Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-15 / 15. szám

3. oldal. MÁTÉSZALKA 1 5. 754 ) szám. Pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adó a -folyó évben befolyt 27362 K, kevesebb 36491 korinával, mint a múlt évben, hadmentessági díj­ban befolyt 1910. március havában 916, korona, 10095 korvnával kevesebb mint a múlt évben, bélyeg és jog illetékben befolyt március hónapban 35800 korena, kevesebb 217,970 koronával mint a múlt évben. A közgazdasági előadó jelenti, hogy a most virágzásban lévő gyümölcsök részben lefagytak, az őszi vetések szépen állanak és az állatállo­mány elég jó. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügy a múlt hónapban kevésbé voU kedvező. A kir. ügyész jelentése szerint a múlt hó­napban letartóztatva 173 férfi és 32 nő, kik közül márciusban szabadult 146 férfi, 32 nő, letartóz­tatva maradt tehát 27 férfi. Az árvaszék elaökének jelentéséből örömmel látjuk, hogy hátralék az árvaszéknél egyáltalában nincs. Az államépitészeti főnök jelentése semmi különösebb megemlíteni valót nem tartalmaz, a szokásos ügyekről számol be. A bizottság elintézett még több magánjellegű kérelmet és a fegyelmi választmány is tartott külön ülést. $ * * A fentebb már említett és a hírlapoknak megküldött nyilatkozat a következő. — A izatmárököritói tűz katasztrófával kap­csolatosan a fővárosi lapokban megjelent a sebe­sültek ellátása körül a hatóságok által elkövetett mulasztásokra következtető közleményekkel szemben Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága a f. hó 4.-án tartott ülésében eléje terjesztett hivatalos I adatok alapján a közvélemény tájékoztatása és ; megnyugtatása érdekében indíttatva érzi magát kijelenteni, hogy a hatóság a szerencsétlenül ; jártak orvosi kézelése és ellátása érdekében a leggyorsabban és legnagyobb lelkiismeretességgel jártak el, amely hatósági intézkedések eredménye kitűnik abból, hogy a szerencsétlenséget követő 8 napon belül'. —r- dacára annak, hogy a sebesültek nagy része csak napok múlva volt kipuhatolható — az összes 99-ben megállapított sebesült köz­iül 81 kórházba szállíttatott 18 pedig állandó or­vosi felügyelet alatt otthon kezeltetik. A hatósági intézkedések felülvizsgálata különben belügymi­niszter ur kiküldöttje által folyamatban van. Nagy­károly, 1910. év április hó 8.-án — Szatmárvár­megye közigazgatási bizpttsága. Az ököritói tűzvész. — Újabb hírek. — Az ököritói megrendítő tüzkataszlrófa sebe- sühjei nap nap után pusztulnak. Nem múlik el agy nap se, hogy nem temetnének. Folyó hó 11.-én temettek egy apát, kinek gyászos koporsóját 5 apró gyermek kisérte. Árván mentek anya nélkül. Anyjuk bennégett a tüzbe s most apjukat szólí­totta el a könyörtelen halál, hogy ne legyen sen­kijük e földön. A betegek ápolásánál tevékeny es önfeláldozó í részt vett Németh Jenőné, Nemeth Jenő ököritói i földbirtokos neje, ki fekete ruhát öltve ma­gára, a legsúlyosabb betegek kötözésénél is se­gédkezett. A nemeslelkü úrnő vigasztaló szavai sok beteg szívbe öntött reményt a felgyógyulásra. A jótékony nemesszivü uriasszony felajánlotta há­zát az orvosok, ápolók lakhelyéül. A magunk részéről is teljes elismeréssel adó­zunk a nemesszivü úrnő iránt. A mszalkai takarékpénztár r. t. 100 kor-át adományozott az ököritóiak felsegélyezésére. Dr. tíródy Sándor mszalkai orvos, aki 3 napig volt kiküldve Ököritóra, a sebesültek gyógyítása végett, amint értesültünk nem fogadott el a 3 napi ott létéért semmi honoráriumot, henem azt a károsul­tak részére adományozta. Mátészalka község elöljárósága táviratott ka­pott a bpesti izr. patronázs egylettől, mely felszó­lításban felhivja az egylet az elöljáróságot, hogy özv. Róth Sámuelné, Péner Hani árváit szállíttassa be az egyletbe. A gyászos nevezetességű Ököritón uj vizsgá­lat folyik. Fölmerült az a vád, hogy az ottani hatóságok nem gondoskodtak kellően a sebesültek ápolásáról és arról sem, hogy az áldozatok hátra­maradottal gyors segítségben részesüljenek. Me­gindult hát most a hivatalos eljárás Ököritón, hogy megállapítsák, vajon igazak-e az egyes köz­igazgatási tisztviselők mulasztásaira vonatkozó vádak, amelyek, ha bebizonyosodnak, szigorú meg­torlást fognak maguk után vonni. A miniszterelnök, mint belügyiminiszter kiküldte Szatmár várme­gyébe Kerekes Pál közegészségügyi felügyelőt, aki már közvetlenül a katasztrófa után is ott járt és ugyancsak a belügyminisztérium közegészség­ügyi osztályából Kampis János osztálytanácsost, hogy vizsgálják meg, miféle intézkedések történ­tek a sebesültek ápolása körül eddig és milyen intézkedések szükségesek s ezután. A belügyminisz­ter kiküldöttei mindaddig Ököritón maradnak, amig az intézkedések ellenőrzése szükséges. Arra a hírre, hogy az orvosok Ököritón nem győzik a munkát, dr. Kovács Aladár királyi tanácsos a budapesti mentöegyesülel főonwsa, újra távirato­zott llosvay Aladárnak, Szatmárvármegye alis­pánjának, és megkérdezte tőle, hogy van-e szükség Ököritón o mentöegys illet segédkeze sere. Az alispán azonnal táviratban válaszolt, és most már elfogadta a szives ajánlkozást és kérte az egyesületet, hogy támogassa nehéz feladatukban a szatmárvármegyei orvosokat. Dr. Kovách Aladár nyomban jelentette ezt az egyesület elnökének, gróf Karácsonyi Je­nőnek, akinek intézkedésére a múlt héten szerdán este három orvos és egy ápoló utazott Ököritóra teljes fölszereléssel. A nyíregyházi Erzsébet köz­kórházba a múlt szerdán beszállítottak Ököritóról nyolc súlyosan sérült legényt, akik karjukon, a mellükön és a fejükön égtek össze. A tűzvész se­besültjei közül ezekkel együtt, már huszonkettőt ápolnak a nyíregyházi kórházban, ahová több be­teget nem vehetnek fel, mert nincs hely. Frigyes főherceg és felesége, Izabella főhercegasszony, az ököritói szerencsétlenség alkalmából meleghangú részvétlevelet intéztek a belügyminiszterhez és az áldozatok hátramaradottal számára kétezer koronát adományoztak. Budapest főváros tanácsa húsze­zer koronát szavazott meg erre a célra. Hajdúbö­szörményben a városi képviselő testület közgyűlésén részvétét fejezte ki az ököritói tüzkatasztrófa alkal­mából és a nyomor enyhítésére száz koronát sza­vazott még. Az ököritói szerencsétlenség áldozatai­nak hátramarodattai közül három gyermeket az országos kisdedóvó egyesület árvaházában helyez­tek el. A gyermekek névszerint a következők: Bogdán Gusztáv, Szabó Paula és Szabó Róza. Debrecen város tanácsa szerdán Domahidy főispán elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen az ököritói katasztrófa áldozatainak hátramaradottai részére ezer korona segélyt szavaztak meg. Ismeretes, hogy Bécs város tanácsa az ökö­ritói katasztrófa alkalmából részvétnyilatkozatot intézett s magyar ministerelnükhöz és lizezer ko­ronát szavazott meg a szerencsétlenség áldozatai­nak hátramaradottai javára. Az összeget már megkapta gróf Kuhen-Héderváry Károly miniszter- elnök, aki dr. Neumayer ügyvezető bécsi alpolgár­mesterhez köszönőlevelet intézett: Nyíregyházán az ököritói tüzkatasztrófánál teljesen összeégett és az ottani Erzsébet-kórházba beszállított Gábor Erzsébet tizenhét éves györteleki munkáslány a múlt pénteken délután belehalt súlyos sebei. A többi betegek állapota változatlan. Mikec Dezső szabolcsi alispán háromszáz koronát kül­dött az ököritói katasztrófa áldozatainak hátrama­radottai részére. Szatmár vármegye hatósága jelentést dolgo­zott ki az ököritói tüzkatasztrófáról. A jelentés a következő: Az ököritói tüzkatasztrófa áldozatainak szá­ma jelenleg háromszáz husznöt halott és kilenc­venkilenc sebesült. A halottak közül kétszázhar­mincnyolc ököritói, kilenc pusztalaki, egy csenger- ujfalusi, egy gacsályi, hat hermanszegi, egy sár- közujlaki, tizenkét porcsalmai, tehát a csengeri já­rásból összesen kétszázhatvannyolc; a fehérgyar­mati járásból negyvenhárom és a szálkái járásból tizennégy. A sebesültek közül kórházi ápolásban részesül nyolcvanegy. És pedig Nyíregyházán hu­szonegy, Fehérgyarmaton huszonnyolc, Szatmárott huszonkilenc és Nagykárolyban három. A többi­eket odahaza ápolják. Házi ápolásban ápril. 7.-én 18 sebesült ma­radt és pedig Zsarolyánban 1. Győrteleken 1. Ököritón 2 ágyban fekvő és 6 fennjáró; összesen: 8. Gacsályon 1. Kömörőn ). Szamoskéren 2 és Mátészalkán 2. Mivel Fehérgyarmaton a kórházban csak harminchat betegnek van helye és a betegállomány negyvennégyre emelkedett, nyolc egyén részére megfelelő külön helyiséget bé­reltek ki. Az összes sebesültek tizennyolc község­ből és három járásból valók. A tüzkatasztrófa 27.- én este kilenc órakor történt. A hirt a helyszíné­ről azonnal lovas futár vitte a húsz kilométtrnyire levő járási székhelyre. Onnan a főszolgabiró két orvossal még éjjel kiszált A sebesültek kétségbe­esve menekültek községeik felé és igy történt meg, hogy a sebesültek száma csak az eset után két nap múlva volt tudható, de akkor is úgy, hogy felkutatásukra csendőrséget küldtek ki. A lakosság az orvosokat és a gyógyszereket igénybe venni nem akarta, mert legtöbb helyen háziszerekkeljgyó- gyitotta sebesültjeit és nem egy esetben eltagadta a sebesülteket az azokat összeíró köldöttség elől félve és tartva attól, hogy a hatóság orvos igény­bevételére szoritja őket. Csak amikor az ingyenes gyógyítást és ingyen gyógyszerek kiszolgáltatását hirdették, jelentkeztek a lakosok sebesültjeikkel. Az összes járásokban az eset után pár napra hat­van sebesültet írtak össze, mig az ingyenes gyó­gyítást kihirdetése után ez a szám kilencvenkilencre nőtt. Az orvosi vizsgálat a tüzeset óta permanens, négy ápoló és hat orvos teljesit állandóan szolgá­latot. A gyógykezelést az első napokban megnehe­zítette a sebesülteknek a kórházba való szállítása is. A lakosság hallani sem akart arról, hogy sebe­sültjei kórházba szállíttassanak. Hosszas és fá­rasztó. rábeszélés után sikerült csak a szállítás a húsz kilométernyire levő kórházakba. A sebesül­tekről az eset után való tájékozatlanság abban leli magyarázatát, hogy egyrészről oly nagy vidékről, tizennyolc községből sereglettek össze a mulatók, másrészt hogy a nép rémületében szerte menekült és a sebesülteknek nagy része csak napok múlva kezdett orvosi segély iránt érdeklődni. A sebesül­tek állapota annyira javult, hogy az orvosi szolgá­lat néhány nap alatt beszüntethető lesz. A betegek ápolásánál tevékeny és önfeláldozó részt vett s a legsúlyosabb betegek kötözésénél segédkezett Né­meth Jenőné és Berky Júlia. A közigazgatási ha­tóságokat mulasztás nem terlieli. Hatáskörükben minden lehetők elkövettek, a sebesülteket felkutat­ták és ellátták őket megfelelő számú orvosokkal és gyógyszerekkel. A belügyminiszter megkeresésére a Vörös Kereszt egylet igazgatósága két vöröskeresztes ápolónőt küldött Fejérgyarmatra, hogy az ököritói katasztrófának az ottani kórházban elhelyezett se­besültjeit ápolják. Nyíregyházán vasárnap este az ottani kór­házban meghalt Kertész Antal huszonketéves györ­teleki kovácslegény, aki az ököritói katasztrófa aF kalmával teljesen összeégett. Gróf Károlyi Melinda 1000 koronás adomá- érkezett az alispáni hivatalhoz. A szatmári jótékony egylet értesítette az alispánt, hogy két árvagyerme­ket ingyenes ellátás és iskoláztatás véget elfogad. Az egyik árvát, kinek anyja meghalt s Ameriká­ba távozott apjáról mi hír sem érkezett s nagy- dénje,kinek gondozásába volt az ököritói bálban lelte halálát. Horánszky Margit személyében aján­latra már felfogadta a nőegylet, mig a másik gyermeket Biky esperes kérelmére vette föl, ki­nek szülei az ököritói bálban tüzhalált szenvedtek. A íegaapi politikai cécó. Előzmények. Talán soha nem állott a mátészalkai válasz­tó-kerület olyan izgalmak és élet-halál harc előtt, mint amilyen előtt a közelben megejtendő képvi­selő-választás alkalmából áll. A Barthos—Kende féle Banffy alatti és a Szu- nyog—Nagy László féle Tisza alatti választás csak barátságos kis »ambícióra«, »babra« menő játék volt ahoz képest, amilyen a küszöbön álló Szú­nyog—Szálkái választás lesz. Szálkáinak egy harmincéves politikai múlt áll a háta mögött, mely alatt rendithetlen hive é* előharcosa volt elveinek, melyekért egy emberöltő munkáját és tekintélyes, vagyont képviselő anyagi áldozatokat hozott. Szúnyog Mihály pedig nagyon népszerű ke­rületében, aki ért a nép nyelvén, sőt ugyancsak be­szél is e nyelven. Tudja, hol kell cukor, hol fény­kép, hol Ígéret, hol szivar, hol pénz s aki kérés­sel fordult hozzá képviselősége alatt, az nem lett soha elutasítva, jól lehet, nem egy kérés teljesí­tése sok pénzébe, sőt a képviselői állással járó dignitás feláldozásába is került. Találóan illettek hát rá Justhnak ittlétekor mondott szavai, hogy »kezét kerületének üterén tartja.« Mindezekhez jön egy felől az, hogy Szúnyog az »alkotmányos költségek«-ben sem fukar s ja­vára Írják, hogy válságos időben vállalkozott harc­ba szállani pártja lobogójáért. Viszont Szálkáinál pedig az nyom sokat a latba, hogy jái ásunk, sőt kerületünkben ember, aki tehát közülünk való* akinek ismernie kell vágyainkat, óhajainkat, ba­jainkat, nélkülözéseinket. így állván a dolog, teljesen érthető tehát, hogy nagy pártja van úgy Szúnyog Mihálynak, aki Justh-párti programmal fog fellépni, mint Szál­kái Sándornak, aki a Kossuth Ferenc politikájá­nak hive. A legerősebb, sőt a legelkeseredettebb küz­delmek egyike fog eszerint lejátszódni kerületünk­ben. Ez az erős küzdelem, a maga késhegyig menő elszántságával és elkeseredettségével már elő lö­vette árnyékát azon a — nem tudjuk minek ne­vezzük — gyűlésen, melyet az akkor még egysé­ges helyi függetlenségi párt nevében tartottak meg

Next

/
Thumbnails
Contents