Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-01-01 / 1. szám
MÁT ÉSZALKA ÉS VID ÉKE 9. oldal. 1912. január 1. Szerkesztik: Mandel Imre és P. Buday Ferenc. VÁSAROSNAMÉNY és VIDÉKE A lap szellemi részét illető közlemények P. Buday Ferenc címére küldendők, V. Naményba. Beköszöntő. Nemes eszme, fenkölt cél, fokozottabb munka-kedv érlelte meg bennünk azon elhatározást, hogy községünkben hézagpótló lapot indítsunk. Nem az anyagi javadalmak utáni vágy, nem a feltűnés hóbortja ösztönzött ezen rég óhajtott dolog megvalósítására, egyedül községünk fejlődése, lakótársaink érdekeinek megóvása az a momentum, mely a kisded, de lelkes csapatnak kezébe adja a tollat, hogy egykoron diadallal lobogtathassa a siker zászlaját. Ki nem ismeri még a hetedik világ nagyhatalom, a sajtó áldásos hatását, ki merné ellenkezőjét vallani, hogy a sajtó az emberi tudás napja, olyan nap, melynek sugarai észrevétlenül hatolnak a .sötét tudatlanságba és áldásos melegével életre kelti a szunnyadó csirát, ápolja a tudás növényét a teljes kifejlődésig, de aszottá pörköli a dudvát. Lapunk kiakarja venni a sajtó áldásos munkájából részét. Úttörője akar lenni minden nemes gondolatnak és szívesen áll rendelkezésére mindazoknak, kik igazsággal fordulnak hozzánk. Ismerve községünk és vidékének hiányait, bajait igyekezni fogunk azok orvoslásán. Kaszinónk, olvasókörünk nincs, közvilágításaink ázsiai, járdáink a legroszabbnál is roszabbak; mind olyan kérdések, melyek halasztást alig, vagy egyáltalán tűrnek, de amely hiányok pótlásának kivivá- ,,r>zik e lap szerkesztősége annak haUJ .. ____ értünk, midőn jóakaróinknak szívesen kívánunk boldog újévet. Az újévvel egyetemben megjöttünk mi is, hogy éber szemmel leshessük ki mikor, mivel és mennyiben lehetünk embertársaink hasznára. Hogy pedig ezen muntbredő erőkről! E v, Q. %gyon régen egy gyönyörű szép tavaszi rek tűkor a felkelő nap leheletére égni kezdet ^.ígyormok és a pacsirta dalolva szállott fef ^rnántos mezőről s az erdők mélyéből halk\ jjal szállott fel az ébredés bűvös zümmögő ze% •, a természet nagy alkotó mestere megsajnált^az embert. Az ember küzd dolgozik és nem tud semmit azokról a, nagy erőkről, amiket segítségül vehetne magának, hogy könnyebbé tegye a megélhetést és az erejét fokozza. Úgy gondolta tehát az ur, hogy egy pillanatig nyitva hagyja az ember előtt a tudás szelenczéjét, mert olyan szép a föld, olyan derűs kék az ég, hogy az ember szomorú küzdő arcza nem illik rá sehogyan. Aki az nap az ébredő természetben gyönyörködött, bepillanthatott a tudás szelenczéjébe. A pásztor ember láthatta, hogy az alatt a földréteg alatt, melyen jószágai legelnek van mélyen egy fekete réteg. A kincsvágyó meglátta az arany ereket a hegyekben. A búvár a gyöngy kagylót a viz fenekén. A kereskedő biborfestéket talált a fán. A mester ember vasat a sziklában. Az orvos gyógyszert fűben, fában. A földműves a föld értékét és termő képességét látta meg. És az ember ez idő óta könnyen, boldogan élhetett, Aranyat, vasat, kőszenet, gyöngyöt, bíbort, kenyeret talált és a hol egy nem volt, cserélt onnan a hol találtatott, a saját terményeiért. De ez az ember nem jóra használta fel a tudást, az aranyból pénzt a vasból fegyvert csikánkban sikerrel járhassunk, a közönség támogatására van szükségünk. Forduljanak hozzánk, bizalommal bármilyen kérdéssel, szívesen állunk a nagy közönség bármely tagjának rendelkezésére, s hogy vállalkozásunkban fenn neakadhassunk bizonyosra vesszük a lapunkra való minél tömegesebb előfizetést. E reményben boldog uj évet kiván a „Vásárosnamény és Vidéke“ szerkesztősége. HÍREK. Aszfalt járda. Községünk képviselőtestülete a múlt héten tartotta meg ez évben utolsó közgyűlését, amelylyel az idei tanácskozásainak méltó befejezést adott. A képviselőtestület többek között elhatározta az aszfalt járda létesítését is seme üdvös határozatról mindnyájan csak örömmel éshelyeíő'eg vehetünk tudomást. A járda elkészítéséhez szükségíendő összeg egy 25 évre felveendő törlesztéses kölcsönből lesz fedezendő. A kölcsön anuitásait az összes háztulajdonosok telkeik szélességének arányában fogják fizetni. A fizetendő összegek előreláthatólag elég csekélyek lesznek, mert pl. egy 15 méter szélességű háztelek tulajdonosa 7—8 korona félévi részletet lesz köteles fizetni, amiért már ama körülményben is bő ellenszolgáltatásban fog részesülni, hogy ezután már nem fog kelleni nyakig sárban járkálnia. Elismerőleg látjuk, hogy végre a képviselőtestületbe is bevonul a kulturérzés, a mi az ez irány- báni eddigi mulasztásaik mihamarábbi pótlását is remélnünk engedi. Telefon. A kereskedelmi minisztérium jóvá hagyta községünk ama határozatát, miszerint a nált, aztán az aranyért vassal küzdött, de nem a földdel, hanem egymással. Úgy, hogy az Ur megbánta. hogy a tudás szelencéjét megnyitotta. De az ember nagy vakmerőségében megrohanta a hegyek között elrejtett tudás szelencéjét, mert a- ranyat akart csinálni, esőt akart csinálni, a tudás kövét akarta kivenni a szelencéből Nagy nehezen feltörték a szelence zárat, de alig nyílt ki a szelence, már is háborúság ütött ki az emberek között, mert mindenki egyszerre akarta a szelence tartalmát látni, mig ezen elsőség miatt harcoltak egy öreg agg tudós belepillantott a szelencébe és nevetve hirdeté ki a harcolóknak, hogy nincs a szelehcében más mint egy darab sima kő, erre a kőre ismeretlen betűk vannak sűrűn írva, de ezt nem tudja senki sem olvasni. Erre megszűnt a háborúság és a szelencét közös erővel elvitték a kibékült emberek. Egy nagy templomot építettek neki és drága kővel kirakott arany oltárra helyezték. A legvénebb embereknek pedig megparancsolták, hogy vigyázzanak a szelencére és a beirt sima kőre és találják ki azt a nyelvet, a melyen az irás írva van. — összegyűltek a föld vénjei, nagy fehér szakálas aggok és tanakodtak, hogy milyen irás lehet az. — Végre megállapodtak, hogy ha holtig ezen gondolkodnak is, de megfejtik az írást. — Ott ültek hát napról-napra, hónap- ról-hónapra, évről-évre a világ vénjei, de bár szakáluk a földig nőtt, nem tudtak többet megfejteni egy szónál; az a szó a madarak nyelvén és a bogarak nyelvén volt Írva és ennyi volt »Türelem.« — A gyermekekből is lett már fehér hajú aggastyán, az unokák és az apák, mgyapák helyéközség által felajánlott 1000 korona hozzájárulás ellenében a beregmegyei járási székhelyekkel egy idejüleg ide is vezettessék be a telefon. A leküldött előfizetési nyilatkozozatot eddig már 12-en aláírták és a mint halljuk, tavasszal már meg is kezdik a munkálatokat. A telefon bevezetése által úgy kereskedelmünkre, mint közigazgatásunkra nézve óriási előnyöket remélhetünk, örömmel üdvözöljük tehát ezen intézményt. Dohány beváltás. Amint értesülünk, az itteni dohánybeváltó hivatal az idei dohányok beváltását, más évektől eltérően dezember 15-ike helyett, csak január 2-án kezdi meg. A dohány megmunkálásához elég kedvező az időjárás s az javában folyik. Újév után tehát ismét részesülünk a dohánybeadás idején szokásos idegenforgalomban. Biróválasztás. A községi biró választása január havára van kitűzve A készülődések és korteskedések már megkezdődtek. Bank helyiség változás. A Vásáros.namé- nyi földmives és kereskedelmi bank eddigi helyisége kiterjedt üzletköre folytán szűknek bizonyult s ezért a múlt héten átköltözött a mostani felépült Mandel Mór tulajdonát képező modern épület emeleti helyiségeibe. Az uj tágas helyiség úgy az intézetnek, mint üzletfeleinek a legnagyobb kényelmet nyújtja. Vasúti teherforgalom. A helybeli vasúti állomáson a folyó évben 213,468 métermázsa áru érkezett és szállíttatott el. Ezen tekintélyes vasúti teheráru forgalom eléggé megvilágítja a helybeli kereskedelem élénkségét. Uj gőzmalom. Özv. Molnár Istvánná egy nagyobb szabású, mintegy 120 métermázsa napi őrlésre berendezett gőzmalmot épitetett. Birtokváltozás. Mahdel Emánuel 17400 koronáért megvette a birtokával határos özv. re kerültek a nagy templomba, mig végre egy sort az Írásból letudtak emberi nyelvre fordítani és ez ennyi volt »Türelem minden tudás alapköve.« De ez még csak az első sor volt és még 99 sor volt hátra, mert 100 sor irás volt a kövön leírva. Ezen az első soron okulva, a vének tovább próbálgatták a madarak, fák, bogarak, állatok nyelvét is. Minden ember öltőn ki-ki találgattak egy-egy sort az Írásból. — Itt volt leírva, hogy lehet a vizen hajókázni, itt volt leírva a nap, hold és csillagok járása, itt volt megírva* hogy a föld mozog, de ezt nem is hitte el az emberiség és mivel azt gondolta, hogy a vének gunyolásból adják nekik ezt a lehetetlen híradást, megölték azt a ki ez uj hirt hozta. — Pedig később maguk is belátták, hogy úgy van. A mint egy-egy sor megfejtődött, mindég gazdagabb lett az emberiség egy-egy tudással. Tudtak már nem félni a menydörgéstől, sőt lassanként a villámlást elő is tudták állítani, ma már befogják kocsiba, gépbe, üzenetet szállít egy dróton, vagy a levegőn keresztül, melegítenek, világítanak, főznek a villámmal, mig ezelőtt csak félni tudtak tőle. Bevilágított az irás egy olyan világba, a mely nélkül ma már sem ipar, sem haladás nem képzelhető ez a chemia és physíca. Meghódította az ember a vizet és száraz földet, sőt már a levegő is nem sokára meg lesz hódítva, de ez még nincs égés en befejezve. Ma már mindenki elmehet a tudás templomába és megfejthet egy két szót a tudás kövéből és felszabadíthat egy-egy hatalmas természeti erőt.
