Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-30 / 26. szám

Mátészalka

— Pótsorozás lesz július hő 5.-én Szatmárnémetiben a mátészalkai sorozó járás területére. A sorozáson a szolba bírói hivatal részéről Elszlner Rezső katona-ügyi előadó fog megjelenni.

— Péchy László főszolgabíró és dr. Vida G)u!a tb. szolgabiró szabadságukról visszaérkeztek.

— Munka közben érte a halál Szabó Károlyné ópályi-i lakost f. hó 24.-én. Ruháit javítgatta nagy buzgósággal, de egyszerre kihullott kezéből a munka és néhány perc múlva hang és jaj nélkül meghalt. Az orvos szivszélhiidést állapított meg.

— Elítélték a nyírmeggyest jómadarat.

Regisztráltuk volt a nyirmeggyesi falurosszának, Kálmándi (Galamb lJe ő) Józsefnek viselt dolgait. Megírtuk, hogy a 16 éves jómadár 1910. január

30.-án Nyírmeggyes községben Budai Károly ottani lakoson nyakának hátsó részére irányzott több késszurással 5 hétig gyógyuló sebeket ejtelt. Ezen cselekményéért még le sem számolt, máris 1911. május hó 14.-én Gáti József szintén nyirmeggyesi lakost agyabugyálta meg mellére és hátára mért kapa ütésekkel úgy, hogy az is hetekig nyomta az ágyat. Galamb mindkét ügye a napokban került tárgyalásra s a szatmári kir törvényszék 1 évi fogházra és mellékbüntetésül utólagos javiíó- nevelésre itéltete el. Az ítélet jogerős.

— Lekaszálta J a kaszáló gép. Riasztó látványban volt része f. hó 26.-án a Csengeri állomásnál az utazó közönségnek. Az állomás mellett elterülő lucernásban, mely a Szuhányi Ferenc tulajdona, egy cseléd kaszáló géppel lucernát kaszált. A gép elé fogott 2 ló a vonat elindulásakor megbokrosodott, a cseléd a gépbe esett és a vágtató lovak a gépet a kerekek közé esett cseléddel együtt id-oda ráncigálták. Csak nagy nehezen lehetett a megvadult állatokat megfékezni és a szerencsétlen embert kiszabadítani. Súlyos sérüléseket szenvedett, de az orvosok állítása szerint fel fog épülni sebeiből.

— Magánvizsgálatok. A helybeli polgári iskola magánvizsgái f. hó 19.-től 23.-ig tartottak Deine Károly igazgató elnöklése alatt. Vizsgázott összesen 24 magántanuló. Ezek közül az Írásbeli vizsgán megbukott 1 tanuló, a szóbeli vizsgálaton 14 tanuló, sikerrel csupán 9 tanuló vizsgázott.

— Az éjjeli detektív. Tréfából, vagy ki tudja mi okból — ezt majd a járásbíróság dönti el — f. hó 26.-án éjjel egy titokzatos ember állította meg a gyanútlanul ballagó Csiky Gyulát, a helybeli első zenekar karmesterét és magát delek- tivnek adván ki, felszóllitotta, hogy kövesse. Csiki Gyula nem mert ellene szegülni a titkos embernek és megadván magát sorsának, most inár a félelmes detektív után ballagott. Nemsokára azonban megváltozót a helyzet. Kereskényi rendőrbiztos találkozott a fura párral és a detektivben Kovács Györgyöt ismerte fel. Erre Kovács György átvette Gyulától a szepegést, Gyula pedig reggel feljelentette Kovács Györgyöt a járásbíróságnál.

— Falusi párbaj. Aranyos Sándor és Tóth Mihály hodászi legények vitték eme párbajt Ho- dászon jó vastag fütykösökkel közös imádoüuk ablaka alatt, hová az éj elfedést Ígérő homálya vagy enszivük hangosan kattogó vágya, avagy a féltékenység zöldszemű szörnye csalta őket külön- külön egy időben. Ott találkozott a két szerelemmel eltelt legény, ott vitték meg szörnyű harcukat és ott maradt Tóth Mihály, mintegy csatamezőn, mély sebekkel elborítva, melyekből csak pár hét múlva fog kigyógyulni. A hős tett nagyon is prózai folylása a járásbíróságon lesz.

— Az országgyűlési képviselők részére iparigazolványt kíván az Országos Iparegyesület lapjának, a »Magyar Ipari nak vezércikkében B. M. szalmármegyei mesterember, aki a következő okfejtéssel kiséri azt a humorosnak látszó, de talán nem egészen komolytalan gondolatot :

»Az iparosok nagyon jók korlesnek, szavazónak, lépcsőnek a magasba való emelkedésre; de ott a magasban hamar megfeledkeznek róluk az ő választoltjaik. Legjogosabb és legsürgősebb kívánságaik teljesítését inegakaszija a mindenható politika, a közügyek és a haza szent üdve nevében űzött parlamenti játék. Úgy látom, hogyha a du- naparti fényes palotában továbbra is megmaradnak az urak mai viselkedésükben, akkor hivatásukból fog- lalkozás, foglalkozásukból ipar válik és ennek az iparnak erős niegrenclszabdlyozásdra volna szükség. Mielőtt a képviselők kezébe a mandátumot adnák, meg kellene követelni tőlük a politikai nagykorúságnak, a lelkiismereti megbízhatóságnak, és a törvényhozói képesitésntk igazolását. Csak azoknak kellene a képviselői iparra igazolványt adni. aki ezeket igazolni tudja és ha mandátumával visszaél, akkor az igazolványt vissza kellene venni. Ha már iparrá sülyes^tették a politikát, legalább ellenőrizni lehetne a veszedelmes iparok módjára. Mert, hogy nincs veszedelmesebb mesterség a politikánál, . . ,

Szó sincs róla, ha a kis susztermesternek, aki cipőt foltoz, tehát nem valami felelősségteljes munkát végez, kell iparigazolvány — elkelne a képviselőknél is, akiket évekig nem hagyhat oda a kuncsaft, ha rossz munkát szállítanak neki, inig a foltozó kis susztert menten ott lehet hagyni. Csakhogy nem az a legynagyobb baj, hogy évek

Után lehet csak ott hagyni a képviselő-ipart, ha kontárnak bizonyul. Az a legnagyobb baj, hogy a képviselő urak kuncsaftjai azután sem hagyják ott a kontárt, hanem jó pénzért, jó szóért, vagy szol- galelküségbql, mint pld. Nagykárolyban, de megint | nála rendelnek uj választáskor is.«

Levél: Vettük a kó'votkező levelet:

Tekintetes Szerkesztőség:

B. lapjuk f. hó 16-iki (115) számában »Választási jog bitorlása« címen egy közlemény jelent meg, a mely szerint Jakab T. Károly, Katona Zsigmond és Kiss Lajos mátészalkai lakosok a minap Mátészalkán tarlóit községi képviselő-testületi választás alkalmával mint szavazati joggal nem ; biró egyének mások helyett leszavaztak és ezért I a szatmári törvényszék által f. hó 14.-én elítéltettek. Tisztelettel kérem, szíveskedjék ezen híradást 1 a tényeknek megfelelően úgy módosítani, hogy nevezettek nem mátészalkai, hanem kocsordi lakosok és nem a mátészalkai képviselő-testületi választásoknál, hanem a Mátészalkán múlt év június hó 2.-án tartott képviselőválasztásnál szavaztak le anélkül, hogy szavazati joguk lett volna, — Szálkái Sándorra. — Ez a tényállás, a melyről a tek. Szerkesztőség a szatmári törvényszéknél fekvő 7585/911. szánni bűnügyi iratokból meggyőződhetik.

Budapest, 1911. junius 19.-én.

Kiváló tisztelettel

\ Szegő Béla.

— A polgári iskola rajzkiállitása. Most is, mint az iskola fennállása óta minden esztendőben, saját és növendékei munkáiból szép kiállítást rendezett Somogyi Arthur tanár. Maga az elrendezés, a rajzok kiválasztása nagy munkát és Ízlést feltételez, nem is szólván az alkotásról. A kiállítás díszét Somogyi Arthur tanár festményei és tanulmányai teszik. Szinte csodálatos, hogy egyéb elfoglaltsága, és pedig nem könnyű elfoglaltsága mellett, minden évben annyi munkát tud produkálni. A mostan kiállított képek nagy része tanulmány fej. Sajátos, egyéni arcok éles megfigyelő tehetséggel kiválasztva és egyéni meglátással meglátva. A festmények közül »az erdei fasort« és a »falurészletet« említjük meg. Minden egyes képen igazi művészet és műgond nyilvánul meg és a művészetért lelkesedőknek igaz műélvezetet okoznak. A tanítványok razjain szintén meglátszik vezetőjük gondossága. Tisztaság és gondosság mindenütt. Legszebb rajzaik vannak: az I. osztályban: Földes Pálnak és Kerekes Bélának. A második osztályban : Barih Józsefnek, Komorócy Zoltánnak, Lakatos Györgynek, Laskay Miklósnak és ifj. Varga Ferencnek. A III. osztályban : Biró Lajosnak, Flaszter Ignácnak és Weisz Miklósnak. A IV. osztályban Bakó Istvánnak, Juhász Sándornak és Medzihradszky Aladárnak.

— Felgyógyult a törvényszéki elnök. A szatmári kir. törvényszék elnöke, Dr. Róth Ferenc, súlyos betegségéből felgyógyult. Hivatalát a közeli napokban átveszi

— Eljegyzés. Aufrichtig Jenő Kisváráéról eljegyezte Franki Fridát Matolcsról.

— Kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Lányi Sándor szatmári törvényszéki joggyakornokot — aki járásbíróságunknál hosszabb ideig működött — a székelyhídi járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki.

— A klerikláris reakció mind jobban és jobban bontogatja sötét szí rnyait vármegyénk területén. Legutóbb Szatmárott suhogtak ezek a fekete szárnyak.

A szatmári kongregációsok ugyanis a múlt héten a szatmári a Cecil-egyesület nagytermében ncpgyülést rendeztek.

A meghívó szerint ez a gyűlés tiltakozás akart lenni »a keresztény polgárság, a keresztény hit és erkölcs és a haza alapját támadó, hitetlen és romboló irányzat ellen, amely az úgynevezett szabadgondolkozdk részéről sajtóban és országgyűlésen tűrhetetlenül uralkodik.«

Hogy miket adtak ott elő, azok elgondolhatok abból, hogy a »népgyülésre« csak névre szóló belépő jegyekkel engedték be a »nép«-et.

A gyűlésen Dr. Lengyel Alajos ügyvéd, Rat- kovszki Pál főigazgató, Gróf Somsich Tivadar és Zboray Miklós országgyűlési képviselő beszéltek. í: beszédek közül csak a Ralkovszky beszédét említjük meg, aki azon sopánkodott, hogy miért is engedik be a zsidó és más felekezetű gyerekeket a katolikus gimnáziumba. Nos, tnéltóztas- sék elképzelni ilyen sepánkodások után a főigazgató tanár ur tanári elfogulatlanságát és pártatlanságát a nem katolikus vallásu növendékeivel szemben. És méltóztassék elképzelni a főigazgató tanár ur kultura-szeretetét, amely nem általános, hanem csak katolikus kultúráért lelkesedik.

Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy a szatmári katolikus gimnázium állami volta dacára ennek nem M. kir. állami főgimnázium a cime, hanem kir. katolikus főgimnázium. Szóval: az állam, vagyis a zsidó és protestáns polgárok fillérei tartsanak fent a m ’sfélmilliárdot érő 2000,000 kát. holdnyi ingatlannal rendelkező egyháznak kizárólagos középiskolát! Szerény kívánság, nemde?

A gyűlésen egyébként élesen támadták Szatmár képviselőjét, dr. Kelemen Samut is legutóbbi parlamenti beszédéért. Mondanunk sem kell, hogy í ez a támadás csak hasznává válik a jeles, bátor ■ és felvilágosult gondolkozásu képviselőnek.

Vizsga. A helybeli ref. iskola vizsgálatai f. hó 22., 24. és 25.-én voltak a ref. templomban a következő sorrenaben: 23.-án d. e. 9—12-ig volt az 1. fiú osztály vizsgája, d. u. 2—5-ig voltak az 1. és II. leány osztály, 24.-én d. e. 9—12-ig a II. és

III. fiú oszt.d. u. 3—5-ig a 111., IV., V. es VI.leány osztály, 25.-én d. u. 3—5-ig a IV., V. és VI. fiú osztály vizsgái. A kis tanulók szépen és értelmesen feleltek. Elnök Kincses István ref. lelkész volt.

— A csengerbagosi rablógyilkosság tárgyában a szatmári kir. törvényszék, mint es- küdtbiróság által hozott Ítéletet a Curia helybenhagyta.

— A csengeri járásbíróság. Az igazságügyminiszter utasítására a szatmári kir. törvényszék elnöke 3 évre visszamenőleg megállapította, hogy a csengeri járásból hány beadványt adott be a szatmári járásbírósághoz. Az eredménye ennek az lett, hogy a miniszter — igen helyesen — szükségesnek tartja a csengeri járásbíróság felállítását és ez ügyben tárgyalásokat kezdett Csenger községgel.

— Sáildor-nap Után. Farkas Sándor, id. Szabó Károly, Váradi József, Simon Sándor és Bak Zsigmond 21 éves mátészalkai legények Mátészalkán 1911. márc. 17.-én Sándor estélyen Balázsi Ferenc itteni lakost — amint azt annak idején megírtuk — úgy elverték, hogy sérülései 3 héten túl gyógyultak. A múlt heten megtartott tárgyaláson a bíróság Farkast ö heti, a töbtHket pedig 1—1 havi fogházra ítélte.

— Nyírbátor község főjegyzőjévé a f. hó 21 .-én

megtartott választáson Erdélyi Farkas orosi jegyzőt választották meg 3 szótöbbséggel.

— Egy tanító regénye. Egyik nagykárolyí iap- hól vesszük át a következő sorokat, amelyek bennünket csak azért érdekelnek, mert az ezekben elmondottak Nagykárolyban és egy tanítóval tönténtek meg.

„Furfangos módon igyekezett városunkban könyöradományokat gyűjteni egy elcsapott tanító. J. János a neve a jeles férfiúnak, aki azzal állított be Demidor Ignác főkapitányhoz, hogy kosárfonó tanfolyamul a,tar tartani városunkban s azért kéri a kapita ly láttámozását, hogy az illetékes iparkamaránál magát igazolhassa. A kérelem tiszta hátlapját aztán megvonalazta s ráírta, hogy gyűjtő iv. Ezzel beállított a Kereskedemi és Ipái bankba, ahol 2 aor. és Közgazdasági bankba, ahol 1 koronát kapott. A Kereskedelmi bank 2 koronája elébe egy 1-est irt, a Közgazdasági bank 1 koronáját 4-re javította ki. A főkapitány tudomást szerevén az ügyről, először letartóztatta, majd távirati megkereséssel fordult a pécskai főszolgabíróhoz, ahonnét meg is jött a személyle- irás, hogy a letartóztatott csaló egy elcsapott tanítóval azonos. Ezzel kiderült a jeles férfi turpissága. A főkapitány 4 nápi elzárásra Ítélte s azután illetőségi helyére, az aradmegyei Nagyvarjasra toloncolják. “

Hát mi másképpen tudjuk ezt az esetet. így:

„J. tizenhat éven át tanított a szederháti (Arad) római katolikus iskolában. A múlt választáskor kijelentette, hogy nem szavaz többé néppárti jelöltre és fegyelmi vizsgálatot rendeltek el ellene azok, akik fötöttes hátóságában trónoltak, akiknek fájt a pécskai kerület néppárti jelöltjének a bukása és akik eztán tüzzel-vassal üldözték a szegény tanítót, amig csak a hét gyermekes családapát ki nem űzték az állásából. Még a nyugdíjjogosultságát sem állapították meg. Hadd pusztuljon éhen familiástól, ha egyszer magára merte haragítani az ur szentjeit. Azóta már mindenfélét megpróbált, hogy állashoz jusson. Legutóbb Nagykárolyba vetődött el, de mire odaért, minden pénze elfogyott és napokon keresztül étlen-szomjan bolyongott a városban. Mikor már közét volt a végki- merüléshez, alamizsnáért nyújtotta ki a kezét az emberek felé és akadtak sokan, akik nem sajnálták a krajcájaikat a nép derék tanítójától. Ezt a nagykárolyi rendőrség nem nézhette jó szemmel. A tanítót elfogták és négy napi elzárásra ítélték. Amikor pedig letelt a büntetési mint köveszélyes idegent eltoloncolták Nagykárolyból Nagyváradra, ahol megint a rendőrkapitány elé állították a római katolikus népkultura napszámosát, akit az asszony, és hét gyermek epedve várt haza a kenyérrel. A nagyváradi kapitány nem zaratta a toloncházba, hanem továbbította tolonc utón Arad felé, az övéihez, ahová nem visz haza egyebet, csak a börtön emlékét, a toloncuton, a koldulás közben szerzett tapasztalatok, gyötrelmek, szenvedések és megaláztatások egész seregét.“ Ez a szomorú igazság 1

— A gazdasági ismétlő iskola vizsgáiról a legjobb akarattal sem számolhatunk be, amennyiben nevezett iskola tanulói év vége felé szerte oszoltak és szó sem lehetett vizsga tartásról. Mindez pedig az elöljáróság nemtörődömségének következménye. Az elöljáróság ugyanis nem tartja szüségesnek a tanulók mulasztásait, kihágásait és egyéb fegyelmetlenségeit a hatalmában álló eszközökkel büntetni, amivel azután szabad kezet ad azoknak a mulasztásokra és egyéb fegyel- mellenségekre. Ilyen körülmények között pedig, amint azt az események bizonyítják, nem lehet iskolát fentartani.