Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-11 / 6. szám

3. oldal. M ATES2A L K A 6- (45 ) szám Rohay duplázott rá az Almer indítvá­nyát pártoló szavakra, kioktatva a közbe­szóló Szabó Sámuelt, hogy régi hibák kija­vításán kénytelen a képviselet most mun­kálkodni s akkor kellett volna eilenzékes- kedni, mikor a városháza céljára épült he­lyiségeket 1200 frt.-ért kiadták a járásbí­róságnak s 30 évre 720kor.-órt a banknak. A kérdéshez még Tárkányi Lajos szó­lott hozzá s azon kívánságának adott kife­jezést, hogy csak 5 évre adják ki 700 kor.-ért Péchynek az építendő községház emeleti helyiségeit, mert szerinte a bér- már ma is nagyon alacsony, (ez a mi né­zetünk is; aztán meg a kamatokon kívül ? biz­tosítási és a fenttartási költségeket is fe­dezni kell; sőt 10 év után az adómentes­ség-kedvezménye is megszűnik) s 5 év után föltétlenül jóval magasabb bér lesz elérhető. Ezzel a módosítással — amelyet Al­mer a Péchy nevében azonnal akceptált is — elhatározták, hogy meghirdetik a szolgabirói hivatallal egyesitett községháza megépítésére a pályázatot s amint kitava­szodik, megkezdik az építkezést. Egyben pedig az építkezés vezetésére egy 10 tagú bizottságot választottak. Tagjai lettek : Aimer, Dr. Csató, Szabó Sámuel, Tárkányi Lajos, Kincse«, Weisz László, Dr. Fárnek, Csizmadia József, Veres István és Schreiber Bertalan. Végül még néhány illetékességi ügyet tárgyaltak be, s aztán az elnöklő főbíró a közgyűlést bezárta. Jelen voltak: Pap Gábor (özv. Tisza Kál­mánná kép?.), Kincses István, Weisz Lajos, Schrei­ber Bertalan, Dr. Fárnek László, Rác István, Al­mer Béla, Weisz László, Szabó Mózes, Néma Mi­hály, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tárkányi Lajos, Kovács Lajos, M. Szabó Ferenc, Szabó Mi­hály, Rohay Qvula, Budakázy Sándor, Csizmadia József, Dr. Csató Sándor, id. Izsó Ferenc, Kere­kes János, Mándi Sámuel, Dooy Antal, Kosa ig- nác, Veres Lajos, Dr. Vida József, R tdványi János, Csizmadia Zsigmond, Nagy Károly, Gosztonyi La­jos, Steinbarger Sándor, Veres István, Szabó Sán­dor, és Jeszenszky Sándor. HÍREK. — Vasat! vsndsglS Mátészalkán. Amint értesü­lünk, a vasúti vendéglő rég húzódó ügye dűlőre jutott, amennyiben a MÁV. debreceni üzletveze­tősége koncessziót adott Szúnyog Józsefnek, a vasúti kimérés tulajdonosának s vele a vendéglő felépítésére megkötötte a szerződést. Úgy tudjuk, hogy még a tavasz beálltával hozzá fognak az építkezéshez s igy 'már a legközelebb érvény­be lépő menetrendekben Mátészalka neve mellé a kés-villa is oda kerül. Egyébiránt néze­tünk szerint és mint, ahogy azt már több U- ben hangoztattuk is, a vasúti vendéglő felállítása ép oly hasznos városunk közönségére nézve, mint a mennyire szükséges az az utazó közönség szem­pontjából. Különben még azt is megemlítjük, hogy nyári időben, egy jól kezelt vasúti vendéglő egy kiránduló helyet pótol, ami bizony ránk fér. — Szomorít jeleseteknek volt szemtanúja, aki e hó 8.-án este a mátészalkai állomásánál, a Nagykároly felé menő személyvonat indulásánál jelen volt, hol mintegy ötven kivándorló ült vo­natra, itthagyva szülőit, gyermekét, jóbarátait. Zokogás között búcsúzott el az apa gyermekeitől, hitvesétől, a testvéreitől. Az anya kisdedé­vel karján ott sirt, jajveszékelt a robogó vonat után, mely viszi kL csecsemőjének apját, viszi az Óceánon túli országba. Szomorú szívvel eltelve állottunk a váróterem ajtajánál, mikor e megható jeleneteket régig néztük s ökölbe szorult önkény- telenül két keiiink, azokra, akiknek önzése idáig jittatja ami szegény népünket. —terelek a szerkeszti#*. v*«ük»M>?#ti»«a leveleket: 1. Tekintőtes Szerkesztő Ur ! Kedves meglepetéssel olvastam becses lap­jának utánam küldött 5. számában magamról azt a hirt, hogy én politikában utaztam Mátészalkán s szinte rosszul esett, mikor rám nézve oly igen hízelgő, engemet oly igen lekötelező hangú sorai végén azt mondja, ha igaz az, hogy én politiká­ban jártam ott, bizony nem tud oly őszintén örülni viszontlátásomon, mint a mily őszinte örömmel üdvözölt engemet. Tekintetes Szerkesztő Ur! A debreceni fő­iskola egy nagynevű tanára, a hírneves orien­talista Lugosi József ajkairól repült el előszs lett szállóigévé e mondás : »aki nem tud arabu­sul, ne beszéljen arabusul«. Nos hát én nem tu­dok arabusul, akarom mondani: nem értek úgy a politikához, hogy — legalább még egyelőre — föl mernék országgyűlési képviselőjelöltképpen lépni. Távoli fogalmam sincs róla, honnan ve**e magát az a hir, mely engem legkevésbé sem bánt, de mindenesetre csodálkozásba ejt, mert jóma­gam olyan ártatlan vagyok benne, mint a ina született gyermek. Őszinte bizalommal kérem tekintetes Szer­kesztő urat, hogy de bizony csak őszintén örül­jön viszoiiüaiásomon, mert én semmivel s i akar­tam s nem is akarok rászolgálni hálás örömmel vett rokonszenyének elveszi•e.scre. Debrecen, 1910. február 7. Igaz tisztelettel Csiky Lajos, a Kercnez-József rend lovagja theol. akad. tanár és dékán. * ICcsxséggcl adtunk helyet a fenti soroknak Annál is in­kább, mert éppen azért irtuk meg azt a szállongó hirecskét, hogy alkalknlmat adjunk e mende-monda nyilvános megcáfo­lására. És igazan örömünkre szolgál, hogy ez most megtörtént. Hisszük, hogy ez a különben ártatlan kis incidens nem rontja le Csikyben városkánk iránti szeretőiét s a nagynevű tudóst mielőbb újra örömteljesen üdvözölhetjük körünkben, 11. Tek. Szerkesztőség! A »Mátészalka« többször említést tett a ta- noncok rendetlen magaviseletéről, különösen ren­detlenül viselkednek, midőn az iskolából jönnek haza s ilyenkor a bolti kirakatok döngelésével is nagy lármát idéznek elő Hogy a tanoncok ezen botrányos magaviseletüket megakadályozhassuk, a helybeli iparhatósági megbízottak felkérték a vezető tanító urakat, hogy kérjenek hatósági ki- rendeltséget, kik a tanoncokra az említett időben szigorúan felügyeljenek, nem különben az Iparha­tósági Elnök is az utóbbi jegyzőkönyv beterjeszté­sével szintén jelentést tett a főszolgabírói hivatal­nál a tanoacok botrányos viselkedéséről. Hisszük Is, hogy ez ügyhon az illatékes hatóság már hi­vatalosan intézkedett. Fenti soraim közlését kérve, maradok Mátészalkán, 1910. fahr. 8. "tisztelettel Doby Antal. * A magunk részéről szívesen vesszük tudinásul a fenti levélben közlőiteket s reméljük, hogy az erélyes lépések sikerre js fognak vezetni. — A Mátészalkai Közgazdasági Bask r. t. f. év január 23.-án d. e. 11 órakor tartotta meg III. évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében. Dr. Szú­nyog Mihály elnök megállapítja hogy a közgyűlés határozatképes s a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Fuchs Jenő intézeti ügyészt kéri fel. Azután az elnök javaslatára a jegyzőknyv hitelesítésére Csíz :adia Janó.., Klein Moiic és Nagy Zsigmond részvényesek megválasztatván, beírni látta­tott, az igazgatóságnak a múlt évről szóló jelenté se, ennek kapcsán a zárszámadás, mérleg és nyere- ményfelosztási-tervezet, valamint az ezekre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentés. A jelentéseket a köz­gyűlés tudomásul veszi és jóváhagyja s a mérleg és nyeremény felosztási tervezet elfogadása u áu az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottság­nak a felmentvény megadatott. Az osztalék szelvé­nyek 1910 február 1.-től 6 koronájával (6°/0) vál­tatnak be. Az ígazgíóság megbízatása lejárván, Dr. Szúnyog Mihály indítványára az igazgatóság tagjaiul 3 évre egyhangúlag mogválasz- tattak: Dr. Szúnyog Mihály, Berger Dezső, Dr. Fuchs Jenő, Goldblatt Jakab, Ujfalus3y Lajos (uj), Beuger János, Halmi Gábor, Schreiber Berta­lan, Grün Herman, Grün Májer és Schwartz Adolf. A felügyelő-bizottságba pótólag Csizmadia János és Csizmadia József jutottak be. Majd pedig az igazgatóság előterjesztésére a 9Ö tagból álló vá­lasztmány is megválasztatott. Ezek ,után Weisz Miklós részvényes indítványára a közgyűlés az igaz­gatóságnak és a tiszti karnak az intézet érdekének elő­mozdítása körül szerzett buzgóságukért köszönetét szavaz. K gyűlés után az igazgatóság tartott ülést és saját kebeléből megválasztotta elnökét Dr. Szunyng Mihály és ügyvezető-igazgatóját Berger Dezső személyében. — Esküvő. Vasas Ilonka, Vasa- András hely­beli építőmester leánya, e hó 6.-án kötött házas­ságot lioks&ri András, ugyancsak jó nevű építő­mesterrel. Az esküvő, a helybeli rom. kát. temp­lomban folyt le, mely szinig megtelt a népszerű épitőme.'íerei. jó embereivel és tisztelőivel. — A Kiaiuszainai iasi&'üjSä egyht. mint szö­vetkezet f. hó 6.-án tartotta évi rendes közgyűlé­sét, melyen az igazgatóság által elő terjesztett és a felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleget egyhangúlag elfogadta. Kimondta a közgyűlés, hogy 1 9 1 1 -.tő 1 19 16.-ig terjedő űj év­társulatot megalakítja. Az 19^,3—1919 évtársulat f. év végén felszámol. A felszámoló bi­zottságba Berger Dezső, Fuchs Gyula, Szálkái Zsigmond, Doby Antal és Franki Mór lettek meg­választva. — Késelás a teaeíésea. Folyó hó 8.-án a kis gőzmalom mellől egy öreg asszonyt temettek. A te­metésen jelen volt Jetuska Ferenc Bencsiben lakó ember is, kinél egy nagy kést láttak. A rektor fi­gyelmeztetett is egy pár embert, a késes Jetuskára. A pap már elmondotta volt fele prédikáció­ját, mikor a halotti-gyülekezethez érkezett Szőllősi László. Jetuska meglátta Szőllősit, s mint egy őrült, elkezdett kiabálni. A kést magasan tartva rohant Szőllősi felé, kire valami okból haragudott s most akarta rnegboszulni magát. A pap kénytelen volt prédikációját hamar be­fejezni a nagy riadalom miatt, melyet a jelenlevők között ez eset okozott. Szőlőssi ezalatt eltávozott, az asszonyok szétszaladtak, a férfiak pedig közrefogták a veszedelmes embert, ki dulakodás közben egy emberen kisebb késszurásokat ejtett. A veszedelmes Jetuskát a helybeli csendőrök el­fogták s bekísérték a kir, járásbírósághoz. — Megharapta a kutya. Szabó Mari nevű cse­lédleány vízért ment a gyári kútra e hó 9.-én, Amint haladt keresztül a gyár udvarán, egy nagy kutya ráugrott s megharapta, a megrémült leányt, A leányt meg az nap Budapestre szállították a a Paszteur intézetbe elővigyázat okából, mert nem tudják az orvosok, hogy a kutya nem volt-e ve­szett. E hirecske kapcsán megkérdjük elöljárósá­gunktól, hogy miért hagyta abba a kutyasintér hasznos működését? Talán azt hiszik, hogy a múlt­kori radikális óvintézkedések örökre elegendők ? Bizony, amint a fenti példa is mutatja: ez téve­dés. Elő hát azzal a kulyasintérrel és a 40 napos szigorú ebzárlattal! Rendkívüli alkalmi vásárlás! szigeti Armin MÁTÉSZALKÁN, a Rottenstein-féle ház. Ahol a következő cikkek potom áron kaphatók, melyre tisztelt vevő közönség b. figyelmét tisztelettel fölhivom. U. m. férfi, női- és gyermek alsó trikók Fegyházban kötöttharisnyák, keztyük. Sapkák, kalapok, boák, alsószoknyák, és kötények. Lenvászon zsebkendők (tucatja 1 frt. 20 kr.), 5 rétú gallérok (tucatja 1 frt. 80 kr.), 6 pár színes /. kézelő 1 frt. 20 kr. .■. Ingek, pongyolák, blusok, felsőszoknyák és más alkalmi ajándéktárgyak stb. Raktárom bár ki megtekintheti vétel kötele.,ettseg nélkül, amidé í mindenki arról fog meggyőződni, bog} áruim legjobbak és legolesóbbak. >o _pc* ÜS US 63

Next

/
Thumbnails
Contents