Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-14 / 2. szám
3. oldal, M ÁTÉ.SZAL K A 2* (41.) s^ám. ^yörS7> Luby Béla póttagok. Kineveztsttek a még járásfeiróságí fogház vizsgáló-bizottsági tagok, a mátészalkaihoz Szálkái Sándor, aminek megtörténte után a jelenlevő kinavezettek letették az esküt. Ezután a különböző jelentésekre került a sor. Az aliipáni jelentés szerint a körébe vágd ügyeknél semmi jelenteni való nem történt, Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök bejelenti, hogy hozzá 2460 ügydarab érkezett; ebből elintézett 254-et. Leírás alatt áll 224 drb. Semmiféle rendetlenség, vagy a dolgok rendes folyását gátló körülmény nem történt. Fensőbb hatóságtól sürgetést az árvaszék nem kapott. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentésében előadja, hogy a közoktatásügyi m. kir. miniszter kimondotta nagybánya kisdeddvó államosítását s elrendelte az iskola azonnali megnyitását ; az iskolák és kisdedóvók részére 627 drb. nemzeti zászló küldetett, melyek a napokban osztatnak szét. Beszámolt még az iskolalátogatások eredményéről, amiben azonban semmi fontosabb megemlíteni való nincs. A főorvosi jelentés szerint semmi különös eset nem történt; néhány eddig gyakrabban előfordult betegség szűnni kezdett. Járvány nem lépett fel. Plachy Gyula, pénz- | ügyigazgató kimutatását a külömböző késedelmek miatt Hiég nem tudta eszközölni s igy kénytelen volt a bizottságtól halasztást kérni. Egyébként kedvező eredménnyel kecsegtette a bizottságot, amennyiben az egyenes adókban 1908. év vegén fennállott 848,000 korona hátralék az 1909. év végére 600,000 koronára csökkent. Bélyeg és jogilletékben az 1909. évre előirányzott egy millió koronával szemben befolyt 1.300,000 korona. Fa- bó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a felügyelete alatt álló kir. járásbíróságok fogházaiban 25 agyén van elzárva. Kacsó Károly műszaki tanácsos államépitészet ügyi jelentése értelmében a törvényhatósági területen átvonuló közutak jó karban vannak. Ezzel az ülés véget ért. — Inasok az Bícáa. Vasárnap is migy lárma és zajongás közepette mentek haza, az iskolából jövő inasok. Felkérjük tehát elöljáróságunkat, hogy a felállítandó rendőrségnek adja utasításul, hogy kedden és csütörtökön este 7 órakor, vasárnap pedig 5 órakor legyen résen a ref. templom sarkán s akadályozza meg az inasok által rendezni szokott lármát, hogy lenne már egyszer vége, az inasok rendetlenkedéseinek. — Közgyűlés. A mátászalkai iparosok köre f. hó 16.-án d. u, 4 órakor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Jegyzőkönyv hitelesítése. 3. Háznagy jelentése a kör vagyonának állapotáról. 4. A pénztáros és ellenőrök felmentése. 5. Tiszti karban megüresedett helyek betöltése. 6. Hir- és hetilapok eladása. 7. Indítványok és intézkedések,-- Járásunk állategészsége. Lépfene: Papos. Veszettség Mátészalka 2 u. Ivarszervi hólyagos kiütés: Kantorjánosi 2 u. szm. Rühkór: Nagyecsed ló. Sertésvész : Nyirvasvári m. — tlvérzüak. Egy megyei lap összeállította vármegyénk legutolsó öt évi kivándorlási statisztikáját. Mondanunk sem kell, hogy megyénk köz- gazdasági viszonyainak elszomorító képét adja ez & statisztika. De beszéljenek magok a számok, melyek hangosan kiabálnak a népjogokért és a népnyomorról. 1904. évben 2906. 1905.-ben 4341 1906.-ban 5275., 1907.-ben 5022., 1908.-ban 2367., 1009.-ben 2279 ember vándorolt ki. Összesen 22379. Az útlevél nélküli kivándorlók száma legalább 11 -000-re tehető. Ezen statisztikában a Szatmár városi kivándorlók nincsenek felvéve. Velük együtt bizonyára mutathatna fel vagy 40-000 főnyi veszteséget a vármegye, amely pedig sem a legnagyobb, sem a legszegényebb vármegyék közé nem tartozik. Hogy ne csak éveket említsünk, felemlítjük 1909. év december havát, melyben 269 egyén kért útlevelet vmegyénk területéről. Ha ehez hozzávesszük, hogy a magyar birodalomban az 1909. év augusztus havában 4933 egyén halt el tüdő- vészben, mely összegből vármegyénkre 99 egyén esik, (mig a szomszéd Szabolcs vármegyére 76., Zemplén vmegyére 77., Ung vmegyére csak 28.) úgy be kell látnunk, hogy »pusztulunk, ‘veszünk, mint oldott kéve, széthull nemzetünk« ... Ha igy haladunk, elvérzünk a boldogító népszövetségi gyűlések dacára is . . . — Kereskedők és Iparosok kőre f. hó 9.-én tartotta meg ez évi közgyűlését, melyen a pénztáros jelentése szerint az 1909. évi bevétel 3096'90 korona, kiadás 2833-91 korona volt. A kör vagyona tehát 262l'99 korona. Ellenőrök indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz a pénztárosnak buzgó működéséért s majd felmenti kötelességei alól. Ennek megtörténte után Il-od jegyző—y ........ •. - - ne k Roth Miksát, II-od könyvtárnoknak Gelléri Miklóst választotta meg a közgyűlés s az Í910. évi költségvetést 1800—2000 koronában állapította meg. — Szomorú statisztika. Az 1910. évből alig telt el 2 hét s amint értesülünk, e két hét alatt járásunkból ötyen egyén kért Amerikába utvelet. Szomorúan registráljuk, hogy épen járásunk az, melyből tömegesebben kívánkoznak a nagy óceánon túli hazába. E nagy számú útlevelet főleg Mátészalka,- Kocsord,- Oicsvaapáti- és Fábiánhá- záról kérték. — Szövetségi gyűlés. Válfajon a karácsonyi ünnepek folyamán dec. 27.-ón este látogatott gyűlése volt a kath. népszövetségnek. A gyűlésen Mattlaszkovszky Miklós akadályozva lévén, helyette Vilmos Endre áldozópap vezette a gyűlést, ki megnyitójában kitartásra buzdította a hallgatóságot s különösen a nőket hívta fel a népszövetségbe való belépésre. — Utána Sajbli János gazd. ism. isk. tanuló szavalta el Szepessy László »A mi táborunk« c. költeményét, melyek végeztével Marosi Győző tanító tartott mindvégig figyelemmel hal- gatott előadást, melynek kapcsán a Perrer ügyet ismertette a hallgatósággal. — A gyűlés utolsó pontja Vilmos Endre h. elnök záróbeszéde volt. A gyűlés elején a »Hymnuszt«, közben a »Pápai Hymnuszt« végén a »Szózatot« énekelte a gazd. ism. iskola énekkara. A magunk részéről megkérdezzük, mi köze lehet a gazd. ism. isk. énekkarának a »Pápai Himnuszhoz« s viszont a »Pápai Himnusz nak a gazd. ism. iskolához? Úgy látszik, még most is akadnak egyének, kik a népet nemhogy felvilágosítanák az ő tudatlanságáról s kivezetnék abból a sötétségből, melyben él, hanem éppen az ellenkezőjét művelik: még belyebben vezetik abba, hogy ne lásson, ne halljon. Ne lásson abban az időben, mikor éppen a legnagyobb szüksége volna a látására. — A mátészalkai eszperántista csoport 1910. évi január hó 15.-ikén, Mátészalkán, a Hungária-szálló összes termeiben hangversenynyel egybekötött táncestéjt rendez. Belépti dijak (az eszperantó propaganda céljaira): személyjegy 3 kor., családjegy 6 kor. Felülfizetéseket az ideális cél érdekében köszönettel nyugtáznak. A hangverseny kezdete pontban este 8 órakor. A mulatság élén: Dr. Fuchs Jenő, elnök; Dr. Vizsojyi Manó, titkár; Ney Margit és Rohay Margit, ellenőrök; Berger Irén és Földes Jenő, pénztárosok és Bokor Bertalan, gazda állanak. A hangverseny részletes műsora: 1.) Eszperánto himnusz. Előadja a zenekar. 2.) Maric/i Ágoston felolvasása barcelonai utazásáról (»Katalán mozaik« címen). 3.) Unger Annuska koncert programmja : operett részletek, kupiék, táncok (zongorakisérettel). 4.) Dr. Fuchs Jenő saját fordításában elszavalja Petőfi »Az őrült« cimü költeményét eszperantóul. 6.) Wahnnan Ilonka énekszámai (zongorakisérettel) 6.) Szálkái L. Pál hegedüjátéka (kiséri a zenekar). 7.)^ helybeli aranyifjuság két jeles tagja (egyelőre inkognitóban marad) egy kacagtató dialógot ad elő. A grupesztró ez utón kéri a tagtársait, hogy a mulatságra, valamint vasárnap, f. hó 16.-án d. u. fél 3 órakor a Közgazdasági Bankban tartandó' gyűlésre, melyen Marich Ágoston nyilvános előadást fog tartani, teljes számban jelenjenek meg. E gyűlésen más érdeklődőket is szívesen látnak. Uj tagok ugyanakkor jelentkezhetnek. — Kin: vezés. A főispán Vida Gyula mátészalkai lakost Szatmármegye törvényhatósághoz díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte s szolgálattételre a mátészalkai járás iőszolgabirói hivatalhoz osztotta be. — Tűz a íiagyvégea. E hó 9.-én reggel 6 óra tájban Szabj Károly, Szabó Sándor Amerikában lévő gazdálkodó fia kiment az ólba, hogy az ott lévő állatoknak enni adjon. A fiú gyertyával ment az ól padlására, honnan takarmányt akart hozni, A gyertyától azonban az ott lévő kukorica- kóró tüzett fogott, mely gyorsan tora terjedt, úgy, hogy pár perc alatt az ólból nagy lángnyelvek csapdostak az ég felé. Szerencse, olyankor történt e tűz, mikor a szomszédok ébren voltak, kik hamar észrevették s igy megelőzhették annak továbbterjedését. Tűzoltóságunk csak azól leégése után érkezett a tűz színhelyére. — Tanulságos előadást rendeztek a ref. iskolák egyikében, e hó lO.én d. u. az iskolák vezetői, hol a nagyszámmal egybegyült iskolás gyér..... ...........-....A mekeknek, m ulattató és a mellett tanulságos vetített képsorozatot mutatott be egy vándor laterna- mágikus. A képsorozat állatokból, városrészekből, bibliai rajzokból s hazánk egy pár nevezetesebb helyének a bemutatásából ijllott. Magunk részéről szívesen registráljuk, hogy a ref. iskolák vezetősége pártolja, a szép és amellett tanulságos előadásokat. — Halálos ége'si sebeket szenvedett e hó 8.-án Magas Borbála 4 és fél éves kis leány. Magas József Pusztasándoron lakó cseléd gyermeke. A szülők távollétükben magára hagyták a kis leányt, kinek ruhája tüzett fogott s pár perc alatt leégett róla, úgy hogy másnap már bele is halt súlyos égési sebeibe. A kis leány holttestét Dr. Bródy Sándor és Dr. C s a t ó Sándor orvosok boncolták fel, Balássy Miklós kir. albiró és Dr. Lányi Sándor joggyakornok bírósági személyek jelenlétében. Elhunyt matróna, özv. E ü 1 e p Józsefné f. hó 11.-én éjjel, hosszas szenvedés után, 85 éves korában elhunyt. Az elköltözött matróna egyike volt városunkm. n. »nagy asszony«-ainak, aki a nő magasztos hivatása lelkiismeretes teljesítésének szentelte életét. Temetése általános részvét mellett csütörtökön délelőtt volt. A gyászszertartáson Gränbaum Menasse rabbi mondott gyászbeszédet, melyben az elhunyt jótékonyságát, tevékeny életét és hivalkodástól mentes egyéniségét méltatta. Az elköltözött úrnőt nagy család és számos rokon gyászolja, köztük lapunk két munkatársa is.-— Halálozás. Szilágyi Lajos, járásunk egykori főszolgabírója, városunk köztiszteletben tartott jó »Lajos bácsi«-ja, Beregszászon, e hó 9.-én 73. éves korában elhalt. — Műkedvelői estélyt tartott f. évi január hó 5.-én »A nyírbátori izr. nőegylet« Mandel Józseíaé, Mandel Dezsőné és Szálkái Emilné vezetése alatt. Az est kitünően sikerült. Mégnyitó szám Balog Ilonka zongora sóloja volt. Nagy tetszést aratott Vozáry Rózsika szavalata, és a Szőke Veronka páratlan kedveséggel elmondott monológja. Kálmán Imre művésziesen játszott hegedűn, zongorán Bruck Irén tökéletes hajlékonysággal és technikával kisérte. Wahrman Ilonka kellemes hangjával i operette-részleteket énekelt, zongorán Szálkái Zsó- ! fika kisérte. »Gedővár Asszonya« melodrámát HollA Lenke szavalta, kit zongorán Balog Ilonka ügyesen kisért. Az est kimagasló pontja volt Szálkái Zsófika zongora játéka, ki Liszt II. Rhapszódiáját játszotta kifogástalan biztos, értelmes előadással és technikával. Végül Zoldy Márton a Kacsari féle cigánybánda élén magyar népdallokat játszott. — Házasság. Weisz Ilonka f. évi január hó 16.-án d. u. 4 órakor tartja esküvőjét Mandel Adcl.'fal, Csapon. — Mérnöki iroda áthelyezés. Q á 1 Jenő mérnöki irodáját Batthyány-utca 15. szám, Pál Jánes házába helyezte át. Telefon-szám 189. 7—10 NYÍLT-TÉR. E rovatban közijükért a szerkesztőség ne» vállal felelősségit Nyilatkozat. Tudomásomra jutott, hogy egyes nóegyleti tagok neheztelnek azért, mert a nöegylet szokásos bálját elhalasztottuk s ezért állítólag harmincán ki akarnak lépni a nöegyletből. Bár mennyire hihetetlen is ez a pletyka, a nőegylet magasztos hivatása érdekében nyilvánosan felelek rá. A múltban is többször előfordult, hogy a nóegyleti bált nyáron tartottuk meg. Ezidén is ezt határoztuk el és pedig azért, mert a városban több nagybeteg (most már sajnos gyászeset is) van; kikre való tekintettel mintegy tiz család nem vehetett volna részt a bálon. S éppen azon családokról van szó. a kik a nőegylet érdekében legtöbbet fáradoznak és áldoznak, s a kik már csak azért is megérdemelnek annyi figyelmet, hogy a nőegylet az ő szomorúságukat respektálja. Ezenkívül nem volt szabad kockáztatnunk a bál anyagi sikerét sem, mert a nőegyleti bálnak első sorban az a célja, hogy a nőegylet jövedelmét szaporítsa és nem az, hogy a nőegyleti tagok ott mulassanak. A ki mulatni akar, a ki csak szórakozási alkalmat kere3 a nőegyleti bálban, megtalálhatja azt a többi egyletek által rendezett mulatságokban, melyekhez mindazok hivatalosok, akik a nóegyleti bálokba járni szoktak. Ezért még nem szükséges a nöegyletből kilépni és a jótékonysági alapot ezáltal megrövidíteni. Mátészalka, 1910. január 12. Szálkái Sándorné, a mátészalkai izr. nőegylet elnöknője. űíervevők icses figyeimé- i ajánlom du- n berendezett butorraktáramat. Kiváió tisztelettel Schwartz T. Nyírbátor A holl raktáron vannak: a legmodernebb halló, ebédlő és szalon be* rendezések, úgyszintén mindennemű vas bátorok, a legizlésesebb és legmodernebb kivitelben a legjutányosabb árban úgy készpénz mint részletfizetésre is kaphatók. Meggyőződés végett méltóztassék ebbeli szükségletének bevásárlása előtt dúsan berendezett raktáramat megtekinteni. Va«ii+_n+rsi fHfirv.főli* hA? \