Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-22 / 16. szám

TÁRSADALMI HETILAP. < MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ^ április hó 22. ELŐFIZETÉSI ÁRAK; érász évre — — — — — — — 8 korona. Félévre -— — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----— Egy szám ára 20 fillér. ——----­A felfüggesztett adótörvények. l'tilelős szerkesztő: Dr. YIZSOLYI MANí SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utce). A hirdetési díjak előre fizetendők. A volt kormány által törvénybe iktatott adótörvények életbe léptetését, az uj kormány elhalasztja. Nyilván azzal a szándékkal, kogy azokat változtatás végett ismét a törvényho­zás elé terjessze. Hogy milyen fontos érdek az életbeléptetés elhalasztása, illetve a koalíció adótörvényének megváltoztatása, az kitűnik a következő fejtegetésekből: Az uj adótörvénynek két olyan uj ren­delkezése van, amelyek magasabb nemzet- gazdasági szempontból értékkel bírnak. Ez pedig a kereseti és jövedelmi adónál meg­állapított létminimum adómentesítése és a jövedelemadónál biztosított fokozatos (prog­resszív) adózás. Csak ennek a két dolog­nak van olyan súlya, amit a nemzetgazda­sági és pénzügyi politika szempontjából mérlegelés tárgyává tenni lehet. Kétségte­len ugyan, hogy a különböző cimü kere­seti adók egybevondsa, a másodosztálya kereseti adó eltörlése, a jövedelem adó lé­tesítése, az adó százalékok mérséklése, pa­píron értékes dolognak látszanak, azonban j a nemzeti teherviselést vajmi keveset érin- 1 tik. A kereseti adók bevonása, csak újabb j terhet jelent, a jövedelemadó az általános pótadó helyettesítője, az adószázalék mér­séklése pedig csak fikció Az adóköteles keresetének szabad mér­legelése eddig sem arra terjedt ki, hogy valóban az a jövedelem puhatoitassék ki, amely a valóságnak megfelelő, hanem az adóztatás gyakorlati aiapelve ez volt : meg­állapítani azt az adóösszeget, melyet az ér­dekelt viselni képes volt. A százalék leszál­lítása ezt az összeget a jövőben mérsékelni nem fogja, de nem is akarja, mert hiszen a pénzügyminiszter statisztikával igazolta, hogy a jövedelmet senkisem vallotta be. A százalék mérséklés tehát csak arra vo­natkozik, hogy az eddigi iO“A'-os adó ösz- szegét, vagy ennél többet, 5%-al lehessen elérni. Így kívánja ezt az adóerkölcs. A közép és nagy jövedelmekre tehát ez az újítás sem nem oszt, sem nem szoroz. Másképpen vagyunk azonban a kis­ipar és kiskereskedelem megadóztatásával. Ezek alatt értjük azt a több százezer kö­zép és kisjövedelmű polgárt, akik ma 41) koronán alóli egyenes adót fizetnek. Ezekre nézve az adótörvény hatását a pénzügymi­niszter a kővetkező szavakkal jelezte: »Le­veszem a terheket azok vállairól, akiknél az ma aránytalanul súlyos és átviszem azok terhére, akiket az igazság követelményénél fogva az megillet!« Hát nézzük, hogy vette le, hogy vitte át? A kisebb iparosok eddig kétféle adót fizethettek. Vagy fizettek 11. osztályú kere­seti adót, vagy a III. osztályú kereseti adó­val voltak megterhelve. Természetesen kis­iparról, kiskeresetröl lévén szó, a kivetett adó is a legminimálisabb lehetett. Meg volt a módja, hogy ők a legkisebb 8 korona egyenes adót fizethették. Az uj adótörvény, a 800 koronán alóli keresetet adómentesiti, vagyis ebből következik, bogy a legkisebb adó 800 koronának 5%-a vagyis 40 ko­rona lehet, jövedelemadóval együtt tehát a legkisebb adó 45 korona. Hogyan leszünk Deák Ferenc tréfái. (2.) — Én küldtem — szólt Deák Ferenc. Azu­tán elmondta, hogy kiket lepett meg kriszkindlivel. Mikónak (közlekedési miniszter volt), aki olyan keményre pödörte a bajuszát, hogy úgy állt, mint a szög, egy skatulya bajuszpedrőt kül­dött. Hires Rojkó félét, amit ő készíttetett, még mindég olyan mixtum compositumból, hogy Mikó egy hétig nem bírta lemosni a száját: az átkozott kenőcs úgy széjjel húzta, hogy akaratlanul is foly­ton mosolygott. El is nevezték hamarosan »Ne­vető embernek.« Akkor jelent meg Victor Hugó­nak ily cimü regénye. Qorovénak (kereskedelmi miniszter), aki rop­pant hiú ember volt s olyan széles arca, mint a bölénynek, olyan tükrött küldött, amely képtelenül szélesre fintoritotta a száját. Andrássynak, aki mindig fekete gehrokk-ban járt (most Eerenc Jó­zsef kabát a neve) s ami a puritán táblabiró szemében dendiskedés volt: az angol dendik feje­delmét, Brougham lordot küldte, amint a lovát fi- cánkoltatja, mert Andrássy is szeretett lovagolni. Eötvöst pedig a vallásminisztert, a boldogtalan nemzetiségi törvény szerzőjét megrajzoltatta Klics- csel, a Borszem Jankó hires torzrajzolójával, amint az említett törvénynyel kezükben az oláh, a tót, a rác, a horvát, a német, a szász és a ruthén ütik. Zsedényi-nek, a Deák-párt pénzügyi kapacitásának, aki húsz évig járt egy pantallóban, egy font szappant küldött ezzel a iölirással: Vi­lághírű posztóruhamosó szappan. Mikor Zsedényi elkezdte vele mosni a nadrágját, rémületére azt kellett tapasztalnia, hogy a keze közt szétmálik. A szappan tiszta lúg volt. (Nem érdektelen talán tudni, hogy ez a megtestesült Harpagon két mil­liót hagyott jótékony célra.) Bizony meg nem állhattam, hogy én is ne ne­vessek az ötleteken. — Hát mondd aztán — folytatá Csengery beszédét — hogy nem ennivaló egy öreg ember az, a ki hetven év terhével a vállán ilyen kópé- ságokon töri a fejét ? Ilyen őseredeti humor csak magyar emberben lakozhat, az is csak dunán­túliban. Mikor elváltunk Csengery mosolyogva azt mondta: — Aztán ne feledd megnézni Brillat Sa- varint! Dehogy felejtem. Másnap reggel első dolgom volt fölmenni a szerkesztőségbe s egyenesen Kemény szobájába. Ez, mintha tudta volna miért jövök, mihelyt meg­látott, fölvette a corpus delictit s azt mondá : — El is felejtettem megemlíteni, hogy vala­mi spaszmacher mivel lepett meg karácsonyra. Csak azt sajnálom, hogy a tréfa már nem érint, mert sajnos nem találok már élvezetet Brillat Savarin művészetében sem. Vénülök, minden fáj. — Talán azért irta urambátyám ezt a La Rockefoucould-axiómát ide ? — Azért. Az a La Rocheíoucould, herceg volt, de jobban ismerte az életet minden rongyos cinikusnál. Vagy nincs igaza, mikor azt mondja: A filozófia tud orvosságot a múlt és jövendő szen­vedésekre ; de azok, amelyek a jelen pillanatban gyötrik az embert, fittyet hánynak neki. Aztán belemelegedve, egész filozófia diszer- tációt tartott. — Jegyezd meg magadnak jól, hogy csak egy élvezettől nem csömörük meg az ember: a szellemitől. Azzal sohasem lehet jóllakni. Csak az élet ne volna olyan rövid! Semmit se tanulhat az ember. — De hiszenjurambátyámat a legolvasottabb embernek tartják a parlamentben — véltem én. — Nevetséges 1 Hogy az ember egy Divus Piától alaposan ismerjem, kevés az élet. Aztán hol marad a nagyok közt is a legnagyobb: a Ve- rulami? Spinoza, Hume, Locke, Cartesius, Kant s akit mostanában úgy fölkaptak Németországban : Schopenhauer? Aztán hol van a művészettörténet, a természettudományok legújabb vívmányai, a Levélkeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk. Karczag "MOTORS TfwtvPrßLr rnotortelepe Budapest ICailCiClY Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj­éi benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplökészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. 3-13 Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents