Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-15 / 28. szám
3 oldal — A fellegszakadás és következményei. Hétfőn délután a már napok óta vidékünk felett tartózkodó felhőknek megeredtek a csatornái és hatalmas szél meg sötétség kíséretében zuhogtatták Vizeiket. A sötétség azonban egy-két perc alatt eloszlott és nem mindennapi látvány volt a nap sugaraitól csillogó, zuhogó zápor és a ininden- felülről napsugarakat visszaverő, még vízben álló vidék. Ám ez épületes látványt nyújtó fellegsza- kadásnak éppen nem valami épületes következményei voltak. Mint tudva van, a Vasut-utcában a viz levezetésére való árokszerü mélyedés egyáltalán nem felel meg a céljának. Persze ennek nem az árok, hanem inkább azok az okozói, akiknek a többi között e fatális árokról is gondoskodniok kellene. De ember emlékezet óta ki sem törődik ezen árokkal és igy történt, hogy most a hatalmas zápor egy-kettőre megtöltötte az árkot és az áradó viz ellepte a kövezetei, honnan a Kálmán Ernő patikájának a pincéjébe zudult. A kövezct helyén valóságos sártenger volt s még másnap is ingovány- képen veszélyeztette az embereket, a pince pedig méter magasságnyira tele leit v ízzel, nagy kárt okozva tulajdonosának. Bizony úgy egészségi, mint esztétikai szempontból — talán kötelességből is — ajánlatos lenne ha illetékes helyen mielőbb gondoskodás történne ez árokról. — Térzene városunkban. Kellemes meglepetésben volt részünk vasárnap délután. A mátészalkai tűzoltó egylet zenekara a »Royal« kávé- ház előtt térzenét adott és ezzel hasonlíthatatlanul élénkké tette a Kossuth-ulcat egy rövid időre. Szép es kedves dolog lenne, ha gyakorlás és uj darabok betanulása által lehetővé tenné a zenekar, hogy hetenként I—2-szer művészi élvezetben legyen része a közönségnek. — A vármegyei telefonhálózat. Örömmel értesülünk, hegy Csaba Adorján főispán a régen vajúdó varmegyei telefonhálózat ügyét kezébe vette és minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy annak létesítését a kereskedelemügyi kormánynál kieszközölje. Az ügy közel van a megvalósuláshoz, úgy hogy az a legközelebbi vármegyei közgzülésen tárgyalás alá fog kerülni. — Veszedelmes gyalogjáró hid. A kát. templomelölt van egy kis gyalogjáró hid, amely a milyen kicsi, épp oly veszedelmes a gyanútlanul arra járó emberekre. A kis híd deszkái ugyanis korhadtak es rongáltak és igazán szerencse, hogy a rája panaszkodó emberek egyszerű botlással, avagy felbukással menekültek meg. Felhívjuk az illetékes közeg figyelmét erre a hidra is. tani akartalak . . . nem igaz, nem mondott ;ne- kem semmit ! Károly: Honnan tudod hát? Elza: Megtaláltam. Károly: (Hihetetlenül) Találtad ? . . . Na, tudod .... Elza: Igen, igen; egy könyvbe, amit Gerda kölcsönözött nekem és rögtön megismertem a Te Írásodat ....... Károly: (kevéssé megnyugva, érdekkel) Micsoda könyv az ? Elza: Nem kell tudnod. Károly: (meggyőződéssel) No szép kis szemét lehet ! Elza: (boszusan) Ohó ! Mi nem olvasunk szemeteket! Én már régen nem ! (fontoskodva) Engem csak reális dolgok érdekelne«! Életkérdések! Károly: (szintén fontoskodva) Mit tudsz Te az életkérdésekről! ? Elza: (élesen) Na, talán többet, mint Te! Károly: (koraésszel) Tiveletek lányokkal ez igazán . . . mindig előtérbe vagytok a nyelvetekkel ... És ha attól függne . . . (Szünet után hirtelen feláll) Te Elza, mi az a könyv? Elza: Most szeretnéd tudni ugy-e ? Károly: No nem épen. (Visszaül a munkájához, elhallgat, hogy rögtön újra kérdezhesse; ezalatt Elza az asztalhoz jön.) Elza: Istenem, tulajdonképen nincs benne semmi, meg is mondhatom. (Nagyképűen) Szabad emberek vagyunk . . . (Károly fülel) Novellák! Károly: Maupassant ? Elza: Nem, Tovote 1 Károly: (csodálkozva, halkan) Na hallod Elza, ez már igazán erős .• . . Elza: (oktatva) Oh Istenem, vannak még sokkal erősebbek is. Károly: (valami elhatározással küzd) Igen, hiszen én nem tudom ... és nem is igy gondolMÁTÉSZALKA — Kivándorlás. Vármegyénk területéről a múlt hónapban 135 egyén kért és kapott Amerikába szóló útlevelet. Visszavándorolt 20 egyén. Járásunkat 18 napszámos hagyta el, kik járásunk községei között a következőleg oszolnak meg: Kántorjánosi 5, Fábiánháza 2, Szamosszeg2, Mátészalka 1, Vitka 1, Ököritó 1, Nagyecsed 1, Derzs 1, Nyirvasvári 1, Nyírmeggyes 1, Hodász 1, Parasznya 1. — Szerencsétlen kacsizás. Balogh Ignác hodászi földbirtokos és fia, Géza két fiatal csikóval a szőllöbe akartak kihajtani. Ám útközben megbokrosodtak a csikók, elragadták a szekeret és azt a bennülőkkel együtt az árokba fordították és pedig oly szerencsétlenül, hogy Balogh Ignácnak eltörött egy oldalbordája és egy kulcs csontja és az orvosok véleménye szerint agyrázkódást is szenvedett. Fia a fején kapott kisebb sérüléseket. Balogh Ignác állapota nagyan súlyos. — Harminchat följelentés. Bartos Mihály ügyvédjelölt, Szúnyog Mihály dr. patvaristája, a múlt héten tizennyolc büntető feljelentést adott be a a szatmári ügyészséghez a mátészalkai választó- kerület egyes községi bírái ellen, akiket azzal vádol, hogy Szálkái Sándor részére vesztegetéssel korteskedtek. Bartos újabban ismét 18 darab büntető feljelentest adott be. ''V — Ügyvédjelöltek tiltakozása. Székely Ferenc igazságügyminiszter törvényjavaslatot dolgoztatott ki az igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról, a mely többek között azt tervezi, hogy az ügyvédjelölteknek gyakorlati ideje két évvel ineghosszabbittassék és az ügyvédjelöltek az ügyvédi oklevél megszerzése után még két évig nem nyithatnak önálló irodát, hanem valamely ügyvédnél, vagy a bíróságnál jeiöltösködni tartoznak. Az igazságügyminiszternek ez a törvényjavaslat tervezete az ügyvédjelöltek körében élénk feltűnést, sőt visszatetszést keltett. Az ügyvédjeitek hivatalos érdekképviselete, az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete, Budapesten jul. 12.-én rendkívüli választmányi ülést tartott ama országos tiltakozó nagy gyűlésnek előkészítésére, melyet az egyesület az ősz elején fog összehívni. — öynjíés az ököriíóiaknak. Tan«ócy Gyula szatmári főkapitány 307 koronát gyűjtött össze az ököritóiak javára. Ebből 120 korona a szatmári közkórházban elhalt sebesültek temtési költségére fordittatott, 187 Koronát pedig a tanács elküldött Szatmárvármegye alispánjához. tain ... de mondd csak honnan veszitek ? Elza: Hogy érted ezt, hogv honnan vesz- szük ? . . . Ezt Gerda Jánostól vette el ... az éjjeli szekrényéről. Károly: (keresgélve az emlékezetében) Tovote . . . már sokszor ^hallottam a nevét, tudod (feláll, előre jön, a tolltartó a kezében van és a homlokát vakarja vele) .... igen .... várj csak . . . igen egyszer egy emlékezést olvastam róla a hetiujságban . . . Elza: (élesen) De Károly, hiszen Neked nem szabad még újságot olvasni 1 Ha ezt a bácsi tudná 1 . . . Károly: (Szemtelenül mosolyogva, fontoskodóan) De azért mégis teszem, (ürimászolva, a hüvelyk ujjával a válla fölött mutatva.) Odakint I Ami épen a kezem ügyébe esik 1 Elza! (csalódottan) Vagy úgy! Azt hittem, hogy bátrabb vagy és nem szorítod magad szűk korlátok közé . . . Károly: (bosszankodva, tanácstalanul) Mit lehet tenni ? . . . egész egyedül vagyok . . . nektek jó, többen vagytok ... (buskomoran) Engem elzárnak az egész világtól 1 Elza: (résztvevőén) Igen, igen . . . (örömmel) Dehát ezért vannak barátaid Károly 1 Károly: (beképzelve) Igen, Elza és ez erőssé tesz . . . (Hirtelen elhatározással, előbb körülnézve) Te Elza, kölcsönadhatod nekem a To- voteot ? Csak pár napra 11... Elza: (élesen) Nehezen fog menni ............. vissz a kell még ma adnom Gerdának, hogy János ! észre ne vegye, tudod milyen utálatos. Károly: Igen, de akkor. .. mesélj nekem ! valamit belőle. (Szünet. Elza gondolkozva, Károly várakozásteljesen bámul rá.) (Folytatjuk.) 28. (ß7.) szám. — Hamis ötkoroaások. Hivatalos értesítés szerint az utóbbi időben Szatmár, Szolnok-Doboka és Szilágyvármegyékben egészen hamis ötkoronások kerültek forgalomba, amelyek a valóditól csak any- nyiban különböznek, hogy súlyúk 6 grammal köny- nyebb és szürkébb a színük. Jegyveretük osztrák és 1907. évi. Tanácsos lesz óvakodni! — Sikkasztás miatt halálba. Mihájlovics Sándor fehérgyarmati kir. járásbirósági végrehajtó f. hó 5.-én d. u. 5 órakor a Postatéren mellbelőtte magát. A kórházba szállították és orvosai bíznak felépülésében. Tettének okául azt vallotta, hogy a reá- bizott hivatalos pénzből 239 K. 70 fillért elköltött. Minttiogy azonban nagyon félt a büntetéstől és a szégyentől, halálba akart előlük menekülni.-- Pályázat jegyzői állásokra. Szatmármegye- ben a szakálasdombói körjegyzőségben körjegyzői és egy újonnan rendszeresített segédjegyzői állasra pályázat van hirdetve. Pályázatok mind a két állásra Damokos nagybányai főszolgabíróhoz július j 22.-ig adhatók be. — Eljegyzés. Fazakas Sándor, a helybeli áll. I polgári fiúiskola rendes tanára július hó 9.-én eljegyezte Schlieshahn Leontinát, Schlieshahn Henrik leányát Sopronban. — Esküvő. Szepesi Károly dr. ügyvéd f. hó 9-.én vezette oltárhoz özv. Félegyházi Eerencné leányát, Ilonkát Szatmáron. Az esketést Kincses István, városunk református lelkésze végezte. — Halálozás. Kiszner István fogházőr f. hó 13-,ár. 43 éves korában méghali. — Pályázat. A Báró Sina Simon-féle kiérde- mült néptanítók, óvók segélyzésére szolgáló alapítványnál 3 évi 200 koronás alapítványi hely üresedésbe jött. Pályázhatnak kiérdemült néptanítók, kik szegénységüket, kiváló tanítói működésűket hitelt érdemlőleg igazolják, valamint azt is, hogy hasonló alapítványt vagy segélydijat nem élveznek. A fenti kellékekkel biró néptanítók árvái is pályázhatnak. A felekezeti volt tanítók saját egyházi főhatóságuk, az állami és községi volt tanítók hivatalom utján folyamodhatnak a fent jelzett adatokat igazoló okmányok csatolása mellett a vall. és közokt. Miniszter úrhoz folyó évi szeptember hó 20.-ig. Szat- már-Németi, 1910 julius hó 1.-én. Bddruir üvörgy kir. tanfelügyelő. — Földmérési és építési munkálatokra ajánlkozik GÁL JENŐ mérnök irodája Szatmár, Bat- lyáni-utca 15. szám. Erdélyi Bertalan a legjobb minőségű KÁVÉK úgy szintén COGNAC LIKŐR és RUM különlegességek. MÁTÉSZALKA, Kossuth-u. (Saját ház. asrácsokat, vaskapukat, takaróktüz* helyeket, villanycsengő és telefon berendezéseket jutányosán készit RADOSZTA JEI\Ó épület- mülakatos és mechanikus Mátészalkán Csincsák-féle ház. TÖRMELÉK. Az egri izr. iskola igazgatója, — ki városunk szülötte — jelenleg itthon tartózkodván, az utóbbi napok egyikén meglátogatta az iskolahelységben itteni kollegáit. Éppen a IV. osztály tantermében hallgatta az előadást, mikor künn esni aztán ötn- leni kezdett az eső. — Meg tudnád-e mondani fiacskám, — szólítja meg a látogató az osztály egyik értelmes növendékét, — hogy honnan és miért esik ez a nagy eső ? — A padlásról, mert rongyos a tető, — felelte huncut mosolylyal a nebuló. — S hogy igazait mondott, erről meggyőződött a látogató s ideje volna, ha meggyőződnék az is- í kola gondnoksága is. * Az ifjúság egyik agrár-tagja, ki a gazdálkodás súlyos gondjai közepeit is igyekezett mecénást kötelességeinek eleget tenni, egy délutánra, illetőleg vacsorára meghívta a nem rég távozott színtársulat kedvelt naturbursát tanyasi hajlékába. A színész, ki fővárosi szülők gyermeke, már az utón fényes tanujelét adta,, hogy dacára reszortjának, természeti analfabéta. Nem tudta például megérteni, hogy miért rakják a dudvát (bökköny) boglyába, hogy miért kötnek olyan hosszú rudat a szekér oldalára, hogy a szabadon legelő ménest miért nem vezeti senki kötélen, mikor igy világgá szaladhat, stb. Mikor pedig egy tökkel beültetett nagyobb terület mellett haladtak el, nagy álmélkodással kiáltott fel a színművész: — Teremtő egy Istenem, mennyi tokkáposzta /... —kas.
