, ennek tetejébe nap­raforgóolajat, középen egy kis kóccal. Mi­dőn beesteledett meggyujtjuk a mécset, mire az éji lepkék, molyok és iloncák pillejeinek százai sietnek a mécses világához, hogy ott részint agyonégessék magokat, részint a'tányér vizébe fulljanak. Szoktak a mécses körül ragadós légypapirt is tenni, hogy a világ körül repkedő pillék ide ragadjanak. Egy hold szőlőre 10 ily mécses tökéletesen elég. A ki talán szőlősgazdáink közzül két­kedik ennek gyakorlati haszna felől, kisértse meg szőlőjében csak egy mécscsel is. Bár ezen rovarok tökéletes pusztításának csak ak­kor volna teljes haszna, ha kert-gazdáink erre egymást köteleznék. A szőlőmoly és ilonca lepkéinek pusz­títására használnak vincelléreink u. n. moly- fogó legyezőt. Ez a legyezőhöz hasonló lemezpapir- ból készült kis eszköz, melynek egyik ol­dala ragadós folyadékkal Van bekenve. Ugya­nis 2 fillér ára gyantát megolvasztanak, ehez egy kanál faolajat öntenek s kész a ragadós szer. A vincellérek a rajzás idején minden tőkét megráznak, erre a lepke repülni kezd. Ekkor a vincellér a nappali fénybe repülni nem tudó lepke felé csap legyezőjével s meg van fogva a kártékony- rovar. Hortulanus. Mire jó a kiállítás? A kiállítások eszméjének Franciaország volt a szülője. Az első kiállítás váratlan és rendkívül sikert idézett elő erkölcsileg és anyagilag. Valójában még csak müki- állitás volt az, de nem telett bele két év és mükiállitást országos iparkiállitást, majd későbbb városok kerti, sőt iparágszerinti kiállítások követték. Az országos kiállítá­sok egyesítéséből keletkeztek, a legnagyobb méretű kiállítások: a világkiállítások. Nagyszerű hatással voltak ezen kiál­lítások azon országos iparának fejlődésére, melyekben azokat rendezték. Franciaország egyes városai fejlődésüket tisztán az ipar- kiállításoknak köszönhetik, de az egész francia ipar fejlődéséből részt kérnek a nagy­számmal rendezett iparkiállitások. Az iparosok megmozdultak, hogy ne csak olyant készítsenek, a melyekkel a ko- mámászony, napamasszony, meg a szom­széd uram legyenek meg elégedve, hanem arra törekedtek, hogy szakmájukban olyan termékeket készítsenek, melyek célszerüleg és külső szépség tekintetében egyaránt meg­feleljenek egy modern korral haladó ember Ízlésének és követelményeinek. Az ipa­rosnak soha sem jutott volna eszébe készít­ményeinek tökeletesbitése, ha arra a kiál­lítás nem sarkalta volna. Ez a tökéletesbi­tes arra bírta a hasonló szakmabelieket, hogy azok még jobb és tökéletesebb ter­méket készítsenek, mely törekvés mindig újabb és újabb leleményesnél leleménye­sebb előállítási módokra vezette az iparo­sokat. A célszerűbb és csinosabb termé­kekről a kiállításon vett tudomást a fogyasz­tó, mert ott együtt látta mindazon cikke­ket melyekre szüksége volt s melynek elő­nyeit felismerve kényelmének emelése cél­jából megszerzett. Az ipari termékek töké- i letesbitése, mely a kiállító iparosok egész­séges versenységésének eredménye a fo- I gyasztás emelkedése lett. Nálunk a céh-rendszer megszűnte óta abban maradt remeklést csakis iparkiállitáson láthatunk. így lesz a kiállítás a jó Ízlés és müforma terjesztőjévé, miközben számos kézmüiparág fejlesztésére gyakorol jótékony befolyást. Nem kevésbbé nagy előnye az ipar- kiállilásnak, hogy az iparosokat saját ere­jük megösmerésére tanítja. Ez fontos kö­rülmény, mert semmi se oly veszedelmes mint az egy oldalú iparűzés. Gondoljuk csak el, hogy milyen káros volna az, ha a fa megmunkálásával foglalkozó iparosok mind csupán asztalokat készítenének. A honi ipar előmozdítására szükséges min- denekfölött a jelen állapot ismerete — mondá Kossuth Lajos, az első országos kiállítás megalapításakor. Alegbecsülbetetlen az a haszon is mely az erkölcsi sikert ért iparoskiállitások kiál­lítóira hárul. Az iparkiállitások előnyeinek és hasznának nagy vonásban való vázolásában még az ipari munkásoknak és inasoknak felébresztett tehetség sugallta fokozott mun­kakedvét említjük fel oly hatásként, me­lyek csak azért jelentkeznek, mert a kiál­lításon való részvétel és feltünnivágyás ezt bennük felébresztette. x A községi faiskola kezelő tiszteletdija. bel­merült eset alkalmából kimondta a földmivelésügyi miniszter, bogy a községi faiskola kezelő ezért a ténykedéséért akkor is jogosan tarthat igényt tisz- letdijra, ha a gazdasági ismétlő iskola vezetéséért is élvez már tiszteletdijat vagy fiáeiést. X Járásunk állategészsége. Lépfene: Nyir- parasznya t. Veszettség: Olcsvaapáti. R ü h k ó r Mátészalka ló, Vitka ló. Sertésvész: Nirmegyes t. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Hirdetés. Weisz Mór csődtömegéhez tartozó, 114 kor. 40 fill.-re becsült szövet áruk 1911. évi augusztus hó 23-án d. u. 5 órakor Weisz Mór és Társa cég üzlethelyiségében — Vasut-utca — a legtöbbet Ígérőnek azon­nali készpénz fizetés mellett árverésen el­fognak adatni. Arverelni szándékozók tartoznak a becsérték 20 százalékát bánatpénzül csőd­tömeggondnok kezeihez lefizetni. Mátészalka, 1911. augusztus 16. Szabó Antal ügyvéd, csődtömeggondnok. Egy jól bevezetett és jóforgalmu szatócsüzlet korlátlan italméréssel együtt eladó. Hol ? Megtudható e lap kiadóhivatalában. I r egy 12 lóerejü nyers olaj- motorral és villanyteleppel jLyiW-Mvr ellátott és teljesen felszerelt ipozgófénykép sziptyáz. Bővebbet: HEGEDŰS Ál^OS tulajdonosnál MÁTÉSZALKÁN, a vásártéren. a Dr. G. Schmidt fötörzs- és tisztiorvos féle FÜLOLAJ gyorsan és alaposan gyógyít időszakos süketsé­get, fülfájást, fülzugást és nagyothallást, még idült esetekben is. Egyedül kapható üvegje 4 koronáért: Grósz Nagy Ferenc gyógyszertára Debrecen, Kossuth*. 8. Közgazdaság.

Next

/
Thumbnails
Contents