Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-06 / 18. szám

2. tidal.

M Ä T É S t A L K A

*

18 (57.) szám.

homokba dugott fejjel ábrándoznak dread- naugthok építéséről és — világbékéröl.

A kievi aljas vérengzés az emberiség legelemibb jogának: azé lei-jogának durva, vad megsértése. Szégyene ez a huszadik század kultúrájának és szégyene ez az európai nagyhatalmaknak, melyek a múltak tanulságain mitsem okulva, lehetetlenné nem tették ezt a kitörülbetetlen fekete foltot.

Husdrágaság.

(!) Drágább lett a hús újból. Mi lamentálunk s már az eddigi húsárakat is tulma- j gasaknak, az eddigi áremeléseket is jogosulatlanoknak 'tartjuk s mészáros uramek I e lamentációkra azzal feleinek, hogy meg j magasabbra szabjak egy kiló hús arat.

Pedig hat a torony-magas husarak, melyek tulnaladjak immár ta patikai méregdrága sagot is, mivel sine -ennek indo- í kolva.

A mátészalkai húsárak vetekeknek a legnagyobD városok húsáraival, holott a hús minősege nagyon is kepieten e vélekedésre. Mert untig városon elsőrangú húst j kap pénzéért az ember, amiből 1 kgr. elég egy nagy családnak, addig itt 100 deka húsból 40 deka a szinhus, inig 40 deka nyomtaték-kor.c, 20 deka pediglen a hús- j sál járó csont. És ez a 40 deka hús is \ milyen? Mig a varosokban sőrét, direkt fo- ' gyasztásra kikészített, kihizlalt marhát va*- ' nak, addig nálunk a növedek marhákat, az , iga által agyonnyuzott öreg ökröket, vagy a j lejésből kiselejtezett vén ielleneket merik ki I a mészáros urak. És amig varosban az a j kiló hús, arait venni szándékozunk az a rész, amit akarunk s kérünk, addig itt ke- > gyelmi kérvényekre van szükség, na valamelyikünk egy rostélyosra, vagy marhanyelvre éhezik.

A legutóbbi országos-vásár árait veve számításaink alapjaid, egy kilogramm hús 40 fil.-be kerül a mészárosnak. Ha már most a vett marhából csak 50% volna is a szinhus, amint azt a mészáros urak számítják (de van 60% is) akkor is 80 fii. a makszimális összeg, amelybe egy kgr. hús a mészáros urnák kerül. Ezt a 80 fil.-be kerülő kgr. húst adják el nekünk 1 kor. 20 fii.-ért trefnyi és 1 kor. 40 rti.-ert kó- serhus gyanánt. Ez pedig 40—00 /ü. nyereség kilogranionként.

Hát tisztességes profilnak mondható ez?

Egy métermazsánál e szerint, a számtani középarányos 50 fii. prorttegyseggel számítva, 50 kor. a profit.

kilenckor várom, ha nem jön, magam megyek. És ha nehezére esik, inkább egyáltalán ne fáradjon.

A kapujokhoz értek. A lány keze melegen simult az övébe. A szemük összekapcsolódott. A barna szempárból egy kis sugár behatolt a ben- j sejébe, mintha ott is végig simított volna ;a kis ! meleg kéz.

— Feljövök Magáért.

A mig kocsit keresett, gondolkodott. — Furfangos kis fruskája, azért mondott olyan korai terminust, hogy ne mehessek a klubba, mert akkor nem tudok olyan korán felkelni. Két legyet egy csapásra: mi? De most juszt is! Legfeljebb le se fekszem. — Ezzel kocsiba ült és a klubba hajtatott. De az az ígéret reggel felé hazakergette, lefeküdt és ime most még fel is ébresztette.

Az órára nézett. Félhét. Fel kellene kelni. — Megint érezte a fanyar izt a szájában. A háta fájt, a feje majd szétrepedt. — Jót tenne a friss levegő, gondolta és megint végig borzongott rajta a hideg. Feli kellene kelni. Jobban magára húzta a takarót. De azért még mindig fázott; újra álmosodni kezdett, a szemét lehunyta, aztán hirtelen, ijedten újra felnyitotta, küzdött benne az ígéret az álommal. Dühös lett, egy halk káromkodás szaladt ki önkénytelenül a száján. Félig fel- J

De még itt nincs vége a dolognak.

Hátra van még a bor, a szaru, faggyú, máj, pata, lábszár, pacal, nyelv, fej, vese, velő, tüdő, — amelyek mind keresett cikkek s a melyekért drága pénz! is adnak és amelyek nincsenek az 50% szinhusba beszámítva. Ezeknek a „függelek“-eknek ára tehát teljesen fedezi a levágott marha rezsijét s nem kevesebb, mint minimális 10—20 Uor.-val szaporítjuk az 50 kor. profitot.

Tehát 60 kor. az a minimális ösz- szeg, amelyet egy levágott marhán a mészáros nyer!

Ha tekitetbe vesszük, hogy a kóser hús fogyasztók máshunnan, mint a helyi székekből nem szerezhetik be husszükség- letüket s igy rá vannak szorulva a méregdrága húsra, úgy igazan nem nehez a maga jogi u.üszavan elnevezni az ilyen pronthajhaszatot.

Am jól tudjuk, hogy a mészárosok sem elhetnek „szerelemből“, jói tudjuk, hogy nehezek a kereseti és drágák a megélhetési viszonyok, jól tudjuk, hogy a magas marhaárak mellett a jéghiány is tetemesen növeli a költségeket, jól tudjuk, hogy a mészáros személyzeti kiadásairól is gondoskodni kénytelen, de mindazonáltal nem tarthatjuk indokoltnak, hogy az egyik legszükségesebb fogyasztási cikk — melylyel e tekintetben csak a ső és a kenyér versenyezhet — a protithajhúszat szertelenségeért annyira igénybe vehesse a fogyasztók zsebeit.

Éppen ezert, ha tiltakozó szavunk megint a pusztában hangzik el' s a mészáros urak arra kariéiul és áremeléssel felelnek, úgy követelni fogjuk először is az izr. hitközségtől, hogy karicl-iilahnának szerezzen erényt, a hatóságtól pedig a húsárak leszállítását. És ha ez sem fog hasznuk, úgy hitközségi, vagy megtovabb me- nőleg: hatósági mészárszékek felállítását fogjuk a legnagyobb erelylyel sürgetni, de a fogyasztók kiszipolyozását tovább nem tűrj ük el!

ülésén a vágási engedély megvonásának lerhe j alatt tiltotta el a mészáros urakat a jogo- 1 sulatlan áremelésektől. Ez hát elejét vette |a 15.-ere tervezett újabb emelésnek is.

A dolog azonban nincs ezzel elintézve, mert még a hatóságnak is meg kei/ mozdulnia és szintén limitálnia a trefnyi I hús arat.

— Az I9!l.-évi kepviselőválasztók névjegyzéke. Szatmárvártnegye* központi választmánya f. hó i .-én tartott ülésén összeállította a megyei országgyűlési képviselő választó-kerületek választóinak névjegyzékét s azt a következő hirdetmény kíséretében küldte meg községünk elöljáróságának: »5. közp. v. SZ./1910. Hirdetmény. Szatmár vármegyéhez tartó: ó nagykárolyi I., mátészalkai 11., fehérgyarmati Ili., csenged IV., kras- sói V., aranyosmegyesí VI., nagybányai VII., és I nagysomkuti Vili. választókerületek országgyűlési kepviseiő választóinak egy-egy kerülethez tartozó varosok és községekre vonatkozólag összeállított ez évi ideiglenes, valamint a kihagyottak névjegyzékei, az illető kerület minden városának, nagy-' | községének és körjegyzőségének külön egybefoglalva, a központi választmány mai alulírott napon tartott üléséből — az 1899. XV. t.-cz. 146.-ikg-a értelmében — kiküldetvén, hözhirré tétetik:

1- ször. Hogy az érintett névjegyzékek a ke- : rüietbeli minden városban, nagyközségben és körjegyzőségek székhelyein folyó 1910. évi május 5.i tói ugyanezen hó 25.-éig közszemlére kitéve lesznek.

2- szor. Felszólamlási határidőül a szintén folyó évi május 5.-től ugyanazon hó I5.-éig egymást követő napok szolgálandnak ; mely napokon a névjegyzékek ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat s ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választó-kerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétett, bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt is felszólalni.

3- szor. A felszólamlások elleni észrevételek | beadásának ideje folyó évi május 16.-tól 25.-ig : tartaná, mely napokon mindenki, — kinek a 2.-ik

j pont szerint felszólalni joga van, '—- a felszólald sokra észrevételeket nyújthat be.

4- szer. Mind a névjegyzékek, mind a netaláni | felszólalások, a kitűzött napokon reggeli 8 órától

! déli 12 óráig városokban és nagyközségekben a | város, illetve községházánál, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén lesznek kitéve, mely idő alatt azok a városi, illetőleg községi elöljáróság egy tagjának jelenlétébe ott mindenki által megnézhetők s délután 2 órától 6 óráig leináso'hatók.

Lapunk zártakor értesülünk, hogy az izr. hitközség elöljárósága tegnap megtartott gyűlésén a bemutatott húsárakat / kor. 20 fil.-re leszállította. E szerint tehát a mészárosok húsárait elutasította.

Mindebből az tűnik ki, hogy a mészáros urak eddigelé, immáron hat napon át teljesen jogtalanul szedték a magasabb árakat a kóser húsért. Kiváncsiak vagyunk, hogy vissza fogják-e e hat napi fogyasztás után a hitközségi és a magasabb ar közti különbözeiét a fogyasztóknak térítem ?!

A kóser hús dolga tehát rendben volna. Annál is inkább, mert a hitközség említett

emelkedett és újra visszahanyatlolt. Az óra hetet ütött, erre össze rázkódott. Legfőbb ideje — de nem birt meg mozdulni. Egyszerre csak látta, amint két okos, barna szem nézi. És ez a két lányszem suttogni kezdett. A suttogásból egy vágyakozás hangzott. Olyanokat is mondottak a szemek, a miket az az ajk tegnap nem mert elmondani.

— Látod még ezt sem teszed meg a kedvemért. Pedig megígérted. Nem parancsoltam, csak kértem. Kértem, tehát megaláztam magam. Mert szenvedek. Szenvedek, abban a nagy világbajban, melyet szerelemnek hívnak közönségesen. Szenvedek és vergődöm mint Te most. És érzed a szenvedésemet, enyhíthetné! rajta, boldoggá tehetnél egy csekélységgel, egy semmiséggel, avval, ha !e- küzdenéd az álmodat. És nem teszed, nem is fogod megtenni. Mert nincs akaraterőd, jellemteleu vagy és rabja vagy a szokásaidnak. Nem vagy férfi, báb vagy és tovább fogsz hánykolódni az élvezetek puha fekhelyén. És én szeretlek, imádlak, de megvetlek. Mert én erősebb vagyok, mint Te és amagadfajták. Én ura vagyok az akaratomnak és nem rabszolgája.

A suttogás érthetetlenebbé vált, elhalt. A férfi mély álomba merült, csak néha nyögött nagyokat.

Pont tízkor felébrett, gyorsan felöltözködött és elhajtatott Lolához, — a szeretőjéhez.

5- ször. A felszólamlások, valamint az azokra teendő észrevételek is a szükséges okiratokkal felszerelve. írásban adandók be s egy beadványban több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható, a felszólalásra teendő észrevétel pedig minden beadványhoz külön terjesztendő be.

6- szor. Mind a felszólamlások, mind az a- zokra tett észrevétele a központi választmányhoz intézve, az okiratokkal együtt bélyegtelenül, tazon város, vagy nagyközség elöljáróságánál, — me-' lyek névjegyzéke ellen a felszólamlás történt, — kisközségében pedig az illető körjegyzőknél adandó be ; kik azokat külön sorrendben beiktatni, róluk — ha kívántatik — téritményt adni, s f. é. május hó 26.-án az iktató könyvvei és a közszemlére kiadott névjegyzékkel együtt a központi választmánynak múlhatatlanul — éspedig 20 korona rendbírság terhe alatt — beküldeni, vagy ha felszólalás nem adatott be, azt is jelenteni kötelesek. — Végre:

7- szer. Hogy a névjégyzék egyik teljes példánya Nagykárolyban, a vármegyei közigazgatási iktató hivatalban lesz közszemlére kitéve.

Mely hirdetményt — az 1874. évi XXX1IL t.-cz. 43. § ához képest — a vármegye minden községi elöljáróságai hivataloskodásuk területén szokásos gyakorlat szerint közzé tenni s a névjegyzékek, valamint a beadandó felszólamlások iránt a fentebbiek értelmében felelősség terhe mellett eljárni tartoznak.

Kelt Szatmárvármegye országgyűlési képviselő-választást intéző központi választmányának Nagykárolyban, 1910. évi május hó 1.-én tartott üléséből. Medvey Lajos s. k., központi vál. jegyző. Ilosvay Aladár m. k., alispán, mint kpv. elnök.

Az 1911. évre most közlőit hirdetménynyel visszajuttatott névjegyzék szerint választókul a következők lettek felvéve :

Arndt Sándor iparos, Árvái Ferenc földész, Ari István földész, Almer Béla gyógyszerész, Al- berger Bertalan anyakönyvvezető, Adler József kereskedő, Bloch Jakab iparos, Berger Béla iparos, Dr. Bródy Sándor orvos, Berger Albert könyvelő, Borbáth Andor tanító, Báthory György földész, Balázsi Menyhért földész, Balázsi István földész, Balogh István földész, Barna Béla könyvelő, Bart- ha Aladár iparos, Becske Bertalan tanító, Bányai Endre kir, jbiró, Budaházy Sándor ügyvéd, Böjti István földész, Bendzsa Ferenc földész, Budaházi Kálmán házbitokos, Braun Adolf iparos, Balázsi Miklós aljbiró, Bétéri Lajos házbirtokos, Balázsi Vilmos gazdatiszt, Berger Géza iparos, Bodnár