Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-29 / 30. szám
?. 0-ldal. MÁTÉSm K A 30. (ÓQ.) szám. a megjegyzéssel, hogy ez az ember az, aki községének halaladását elodázza, aki polgártársainak boldogulhatását megakadályozza. Hanem igenis, keresem azokat a dolgokat, amelyek összetartanak, a melyek az együttműködést, a közjó előmozdításának lehetőségét elősegítik. Ettől az eszmétől vezéreltetve reá mutatok arra, hogy az áldatlan széthúzás, az egymásiránti gyűlölet és türelmetlenség már-már elég sok kárt okozott községünkben úgy az egyeseknek, mint a köznek egyaránt, hogy végre valahára fátyolt vessünk a múltra, hogy a köz érdekében legalább az eddigi mulasztásokat helyrehozhassuk. Régi igazság az, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. Mert fájhat valami sé- ; relem, fájhat embertársainknak velünk j szemben, mint egyénekkel szemben, elkö- j vetett egyes cselekedetei, de ezen fájda- i lom, legyen az bármilyen nagy, nem jogosít fel bennünket arra, hogy a sérelmet 1 sérelemmel viszonozzuk, de különösen nem ; arra, hogy azért a köz ártalmára legyünk. | A szemeí-szemért, fogat-fogért elve már rég a lomtárba került ott, a hol a népnek a kultúráról, a tudásról fogalma van és igy nekünk is be kell végre látnunk, miszerint ezen elavult, régi elvet továbbra is fentartanunk, magunkénak vallanunk nem szabad. Be kell látnunk végre azt, hogy a sors együttműködésre utalt s hogy ha vállvetve dolgozunk kitűzött céljaink elérésére, munkánkat, törekvésünket siker fogja j koronázni. Visszatérve az ut kérdésére örömmel } kell megállapítanom, hogy ezen rég vajúdó ! kérdés ismét tovább haladt egy lépéssel A vasúti indóházzal szemben ugyanis a nyitandó útvonal déli sarkán serény munka folyik, ássák a nyitandó uj útvonal első, modern épületének a fundamentumát. Örömmel állapítom ezt meg azért, mert erős a hitem, hogy ezt a lépést rövidesen követni fogja a második, a harmadik, mindaddig, a mig a polgárság vágya, óhaja, testet nem ölt, a mig el nem érjük azt, hogy az uj utón vig közlekedés nem folyik. azt súgta vissza, hogy: »jövök«. Don Juan: (meglepetve) Mit mondott ? Jól értetted? Azt inonta, hogy jön? Leporello: Bizony uram, akár hiszed, akár nem, azt mondta. Nem vagyok én süket. Azt mondta: »jövök.« Ha a föld megindul és egy akkora lyuk támad a lábam alatt, mint a tenger feneke, akkor se csodálkoztam volna jobban. Uram, neked ördögöd van, hogy igy ismered a nőket. (Tovább akar beszélni.) Don Juan: (közbevág) Teríts gyorsan. Ne felejtsd el a burgundit. Es igazítsd meg az ágyat. Leporello: (miközben térit) De ezt a szolgálatot se birom ám ki sokáig, uram. Egész nap lótok-futok. Meg aztán mindennap huszonötször viszem vásárra a bőrömet. Elmegyek én más helyre szolgálni. Es aztán az is furdalja az oldalamat, hogy minden vászoncseléd bolondul az uram után, nekem meg még a maradék se jut. Kereshetsz uram más szolgát; én bizony nem maradok. Don Juan: (pénzt dob neki) Hallgass! Menj le és vezesd ide Zerlinát 1 (Leporello befejezte a terítést és az ágyazást, felszedi a pénzt és gyorsan el. Don Juan felugrik, néhányszor idegesen fel és álá járkál a szobában. Csend. Néhány másodperc múlva Leporello kinyitja az ajtót és beereszti Zerlinát. Don Juan eléje ugrik és meg akarja ölelni, de az félreugrik és ki akar szökni az ajtón, mely, mögött Leporello látszik.) Don Jaun: Leporello, zárd be az ajtótt 1 Az ut kérdése pedig, — mert annak felállítása a köz igazságos kívánsága, — igazságos kérdés s igy olyan, melynek elöbb-utóbb, győzedelmeskedni kell. Jóllehet fentebb már kijelentettem, hogy bűnbakot keresni nem akarok, mind- azáltal kénytelen vagyok meginterpellálni a képviselő-testületet. Kénytelen vagyok megkérdeni ugyanis a képviselő-testülettől, hogy miért nem akarja végre ezt a rég vajúdó kérdést megoldani s miért nem tesz lépéseket az irányba, hogy az építendő és községünkön áthaladó hadi ut ezen vonalon hozassék el és igy mentesit- tessék a község ezen felállítandó közérdekű útvonal kövezésének és íentartásának költségei alól. Kénytelenek vagyunk ezt tenni azért, mert e lépés megtételének elhanyagolása közérdek elleni bűnt képez s hova tovább késő lesz annak megtétele. Mezőgazdasági termények értékesítése. A mezőgazdasági termények értékesítésének helyes szervezése, az egész gazdatársadalmat érdeklő legégetőbb kérdések egyike. A mezőgazdasági termények értékesítése helyes szervezetének azon alapelven keli felépülnie, hogy az értékesítő szezvezet a termelőt a fogyasztóval minél kevesebb közvetítő kéz igénybevételével, hozza összeköttetésbe. És ha a mai ertéke- sitési módozatokat és rendszert vizsgálat alá vesszük, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy a termények értékesítésének irányításába se a termelőnek, se a fogyasztónak elhatározó befolyása nincs, a legközvetlenebbül érdekelt ennek 1 a két osztálynak az erdeke teljesen ki van szol- j gáliatva a termények forgaloir.bahozatalát a tér- | melőtől a fogyasztóhoz mozgósító, közvetítő ke- ! reskedelem érdekeinek. Ennek előidézésében pedig a legfőbb tényező a termelőknek állandó hiteligénye, amelynek még részleges kielégítése is nagy csalétket képez arra, hogy azért cserébe terményeit olcsóbb áron adja ei a hitelt nyújtó kereskedőnek. Ez az állandó hiteligény a szülője a némely vidéken uralkodó terményuzsorának, amelynek súlya alatt, kivált a kisgazdaközönség falvakban sínylődik. Nem vonatkozik ez persze, valamint az egész cikkünk, modern, tisztességes haszon mellett dolgozó termény irodákra. A mezőgazdasági termények értékesítésének (Leporello kivülről bezárja) (Don Jaun és Zerlina egyedül maradnak ; néhány másodpercig farkasszemet néznek, Végre Don Juan lágy, behízelgő hangon, mely eddigi hangjától egészen elüt, megszólal:) Don Juan: Zerlinám, kis macskám, ne légy olyan vad, hiszen nem bántlak, egy ujjal sem nyúlok hozzád. Ülj le szépen ide, a pamlagra. Lásd, nem is ülök melléd. Hát ne félj! Nem akarok én tőled semmit. Visszahivattalak, csak azért, hogy együtt vacsorázz velem. Csakis ezért. No, ugy-e nem félsz tőlem ? (Megfogja a kezét,) Zerlina : (kivonja a kezét) Nem félek. Don Juan : Hát akkor mért ugrottál úgy vissza mikor meg akartalak ölelni mint egy megriadt, borzos-szörü, kis cica ? Én azt hiszem, még most is félsz tőlem és nem mersz még a szemembe se nézni. Zerlina : (a szemébe néz) Nem félek.- Don juan: Hát akkor bizonyítsd be és csókolj meg, vagy legalább engedd meg, hogy megcsókoljalak ! (Odamegy Zerlinához és erősen szájon csókolja. A csóktól a hangja egyszerre valami érzéki színezetet kap.). Zerlina: (közönyösen) Éhes vagyok. Don Juan: Hé! Leporello! Gyorsan a vacsorát ! (Vége következik.) helyes szervezésénél tehát főképpen arra kell törekedni, hogy a szervezet módot nyújtson arra, hogy a termelők ne legyenek kénytelenek terményeiket szorult helyzetükben elvesztegetni, vagy éppen az értékesítést közvetítő kereskedelemnek hitelnyújtási szívesség fejében átadni. A termények értékesítését tehát szoros kapcsolatba kell hozni a termelő gazdaközönség hiteligényei egy részének kielégítésével. Az értékesítésnek szervezése pedig a szövetkezeti közraktárak utján érhető el, mely közraktárokat pedig a falusi helyi szövetkezetek vannak hivatva, úgy mint eddig is, állami segítséggel fölépíteni és kezelni. De a termények értékesítésének ezen szövetkezeti közraktári rendszere mellett a gazda birtokában lévő, de a közraktárban nem helyezett készleteinek és gazdasági fölszereléseinek elvesztegető értékesitese ellen is védelmet kell nyújtani | a megfelelő törvényhozási intézkedések által. Ez I pedig a kredit agrikole, illetve az ingózáloghitel ! lehetővé tételével volna elerheiő. Akkor lehat, amikor az osztrák kormány törvényjavaslatot terjesztet a parlament elé, melynek alapján 1910—1918. évekre tehát 9 éven át, I évi 6 millió korona és időközi kamatai a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására fordittassék, akkor itt az ideje, hogy a magyar gazdaküzönség is nyomatékosan követeljen a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezéséhez egy minden eddiginél hathatósabb állami támogatást elvező szövetkezeti központi intéz- I inenyt, amelynek segélyével — s közbevetőleg a ! tőzsde reformjának keresztülvitele, — a gazdák I összes terményei kedvezően értékesíthetők lesznek, : amelylyel a warranshitei is megoldható lévén, egyutial a fogasztóknak is a legnagyobb előnyök I biztosíttatnak. Városi ügyek. A községi képviselő testület /. hó SO.-ón d. u. 4 órakor o községháza tanácstermiben közgyűlést tart, melynek tárgysorozata: 1. A husvizsgdlatt, husszálütás, huskimérés és a vágóhidról szóló szabályrendelet tárgyában hozott törvényhatósági határozat közlése. 2. Szatmárvármegye alispánjának 23656/909. sz. határozata a vasúthoz vezető jelenlegi kövesut építési költsége tárgyában. 3. A helyi telefonhálózat létesítése végett szükséges községi kölcsön felvétele tárgyában hozandó határozat. 4. Az ipar- és kereskedelmi bank átirata az általa bérelt helyiség bérletének felmondására vonatkozólag. 5. Mátészalkai járás főszolgabirá- jának rendelete végrehajtói állás szerv ezése iránt. 6. Dr. Euchs Jenő kérelme a gyárutcai vízlevezető árok és áteresz átalakítása iránt. 7. A közigazgatási bizottság 2305/910. sz. határozata szaktanítóval biró önálló gazdasági népiskola létesítése iránt. 8. Az 1910. évi községi számadás felülvizsgálatára számvizsgáló bizottság kiküldése. 9. Szúnyog Sándor illetőségi ügye. 10. Danktí Bálint illetőségi ügye. 11. Olcsvai Mórné illetőségi ügye. 12. Lövi Lajos, Papp Sándor és Stalek Pál mszalkai lakosok telepedés iránti kérelme. 13. A mátészalkat iparos tanonc iskola jövő tanévi költségvetése. 14 Községi jegyző és aljegyző kérelme az adóhivatalnál beszüntetett fizetésüknek a községi pénztárból leendő előlegezése iránt. Tekintve a fontos és a város érdekeivel nagyon szoros összefüggésben levő tárgysorozatot, a minden ilyen alkalmakkal elmondott kérelmünket ismételjük, már t. i., hogy szíveskedjenek a város atyái minél nagyobb számmal megjelenni a gyűlésen és a haladás jegyében igazán a város érdekeit képviselni. HÍREK — FELHÍVÁS I Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dijaikkal még hátralékban vannak, szíveskedjenek előfizetési dijaikat kiadóhivatalunk címére, mielőbb beküldeni.
