Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-07 / 27. szám
fi old.). MÁTÉSZALKA (118) szám. Közgazdaság. Komolyabb kiképzést iparosaiüknak. (M. T.) Nálunk gyakori a panasz, hogy sok az iparos, nagy a verseny s alig van mar a kisiparosnak tere a megélhetésre. Tény azonban, hogy nálunk nehéz a kisiparos sorsa, de az is tény, hogy helyzetünket nem számuk nagysága okozza, mert az ország még jóval több iparosoknak is tudni fog tisztességes megélhetést biztosítani, hanem igenis a baj abban gyökerezett, hogy más nemzetek fejlődöítebb iparaval szemben sikkerrel nem vehette volna fel a versenyt. Nekünk egész a legújabb időkig alig voltak szakképzett ipari munkásaink. Sőt iparosaink műveltsége nem rég is alig terjedt tovább a köteles elemi iskolai műveltségnél. Csak az újabb időben fordítottak nagyobb gondot iparosaink kiképzésére. S ennek a javára kell betudnunk, hogy a magyar ipar az utolsó időben nagyobb lendületet vett. De még mindig tapasztaljuk azt is, hogy még mindig szőrit bennünket az importált ipartermékek sokasága s sok tekintetben indokolatlan az iparosok íeljajdulása ha mégis a külföldi portékát vesszük es nem a hazait. Miért? Azért, mert nemegy iparcikk van, melyet hazai iparosaink nem tudnak előállítani, vagy ha tudják, messze mögötte állnak külföldinek. S hogy ezen téren mutatkozó hiányokon segítsünk, országszerte megindult a mozgalom iparkiállitásokat rendezni s éppen utóbbi idődén több helyütt rendeztettek ilyenek. Közelünkben legutóbb Nyíregyházán és legközelebb Szatmárott. Ha ezen országos mozgalmakat és törekvéseket bíráljuk, úgy tűnnek azok elő, ínint egy nagy épület emeleteinek szüntelen és megfeszített erővel való tatarozása —- folyton javítjuk, foltozzuk az emeleteket, nagy és elismerésre méltó igyekezettel azon vagyunk, hogy nagy épületünk emeletei legyenek szépek, csinosak, tartósak, ver- senyképessek —• és minden igyekezetünk dacára folytonosan azt vesszük eszre, hogy nem bírjuk a külföldet teljességgel elérni, nem bírunk a nyugati müveit iparállamokkal lépést tartani, még kevésbbé azokat túlszárnyalni. Hát hol van a hiba? Milevők legyünk ? A hiba ott van, hogy rozoga alapra építünk. Iparépületünk fundomen- tuma inog — ezt kell elsősoiban megerősíteni s merjük állítani, hogy a mig azon nem segítünk, a mostanában forszírozott iparkiállitásokkal sem fogunk célt érni. Melyik hát iparépületeink fundumén- tumai? Felettünk egy szó: iparostanonca- ink. Ezeket kell nevelni, jobban mondva ezekből kell nevelnünk olyan iparosnemzedéket, melyet a műveltség összes attribútumaival lépjen ki az életbe, ismerje a küllőidet és legyen széles látóköre . Ez az, a mi mai iparosainknál hiányzik. Százával ismerjük azon iparosok számát, a kinél megvan a szorgalom és igyekezet, de alacsony műveltségénél fogva nem bir érvényesülni. A száz közül csak egy példát. Állítólag hires a szegedi halbicska! Hát híresnek hires, de meddig terjed a hire? Ne kutassuk, messze állunk mi még Schef- fieldtől és Szollingentől. Álljunk szóba egy magyar késmesterrel és váltsunk szót egy angol iparos társával, nyomban látni fogjuk a nagy külömbséget. Az angol müveit, tanult világlátott, nagy üzleti összeköttetésekkel bíró iparos, amit alapképezettségének köszönhet. A miénknek látóköre pedig az ipartársulatokon túl nem terjed. Iparosainkat tehát nevelnünk kell előbb, enélkül nem érünk célt, még haszázával is rendezzük az iparkiállitásokat. Önnálló felfogásra és kompozícióra a tanulatlan elme nem jön soha. Évek'hosszu során át sürgettük az 1884. évi XVII. t.-c. revizójáts lassan már kezd derengeni a látóhatáron. A törvény iparoktatási részétől függ igen sok, mert hiszen közzel 100.000 ta- nonezunk van az országban. A törvény revíziójával véget kell vetni annak az abszurd állapotnak, mely ma uralkodik — mert hiszen — ma segéddé avatható az analfabéta tanonc is. Ilyen legyen hivatott arra, hogy mint mester megálja a helyét? Soha! Van pedig belőlük elég sok, nagyon sok s ez e főbaj a mi iparunknak. Nem lehet célúink helyütt az iparosnevelés vezérelvét, előadni csak arra kívántunk rámutatni, hogy iparunk felvirágzását nem fogjuk mindaddig elérni, mig népünk lelkében meg nem gyökerezik az a meggyőződés, hogy egy iparosnak, ki a mai világban boldogulni akar, többet kell tudni az irás és olvasásnál. x Járásunk állategészsége. A száj- és körömfájás még mindig erősen terjed s a téli járványnyal szemben a mostani annyival súlyosabb, hogy mig a télen sertésnél alig mutatkozott, most a legtöbb sertéstenyészetben meg van a baj. Az országban a múlt héten 392 községben lépett fel, a fertőzött községek száma 2503. Többi állatbetegségek járásunkban a következőleg állanak : L é p f e n e : (csengeri Szatmárököritó), Fá- biánháza. Veszettség: Nagyecsed. Rühkór: Mátészalka ló, Vitka ló. Sertésvész: Nyírcsászári m.; Nyírmeggyes t. Szatmári állatvásár száj és körömfájás miatt zárva. x ÁZ adóprés. A folyó év első három hónapjára vonatkozó állami bevétel-kimutatást kiadta a kormány. Az 1911. esztendő I. negyedében eszerint 388 milliót meghaladták a rendes állami bevételek, mig 1910 1. negyedében csak 330 millióra rúgtak. A bevétel-többet tehát 58 millió (pontosan 57 miliő 863 ezer) korona. Miből került elő ez a bevétel-szaporodás ? Az adókból. Az egyenes adó 54 millió koronáról 62 millióra nőtt (többlet: 20 millió, majd 50.%). A fogyasztás s az ital adóiból, fejenkint számítva, a csökkent fogyasztás ellenére is ki tudott Lukács 4 millió 654 ezer korona többletet srófolni úgy, hogy most majdnem 72 milliót préselnek ki ezen a címen egynegyedév alatt a fogyasztókból! A bélyegekből félmillióval, a jogilletékekből majdnem 12 millióval többet vettek be, amely utóbbi idestova 50%-os emelkedést jelent! A dohánymonopólium is bőven éreztette a zsírt, áremelkedés nélkül is : 7 millió 596 ezer korona többlet, vagyis egy negyedévi bevétel 144 millió 683 ezer korona. A posta és táviró 839 ezer koronával többet (majd 22 milliót) s a vasút 9 millió 928 ezerrel többet (84 milliót) jövedelmezett. A nép agyonterhelésével megnőttek a bevételek 58 millióval, de megnőttek a rendes kiadások is körülbelül 50 millióval (438 milliót tettek ki). Ebből a többletből csak a »közösügyi kiadásoké tételénél majd 17 millió van elkönyvelve bizonyítékául annak, hogy amit a népből préseltek ki, azt a millitarizmusra pocsékolták. x Közepes termés. A földmivelésügyi minisztérium most adta ki az idei számszerű termés első becslését. A beérkezett jelentések alapján közreadott becslés szerint az idén 44 millió 323.800 métermázsa búzatermés várható, tehát 1,862.223 métermázsával kevesebb, mint a múlt évben, A földmivelésügyi minisztérium becslését megerősíti a római nemzetközi intézet közzétett becslése, amely Magyarországon a vetések állását középszerűnek minősiti s a többi aratóterületekre vonatkozóan a múlt évi terméshez, mint 100°/0-hoz viszonyítva a következő százalékos egységszámokat hozza nyilvánosságra : Franciaországban: Búza 95.9, rozs 90.8, árpa 103.7, zab 101.9%- Kanada: Búza 113, zab 104.2%. A vetések állása Franciaországban kielégítő. Magyarországon középszerű, Olaszországban, Németalföldön, Svédországban és Szerbiában jó. Az Egyesült-Államok búzatermelését 109.9, az árpatermést 108 és a zabtermést 86.7%-ra becsülik. x Méae!í osztályozása. Az állami méntclep ménanyagának osztályozása, illetve selejtezése Szatmárnémetiben augusztus 24.-én fog megtartatni. A jelzett napon kiselejtezett, tenyésztésre még használható mének mindjárt a helyszínen eladatnak. x 125 millió deficit. A bécsi kereskedelmi minisztériumnak az Ausztria és Magyarország közti 1911 május havi áruforgalomról szóló statisztikája szerint, a nemesfém-forgalom kivételével, Magyarország kivitele Auszriába 93’4 millió korona, Ausztria kivitele Magyarországba 12L4 millió korona. Az év első öt hónapjában Magyarország kivitele Ausztriába 434 5 (f22-3 múlt év hasonló időszakával összehasonlítva), Ausztriakiviiele Magyar- országba 559'1 millió korona (f9'9 millió) korona volt. 125 milliónyi veszsteség öt hónap alatti. . . És ezzel az országgal építenek Dreadnoughtokat 1 BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Mátészalka és Vidéke szerkesztősége Helyben. Sajnálatunkra nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kérdésükre választ adhassunk. Ennek pedig nem a kérdés tárgya, hanem annak természete, illetőleg az a* oka, hogy kérdésük, helyesebben feleletünkben veszedelmes precedens volna, amely a mi társadalmi viszonyaink között csakhamar és feltétlenül zaklatásokra, majd pedig terrorra vezetne. Kénytelenek vagyunk tehát a lapunk indításakor jó előre kifejtett — és azóta is többször megismételt - álláspontunkhoz ragaszkodni- t. i. aki valamely közleményünk állal sértve érzi magát, annak a megfelelő hatáskörrel biró és ránk nézve illetékes ni. kir. bíróság előtt — csakis itt — készséggel állunk rendelkezésére ; aki pedig bennünket sért meg, azt a megfelelő hatáskörű és rája illetékes m. kir. bíróság előtt — csakis itt — felelősségre vonjuk. Vasúti nienetrend. Érvényei 1911. évi május 1-től. Mátészalkárél indái. Mátészalkára érkezik. 3^ lioo (00 452 Nyíregyháza 953 448 Q60 532 1224 6|i, — Nagykároly 634 12°7 440 550 1058 2:i0 — Szatmár 923 445 9£9 Q42 1215 5U — Csap 1214 014 wm ELADÓ ■■ az ópályi-i vasúti állomás közelében 65000 I. rendű tégla. Bővebb felvilágosítást nyújt PÉNZES KÁROLY tulajdonos Ópályiban. kocsigyártó és kárpitos MÁTÉSZALKA, Kossuth-atca. a „Takarékpénztárral“ szemben. Legolcsóbb beszerzési forrás mindennemű kocsigyártó es kárpitos cikkekben. Használt kocsik magas árban vetetnek. Ládler Antal
