Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-08-13 / 19. szám

3. oldal. Doby Antal, Kovács Lajos, Szabó Mózes, Tárkányi Lajos, Veres István, id. Szabó Ferenc, Szabó Mihály, VVeisz László, Kosa Ignácz, Buda- házy Sándor, Szabó Sándor, Franki Albert, Vadász Ágoston, Szőllősy László, Qosztonyi Lajos, Csiz­madia József, Dr. Vida József, Klein Móric, Weisz Miklós és Péchy László. HIRE K. Előfizetési felhívás. Az uj évnegyed alkalmával tiszte­lettel kérjük olvasóinkat: szíveskedje­nek előfizetésiket megújítani, nehogy a lap szétküldése akadályokba üt­közzék. — A nagy szárazság. A beállott kánikulai rop­pant hőség nemcsak az emberre nézve kellemet­len, de káros hatású a növényzetre is, melyet leperzsel, elfonnyaszt, értéktelenné tesz. Így a nagy­dobosi határon a krumpli - és tengerit a nagy szá­razság annyira tönkretette, hogy a nagydobosiak adó leengedés iránt folyamodvánnyal éltek a pénz- ügyigazgatósághoz, melyet valószínűleg a többi községek és követni fognak. — Társadalmi kitüntetés. Tiszteletbeli örökös fürdő bíróvá választotta meg a feketehegyi elitte fürdőközönség ami itthon is közkedvelt, fürge- mozgású és örökifjú kedélyű bírónkat Jeszenszky Sándort, ki több éven keresztül ott tölti a fürdő idényt s amint látszik, ott is általános becsülésre tette magát érdemessé. Erről egy kétszáz aláirásu jegyzőkönyvet is kapott, melyet szép óvátiók között nyújtottak át neki. Egy más ilynemű társadalmi megtiszteltetés is érte ugyanott ami városkánk fe­jét, u. i. a feketehegyi ref. vallásu fürdőző közön­ség az ott építendő templom-gyűjtő illetve végre­hajtó bizottságba tagul és jegyzőül választotta meg Az idegen helyen megszerzett népszerűség eme szép megnyilvánulását szívesen registráljuk. — Halálozás. Négy heti súlyos betegeskedés után meghalt f. hó 6.-án este Reichmon Ignác ho- dászi földbirtokos, virilis képviselő. Nevezett, ki hosszú évek során állott a hitközsége élén, annak beléletében igen élénk tevékenységet fejtett ki, s mondhatni vasszorgalommal dolgozott, hogy hitköz­ségét pénzzavarából kimentse, ami csakis egy ily erélyes, ambitiozus embernek sikerülhetett. Nagy­számú rokonainak, s barátainak igaz fájdalmára vasárnap délelőtt temették el az alig 60 évet élt fér­Eíképzelheti mindenki, hogy mennyire meg voltam lepetve ezzel a befejezéssel, ha megtudják, hogy csak pár nappal azelőtt adta tudtomra fő­nököm, hogy mennyire ügyetlen és hasznavehetet­len ember vagyok, hogy kénytelen lesz minél előbb elbocsájtani. Most beláttam, hogy ezt csak azért mondta, hogy fokozza szorgalmamat. Midőn meglepetésemből magamhoz tértem, sírva köszöntem meg a főnök ur.jóságát, de ő — ismét jelét adva nemeslelküségének — azzal vetette végét áradozásaimnak, hogy ő nem érdemel e tettéért köszönetét, mert azzal kötelességét teljesiti, ha a szorgalmat és becsületességet megjutalmazza. Végre a kihallgatás azzal végződött, hogy a főnök kijelentette, hogy miután mint alkalmazottját na­gyon jól ismeri, — ismerni akár úgy is, mint ma­gán embert és épen azért legközelebb meg fog látogatni sajat lakásomon. Hogy a főnök urnák ez a kijeletése mily boldoggá tett, csak azok képzelhetik el, a kik tud­ják, hogy a főnők ur. mióta a világon van, még soha senkit meg nem látogatott. És hogy mennyire meg volt elégedve velem, mint magán emberrel, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezután majdnem minden nap megtisztelte szerény hajlékomat becses látogatásával. Miután pe­dig fizetésemet 1200, majd 2500 frt. ra emelte fel, főnököm javaslatára az iroda közelében vettem ki egy szerény, de csinos lakást. Fizetésemmel együtt munkaköröm is megna­gyobbodott annyira, hogy bízvást mondhatom, hogy az irodában laktam. Mert az irodából mindég csak késő este távozhattam. Az én roppant elfoglaltsá­gom nemeslelkü főnökömnek megint alkalmat adott arra, hogy meg nem érdemelt jóságát velem érez­MÁTÉSZALKA fiút. Emléke bizonyára soká fenmarad ismerősei körében. — összetűzés. Mégsem veszett ki teljesen az ősi virtus, itt-ott még fel-fel lobban a nemes er­kölcs nagyobb dicsőségére a verekedési hajlam. E hét vasárnapján lakadérára gyűlt össze egy igen »válogatott« — közönség. Zsidó lakadalom több­nyire más vallásu közönséggel!!! Az agrár elem do­minál és alaposan összerugta a puskát. Az összetű­zés — állítólag — úgy keletkezett, hogy egy Szilágyi nevű gazda fiú felkelve székéről, a kerítés mögött foglalt helyet, mikor is az általa otthagyott széket más akarta elfoglalni. Ezt viszon ifj. Csizmadia József és (ÍJ-Nagy István nem tűrték. A megindult szóharcot, melybe pro és contra többen bele egyeledtek, tettle- gesség követi s azt a csendőrségi vizsgálat is meg­erősíti, hogy ifj. Csizmadia József fejbe vágta a Szi­lágyi fiút, ki bezúzott fejjel véresen diagyta ott az összetűzés színhelyét. Egy 14 napi sérülésről szóló látlevelet kapott sérel- mérői. A nagyobb mérvű vérontást egyrészben a városi közegek, másrészben s főleg egy nem hivatalos minőségben jelen voltSzi- 1 á g y i Demeter nevű csendőr gátolta meg, ki a törvény nevében szétoszlásra, a verekedés abban- hagyására hívta fel erélyesen a verekedőket, minek meg is volt a kellő foganatja. — Iskolai cimer. Az 1907, XXVII. t.-c. előírja az összes elemi iskolákra a belső- és külső címert. Előbbit még a múlt évben megküldték az egyes isko­láknak, utóbbit pedig e héten azon szigorú utasí­tással, hogy rögtön kitűzendő az iskolaépület utca felőli oldalára. Ezen rendelkezésnek minden egyes iskola hazafias készséggel eleget tett. — A kvittelás. Kerekes János és Szabó János parasznyai lakosok régóta keresték az alkalmat, hogy ifj■ Kovács József nagydobosi gazdaemberrel leszámoljanak, mert nekik több év óta napszám­mal tartozik, de megfizetni egyáltalán nem akarta, noha mindég ígérgette. A véletlen aztán a napok­ban elébük hozta az adóst. Kovács a nyirvajai vásárból hazatérőben betért egy kis italra a pa­rasznyai korcsmába. Ezt a jó alkalmat használták fel Kerekes és Szabó a lekvittelésre. A falu végén lesben állva, az oda érkező Kovácsot lehúzták a szekérről és úgy elpáholták mutyiba, hegy az óta halálos betegen fekszik és ki sem volt hall­gatható. A tettesek a csendőrség előtt beismerték tettüket, melynek azt adták okául, hogy lekvittelték a tartozást. tesse. Ugyanis napjában többször felkereste a fele­ségemet, hogy ha netalán valamire szüksége vol­na, velem, egyszerű alkalmazottjával, tudathassa. Ily boldogon teltek napjaim mindaddig, mig a kaján sors meg nem irigyelte boldogságomat. Engedjék meg, hogy kissé kisírhassam maga­mat. Nem annyira a saját boldogtalnságom, mint inkáb amiatt, hogy a főnökök legjobbjara ily sze*- gényt hoztam a feleségemmel. Csak röviden mon­dom el, mert érzem, ha sokáig itt időzöm életem e gyászos pontjánál, vagy a szivem szakad meg, vagy megbolondulok. íme az én tragodiám: a főnök ur egyik al­kalmazóija — miután 60.000 forintot elemeit — megszökött a felgségemmel. Ezek után a főnök ur rögtön kiadta az uta­mat, mint mondá azért, mert nem vigyáztam elég­gé a feleségemre, ki szökésével reám szégyent és becstelenséget hagyott. A főnök ur pedig nem tart olyan alkalmazottat — elismerem, hogy jogosan — kinek becsülete bármiképen meg van támadva, nehogy — mint a főnök ur mondja — az alkal­mazott miatt az ő nevére is szégyen tapadjon. Csak azt akarom még megemlíteni, hogy a főnök ur azután sem a 60.000 forintot sajnálta, hanem, hogy a feleségem miatt engem el kellett bocsájtania. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a főnök ur már régebben elküldött volna, s csak azért tartott idáig, hogy a feleségemmel^nyugodt pasztorórákat tölthessen el. Hanem én erős kézzel elfojtottam e mende-mondákat, mert nem tűrhetem, hogy az én áldott jóságu volt főnökömet ily alá­való gyanúsításokkal compromittálják. 19. szám. — Vigyázatlanság. Könnyen végzetessé vál­ható eset történt e hó 16.-án Vitkán, mely szeren­csére nem nagy bajjal végződött. Ugyanis egy Nagy Miklós nevű ostoros gyermek a légy által mart lovának sebét gyógyítandó a járgánykerekről ola­jat akart puszta kézzel lesikárni. Alighogy a gép­hez nyúlt, a fogaskerekek elkapták keze tejét, melyet sikrült ugyan visszarántani, de egyik ujjának két ize odaszakadt. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Sztankay Farkas debreceni áll. ipari szak­iskolai igazgatót a hajdú, Szabolcs- és a szatmár- megyei iparos és kereskedő tanonciskolákra nézve szakfelügyelővé nevezte ki f. é. szeptember 1.-től az az 1912. tanév végéig terjedő időre. — Iparoskörí bál. Doby Antal az »Iparoskör« agilis elnöke minden alkalmat megragad az általa irányított kör erkölcsi és anyagi felvirágoztatása érdekében. Ö rekonstruálta pár év alatt az intéz­ményt és finom tapintatával — mondhatni — virág­zóvá tette. Még néhány év előtt szó sem volt ar­ról, hogy az iparos elem, melyre újabb időben a közgazdasági kultúra terén oly fontos hivatás vár, itt egy egyletbe összetömörüljön. Mert, ha akadt valaki, aki a kezdeményezést ily irányban meg- kiérelte, egy ellenacció ellenszegült és megbé­nította a keletkező mozgalmat. Doby bátor kézzel vette kezébe a kör irányítását. És elmondhatjuk, ha ma élénk az élet a körben, az az ő érdeme. Az ő Agi­litásának eredménye azon mulatság is, melyet a kör f. hó 7.-én tartott a Hungáriában, amely te­kintve, hogy a gazda-osztályt most a szorgos munka idő távoltartotta, s csaknem kizáróig az iparos e- lem vett részt benne, úgy anyagilag, mint főleg erkölcsileg igen szép eredménnyel járt. E mulat­ság alkalmával történt felülfizetéseket kövevetkezők- ben mutatta ki a rendezőség: Az Iparos kör által 1909. augusztus 7.-én rendezett mulatságon felül fizettek: Márkusz Vilmos 6 K-, Dr. Szepessy Ká­roly, Vasas András, Nagy Lajos (Debrecen), Csiz­madia Sándor, Weisz Antal, Tóth Árpád 2—2 K. Doby Antal, Fehér Barna, Steinberger Sándor, Schreiber Endre 1 — 1 K. összesen 22 K- A tiszta jövödelem 53 K­— Katona szökevény. Danó József börvelyi illetőségű cigány katona 14 napi aratási szabad­ságra jött haza Börvelyre. Ám az idő letelvén, Fara ivadéka nem érzett hajlamot a visszamenésre, sokkal inkább a vérében rejlő csatangolásra. Le­vetve a katonai uniíurmist, hogy felismerhető ne­legyen, össze-vissza bujdosott. A katonai hatóság elfogatási parancsa folytán a csendőrség nyomozta, amit nagyon megnehezített az uniformis hiánya. Végre is a Csetnek József és Fülűp Jó­zsef csendőr őrsvezetőkből álló járőr elcsípte a kocsordi határban!) és visszakisérték Szatmárra„ a hadkiegészítő parancsnoksághoz, a honnan elszál­lítják századához pihenni — dutyiba. Szegény móré. Kánikula nélkül is ugyan csak melege lesz. — a hűvösön. — Dr. Erdélyi Miksa szatmári fogorvos kül­földi tanulmány útjáról haza érkezett és rendelé­sét újból megkezdte. — A játék vége. Hodászról irja tudósítónk. Az itteni félben levő ref. iskolánál szerencsétlenül végződött egyik fiatal napszámos játszadozása. A 12 éves földvári Károly homok-hordó napszámos gyermek észrevéve, hogy felügyelője máshelyt fog­lalatoskodik, egyik gyermek pajtásával játszadozni kezdett. A játéknak azonban szomorú vége lett, mert a pajtása úgy találta Földvárit ellökni, hogy annak — habár homlokára esett — mégis két helyen törött el a balkarja. A szerencsétlenül járt gyermeket a nagykárolyi közkórházban ápolják. — Vivő verseny. A városunkban megtartott vívó tanfolyam szombaton f. hó 14.-én a tanítvá­nyok által rendezett vívó versennyel fog befejeződni. A verseny d. u. 5 órakor kezdődik a polg. isk. torna termében. Vendégeket szívesen látnak. — Megharapta a kutya. Berkovits Bernát szabó inas gyereket egy gazdátlan kutya Hodászon megha­rapta. Nem az első eset már az Hodászon, s bizony jó volna ha a főszolgabíró ur, kissé szétüttetne a hodászi kutyák között. A Fehérgyarmati önkéntes Tűzoltó egylet 1909. évi augusztus hó 22.-én, felszereléseinek_gyarapi­tására vig nép ünnepélyt rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents