Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-16 / 50. szám
Melléklet a „Mátészalka“ SO. (89.) számához. 1910. dee. 16. szórványos betegséget jelentette, a tényállás fel- áéritésére kibocsátott rendeletének eleget nein tett, sót negativ jelentéseivel az ellenőrzését is állandóan megtévesztette, ellene alispán a fegyelmi eljárás megindítását elrendelte. Előterjesztést tesz, lérossék fel a főispán, hogy a közigazgatási bi- söttságnak 6410/909. évi határozatát, melyben a többi között az avasi körorvosi állás könnyebb betöltése tárgyában évi 800 korona helyi pótlék kéretett belügyiminisztertől, szorgalmazni, továbbá Á vármegyébe kért 4 uj körorvosi állás felállítását kieszközölje. Szatmárvármegyében az utóbbi években fertőző betegségben elhalt emberek száma a 363.090 lakosból évenkint 2487 és 2834 között váltakozott. Etekhez hozzáadva a felgyógyulással végződő fertőid betegségek — és a lakást cserélő fertőző betegek számát, lakásfertőtlenitést, — törvény, kormányhstósági rendeletek és legutóbb a tuberkolózis elleni védekezésről alkotott vármegyei szabályrendelet szerint, — évenkint összesen mintegy 10.000 esetben kellene végeztetni. Ezzel szemben tapasztaltalott, hogy a vármegyében a fertőzőbetegségek elterjesztése elleni védekezés terén legsúlyosabban érezhető hiányok vannak. mert még arra siycs elegendő orvos, hogy ■a betegek gyógyigényei el/áfassanak. Mindezek alapján égetően szükséges volt szabályrendeleti utón gondoskodni a fertőtlenítő állások szervezéséről és az egészségőri szolgálat berendeléséről, az ezekre vonatkozó szabályrendelet tervezetet elkészítteti és a december havi egészségügyi bizottsági ülés, illetve közgyűlés elé fogja terjeszteni. Pénzügyigazgató jelentése szerint november hóban egyenes adóban befolyt 655.237 kor útadóban 18.091 kor. bélyeg és illetékben 132.503 kor. fogyasztási és italadóban 30.202 kor. Jelenti meg, hogy december hónapra mintegy 300.000 korona adó maradt fent, mit remél, hogy be fog folyni ás igy a jövő évre nem marad hátr lék. Tanfelügyelő jelenti, hogy a vailás és közoktatásügyi miniszter 1911. évre György községben állami iskolát engedélyezett és magára vállalta az iskola építési költségét. Kismajtényban felállítandó állami iskola felépítési költségét 35.000 korona erejéig szintén elvállalta, llobatelepen és Fehér- gyarmaton állami iskola felállítását engedélyezte, utóbbi helyen ? on kikötéssel, ha a község a 68.000 koronát kitevő építkezés költségeire amortizációs kölcsönt vess fel. Törvényhatósági főálla'orvos jelentése szerint a múlt hónapban az állategészségügy kedvezőtlen volt, a ragadós száj- és körömfájás erősen terjedt á hasított körmü állatok között. E betegség által 89 község lett fertőzve és az október hónapi fertőzött községekkel együtt jelenleg 115 község került zár alá. Minek nagy terjedését sok esetben ki lehetett mutatni, hogy a debreceni és érmihály- falvai állatvásárokon vett juhok és szarvasmarhák terjesztették. A többi ragadós betegségek nem fordultak elő nagy mértékben. Kir. ügyész jelenti, hogy november hónapban letartóztatva lett 211 férfi és 34 nő, szabadult 178 férfi éa 29 nő. A hónap végén fogva maradt 33 férfi, 5 nő. Szökés a fehérgyarmati kir. járásbíróságnál fordult elő, de a csendó. ég csakhamar elfogta és visszaszállította a szökevényt. Közgazdasagi előadó jelentése szerint a múlt hó elején beállott bő csapadék lehetővé tette az őazi munkálatok befejezését és nagyban hozzájárult a mezei egerek pusztításához is. A mezőgazdaságra felette kedvezőtlen a hasított körmü állatok között nagy mértékben fellépett száj- és körömfájás. Ülés végén elnöklő főispán megköszönte a közigazgatási bizottság tagjainak az év folyamán teljesített működésüket és meleg szavakban búcsúzét,t él a kilépő Szálkái Sándor bizottsági tagtól, akinek szorgalmas és tevékeny működését megköszönve, távozása felett sajnálatát fejezte ki. Ezzel az ülés véget ért. A tenger, a szivem. Oly szép a tenger, ha az alkonyat Lágyan elönti a hullámokat. Minden haragja lassan elpihen S olyan a tenger, mint a szivem, Melyre az ismeretlen bánatok Csempészik az alkonyatot; S t szomorúság az én gyönyöröm, Mindén vágyam a bánatba ölöm; Minden vágyamból egy dal születik: — Mig beesteledik. PetfOflius. — KARÁCSONYI (legközelebbi) számunk szokatlanul nagy terjedelmé- nél fogva folyó hó 23.-ika helyett karácsony első napján vasárnap délben, 1 " ' . ■ . .'..'r-i ' . 1 ■ ----------------. ■ ------------ ----------------------------- -----------fo g megjelenni. HÍREK. — Uj kasíiad városunkban. Néhány merni tudó derék polgár akciót indított egy uj kaszinó alakítására. Az uj kaszinó célja, hogy a mátészalkai tisztességes polgárokat foglalkozásra való külömb- ség nélkül egyesítse. Különben a mozgalom indítói a vidékre is joggal számítanak, hogy járásunk- beli függetlenséget szerető, szókimondó, becsületes polgá rság seregestől tódulni fog az uj, modern eszmék jegyében született társaskör lobogója alá. Mint értesülünk áz akció egy ideig bizonyos felmerült akadályok folytán szünetelni fog, de annál nagyobb erővel látnak később a munkához. Mi, a magunk részéről a mozgalmat csak helyeselhetjük. Mert mi csak egyféle becsületet ösmerünk, a tisztességes polgárember becsületét, melynek védelmére a polgárságnak egy falankszá kell tömörülnie. Mi külön úri becsületet nem ösmerünk. Olyan urri becsületet, mely a kártyaadósságnak huszonnégy óra alatti kiegyenlítését követeli, mig az iparos tisztességes munkáját honorálni nem tartja olyan fontos dolognak. Mi nem az >y«-ok imádóivá akarunk szegődni, hanem az eszme, a közös cél lesz a bálvány, mely kö é csoportosulni fogunk. Különben erről lesz még alkalmunk sokat Írni. Most csak azon hitünknek adunk kifejezést, hogy ha egy ilyen kaszinó alakul városunkban, abban az intelligencia is teljes mértékben helyet fog foglalni. Kivételek nem mondjuk lesznek. De hát a »gerinctelenekc-nek, »árnyékokénak az a hivatásuk, hogy valaki után kullogjanak. — Az ököritói sirkőleleplezési ünnepélyről írott referádánkra cáfolatot kaptunk. Sajnáljuk, hogy nincs módunkban elárulni a cáfolatot tartalmazó levél szerzőjét és igy csak annyit jegyezhetünk meg, hogy azt egy bájos, nagyon nemes szivü, nagylelkű és kiválóan intelligens, szép asszony juttatta hozzánk. Referádánk — irja a beavatott úrasszony — »valóságos gyűjteménye a jhelytelen információknak^ mely arra készteti, hogy legalább is az alábbi cáfolatokat tegye meg: 1. Az átadás ideje igenis tudatva volt és pedig három járásban, u. m. csen- geri, mszalkai és fehérgyarmatiban. 2, A munkálatok nem fagyos időben lettek elvégezve, sőt napokon át térdig érő sárban dolgoztak szegény emberek. 3. A cikk Írója előtt oly rejtélyes I. betű = »itt«, vagyis »A boldog feltámadás reményében alusznak itt.« 4. A belügyminiszternél hónapok óta Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő fáradozik első sorban az özvegyek érdekében. 5. Teljesen légből kapott, hogy az emlékátadás a Kende Zsigmond vadászata miatt lett volna elhalasztva. Két ok volt. A fagy miatt, mi a felállítás után bekövetkezett, a sírnál nem lehetett dolgozni és fenyőt ültetni, fökép pedig mivel előző vasárnap a helybeli lelkész úrvacsorát osztott, amely -körülmény miatt az ünnepély a késő délutáni órákban lett volna megtartható. Ha valami kis bizonytalanság lett volna az ünnepély ideje körül, annak oka pusztán az volt, hogy a tiszte- letes ur vonakodott délelőtt beszédet mondani, minthogy pedig annak elmaradása örök kár lett volna, e fölött folyt helyben egy kis vita. Sajnos még mindig elég fix volt az ideje arra nézve, hogy egyesek magukkal hozott rosszindulattal összeállítsanak egy kis kollekciót, alaptalan malici- ákból. 6. Hogy mennyire tájékozatlan az illető tudósitó ur, jellemzi az, hogy ő a márványlapokat félti az idő viszontagságaitól, holott a fekete lapok egytől egyig kristály üvegből készültek, különben is Harkányi Ede tavaszszal az egészet újra átnézi és mégegyszer átdolgozza. Ez már igy volt kialkudva. Sok mindenről tudnám még az illető urat tájékoztatni, azonban nem tartom érdemesnek és szükségesnek. E cáfolatok beküldője iránti jól megérdemle.i tiszteletünk s az úri asszony iránti lovagias érzetünk nem engedi, hogy vitába bocsátkozzunk. Csak mint legszükségesebbeket s elkerülhetetlent jegyezzük meg, hogy a »rosszindulatú malicia« ránk semmiképpen se vonatkozhatik. Amit mi megírtunk, azt több fővárosi előkelő napilap is megírta. Az pedig mellékes, hogy kristályüveg, vagy márvány-e »az idő viszontagságától« féltett sirkőrész anyaga. A fő az, hogy — amint e cáfolat is elismeri — javításra szorul. — A pelgári iskola III. felolvasóestélye e hétről a közbe jött magánvizsgálatok folytán e hó 28.- ikára halasztatott. — Szerkesztőségünkből Holcinger Imre, »Hirek« rovatunk vezetője kilépett. — Értesítés. A m. kir. posta* és távirda igazgatóság tudatja a közönséggel, hogy a cs. és kir. hadi hajókra szóló postautalványokat 1911. január 1 .-töl kezdve már nem a nemzetközi (eárga színű) hanem a m. kir. posta által a be'.T'di forgalom részére kiadott rózsaszínű űrlapokon ;.ell kiállítani. — Kitüntetés. Radoszta Jenő helybeli iparoz, mülakatos-mestert a nyár folyamán Nyíregyházán rendezett gazdasági kiállítás bíráló-bizottsága, a kiállításon kiállított tárgya után ezüst éremmel és elismerő oklevéllel tüntette ki. Szívesen regiszt, ráljuk ezen egyik szakképzett iparosunk sikerét, hogy ezzel a közönség figyelmébe ajánljuk. — Nyírbátorban a kanyaró járvány megszűnt. Hat heti szünetelés után megnyíltak újból az iskolák kapui. — Vettük a kővetkező levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur l Nem tudom, de nem is váltotta ki kíváncsiságomat, ki légyen az a (N—a) jegy alatt rejtőzködő cripta-phylosophus, a ki gyönyörködik önmagában, hogy felfedezte módszerét, miként lehet a szerencsétlenség tüzében hamuvá lobogott s eléggé meg nem siratható Ököritó községét benépesíteni a törvénytelen gyermekek légiójával. Legyen az ő hite szerint! Vele, cikkíróval polémiába nem bocsátkozom ... hanem bene I Madách szerint az ebnek is van ideálja . . . Hanem azon aztán már csodálkozom, hogy Szerkesztő ur, kinek tollát s publicistikai tevékenységét mindig a nemes ideálizmus és a közérdek istápo- lásának szándéka vezette, irányította, helyet adott ily immorális tan és idea propagálására, mely alkalmas a mai különben is lágymeleg vallásoz- érzés és destruktiv társadalmi rendnek még lazábbá tételére . . . Avagy kérdem : nem ilye* tendenciák Inatl- gurálására való e az a cikkecske, mely »Asszony kell Ököritón« cim alatt becses lapjában napvilágot látott ? Ezenkívül agitál az a cikkecske az élő, házassági jogunkat szabályozó törvény ellen, kl- gunyolja azt, mikor a bolond epithetonnal karak- terizál és azt a bizonyos nemzetiszinü szalagos urat — vulgo: jegyző — nevetség tárgyává teszi, parodizálja; s hogy a groteszk teljes legyen, odaállítja koronául a dolog tetejébe — a pénzért prédikáló papot, akinek assistenciája nélkül is van — (N—a) szerint — tisztességes házasság. Hát Ízléstelen dolog, ily tónusban zengeni apotheosist egy tisztességes — bár vidéki lapban, az erkölcstelenség ágyában fogamzott vadházasságnak !! Szánó mosoly vonult el ajkimon azon a »ha egy pár cseléd megfér egy nyoszolyán — Illetve megérti egymást« féle humortól csepegő phrazis, olvasásakor, de hát : >de gustibus non est disputandum.« Kérem Szerkesztő Ur! Bocsássa le jövőben, az ily eszmeficamok előtt b. lapja sorompóját, ne discreditálja annak morális niveauját, mely eddig a tisztesség mérőfokát mutatta, mert hisz a költő szerint »Minden ország alapja s talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől: Róma ledől & rabigába görnyed«. Legyen szives e néhány sort, lapja hasábjain közölni. Nyírmeggyes, 1910. december 6. Tisztelettel: Tukacs Lajos* ref. lelkész. Készséggoi adtunk helyet a fenti levélnek és arra —» mai számunk „Szerkesztői üzenetek“ rovatának felhívása mellett-t mindössze annyi megjegyezni valónk van, hogy megbántani senkit se akartunk és mi is azt valljuk, amit a kérdéses levél, is idéz: de gustibus non est disputandum és egyúttal azt is„ hogy: szükség törvényt ront. — Utrendőri kihágá3 ciméu a helybeli közigazgatási hatóság — kebeléből történt feljelentés, folytán — 4 korona pénzbírságra Ítélt egy helybeli kereskedőt, ki vasúton érkezett áruját a szál- litó-kocsiról a járdán át hordatta üzletébe s ezzel a feljelentő tisztviselőt arra jártábán pár percre megzavarta. Nem az Ítélet, illetőleg a birság az, ami e dolgot megemlítésre méltóvá teszi, hanem a feljelentő és a feljelentés tónusa. A feljelentő nevezetesen — mint említettük — közigazgatási tisztviselő, kitől a közönség nem zaklatást, indtí- latoskodást, hanem toleranciát vár; a feljelentésnek azon kitétele pedig, hogy: inevezett kereskedő velem foghegyről beszélt*., egyszerűen nevetséges. — Az izraelita patronázs egyesület helyi fiókja, vasárnap, e hó 11.-én tartotta meg alakuló gyűlését a felekezetbeliek osztatlan részvételével. \ szentegyesület helyisége már a kora délutáni órákban szépszámú közönséggel telt meg. Pontban 3 órakor Szálkái Sándor, a szentegyesület elnöke rövid beszéd keretében üdvözölte az izraelita patronázs egyesület budapesti központjának kiküldöttjét, Breuer Soma főrabbit s az egybegyült közönséget', majd átadta a szót a budapesti kiküldöttnek. Breuer főrabbi, — a patronázs-ügy egyik lánglelkü apostola — magas szárnyalást! beszédben ismertette a patronázs egyesület eszméjét, hamanisztikm célját, magyarázta annak szervezetét, a züllésnek indult, avagy rósz körzetben levő gyermek megmentésének módját s kérte az egybegyűlteket,