Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-25 / 8. szám

2. oldal,

MÁTÉSZALKA

8. (47.) szám.

Községi-ügyek.

— Az cgyaaes at— A rendőrség. — A telefon. —

A kö/.ségi elöljáróság február hó 6.-án megtartott képviselő-testületi közgyűlés utasítása értelmében megkészittette az egyenes ut pontos mérnöki tervet és a leendő ut irányát a valóságban is kijelöltette.

Ezen terv értelmében a kicövekelé* iránya a város felőli régénél eltér az eddigi tervektől. Nevezetesen mindezideig az volt a terv, hogy az uj ut a mai vasúti útba körülbelül azon a helyen vágjon bele, ahol Mátészalka községi táblája vart, a Fried-féle korcsma előtt.

Ez a terv azonban igy keresztülvihetetlen volt, mert amig egyfelől az ut igy nem futott volna be merőlegesen a pályaház előtti térre, illetőleg a pályaházra, addig másfelől Szálkái Sándornak a szerüs kertjét úgy vágta volna keresztül, hogy azt a tulajdonos többé nem használhatta volna. Ez a körülmény pedig lehetetlenné tette volna a tulajdonossal való békés megegyezést és igy az ut létesítését nemcsak tetemesen drágította, de nagy időre el is odázta volna.

Mindezek szükségszerűvé és indokolttá tét- j ték azon megvalósításra váró újabb tervet, I mely szerint az uj vasúti ut a pályaháztól nyíl- ! egyenes irányban kiindulva (tehát a pályaházra j merőlegesen) a cédulaház előtti átjárónál fusson bele a mai vasúti útba. E szerint tehát a cédulaháztól a községi tábláig terjedő részében a vasúti ut a Kossuth-utca és Vasut-utca sarkától számítva, j két derékszögű törést szenved és pedig egyszer a Fried-féle korcsma előtt, (a községi táblánál) másod- . «or ott, ahol áz uj úttest a mái vasúti útba befut.

Tekintettel arra, hogy nagyon kis távolság az, amely ezen két görbület között van, de meg a már fentebb kifejtett indokoknál fogva is, ez a két görbület teljesen jelentéktelen és okadatolt. Mindazonáltal a magunk részéről azt tartottuk volna helyesnek, ha az uj úttest nem fut be a cédulaház előtt a mai vasúti útba, hanem azt ott átszeli és egyenes irányban haladva tovább, körülbelül azon az utón ahol most is szekér-ut megy (és amely mintegy átfogója ama háromszögnek, melynek két befogója a mai vasúti ut, amint a Fried-féle korcsma előtt megtörik,) valahol a bódék előtt, a felhágó tájékán vágott volna be a mostani útba. Ezzel teljesen elr lett'volna kerülve minden féle kanyargás, agy, hogy az állomás épületétől a Kossuth- utca sarkáig egyenes irányba futott Volna be az utas kocsija.^

Az a körülmény, hogy az uj úttest, az eddigi tervvel ellentétben a cédulaháznak vezet, határozottan előnynyel is jár, mert a parcellázás a vásártérnek a gyár és a róm. kát. temető előtti részén sokkal könnyebben keresztül vihető és a- mellett igy elérhető lesz az, hogy ha majdan az uj úttest mentén a két uj házsor felépül, az úttestnek a gyár felőli oldalán épült házak teljesen cl fogják fedni a róm. kát. temető rideg tájékát.

Az uj úttest & tervezett szerint hét öl széles és össsesan 2200 □ öl terjedelmű. Ebből 1582 a Szálkái Sándor tulajdona, 35 □ a vasút és 420 Q-öl a vásártér területéből használtatnék be..

Szálkái a kisajátítási árra vonatkozólag még megkérdezve nem lett: ugyancsak nincs még készen az úttest költségvetése sem, hanem ez majd csak akkor fog elkészülni, hogy ha a Szálkái által megszabott kisajitási ár fölött a képviselő- testület határozott.

Részünkről ezt helytelenítjük. Ez a módszer a Pató Pál módszere. Az az uttérvezet már egy hete készen van, azóta bőven lett volna hát idő a Szálkáival való megállapodásra, amelynek különben semmi befolyása a költségvetésre nincs és a- melybe különben is csak a kiépítési költségek veendők fel. De a képviselő-testület is úgy határozott és úgy tett ájánlatot a mérnök is, ki a tervet készítette, hogy a tervet és kölségvetést együttessen készíti be. Helytelen, káros és indokolatlan

e szerint minden késedelem.

*

A rendőri ruházat megkészitésére ki irt pályázataikat a következők adták be : Weisz Mór, Urünfeld Adolf, Stanberger B. ruhanemüekre ; mig Schwartz Márton, Feldmann József, Kiéin Márton és Lichtsein Sámuel lábbeliekre.

A telefon ügye is előbbre haladt egy lépéssel. A keresk. ügyi miniszter az alábbi leirattal kereste meg a vármegyei alispánt:

Másolat. M. kir. kereskedelemügyi miniszter 3719. V—1910. szám. Szatmárvármegyc alispánjának Nagykároly. Mátészalka nagyközség érdekeltsége 1909. évi. október hó 21.-én kelt és közvetlenül hozzám intézett beadványában helyi telefon hálózat létesítését és annak az interur- bán hálózatba bekötését kéri. Értesítem alispán urat, hogy a kért távbeszélő berendezés létesítése érdekében hajlandó vagyok törvényhatósági alapon, az előirt hozzájárulásokkal, Mátészalkán helyi hálózatot, Nagykároly és Mátészalka között pedig összekötő vezetéket létesíteni. Amennyiben tehát a yrmegye ezen törvényhatósági távbeszélő berendezés létesítését elhatározná, az ezzel járó építkezés költségeiről a törvényhatósági berendezések feltételei értelmében, az állam terhére eső részt hajlandó vagyok tárcám hiteléből fedezni. Megjegyzem, hogy a szóban forgó berendezés építéséből a vmegyét 2165 kor. készpénz és 800 drb. telítetlen oszlop, vagy ennek cirka 4000 kor.-ra rugó költsége, a Mátészalkán jelentkezett előfizetőket pedig összesen 5010 kor. terhelné. Megjegyzem azonban, hogy úgy a költségre, mint egyebekre nézve is a részletes tájékozást a vmegye kívánságára az egyideüleg megfelelően utasított nagyváradi posta és távirda igazgatóság fogja megadni. Felhívom alispán urat, hogy ezen rendelkezésemről Mátészalka nagyközség érdekeltségét értesítse,- arról- pedig, hogy a vmegye kivánja-e ezen törvényhatósági berendezést létesíteni, illetve, hogy az ezzel járó költséget hajlandó-e viselni, az erre vonatkozó jogerős határozat bemutatásával, mielőbb tegyen jelentést, hogy tárcám 1911.

évi előirányzatának összeállitásánál arra figyelemmel lehessek. Budapest, 1910. I. 20 a miniszter megbízásából posta és távirda. vezérigazgató.

Az alispán ezen leirat értelmében átiratot intézett járásunk főszolgabírójához, amelyben a régi dudát fújva, fedezet hiányáról értesitía főszolgabírót. Ez az alispán! átirat igy szól :

1770/1910. szám. — Szatmárvármegye alispánja. —: Főszolgabíró urnák. — Mszalka. M. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák a mszalkai helyi telefon hálózat létesítése és annak az interurbán hálózatba való bekötése tárgyában kelt leiratának másolatát oly felhívással adom ki, hogy amennyiben a vármegye nem rendelkezik alappal arra, hogy a telefon felállitási költségeihez hozzájárulhasson, a nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatóságtól közvetlen beszerzendő részletes tájékoztatás után vétesse ezen ügyet Mátészalka nagyközség képviselő-testületével tárgyalás alá és igyekezzék odahatni, hogy a község a miniszteri leiratban a vármegye terhére tett 2165 kor. készpénz' és 800 drb. telítetlen oszlop hozzájárulást ajánlja meg. Eljárása eredményéről mielőbb jelentést várok. 1910. 11. 3.-án llosvay alispán.

Szolgabirósághoz 785. sz. alatt. 11/9, Jegyző urnák Mszalka. — Megfelelő elintézés és jelentés- tétel végett kiadom. Mszalka, 910. 11/!3.Péchy főszolgabíró. Mszalka, 1910. 11/16. 416. sz.

Ezek szerint tehát csekély kis 12,000 koronájába kerülne a községnek körülbelól a telefon létesítése. De ez nem volna baj, hogy ha alapos kilátásunk volna arra nézve, hogy a megyei telefonhálózat mielőbb felállilttatik s igy a vár-i megye kiadássainak jó részét visszetéritendi. A Köl* csey vármegyéje azonban irtózik a telefon intézmé» nyétől és igy mind erről nem lehet szó.. Így hát legfelyebb arra vagyunk kiváncsiak, hogy micsoda költségeket hajlandó »tárcája hitelére« a miniszter az 1911. (jaj de hamar!) költségvetésében felvenni, ha egyszer a 12,000 koronányi összeget mi találnánk kiizzadni.

A közölt leiratok értelmében, melyeket a főszolgabíró a községi elöljárósághoz tett át, az elöljáróság bekérte a részletes kimutatást a nagyváradi postaigazgatóságtól, amelyet megérkezése után betekinteni és ismertetni is fogunk.

Jéggyár városunkban. Márkust Vilmos és Szöllösy László azon fáradoznak, hogy városunkban egy jéggyárat állítsanak fel. Szöllösy már el is ment Szatmárra, hogy tanulmányozza a jéggyárat és vezetését. s- A felállítandó jéggyár nemcsak a városi, fiá- nem a vidéki szükségletet is fedezné. Folyó hó 17.-ére (vasárnap) értekezletet hívtak össze, hói megbeszélik és eszmecserét váltanak a jéggyár szükségességéről és felállításáról. Az értekezleten, mint értesültünk segélyt, illetve a város hozzájárulását akarják kérni.

Nagyon helyes dolog, ha a város is hozzájárul a jéggyár felállításához, annál is inkább, mert más városokban, igy Szatmár, Nagykároly, Nyíregyháza stb. maga a város saját költségen álliAz üstökösökről.

Irta: dr. Róna Gyula.

Félelem és rettegés szállja meg keblünket valahányszor a természet nagy rejtekéből egy e- lóre nem várt tünemény tör elő. Még most is borzadva gondolunk a múlt évi szörnyű messinai katasztrófára, amikor évszázadok munkáját pár perc alatt semmisítette meg a természet romboló ereje. Fájdalommal elevenítjük fel emlékezetünkbe a vulkáni «kitörésekkel járó nagy rombolásokat és sajog szivünk, ha arra gondolunk, hogy egy hirtelen jövő áradás végveszéllyel fenyegette Párisi, kontinensünk leggyönyörűbb városát.- > j A földrengések, . vulkáni kitörések, hegycsu- szamiások, tengeri katasztrófák, árvizek, tűzvészek stb. váratlanul lepnek meg bennünket, úgy, hogy ellenük alig védekezhetünk s némán kell tűrnünk pusztításaikat. De ki is tudna dacolni a nagy természettel ?

Egy pár évszázaddal ezelőtt az üstökösök is váratlanul jelentek meg az égboltozaton s csodás alakjukkal, különlegességeikkel oly félelmet szültek az emberekben, sőt még a tudósokban is, hogy pl. 111. Calixtus pápa rendelkezése szerint mindennapi imádságukba foglalták az üstökösöktől való megszabadulást, pedig már Jeremiás próféta igy szólt: »Nfc haladjatok a pogányok utjain s az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól.« Nem sokat használt ez a tanítás, mert, amikor az üstökös megjelent s ugyanakkor valami nemzeti vagy családi szerencsétlenség történt, azt direkt az üstökös megjelenésével hozták kapcsolatba. Erre vonatkozólag igen sok feljegyzésünk van. Igy pl. Flavius Josephus történetiró müvében is olvashatunk egy üstökösről, amely ép Jeruzsálem elpusztításakor mutatkozott. Még számos feljegyzést sorolhatnék fel, dé ezt mellőzöm, mivel igen hosszúvá tenné jelen cikkemet.

A görögök, a rómaiak az üstökösökben kü- önféle alakokat véltek látni: kardokat, kopjákat, sisakokat stb. Sőt már keletkezésüket is igyekeznek megfejteni. Az üstökösök a nép hite szerint a földről elköltöző nagy emberek lelkei: a bölcsek szerint pedig a föld--kigőzöléséből származtak és a tüz-régióban kigyuladtak.

Azonban már az ókorban találkozunk egy kiváló férfiúval, aki sejti s fel is jegyzi, hogy az üstökösök elnyújtott pályában bolyonganak a világűrben s amikor eltávolodnak, nem látjuk őket, de amidőn a Nap közelébe jutnak, újból láthatókká lesznek. Ez a férfiú: , Lucius Tennius Seneca (Kr.

u. 12—66-ig.) Ő már Halley előtt 16 évszázaddal sejteti, hogy eljön az az idő, amikor az utódok csodálkozni fognak azon, hogy mily nyilvánvaló dolgokat nem ismertek, S ennek a prófétai ihlettel megáldott nagy szellemnek igaza volt, mert tényleg csodálkozunk azon, hogy még egy Kepler is hitt az üstökös megjelenésekor keletkező babonákban, s nem tudták megfejteni az égboltozaton való megjelenésüket. Az üstökösök okozta babonáknak azonban meg volt a hasznuk, mert feljegyezték őket máskülönben táján fel sem jegyezték volna megjelenésüket. Feljegyzéseket találunk már a kínai évkönyvekben is, a khaldeusok is feljegyezték, de a feljegyzések nagy része elveszett.

Igen nagy az üstökösök száma, már Kepler is azt mondta, hogy annyi az üstökös, mint a mennyi.hal’van a tengerben: »Sicut pisces in mari«. Mi csak kis számát látjuk az üstökösöknek, ugyanis csak akkor látjuk azokat, amikor napközeibe jutnak s csak azokat látjuk, amelyek a Föld éjjeli oldalán jelennek meg, néha a Hold fénye vagy az időjárás akadályozza észlelésüket. Ma már több ezerre tehető az üstökösök száma.

Hogy az üstökös megjelenése félelommel párosuló fenséges látványt nyújt, annak főoka csodás alakja, amely a többi égitestek alakjákoz egy cseppet sem hasonlít. A szabad szemmel látható üstökös 3 részből ált: 1.) Egy fényes középpontból, amely az üstökös magva, 2.) ezt körülveszi

egy felhő alakú ködboriték, az u. n. ástak; a kettő együtt alkotja az üstökös fejét. 3.) Legcsodálatosabb része a hosszú uszálja, vagy farka a- mely mindig a Nappal szemközti oldalon van s mintegy a ködboriték folytatását képezi. Sók ie- leskopikus üstökösné azonban a farok hiányzik s igy csak a ködszerü burkolatról ismerhető fel.5

A szabad szemmel látható üstökösök között az első helyet kétségtelenül a Halley féle foglalja el, (az üstökösöket felfedezőjükről nevezték el) már csak azért is, mivel 1682-iki megjelenésének köszönhető, hogy Halley, a greenwiahi observá- torum későbbi igazgatója, 10 évi fáradhatlan munka után végezte be az üstökösre vovatkozó pályaszámításokat s kimutatta, hogy az 1456-ban, 1531- ben, 1607-ben s 1682-ben megjelenő üstökös u- gyanaz s megjósolta, hogy 1759-ben újra meg fog jelenni. Ezt ö, bár igen magas kort ;ért el (86 évet) nem élvezhette. Jóslata csakugyan beteljesedett, igytehát senki sem kételkedett abban, hogy a többi üstökös is hasonlóan tér vissza egy bizonyos ideig tartó pályafutás után.

E szabály kimondásával megszűntek as üstökösök váratlanul megjelenni, s ma már pontosan megmondhatjuk az égbolton való megjelenésük idejét. A Halley féle üstökös megjelent 1759- ben, majd 1835-ben a 76 évi pályafutásnak megfelelően, s meg fog jelenni folyó év május havában. Már kíváncsian lessük a pillanatot, amikor ebben a gyönyörű látványban lesz részünk s bár sok mindent megfejtett a tudomány* mégis egy kis félelem száll meg bennünket, mikor arra gondolunk hogy vájjon mi lesz, ha az üstökös összeütközik Földünkkel ? Az összeütközésre azonban igen csekély az eshetőség, sőt hogy egy régi hasonlattal éljek, azt mondhatjuk, hogy amilyen valószínűséggel lövi le egy bekötött szemű ember a repöíó madarab, ép olyan valószínű, hogy Földünk összeütközik az üstökössel. ■

De tételezzük fel, hogy az összeütközés megtörténik, nekünk akkor sincs mitől félni, mert a színképelemzés szerint az fistökös igen finom, la-