Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-13 / 19. szám

ß. oldal.

M A TESZ A L K A

19 (58 ) szám.

melyből előbujt a nap, izző sugaraival.

Fölséges látvány volt. Hegyek között a nap leijötte 1 A kis társaság egy hegytetőről szemlélte, ott gyönyörködött e felséges jelenetben.

Haladt az idő, haladt a társaság is. Már jó magasan járt fejük felett a nap, mikor elérték az erdőt, hol utjok tovább vezetett. A nap izzó sugarai verejték-gyöngyöket varázsoltak homlokukra. Kacajaiktól, fel-tel hangzó pajzán dalaiktól zúgott az erdő. Porlepte cipőjükkel hasonlók voltak a vándordalnokokhoz.

Keskeny ösvényen folytatták tovább útjaikat s ha az ut valahol elágozott, megállott a kis sereg, tanakodott, melyik a helyes ut, mig végre kisegítette őket egy-egy arra járó utas, aki útbaigazítással szolgált.

Egy helyen az ösvény eltűnt szemeik élői. Hiába kutatták, keresték, nem találták sehol. Itt is volt, ott is volt ösvényhez hasonló járás, melyet a- erdő között legelésző marhák taposlak, de a sok közül nem tudták melyiken menjenek. Végre szembe jött velők egy öreg székely, kiiöl az egyik kiránduló megkérdezte:

— Bácsi, melyik ut vezett Bukszád felé?

Nagy vártatva megszólal az öreg s útbaigazította a fiukat:

— Menjenek az uriik ezön az ösvényön, le ne térjenek róla se jobbra, se ,balra. Majtég találnak egy nagy terebélyös cserefát, ezután találnak egy hosszu-sudaru bükkfát s még ezután süröségöt. Jtt jól vigyázzanak az urfik, mert az ösvény három felé ágadcik. Egyik viszen erre felé, — s itt jobbra mutatott — másik viszen arra felé, — itt meg balra döfött a hüvelykével — a harmadik pediglen igyenösen. Az urfik ezön az utón menjenek, — mutatott ismét bal felé — mert ha nem, elvesznek.’Ez a két ut Csíkba vezet!

Ezt jól tudták a fiuk, hisz Csikvánnegye területén voltak.;

Ezután az öreg menni akart, mire a kis csapat megköszönte a szives útbaigazítást s elbúcsúztak egymástól. Alig haladt egy pár lépésnyire a székely, a fiuk hangos nevetésbe törtek ki. Csak menjünk, találunk egy nagy cserefát, egy magas bükkfát s azután egy sűrűséget — ismételgették, jóizü nevetések között az öreg szavait.

Erdők közöt*, i yen uttaigazitás !

No de azért elindultak a kijelölt ösvény nyomán, útközben több arra járó-kelőtől újra kérdezgették a helyes utat, mig végre elértek Bükszádra.

Már ll) órát mutatott az egyik diák órája, a kis csapat leglustábbja, kinek nagyon meghúzta vállát a telt hátizsák, igy szólott társaihoz:

— Fiuk, mondok valamit! Ha kiérünk a faluból üljünk le, s könnyitsünk egy kicsit a hátizsákomon, mert nagyon meghúzta a vállamat.

Nem kellett kétszer mondani, örömmel fogadta az indítványt a társaság valamennyi tagja, kik mindnyájan érezték a hosszú ut fáradalmait és a nap égető sugárainak hőségét.

Alig várták tehát, hogy kiérjenek a faluból, hogy megpihenhessenek. A falu végén hatalmas tölgyfa-óriások árnyékába leültek, elővették a hátizsákukat s tartalmukat kezdették kiüríteni. Legelőször is a boros palackok kerültek kézre s hogy lankadt erejük visszajöjjön, nagyokat ittak belőle.

Evés után felszedelőzködtek és szép köves utón folytatták utjakat, mely nemsokára az erdő közé kanyaradott be, hol az ut mellet fák árnyéka védelmet nyújtott a nap heve ellen.

Egy helyen az országutról vert ösvény vezetett jobbra, melyről épen az előbb mondá egy néniké, hogy azon hamarabb a torjai barlanghoz lehet jutni. Letértek tehát eddigi utjokról. Alig haladtak azonban egy kilóméternyire, mikoríbalkezük felől egy deszkaépületet láttak, meg, mely nagyon hasonlított egy elhagyatott erdei fürdőhöz.

(Folytatjuk )

APRÓSÁGOK.

Városi ügyek.

A városi ügyeket illetőleg időközönként egyesek részéről itt is, ott is az a panasz hangzik fel, hogy a város ügyei nem a legszerencsésebb kezekben vannak lefektetve. Ez a kritika még az esetben %is, ha tekintetbe vesszük, hogy a város ügyeinek intézése mögött csakugyan marad némi kívánni való, kissé erőltetett. Mert azok az eszközök, amik az illetékes egyének rendelkezésére állanak, eléggé igénybe vétetnek és az elért eredményekkel olykor meg lehetünk elégedve. Nem kívánhatjuk a képviselő-testülettől, hogy a jövőt illetőleg nagyszerű városrendezési programmját egy csapásra megvalósítsa, mert ahhoz hosszú évek kitartó és áldásos munkája szükséges. Va- gyr, nemcsak az országos politikára, de a helyi politikára is irányadó a »csak lépésről-lépésre« közismert jelszó és akiket ez a jelszó nem elégit ki, az válassza ezen utóbbit: »aki siet, szaladjon előre«. (A baj csak az, hogy minden 25 évben teszünk egy-egy lépést.)

Nem elégszenek meg azzal, hogy rövid pár évtized alatt mennyire kiemelkedtünk falusias jellegünkből, egyesek egyenesen azt követelik mindjárt, hogy főváros legyünk. Lássuk be, hogy a nagyszerű vasúti hálózat kiépítése, az ahhoz vezető kellemes kocsiút és sétány, & potom áron yett polgári iskola, a hírneves artézi kút, a kápráztató villam- vildgitás és újabban az utcai átjárók létesítése, a rcndór-uPéimén'j megvalósítása, az utcák tisztautar- tdS‘, mir.d a képviselőtestület érdemes munkájának köszönhető. A sok közül pedig ezek a legjelentéktelenebbek, amiket itt a képviselőtestület érdeméül felsoroltam.

De egyesek képtelenségekkel állanak elő. Hogy a házakat pesti mintára utcákról-utcákra házszámmal lássák el, az utcákat nyáron locsol- tassák, kórházat építsenek s több ilyen bolondgombák. De mig ezen jámbor óhajtások csak szánalmas mosolyra késztetnek, eddig felháborodásom határtalan afölött, hogy városunkban egy érdekcsoport minő absurd kívánsággal áll elő és hogy ezen kívánságát a legközelebb tartandó képviselő-testületi ülés elé indítvány alakjában elő is fogja terjeszteni, mert tartok tőle, hogy indítványuknak esetleg többséget fognak tudni szerezni.

A szóban forgó indítvány biztos forrásból nyert értesülésem szerint, e eket fogja magában foglalni:

»Tisztelt Képviselő-Testület!

A képviselő-testület legutóbbi ülésén a városrendezést illetőleg a járdák kiköveztetése vagy aszfaltiroztatása képezte vita tárgyát. Minthogy az e tágyban hozott határozat a kivánalmaknak nem felel meg és az ügy egy lépéssel sem jutott előbbre, (persze még 24 év ohátra van az újabb lépéshez szükséges 25 bői) ezen okok indítottak bennünket arra, hogy e tárgyban a képviselő- testületnek segítségért; siessünk, miért is a következő indítványt tesszük :

Elsősorban a Szatmári-utca (Cinevég) kikövezett része áthelyezendő a Vasut-utcába, a Va- sut-utca egy része a Kossuth-Lajos-utcába, a Kossuth Lajos-utca egy része a zsidó templommal együtt a Vasut-utcába.

Ezzel a kevés változással elsősorban azt érnök el, hogy a Vasut-utca, mely rövidségénél fogva mai rendéltetésének nem felel meg, tetemesen meghosszabbodnék és a Cinevég kikövezett részének áthelyezésével mindkét oldal kövezett járdával bírna. A Vasut-utca egy részének áthelyezésével pedig azt nyernők, hogy a nagy kocsiforgalom egy része a Kossuth Lajos-utcában nyerne lebonyolítást és a Csizmadia Kálmán-féle hatalmas bérpalota is sokkal szebben illeszkednék bele a Kossuth Lajos-utca keretébe. A zsidó templomnak a Vasut-utcába való áthelyezése a szimétria szempotjából bir nagy fontossággal, mert mig a Kussuth Lajos-utczában most valóságos templomtorlódás képződik, addig a zsidó templom a Vasut- utcában büszkélkedhetnék legnagyobb díszére az utcának. — Ezek volnának nagyjában azok az intézkedések, melyek városunkra nézve szinte elkerülhetetlenek, miért is indítványunkat megszívlelni és azt elfogadni méltóztassék.«

Semmi kétség, hogy ez az indítvány keresztül megy egyhangúlag.

Evőé! Mid

Termény árak.

Árak minőség szerint:

Búza uj 10*50 —.— | Zab 606.

Rozs uj 7.— 7.20 j Árpa 0.00 00

Tengeri 6.-----6.20

30

7/1910. V. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-u értelmében ezennel közhírré teszi, hogy ti szatmári kir. járásbíróságnak 1909. évi Sp. III. 1316/5 sz. végzése következtében M. kir. államkincstár javára 301 k. 90 f. s jár erejéig 1910. évi április hó 4-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 koronára becsült következő ingóságok u. m. 2 csikó nyilvúnyos árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a mszalkai kir. járásbíróság 1910. évi V 180/2 sz. végzése folytön 301 kor. 90 fill, tőkekövetelés és eddig összesen 23 kor. 07 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szamoskeer községben adós lakásán a templom mellett leendő megtartására 1910. évi május hó

17.-ik napjának délután 3 órája —------------—

hatá

ridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107. és 108. §-aí értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat más is le- é3 felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertei: volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Mszalkán 1910. évi április hó 21. napj Péner, kir. bir. T«zrch»;U.

339/1910. v. sz.

ÁRVERÉSI HIRETMÉNY.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. illetőleg az 1908. évi XLI. t.-c, 19 § a értelmében ezennel'közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróságnak 1909 évi Sp 111. 938/3 számú végzése következtében Antal testvérek cég 520 kor. s jár erejéig 1908. évi január hó 13 -án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1400 kor. becsült következő ingóságok, u. in. lovak és kocsik nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a mszalkai kir. járásbíróság 1909. évi V. 664/3 sz. végzésé folytan 520 kor. tökeköveteles ennek 1907. évi aug. hó 1. napjától járó 5 u/o kamatai és eddig összesen 156 kor. 74 fillérben biróilag már megállapított, költségek erejéig Papos községhez tartozó tanyán leendő megtartására 1910. évi május hó 23-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy tíz érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. Iü7 t-s 108 §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. t.-c. 10. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Mátészalkán. 1910. máj. hó 2 napj.

PénCT. kir. bír. végrehajtó

341/1910 v. sz.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.

Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir törvényszéknek 5211/910. V. és a mszalkai kir. jbiróságnak 1910. évi V. 194/1 sz. végzése folytán mátészalkai közgazdasági bank és Murguly Bálint felperesek részére 274 kor. és 140 kor. tőkekövetelések s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperesektől lefoglalt és 1610 kor. becsült ingóságokra a mszalkai kir. jbiróság 1910 V 194/3 sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán mátészalkán leendő megtartására határidőül 1910 május 19 napj Cm délután 3 órája kitüzetik, amikora biróilag lefoglalt lovak, szekér, góré, üzleti felszerelés, jégszekrény s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfiizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulaszak.

A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik.

Kelt Mszalkán, 1910. évi ápr. hó 29 napján.

Péner, kir. bírósági végrehajtó.