Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-16 / 50. szám

Melléklet a „Mátészalka“ SO. (89.) számához. 1910. dee. 16. szórványos betegséget jelentette, a tényállás fel- áéritésére kibocsátott rendeletének eleget nein tett, sót negativ jelentéseivel az ellenőrzését is állan­dóan megtévesztette, ellene alispán a fegyelmi el­járás megindítását elrendelte. Előterjesztést tesz, lérossék fel a főispán, hogy a közigazgatási bi- söttságnak 6410/909. évi határozatát, melyben a többi között az avasi körorvosi állás könnyebb betöltése tárgyában évi 800 korona helyi pótlék kéretett belügyiminisztertől, szorgalmazni, továbbá Á vármegyébe kért 4 uj körorvosi állás felállítá­sát kieszközölje. Szatmárvármegyében az utóbbi években fer­tőző betegségben elhalt emberek száma a 363.090 lakosból évenkint 2487 és 2834 között váltakozott. Etekhez hozzáadva a felgyógyulással végződő fer­tőid betegségek — és a lakást cserélő fertőző betegek számát, lakásfertőtlenitést, — törvény, kormányhstósági rendeletek és legutóbb a tuber­kolózis elleni védekezésről alkotott vármegyei sza­bályrendelet szerint, — évenkint összesen mintegy 10.000 esetben kellene végeztetni. Ezzel szemben tapasztaltalott, hogy a várme­gyében a fertőzőbetegségek elterjesztése elleni véde­kezés terén legsúlyosabban érezhető hiányok van­nak. mert még arra siycs elegendő orvos, hogy ■a betegek gyógyigényei el/áfassanak. Mindezek alapján égetően szükséges volt szabályrendeleti utón gondoskodni a fertőtlenítő állások szervezéséről és az egészségőri szolgálat berendeléséről, az ezekre vonatkozó szabályren­delet tervezetet elkészítteti és a december havi egészségügyi bizottsági ülés, illetve közgyűlés elé fogja terjeszteni. Pénzügyigazgató jelentése szerint november hóban egyenes adóban befolyt 655.237 kor útadó­ban 18.091 kor. bélyeg és illetékben 132.503 kor. fogyasztási és italadóban 30.202 kor. Jelenti meg, hogy december hónapra mintegy 300.000 korona adó maradt fent, mit remél, hogy be fog folyni ás igy a jövő évre nem marad hátr lék. Tanfelügyelő jelenti, hogy a vailás és közok­tatásügyi miniszter 1911. évre György községben állami iskolát engedélyezett és magára vállalta az iskola építési költségét. Kismajtényban felállítandó állami iskola felépítési költségét 35.000 korona erejéig szintén elvállalta, llobatelepen és Fehér- gyarmaton állami iskola felállítását engedélyezte, utóbbi helyen ? on kikötéssel, ha a község a 68.000 koronát kitevő építkezés költségeire amortizációs kölcsönt vess fel. Törvényhatósági főálla'orvos jelentése szerint a múlt hónapban az állategészségügy kedvezőtlen volt, a ragadós száj- és körömfájás erősen terjedt á hasított körmü állatok között. E betegség által 89 község lett fertőzve és az október hónapi fer­tőzött községekkel együtt jelenleg 115 község ke­rült zár alá. Minek nagy terjedését sok esetben ki lehetett mutatni, hogy a debreceni és érmihály- falvai állatvásárokon vett juhok és szarvasmarhák terjesztették. A többi ragadós betegségek nem fordultak elő nagy mértékben. Kir. ügyész jelenti, hogy november hónapban letartóztatva lett 211 férfi és 34 nő, szabadult 178 férfi éa 29 nő. A hónap végén fogva maradt 33 férfi, 5 nő. Szökés a fehérgyarmati kir. járás­bíróságnál fordult elő, de a csendó. ég csakhamar elfogta és visszaszállította a szökevényt. Közgazdasagi előadó jelentése szerint a múlt hó elején beállott bő csapadék lehetővé tette az őazi munkálatok befejezését és nagyban hozzájárult a mezei egerek pusztításához is. A mezőgazdaságra felette kedvezőtlen a hasított körmü állatok között nagy mértékben fellépett száj- és körömfájás. Ülés végén elnöklő főispán megköszönte a közigazgatási bizottság tagjainak az év folyamán teljesített működésüket és meleg szavakban búcsú­zét,t él a kilépő Szálkái Sándor bizottsági tagtól, akinek szorgalmas és tevékeny működését meg­köszönve, távozása felett sajnálatát fejezte ki. Ezzel az ülés véget ért. A tenger, a szivem. Oly szép a tenger, ha az alkonyat Lágyan elönti a hullámokat. Minden haragja lassan elpihen S olyan a tenger, mint a szivem, Melyre az ismeretlen bánatok Csempészik az alkonyatot; S t szomorúság az én gyönyöröm, Mindén vágyam a bánatba ölöm; Minden vágyamból egy dal születik: — Mig beesteledik. PetfOflius. — KARÁCSONYI (legközelebbi) számunk szokatlanul nagy terjedelmé- nél fogva folyó hó 23.-ika helyett ka­rácsony első napján vasárnap délben, 1 " ' . ■ . .'..'r-i ' . 1 ■ ----------------. ■ ------------ ----------------------------- -----------­fo g megjelenni. HÍREK. — Uj kasíiad városunkban. Néhány merni tudó derék polgár akciót indított egy uj kaszinó ala­kítására. Az uj kaszinó célja, hogy a mátészalkai tisztességes polgárokat foglalkozásra való külömb- ség nélkül egyesítse. Különben a mozgalom indí­tói a vidékre is joggal számítanak, hogy járásunk- beli függetlenséget szerető, szókimondó, becsületes polgá rság seregestől tódulni fog az uj, modern eszmék jegyében született társaskör lobogója alá. Mint értesülünk áz akció egy ideig bizonyos fel­merült akadályok folytán szünetelni fog, de annál nagyobb erővel látnak később a munkához. Mi, a magunk részéről a mozgalmat csak helyesel­hetjük. Mert mi csak egyféle becsületet ösmerünk, a tisztességes polgárember becsületét, melynek vé­delmére a polgárságnak egy falankszá kell tömö­rülnie. Mi külön úri becsületet nem ösmerünk. Olyan urri becsületet, mely a kártyaadósságnak huszonnégy óra alatti kiegyenlítését követeli, mig az iparos tisztességes munkáját honorálni nem tartja olyan fontos dolognak. Mi nem az >y«-ok imádóivá akarunk szegődni, hanem az eszme, a közös cél lesz a bálvány, mely kö é csoportosulni fogunk. Különben erről lesz még alkalmunk sokat Írni. Most csak azon hitünknek adunk kifejezést, hogy ha egy ilyen kaszinó alakul városunkban, ab­ban az intelligencia is teljes mértékben helyet fog foglalni. Kivételek nem mondjuk lesznek. De hát a »gerinctelenekc-nek, »árnyékokénak az a hi­vatásuk, hogy valaki után kullogjanak. — Az ököritói sirkőleleplezési ünnepélyről írott referádánkra cáfolatot kaptunk. Sajnáljuk, hogy nincs módunkban elárulni a cáfolatot tartalmazó levél szerzőjét és igy csak annyit jegyezhetünk meg, hogy azt egy bájos, nagyon nemes szivü, nagylelkű és kiválóan intelligens, szép asszony juttatta hozzánk. Referádánk — irja a beavatott úrasszony — »valóságos gyűjteménye a jhelytelen információk­nak^ mely arra készteti, hogy legalább is az alábbi cáfolatokat tegye meg: 1. Az átadás ideje igenis tudatva volt és pedig három járásban, u. m. csen- geri, mszalkai és fehérgyarmatiban. 2, A munkálatok nem fagyos időben lettek el­végezve, sőt napokon át térdig érő sár­ban dolgoztak szegény emberek. 3. A cikk Írója előtt oly rejtélyes I. betű = »itt«, vagyis »A boldog feltámadás reményében alusznak itt.« 4. A belügyminiszternél hó­napok óta Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő fáradozik első sorban az özve­gyek érdekében. 5. Teljesen légből kapott, hogy az emlékátadás a Kende Zsigmond vadászata miatt lett volna elhalasztva. Két ok volt. A fagy miatt, mi a felállítás után bekövetkezett, a sírnál nem lehetett dol­gozni és fenyőt ültetni, fökép pedig mivel előző vasárnap a helybeli lelkész úrva­csorát osztott, amely -körülmény miatt az ünnepély a késő délutáni órákban lett volna megtartható. Ha valami kis bizony­talanság lett volna az ünnepély ideje körül, annak oka pusztán az volt, hogy a tiszte- letes ur vonakodott délelőtt beszédet mon­dani, minthogy pedig annak elmaradása örök kár lett volna, e fölött folyt helyben egy kis vita. Sajnos még mindig elég fix volt az ideje arra nézve, hogy egyesek magukkal hozott rosszindulattal összeállít­sanak egy kis kollekciót, alaptalan malici- ákból. 6. Hogy mennyire tájékozatlan az illető tudósitó ur, jellemzi az, hogy ő a márványlapokat félti az idő viszontagságai­tól, holott a fekete lapok egytől egyig kris­tály üvegből készültek, különben is Har­kányi Ede tavaszszal az egészet újra át­nézi és mégegyszer átdolgozza. Ez már igy volt kialkudva. Sok mindenről tudnám még az illető urat tájékoztatni, azonban nem tartom érdemesnek és szükségesnek. E cáfolatok beküldője iránti jól megérdemle.i tiszteletünk s az úri asszony iránti lovagias érze­tünk nem engedi, hogy vitába bocsátkozzunk. Csak mint legszükségesebbeket s elkerülhetetlent jegyez­zük meg, hogy a »rosszindulatú malicia« ránk semmiképpen se vonatkozhatik. Amit mi megír­tunk, azt több fővárosi előkelő napilap is megírta. Az pedig mellékes, hogy kristályüveg, vagy már­vány-e »az idő viszontagságától« féltett sirkőrész anyaga. A fő az, hogy — amint e cáfolat is el­ismeri — javításra szorul. — A pelgári iskola III. felolvasóestélye e hétről a közbe jött magánvizsgálatok folytán e hó 28.- ikára halasztatott. — Szerkesztőségünkből Holcinger Imre, »Hirek« rovatunk vezetője kilépett. — Értesítés. A m. kir. posta* és távirda igaz­gatóság tudatja a közönséggel, hogy a cs. és kir. hadi hajókra szóló postautalványokat 1911. január 1 .-töl kezdve már nem a nemzetközi (eárga színű) hanem a m. kir. posta által a be'.T'di forgalom részére kiadott rózsaszínű űrlapokon ;.ell kiállítani. — Kitüntetés. Radoszta Jenő helybeli iparoz, mülakatos-mestert a nyár folyamán Nyíregyházán rendezett gazdasági kiállítás bíráló-bizottsága, a kiállításon kiállított tárgya után ezüst éremmel és elismerő oklevéllel tüntette ki. Szívesen regiszt, ráljuk ezen egyik szakképzett iparosunk sikerét, hogy ezzel a közönség figyelmébe ajánljuk. — Nyírbátorban a kanyaró járvány megszűnt. Hat heti szünetelés után megnyíltak újból az isko­lák kapui. — Vettük a kővetkező levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur l Nem tudom, de nem is váltotta ki kíváncsi­ságomat, ki légyen az a (N—a) jegy alatt rej­tőzködő cripta-phylosophus, a ki gyönyörködik önmagában, hogy felfedezte módszerét, miként lehet a szerencsétlenség tüzében hamuvá lobogott s eléggé meg nem siratható Ököritó községét be­népesíteni a törvénytelen gyermekek légiójával. Legyen az ő hite szerint! Vele, cikkíróval polé­miába nem bocsátkozom ... hanem bene I Ma­dách szerint az ebnek is van ideálja . . . Hanem azon aztán már csodálkozom, hogy Szerkesztő ur, kinek tollát s publicistikai tevékenységét mindig a nemes ideálizmus és a közérdek istápo- lásának szándéka vezette, irányította, helyet adott ily immorális tan és idea propagálására, mely alkalmas a mai különben is lágymeleg vallásoz- érzés és destruktiv társadalmi rendnek még lazábbá tételére . . . Avagy kérdem : nem ilye* tendenciák Inatl- gurálására való e az a cikkecske, mely »Asszony kell Ököritón« cim alatt becses lapjában napvilá­got látott ? Ezenkívül agitál az a cikkecske az élő, házas­sági jogunkat szabályozó törvény ellen, kl- gunyolja azt, mikor a bolond epithetonnal karak- terizál és azt a bizonyos nemzetiszinü szalagos urat — vulgo: jegyző — nevetség tárgyává te­szi, parodizálja; s hogy a groteszk teljes legyen, odaállítja koronául a dolog tetejébe — a pénzért prédikáló papot, akinek assistenciája nélkül is van — (N—a) szerint — tisztességes házasság. Hát Ízléstelen dolog, ily tónusban zengeni apotheosist egy tisztességes — bár vidéki lap­ban, az erkölcstelenség ágyában fogamzott vadházasságnak !! Szánó mosoly vonult el ajkimon azon a »ha egy pár cseléd megfér egy nyoszolyán — Illetve megérti egymást« féle humortól csepegő phrazis, olvasásakor, de hát : >de gustibus non est disputandum.« Kérem Szerkesztő Ur! Bocsássa le jövőben, az ily eszmeficamok előtt b. lapja sorompóját, ne discreditálja annak morális niveauját, mely eddig a tisztesség mérőfokát mutatta, mert hisz a költő szerint »Minden ország alapja s talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől: Róma ledől & rabigába görnyed«. Legyen szives e néhány sort, lapja hasáb­jain közölni. Nyírmeggyes, 1910. december 6. Tisztelettel: Tukacs Lajos* ref. lelkész. Készséggoi adtunk helyet a fenti levélnek és arra —» mai számunk „Szerkesztői üzenetek“ rovatának felhívása mellett-t mindössze annyi megjegyezni valónk van, hogy megbántani senkit se akartunk és mi is azt valljuk, amit a kérdéses levél, is idéz: de gustibus non est disputandum és egyúttal azt is„ hogy: szükség törvényt ront. — Utrendőri kihágá3 ciméu a helybeli közi­gazgatási hatóság — kebeléből történt feljelentés, folytán — 4 korona pénzbírságra Ítélt egy hely­beli kereskedőt, ki vasúton érkezett áruját a szál- litó-kocsiról a járdán át hordatta üzletébe s ezzel a feljelentő tisztviselőt arra jártábán pár percre megzavarta. Nem az Ítélet, illetőleg a birság az, ami e dolgot megemlítésre méltóvá teszi, hanem a feljelentő és a feljelentés tónusa. A feljelentő ne­vezetesen — mint említettük — közigazgatási tisztviselő, kitől a közönség nem zaklatást, indtí- latoskodást, hanem toleranciát vár; a feljelentésnek azon kitétele pedig, hogy: inevezett kereskedő ve­lem foghegyről beszélt*., egyszerűen nevetséges. — Az izraelita patronázs egyesület helyi fiókja, vasárnap, e hó 11.-én tartotta meg alakuló gyű­lését a felekezetbeliek osztatlan részvételével. \ szentegyesület helyisége már a kora délutáni órák­ban szépszámú közönséggel telt meg. Pontban 3 órakor Szálkái Sándor, a szentegyesület elnöke rö­vid beszéd keretében üdvözölte az izraelita patro­názs egyesület budapesti központjának kiküldöttjét, Breuer Soma főrabbit s az egybegyült közönséget', majd átadta a szót a budapesti kiküldöttnek. Breuer főrabbi, — a patronázs-ügy egyik lánglelkü apostola — magas szárnyalást! beszédben ismer­tette a patronázs egyesület eszméjét, hamanisztikm célját, magyarázta annak szervezetét, a züllésnek indult, avagy rósz körzetben levő gyermek meg­mentésének módját s kérte az egybegyűlteket,

Next

/
Thumbnails
Contents