Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-08-23 / 34. szám
4-ik oldal. 34-ik szám. öngyilkosság jelenben is úgy, mint a legtöbb esetben, alkoholizmus következménye. Az 'elhunyt most már harmadszor kísérletté meg az öngyilkosságot s végre mégis sikerült azt észrevétlenül végrehajtania. — Betyárvilág Gebén. Harsányi István, Egri Sándor, Koncz János, Gelenyák Gábor, Tóth János és Margitics Miklós gebei lakos legények a gebei határban egy cséplőgép mellett voltak foglalkoztatva. E hó 13-án éjjel 11—12 óra között egyet gondoltak és a gép mellől elmentek a közelben lévő pusztateremi határba, ahol I. Varga József 75 éves ember dinyét őrzött, odaérve annak kiadták magukat, hogy ők betyárok s kenyeret és pálinkát kértek tőle. A kerülő adott nekik dinyét és akkor azzal távoztak, hogy valamelyik este ismét eljönnek, egyúttal az öreg kerülőt megfenyegették, ha a csendőrségnek szólni mer, akkor ők agyonverik. F. hó 16-án a már megnevezett legények vasvillával és botokkal felszerelve ismét elmentek s ott a kerülőt, valamint annak Gábor nevű fiát megtámadták és agyon akarták verni, de ezen tettük végrehajtásában megakadályozta őket a küzelben levő s lőfegyverrel ellátott Janiczki János erdőőr, ki kiabálva ment a verekedők felé: „viszem a fegyvert“ ekkor a verekedéssel felhagytak és onnan sietve távoztak. Ezen eset a nagyecsedi csendőrségnek tudomására jutva, az állítólagos betyárokat, a kerülőt, a fiát és az erdőőrt kihallgatta, közülök Harsányi Istvánt a bírósághoz bekísérte, azonban a btróság szabadon bocsátotta, mert állandó lakhelye és keresete van, társait még nem fogták el, azonban az eljárás ellenük is megindittatott. KÖZIGAZGATÁS. Segédjegyzők és községi alkalmazottak. A segédjegyzők és községi alkalmazottak folyó évi szeptember hó 17-én tartják országos gyűlésüket a régi képviselőház üléstermében. Mi szimpátiánk teljes melegével támogatjuk a segédjegyzők és a községi alkalmazottak jogos törekvéseit. Közigazgatásunk összes szálai a végső közigazgatási tagozatban: a községben futnak össze. A községi közigazgatás milyenségétől, színvonalától függ az állami és törvényhatósági közigazgatás milyensége és színvonala. Közigazgatásunk pedig a községekben a jegyzők, segédjegyzők és községi alkalmazottak kezében van ; ezek látják el ember- fölötti erővel azt a szinte mérhetetlen munkahalmazt, amelyet az élet, a törvények miniszteri rendeletek a községek hatáskörébe utalnak. Mi már sokszor hangsúlyoztuk s ma is mondjuk, hogy a községi közigazgatás munkásai anyagi és erkölcsi helyzete a legintenzivebb behatással bir a közigazgatás teljesítési képességére és a jó közigazgatás első feltétele, hogy a jegyzők segédjegyzők és községi alkalmazottak anyagi helyzete, szolgálati viszonyai rendeztessenek, előlépésük autoinatice biztosíttassák és fegyelmi törvényeik modern slapokra helyeztessenek. A segédjegyzők és községi alkalmazottak a jegyzők mellett óriási köztevékenysé- get fejtenek ki és összességük munkásságának eredménye: a céltudatos, a nemzeti követelményeket betöltő, a fejlődés útját egyengető európai nívójú közigazgatás. A segéd jegyzők és községi alkalmazottak e mellett a legszánandóbb anyagi és erkölcsi helyzetben vannak. Fizetésük sokkal kevesebbre rug, mint amennyit kitesz egy közönséges, szaktudás nélküli napszámos keresete._________________ MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE Ezer korona átlagos fizetése van a segédjegyzőnek, aki „szervezett“ állást tölt be, a szervezetlen, felfogadott segédjegyző munkadija alku tárgya, a községi alkalmazottak díjazásáról pedig semmiféle törvény nem intézkedik és bizony sok helyen nem több az, mint 60—80 korona havonkint. Jogviszonyuk rendezetlen, előlépésük biztosítva nincs, a megválasztottak egy rabszolgatörvény, az 1886: XXII. törvénycikkben foglalt fegyelmi törvény hatálya alá tartoznak, a meg nem választottak pedig az önkény, a szeszély ide-odadobott játékszerei. Lehetséges-e megélni ebből a fizetésből ? bizonyára nem. Ezt tudja mindenki, ezt megmondták kormánytartó, férfiak már nyilvánosan a deputáló segédjegyzőknek és községi alkalmazottaknak. Lehet-e becsületes, állandóan a közérdek határain belül mozgó munkásságot végeznie azoknak, akik a leglealázóbb, legfüggőbb helyzetben vannak, akiknek még annyira sincs biztosítva állanak, amint ezt biztosítja a cselédtörvény a cselédnek, az ipartörvény az ipari segédmunkásnak. Erre a kérdésre is csak tagadó lehet a válasz, mert hiszen annak idején maga, a mostani belügyminiszter-mniszterelnök elődje elismerte, hogy a segédjegyzők és községi alkalmazottak jogviszonyának sürgős rendezése eminens jelentőségű feladat, éppen a közigazgatás érgekében. És mégsem történik semmi. Az állami tisztviselők, a vármegyei és városi tisztviselők, a tanítók helyzete máról- holnapra, szinte hihetetlenül gyors módon legalább az elviselhetőség mértékéig rendeztetek, a községi közigazgatás munkásainak azokénál sokkal súlyosabb helyzetén pedig senki segíteni nem akar, pedig tagadhatatlan az is, hogy a segédjegyzők és községi alkalmazottak is fontos hatáskört töltenek be, mert önálló adminisztrácionális tevékenységet fejtenek ki s működésükhöz hatalmas közérdekek — jóformán az egész ország pénzügyi executivája fűződik. Itt huszezernyi pzellemi munkásról van szó, akiknek anyagi erkölcsi helyzete elviselhetetlen és igy rajtuk segíteni kell, huszezernyi munkásáról a közéletnek, akik minden politikai és szellemi erejüket állami érdekek istápolására szentelik, tehát rajtuk segíteni — még kötelesség is. Ennek a gyűlésnek ezért lesznek, kell lenniök eredményeinek, ha e nagy testület ezrei fogják demonstrálni helyzetük tarthatatlanságát, ha felvonulnak mindannyian és kitárva vérző sebeiket, hangos szóval követelik azok orvoslását. Most, amidőn az utolsó órák lépnek a küszöb elé, amidőn a helyzet tovább elviselhetetlen, meg kell a segédjegyzőknek és községi alkalmazottaknak érteniök vezetőségük felhívását s el kell valamennyiüknek jönni a fővárosba, hogy gyűlésük teljes autoritással hivatkozliassék követelései felállításánál, a jövendő magatartást meghatározandó állásfoglalásnál arra, hogy valóban a kar egyetemét képviseli. Szerkesztőség : Mátészalkán, Nagy vég-utca. (Dr. Stein Zsigmond ügyvéd irodájában.) Kiadóhivatal > Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyiltter sora 40 fillér. Ellőfizetési árak : Egész évre ..................................................... 8 korona. Fél * 4 Negyed« 2 « Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész ÓYre 5 korona. ___________________Egyes szám ára 20 fillér. CS ARNOK. Délutáni levél. — Egy szalmaözvegy keservei. — * Kopaszra nyírt tarkómon által Hideg borzongatást érzek én: Nincsen, mint én, oly bus halandó Ez istenverte földtekén. Tetőletek függök már ezentúl óh nrgybecsü pincéri kegy, — A házi kosztnak vége, vége: A kedves nőm fürdőre megy. Alighogy buzgón ráleheltem Keserves bucsucsókomat, S már harminckét kalapdobozzal Röpíti őt a gyorsvonat. Üres lakásban naftalinszag, És ágy sincs vetve már, csak egy, — A szobalányom hatvan éves: A kedves nőm fürdőre megy. A hatvan éves szobalánytól Csak nem kérek . . . izé . . . kegyet? Egy hónapig szoknyát se látok, És csókról szó nem is lehet, Nem ízlik már a vacsorám se, Ha bifstek, vagy ha marhaszeg, — A gyomrom Karlsbadba vágyik : S a kedves nőm fürdőre megy. Az uj kalapját, hogyha hordja, Az én fejem fájdul bele, S a toalettjét bár csudálják Én nem leszek boldog vele. Egy vekszli itt, egy vekszli ottan, Majd elborít e vekszli-hegy, — S ez érthető, tisztelt közönség: A kedves nőm fürdőre megy. Szolid vagyok, miként a gyermek, Amely dadával alszik el. Ezt tenném én is minden est, De sajna, nem tudom kivel. Kerül az álom, hánykolódom, Segíts meg engem égi kegy! De sajna, nem használ a brőm se: A kedves nőm fürdőre megy. Az alvás nem megy semmiképen, Tehát az ágyat elhagyom, S a kényszerűség elvisz engem, Ahol sok bájos nő vagyon. Mellényzsebembe csúszik ekkor A legdrágább gyűrűm, a jegy, És züllök csupa fájdalomból: A kedves nőm fürdőre megy. Ah, keserű e ronda élet! Az éjszakák álmatlanok, S a kaszirnőknél én ez okbői Már ismert, kedves lény vagyok. A karhölgyek szeretnek engem, Nyakamba ugrik már nem egy, És karikás a szemem alja: A kedves nőm fürgőre megy. . . . Ha reggeltájba hazanézek, Delet harangoznak talán, És csábmosolylyal nyit ki ajtót A hatvanéves szobalány. A kedves egy kissé virágos, S bár nem vagyok őrült, se szent; Megcsókolom s fülébe súgom: Mari, a nőm fürdőre ment, Igen . . . fürdőre ment! Óvszerek, gummiáruk! Fényképészeti cikkek! Saját gyártmányú bőrkwlyik, R I I 1 IV1 R F I? fi lÁrcnf kettő koronától kaphatók fiJLV1 I ULI\\J I kezfytt, kötszer és fiizögyárában betegápolási cikkek nagy raktárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. — Telefon 796 Külön próbaterem. Illatszerek. Szappanok.
