Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-11 / 6. szám
2. oldat, M ÁTKSZA L K A 6. (45.) szám-. E pontnál még Kincsesnek, volt: meg- jegypzni valója. És pedig az, hogy a ref. egyház földjéhez vezető közelebbi utat hagyják meg. A képviselet helyt adott e kérésnek, azon föltétellel, ha az ut meghagyása nem fogja a parcellázás elfogadott tervét lehetetlenné Jenni. Az egyenes ut sokat vajúdó kérdése is előbbre jutott egy lépéssel. Most már — mikor az ingyen állami mérnök iránti kérelmet az államépitészeti-hivatalf elutasította — nem találták soknak a 200 kort. s egyhangúlag bízták meg az elöljáróságot, hogy a földhordók parcellázásának mérnöki munkálatai elvégzésére a közel napokban kiszálló Qál mérnökkel az egyenes ut tervét és költségvetését készíttesse meg. A legnagyobb vita tárgyát ez úttal is a városháza építésének kérdése képezte. Most azonban legalább tárgyilagos volt az a vita, amely az elöljáróságnak az uj tervezett bemutatása kapcsán, Almer Bélának egy f. hó 5.-én benyújtott indítványa fölött folyt. Almernek ez az indítványa igy szól: Mátészalka községi képviselő-testületé í. hó 6.-án d. a. közgyűlést tartott. Bizonyos jóleső érzessél konstatáljuk, hogy ez a közgyűlés szerencsésen visszazökkentette a képviselő-testületet abba a kerékvágásba, melybe hosszú küzdelmek után, az utóbbi képviseleti közgyűlések nagy- nehezen beemelték s amelyből a legutóbbi közgyűlés annyira kizökkentette. És szívesen konstatáljuk azt is, hogy a képviseled közgyűlések iránt városatyáinkban — amiben bizonyára nekünk is van egy kis részünk — nagyot szökött az érdeklődés. A vasárnapi közgyűlés — ámbár a kicsinyeskedésektől ez sem volt mentes — határozottan eredményes munkát végzett. Hosszú idő óta, úgyszólván az első közgyűlés, amelynek nagyobbszabásu pozitív eredményei vannak. A vadászterület bérszerződése volt a napirend első pontja. Persze, örömmel vették tudomásul az 520 kor.-ás áremelkedést; mert — mint megírtuk — az eddigi 110 kor.-ás bérletért 630 kór. éretett el. A nem remélt eredményből Csizmadia Ferenc szeretett volna kártérítés címen a birtokosság kasszájába vándorol- tatni pár koronát, de mert indítványát kellő időben be nem nyújtotta: e felett érdemlegesen határozni nem lehetett. Nagyobb vitát igényelt a földhordó- helyek parcellázásának előterjesztett tervezete. Csizmádé, József minden áron a föld- hordók egész területét parcelláztatni kívánta, mig Almer Béla azon a véleményen volt', hogy egy ilyen értelmű ha+áro7<-‘ parcellázási-bizottság dezavuá^su v . aminek pedig nem szabad beköveikezme. Almer etikai álláspontját igen ügyesen egészítette ki Tárkányi Lajos, aki különben képviselő-testület gazda-tagjai köT.“'' értelmesebbe;, egyike. Tárkányi rániuí^. ■ arra, hogy a képviselet már jogerőssé vált további határozatában elfogadta a parcellázási bizottság javaslatát, amelylyel tehát kimondta azt, hogy a két földhordó-íerü- letet teljes egészében parcellázni nem fogja. Most hát, ha az egész terület parcellázását mondanák ki: a képviselő-testület in- korrekvens volna. Hiszen, a terv szerint nem-parcellázandó területrészek mit sem veszítenek értékükből azzal, ha most nem parcelláztatnak is fel. Jó lesz még e területek árát dó venni! Tárkányi okos felszólalása után az elnöklő főbíró szavazásra bocsátotta a kérdést, melynek eredménye az lett, hogy három szótöbbséggel az eredeti terv ment keresztül. Az eredeti terv mellett szavaztak (Tárkányi indítványa) Papp Gádor (Tisza Kálmánná képviselője), Kincses, Weisz Lajos, Schreiber, Dr. Tárnék, Rác István, Almer, Wcisz László, Szabd Mózes. Néma Mihály, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tárkányi Lajos, Kovács Lajos, M. Szabó Ferenc, Szabó Mihály, Verm, La:os, és Rohay; ellene (Csizmadia József indítványa), Budaházy Sándor, Csizmadia József, Dr. Csa.ő, id. Izsó Ferenc, Kerekes János, Mándi Sámuel, Doby Antal, Kósa Ignác, Veres L.ajos, Dr. Vida József, Rad- ványi János, Csizmadia Zsigmond, Nagy Károly, Gosztonyi Lajos, és Jesz mszky Sándor. Mig Stein- berger Jsándor, Veres István és Szabó Sándor nem kiadtak szavazni. Tisztelt képviselő-testület! Köztudomású dolog, hogy Mátészalka község hivatalos helyiségéül szolgáló községház e célra tovább már meg nem felel. Köztudomású az is, hogy a képv.-testület uj községház építését jogerős határozatta! már kimondta s miután a községi elöljáróság az építendő községház tervét es költségvetésit elkészítette sőt azt a kép’.-testületnek be is mutatta, a képv.-íestüle* legutóbb tolyó év január hó 5.-én hozott hat-trera" ' épiiést kap'so’at - r gabiró által évi haszonbér fejéber meg'”-'. i í cl í ■ iák JOVtiragjVDU kOilS^gVCtC-Bi ez idő szerint nincsen abban a helyzetben, hogy a hivatalos helyiségre kért s általa megígért 700 korona évi haszonbér törvényhatósági jóváhagyást rövid időn belül kieszközölhesse. Miután pedig elvitázhatatlan tény, hogy a községház építését továbo halasztani nem lehet, másrészt peaig a jelenlegi főszolgabírói hivatal elhelyezése is sürgős feladatát képezi járási iöszolgabirónknak, ugyanazért az ő megbízásából kijelentem, hogy a főszolgabírói hivatal részére építendő helyiségek évi haszonbérbe 700 koronát megígér, sőt az általa aláirt s idecsatolt nyilatkozat szerint köteiezóleg kijelenti, hogy az épületet évi 700 koronáért 10 évre haszonbérbe veszi és a bérletet még abban az esetben is megtartja, ha a bériét tartatna alatt meg is szűnne főszolgabíró lenni. Miután tehát ezen ajánlat, tekintettel arra, hogy a község az építendő községház és főszolgabírói hivatal építésére szükséges összeget, illetőleg az eladandó hasznavehetetlen községi földei. vélelárábol kellő fedezetet talál és hogy az építkezés költségei sem a községi pótadót nem emelik, sem egyébb megterheltetést a község lakosaira nem hoz, indítványozom, hogy az előnyö* ajánlat elfogadásával mondja ló a községi képviselő-testület, hogy a községházat a főszolgabírói hivatal részére szükséges helyiségekkel építi fel és Ifi. Péchy László főszclgabiró ur ajánlatát elfogadja és kötelezi magát arra, hogy 1910. október hó 1.-én a főszolgabírói hivatal helyiségeit rendelkezésre bocsátja. Indítványom támogatására első sorban azon körülményt hozom fel, hogy a város közönségére mily nagy előny az, hogy a község hivatalait össz! pontosítva találja. Másodsorban felhozom azt, hogy a főszolgabírói hivatalért megígért évi 700 korona haszonbér az államépitészeti hivatal költségszámítása szerint a befektetési összeg 5% kamatát fedezi, különösen 10 évig, mig az épület állami adó- mentességben részesül. Harmadsorban pedig hivatkozom arra, hegy akkor midőn a község lakosainak megterheltetése nélkül építhetünk községházat és főszolgabírói hivatalt, soha helyre nem hozható vétkes mulasztást követnénk el akkor, ha az ajánlat elutasításával nem ragadnák meg a kedvező aikalmat arra nézve, hogy a községnek hosszú időkre állandó, biztos és a jövőben mindinkább emelkedő jövedelmet biztositanák. Indítványom tárgyalását és Jogad.ását kérve, maradtam Mátészalkán, 1910. február hó 4.-én. Tisztelettel Aimer Béla. Ezen indítványnál Péchy ■ Lászlónak a következő nyilatkozat fekszik el: Nyilatkozat. Melynek értelmében alant irott mátészalkai lakos úgyis, mint járási főszolgabiró | ezennel kölelezóleg kinyilatkoztatom, miszerint ab- j ban az esetben, ha Mátészalka község közönsége I a községház udvarán á kir. járásbirósági épület szárny-épületéhez felépíteni tervezett községházat emeletre építi és abban az államépitészeti hivatal által már elkészített tervrajz szerint a főszolgabírói hivatal részére szükséges helyiségeket 1910. évi október hó 1.-én rendelkezésemre bocsátja, ar/t évi 700 1- róna haszonbérért 10 év- i re, vagyis 1920. o!'tó>' hó 1.-ig bérbe veszem I és egyben kijelentem, hogy ezen bérösszeget a ! községnek, még abban az esetben is biztosítom, ha a bérleti idő alatt megszűnnék főszolgabíró lenni. Kelt Mátészalkán. 1910. februárj 5-én. Péchy László. Előttünk: Alrner Eéia, Kómióssy Károly. ■ b tér indítványához először is Véres ■ Tip,1 ?! \"'{~ , útii/.i, — hA. nem ad hozzá. Majd íövedTirnó' fi Löt y ctZ Ct njs piiUümg oeíoiyik utolsó cseppjéig. — A szerk.) A városatyai »aggályok« kihozták sodrából még a galaniblelkü dr. Csatót is, aki ugyancsak dörögve utalt a jogerős határozatra, mely a városháza építését mondja ki s hangsúlyozta, hogy a városháza különben is szükséges, mert a mostani közveszélyes. A parcellázás jövedelméből kívánja fedezni ö is az építési költségeket, de az építéssel ezért nincs mit várni, hanem igenis, azonnal hozzá kell fogatni. Csató dr. tüzes szavait Weisz László nagyon világos és logikus beszéde követte. Kimutatta, hogy semmi egyébről nem folyhat a vita, mint arról, hogy a szolgabiró- sági helyiség építése folytán 15,000 kor.- va! felszaporodó költség 5 %-os kamatai fedezve lesznek-e, mert hiszen a' városháza építésére szükséges 18,000 kor. igyis- ugyis kell s elkerülhetetlen kiadás'. Az 5% kamat (a 15,000 kor. kamatai) pedig 50 kor. hijján az Almer—Péchy ajánlattal -edezve van s T^zzá biztosítva is. Három év alatt a város a parcellázás jövedelméből ki fogja fizetni az építés összes költségeit. Addig pedig 500—600 kor.-ájába kerülhet az egész különbözet a városnak, ami 3 évre elosztva oly csekélység, hogy számításba sem vehető.
