Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-15 / 15. szám

oldal. MÁTÉSZALKA 15., (54 ) szám. a Szálkái, illetőleg Luby elnöklete alatt, a Hungária szállóban. Az óta az ellentétek még jobban kiéleződ­lek. A függetlenségi kerületi párt ketté szakadt (hiszen magyarok vagyunk l) s mikor a Szálkái je­löltségét közlő falragaszok s ezek nyomán az első Szalkai-zászlők és tollak megjelentek, Szúnyog is ugyancsak hozzá fogott a választők megdolgozá­sához. Hetek óta járja mindkét jelölt kerületünk köz­ségeit s szervezi a maga pártját s látja el harci jelvényeivel: zászlóival és tollaival. Izgalmak. Érthető tehát, ha ilyen körülmények között a legnagyobb izgalommal néznek nemcsak a válasz­tások elé, de már maguk a tegnapi népgyüiést meg­előző órák is a íorrpontig hevitették az izgal­makat. Előkészületek. A házakat a Szálkái hívei már szerdán dél- j után fellobogózták. Bizony, Szálkán csak elvétve jut hozzá a távaszi szellő ahoz az élvezethez, hogy a Szúnyog zászlaját lengethesse. De viszont •gyes községekben ugyanez áll a Szálkái párt lobogóiról. Azonkívül hire ment, hogy Szúnyog bevesényli párszáz párthivét a Szalkaiak gyűlésének megakadályozása, vagy legalábbis megzavarására * cs&létékül 400 terítékes ebédet rendelt a Sarkady »Korona« vendéglőjében, hogy annál biztosabb te­gyen hívei pontos bejövetelében. Mindezekhez já­rult ntég az, hogv nagyobb számú csendőrség, sőt — ami nálunk már n agyottjelent — lovas- csendőrök is érkeztek városunkba. Ez aztán tei- -4*sen bizonyossá tette egyik-másik — és sok akadt ilyen »egyik-másik« — előtt, hogy itt valami lesz, itt valami készül „s talán, ugylehet, vagy nagyon könnyen megtörténhetik, hogy vér is „fog folyni. A vértől persze mindenki irtózik s már előre is megborzadva a »lehetőségektől« ludbőrüs hát­tal ítélték el Szúnyogot mindenütt, még hívei kö­zül is sokén a »hecc« inszcenálásáért, mert hi­szen a Kossuth-párt pillanatra se zavarta Szu- nyogékat, mikor Justh itt járt, holott magukból a Szaikai-hivekböl is bőven kitelt volna egy zavaró­sereg. Ilyen elóhangulutok között és prelúdiumok után virradtunk fel a tegnapi napra. Óvintézkedések. Természetes hát, ha ily rebesgetések mellett {hár eteknek alig volt komoly alapjuk) Péchy László főszolgabíró minden tőletelhetőt megtett, hogy a csendet, rendet mogóvja és óvintézkedéseivel az ülés nyugodt lefolyását biztositsu. A főszolgabíró ki is jelentette, hogy a zavar- kodókka! szemben nem fogja ismerni a tréfát. A Kossuth Lajos-utca mindkét végén kordont húztak, úgy hogy csak az ut közepe maradt sza­badon, amelyet pedig rendőreink állták e! s min­den gyanús alakot vissza parancsoltak. A kordon- őrség felett Kereskényi rendőrbiztos parancsnokolt. Tehát már a kora reggeli órákban csak rendőr ellenőrzéssel lehetett bejutni abba az utcába, mely­ben a gyűlés lefolyt. Ez óvatosságot kiegészítette <:x erős csendőr-kirendeltség, mely 6 lovas-csen­dőrből -- akik Portsaiméról, Csengéiből és fe­hérgyarmatról jöttek — és lü gyalogos csendőrből — ezek Nagydobos, Nagyecsed, Nagykároly és Kismajtényban vannak állomáson — állott, kie­gészítve a helyi őrssel. Mindezek a Káilay Fölöp felügyelete alatt tapiutatosan.de erélyesen dolgoz­tak, s bizony, kakastollas katonáinknak, de főleg Kállay járásórmesternek köszönhető jórészben, j hogy a tegnapi nap eseményei minden bsj nélkül, j simán folytak le. rnvsreások. A csendőröknek — leszámítva íu este felé i lefolyt verekedést, melyről lapunk más helyén sxá- ■ mólunk be mindössze egy ízben akadt »nagyobb* dolguk: a reggeli órákban, n Sarkady előtti térről, a Vasut-utcába tóduló Szunyogis- tdkkai szemben, akiket visszaszorítottak a S..r-* kady vendéglőbe, hol a Szúnyog hívei táboroztak. Ezen kívül »kissehb« esetek — egy-két em­ber elvezetése — a gyűlésen adódtak elő, és a bevonuláskor, amidőn a menet a Szilágyi-féle épü­lő ház előtt egy kis macskazenében részesült a szuovoglsták részéről. De mindez minden nagyobb emóció nélkül elcsitult. A csendörség figyelme kü­lönben is jó előre fel lett hijva a kényes pontra. Szilágyi ugyanis egy táblácskát akasztott ki a Szúnyog-lobogó rudjára. Ez a táblácska éppen elég eredeti ahoz, hogy itt megörökítsük. Tehát ide rajzoljuk azt: LÍ ..ff KO gUTFE* • Az utca. Az utca képe természetesen már a kora reggeli órákban szokatlanul élénk tvolt. Politizáló csoportok, elegáns hölgyek, szép leányok, szép asszonyok, vidéki urak, egy-egy csinadrattázó ban­da tette élénkké és változatossá az utca képét. Majd pedig a szebbnél-szebb urasági fogatok és a szállingózó bandéristák tarkították. Mire a nyíregyházai vonat berobogott az ál­lomásra, — mely Barabás Bélát és a Nyíregyhá­záig eléje utazott Szálkáit, valamint a Nyírbátor­ban hozzájuk csatlakozott urakat meghozta — már nagy tömeg állott a városháza előtt felállí­tott s nemzetiszinü diszlepelbe vont pódium előtt, míg a környékbeli ablakokat a bájos női fejecs­kék dominálták. A bevonulás. Legelsőnek Péchy főszolgabíró kocsija ro­bogott be, rajta Péchy László ült, aki előre haj­tatott pár újabb intézkedés megtétele végett. A fó- ur erélye és körültekintése igazán elismerésre méltó volt. Jó pár perc múlt el, mig végre feltűnt a me­netet megnyitó két lovas-csendőr alakja, akik ta­pintattal nyitottak utat a tömegben a bevunulók- nak. A lovas-csendőrüket rezes-bandák követték, majd pedig felzászlózva egy csomó választópolgár. Ezután jöttek a kocsik, hosszú sorban, a leg­többje négylovas, úri fogat. Az első kocsi hozta Barabás Bélát és Szálkái Sándort, majd pedig Jé- key Zsigmond és Jármy Andor, dr. Euchs Jenő, Fisch Lajos, Tauszig Gyula, Mándy Géza, Weisz- niann Ármin,Weisz Miklós, Lövey ref. lelkész és a bátoriuk: l<dez Emil, Balogh Ferenc, Mandel Ödön stb. érkeztek a helyszínére, kikhez Luby Gyula és Ujfalussy Lajos csatlakoztak. Ez alatt felvonult a dalárda is és közvetlen a pódium mellett foglalt helyet, A bandérium. A bandérium visszamaradt a Koyal .kávéhái előtt. Kár volt. Impozáns, szép látványt nyújtot­tak. Csupa deli kiöltözött magyar ifjú, csupa fé­nyesre putcolt ló és nyereg-szerszám. Minden le­génynek széles nemzetiszinü szalag futott le a vállán mellére, csizmáik szárában kis Szálkái zászlók lengtek, a lovak nyakába és üstök szijjá- hoz nemzetiszinü, szalag és kokárda kötve. Az ötventugu bandériumot Csizmadia Sándor vezette. Úgy ült a lován, mintha odanőtt volna hozzá. Katonás tartással vezéreskedett elől, jóval kiválva a többi lovas közül. A bandérium ; községenként volt felosztva. Mdtésta/kiíjröl 17, Ssaniosszegr6\ 7, Bodó Barna vezetése alatt, Otcsvaapdtibó] és Nagydobosról 7, Simon Bertalan vezetése alatt, Fabiúntiát&ről 5, Veres Gábor vezetése alatt, Üpályiböt 12, Csicsdk János vezetése alatt és Nyírmeggyesről 2 lovas volt jelen. A gyűlés. Mikor a megérkezett vendégek a pódiumon helyet foglaltak, a dalárda rázendített a »Hym­nus« -ra. A Hymnus eléneklése után Jármy An­dor a kerületi Kossuth-párt elnöke, megnyitotta a gyűlést és a párt jelöltjéül Szálkát Sándort aján­lotta, akit feUert, hogy programot beszédét tartsa meg. Szálkái jelölését a párt magáévá tette s erre Szálkái hozzáfogott pregrammbeszédéhez. Erről a beszédről nincsen mit írnunk. Szál­kái igazán nem szónok. A dolog széptant részé­ről tehát szó sem lehet. Politikai programmot pe­dig nem adott. Tehát erről se számolhatunk he. íte ttetn adott lieht pm^aaunot séta, iiotolt ezt tóit5, mint iűevuiú embertől méltán elvártuk volna. Hanem mindössze azt az ál­talános kijelentést telte, hogy 30 éves katonája egy zászlónak és hogy megválasztása esetén szí­vesen jár el u hozzáforduló^ igaz ügyében. A ke­rület érdekeit pedig szívesen képviseli, mert ő itt lakik, a kormot orda to teáit az ö érdeke Í3. Annál többet mondott Barabás Béla, aki hosszabb beszedőéit ajánlotta Szálkáit és igazolni igyeknzett a Kossuth politikáját. Beszédének külö­nösen az a része keltett hatást és tetszést, melyben a bevonuláskori incidensre reflektált. Nagy derültség közt mondta el a2 egyszeri rabbiválasztás anek­dotáját annak bizonyságául, hogy a szunyog- istákat is csak egy kis feltűnési vágy vezethette. És a derültség, mely a metaforát követte, még harsogóbbá lett, amidőn aszal aposztrofálta Szú­nyogot, hogy Mátészalkán feltalálták annak a vi­lág csodának módját, hogyan lehet a szúnyogból elefántot csinálni. Beszédének -- melyen megérzett a Barabás országoshirü szónoki képessége — politikai részle* térivel, nem lévén politikai lap, nem foglalkozhatunk. Így hát újból jármy Andornak adjuk át a szót, aki pár lelkesítő szóban ajánlva a párt jelöltjét a párttagok támogatásába, majd pedig bezárva az iiiést, a polgárságot a békés és csendes szétosz­tásra hívta fel. A közönség aztán a dalárda »Szózat« éneke hangjai mellett szétoszlott. A gyűlés után kötzebéd volt. A* »urak« ré­szére n Központban, a »parasztok« számára pedig a Hungáriában. H 1 R E K. — Lapunk múltkori Stáuíhaa, beszámolva a a Vadász Ágoston elhunytáró1, felemlítettük, hogy a ref. és izr. iskolák növendékeit és tantestületét, úgyszintén a rabbi urat, nem láttuk a temetésen, ami kellemetlen feltűnést kelteit. Amint értesültünk, a szóvá tett távolmaradá­soknak megvan a maguk jogos oka, amennyiben a főrabbit, a néhai lelkipásztor elhunytáró!, a szokott módon és formában nem értesítették. Ugyanez áll az izr. iskolára, illetőleg tan­testületére nézve is, melynek szintén nem küldtek gyászjelentést. , Viszont a ref. iskola tantestülete -— amint értesültünk — megjelent a temetésen, Szoboszlay tanitó kivételével, akit megrongált egészségi álla­potú szobájához kötött. — Drága a has. Általánosan panasz tárgya, hogy városunkban méreg drágán mérik a mészá­rosok a húst. Már a trefnyi hús is nagyon drága, de a kóser hús már igazan méreg-drága, amelyet nem győz fizetni az ember. A mi húsáraink vete­kednek a pesti húsárakkal. Pedig Pesten elsőrangú húst kap pénzéért az ember, amin van mit enni, mig itt, a kiselejtezett, igára, vagy fejésre nem való, vagy rosszul bízott marha kerül vágásra és mészáros uramék minden kilogram húshoz oda­lesznek egy negyedkilónyi csontot nyomtatoknak, úgy, hogy a kiló hús csak háromnegyed kiló. És ezért kell adni kóser marhahúsért 60, borja husért 70 krajcárt, trefnyi húsért Só és 60 kraj­cárt. Tudjuk jól, hogy a vágómarha ára most meglehetősen magas, tudjuk azt is, hogy a Jég­hiány emeli a mészárosok üzleti költséget s hogy a trefnyi hús nehezen értékesíthető Mátészalkán. Azonban mindez együttvéve se indokolja a torony­magas húsárakat. Nagyon helyénvaló volna, ha tt hatóság figyelmét kiterjesztené e körülményre és li­mitálná a húsárat at. Ha a szállodai szobák árát meghatározhatja a rendőri hatóság, mért ne határozhatná meg a helyi húsárakat is? Hiszen még jó szerencse, hogy nem 5 kor.-t kérnek egy kiló húsért! A hatóság talán még oz ellen se S2Ólna?l Pedig ha ez igy lesz, úgy vagy kény­telen az ember alávetni magút a határtalan pro- fit-hajhászatnak, vagy vegetáriánussá kell lennie, mert a vidékről, hol olcsóbb a hús, büntetés és elkobzás terhe alatt tilos a husbehozatal. — Kivándorlás. Még mindég elég nagy szám­mal özönlenek Amerika felé járásunkból. Az el­múlt hónapban 23 földművelő munkabíró egyen hagyta el csendes lakhelyéi, hogy felváltsák csen­des delüket az amerikai gyárvárosok zsibongó éle­tével. Az útlevelet kérelmező egyének járásunk községei között a következőleg oszolnak meg: Koesord 3, tiodász 4. Kántorjanosi 5. Tuuyog 4, Nyircsaltoly L, Gyűrtelek 2, Nagyecsed 1, Ilk 1.- Opályi I. — Felhívás. A szatmárnémeti-i ref. főgimnázium ez évi május hó 18.-án és következő napjain ünnepli fennállásának háromszázados jubileumát, bz alkalomból felkérem tíz Intézet tanítványait arra, hogy az ünnepély fényét minél tömegesebb meg­jelenésükkel emelni szíveskedjenek, egyút­tal kérem őket arra is, hogy a részletes műsor közölhetése céljából jelenlegi lakás­címüket velem miharabb tudassák. Bahcsy Gergely igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents