Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-08-13 / 19. szám

í ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Égési évre — — — — —- — — 8 korona. Félévre — — — —• — — — 4 korona. Negyedévre — — —- — — — — 2 korona. Egy hóra — — — — — — 1 korona.-----• Egy szám ára 20 fillér. --------­F6 szerkózto : DE ME íXíÖLY. Felelős szerkesztő: Br. VIZSOLY! MAKÓ. SZERKÉSZTŐSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL : WEiSZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. Az egyenes ut. Minden téren a haladást tapasztaljuk, az emberiség intézményeiben a tökéletes­ség felé törekszik, országos utakat alkot­nak, városok belterületeiket rendezik, egye­nes utakat létesítenek — sokszor nagy áldo­zatok árán is azért, hogy azzal előmozdítsák a közjólétet és védelmezzek az életet, a vagyont. Mátészalka képviselő-testületének te­kintélyes csportja is megérezte a kor intő szavát, tudatára kelt annak, hogy csupán az a helyes, ami tökéletes, tudatára kelt annak, hogy fő kötelessége a polgárság ér­dekeit szolgálni, mert nem a polgárság van a képviselő-testületért, hanem a képviselő- testület a polgárságért. A képviselő-testület néhány tagja e tudattól áthatva indít­ványt tett egyik fonák intézményének meg­szüntetésére; indítványt tett arra, hogy a vasut-utca az állomásig egyenesittessék ki. A képviselő-testületi tagok— ezen indít­ványát örömmel üdvözli, minden józan fel­fogású tagja a polgárságnak, mert az indít­vány megtestesülése egy régi óhaját való­sítaná meg, s ma még ki nem számítható anyagi javulását idézné elő. A javasolt útvonal létesítését számta­lan nagy fontosságú ok indokolja. Hiszen már az is, hogy az ut egy félkilométerrel — jövet menet egy kilométerrel —- rövidülne meg, egész sorozatát nyújtja az anyagi elő­nyöknek. Ma ugyanis fát, építési anyago­kat, csaknem az összes élelmi cikkeket, va­súton kapjuk, nyersterményeinket vasúton szállítjuk el, s így ha minden fordulónál egy kilométer utat takaríthatunk meg, az természetesen a szálitási kiadásokat fogja olcsóbbá tenni, és nem csak azoknak vá­lik javára — akik fogadott fuvart kénytelenek igénybe venni, hanem azoknak is, akik sa­ját fuvarukat használják. Minthogy pedig az átlagos teherárú, mely állomásunkra ér­kezik, vagy innen továbbittatik, napi 6 va­súti kocsira tehető legminimálisabb szá­mítás mellett is, s ha egy vasúti kocsi fu­varozási költsége csak 4 koránával lenne kevesebb, ez magában 8760 korona évi hasznot jelent a polgárságnak, s igy 10 év alatt legminimálisabban is 87.600 korona kiadástól szabadulnánk meg, amely összeg elég tekintélyes ahoz, hogy érette ha kell, meghozzuk az áldozatot is. Minthogy azon­ban ez az összeg a legminimálisabb szá­madás eredménye, a való állapot figyelembe vétele mellett sokkal nagyobb összeg állana elő, úgy vélem és erős azon meggyőződé­sem, hogy az indítvány ésszerűségét, cél­szerűségét ezen indok egy maga is oly erősen támogatja, hogy egyéb okok hiá­nyában is közérdek elleni bún lenne, a fel­vetett eszme megvalósítását bármily jogcí­men — még anyagi tekintetekből is — bárkinek megakadályozni, De az indítványt ennél hatalmasabb és erősebb indokok is támogatják és kö­vetelik az eszme megvalósítását Oly csodabogora, mint amilyen Máté­szalka község vasúthoz vezető útja, a világ egyetlen községének nincsen. Sehol sem történhetik meg az a komikus,, valójában azonban szomorú eset, hogy egy esti vo­nattal érkező utas az állomástól ne találván meg a községet, kukorica földön legyen kénytelen eltölteni az éjszakát, mint Má­tészalkán. Sehol a világon nem tűrnének meg ily csodabogarat, mint Mátészalkán, s azt aki egy községet ily nevetség tárgyává te- szen — legyen annak bármi az indítója — letaszitnák a cselekvés teréről. Sehol sem történhetik meg, hogy utasok csak azért töltsenek órák hosszat a szántó földek közzé ékelt, emberektől elhagyott állomási épü­letben, mert nem találják meg a köz­séghez vezető utat, s féljenek joggal az eltévedés és az elkésés veszélyétől, mint éppen Mátészalkán. Nincsen egy másik oly városa a világnak, mely az idegen forgalmat magától készakarva zárná el. Köztudomású és magyarázatokra nem szoruló tény az is, hogy az élet és vagyon elieni büntettek rendszerint az elhagyott, eldugott helyeken követtetnek el, s igy az sem szorul magyarázatra, hogy a mai va­súti ut valóságos melegágya a bűnös hajlamú embereknek, s hogy e rövid négy év alatt még nagyobb szabású bűncselekmény nem tör­tént, az csak a véletlennek a következménye. Az emberi életet és a vagyon biztonságát senkinek sincsen joga, a vak vélet­lenre bízni azért, mert a megfelelő véde­kezés áldozatot kíván. Minthogy a létesítendő útvonal nem csak Mátészalka, hanem a megye érdekeit is szolgálja, utóbbiét a környék községei utján és azzal, hogy egy félkilométerrel rövidebb útvonal lenne jövőben általa fen­tartandó, s minthogy a mai vasut-utca, melynek meghosszabbítása szándékol tátik, Szatmár vármegye törvényhatósági út­hálózatához tartozik, következésképp a hosz- szabitandó útvonal is a törvényhatóságé, lenne, a község hozzájárulása mellett, az uj ut felálütási költségeit a várme­gyei -útadó alapból kellene fedezni, amit Mátészalka közönsége, 6525 kor. 92 fillér- évi útadót fizetvén a megyének t joggal követelhet is. Egy ily fontos közgazdasági kérdés­nél az anyagi kérdéseknek feszegetése tel­jesen indokolatlan, mert áldozatot hozni ott, ahol egy ily intézmény létesítéséről; van szó, legmesszebb menő- kötelesség, any- nyival is inkább, mert a helyes intézmé­nyekbe fektetett összeg a leggyümölcsözőbb- befektetés. De a dolognak pénzügyi okokból már azért sem lehet megakadni, mert az állami költségvetés tekintélyes összeget ir elő. as vasúthoz vezető jó útvonalak létesítésére és azok fentartására, s ha a polgárság kar­öltve a képviselő-testülettel megfelelő mó­don a korrnánynáj ezen útvonal létesítését kívánja, megfelelő fedezetet nyerhet reá any- nyival is inkább, mert mint a képviselő- testületi tagok indítványuk indokolásában-, igen helyesen kifejtik, hogy a vasút orszá­gos érdek szolgálatában áll,, következéskép­pen- országos érdek szolgálatában, áll a hoz­zá vezető ut is. Az eszme felvettetett. Hogy a megva­lósítást kik és mily címen fogják akadá- jozni, ma még a jövő titka, de világos, az, hogy azok, akik kicsinyes okokból a közhangulatnak ellene szegülnek, azok a kik ezen nagyfontosságu kérdés elé aka­dályokat gördítenek, még ha azt a. pénz áldozattól rettegve teszik is, magokra von­ják a nagyközönség méltó haragját. Előre levonhatják eljárásuk következményeit ezek s belátva, hogy a község képviseletére al­kalmatlan azon egyén, aki a polgárság aka­rata ellenére tesz, jövőben, amidőn kép- viselő-testületi-tag választások lesznek, a vá­lasztás eredményéből szomorúan tapasztal­hatják majdan,, hogy a polgárság ki tudja választani azokat, akiket jogainak képvi­seletére érdemeseknek és alkalmasoknak tart. Puskás Lajos. * TÁRSADALMI HETILAP. * MEGJELENIK, MINDEN PÉNTEKEN. ^ Lapunk mai számához melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents