Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-08-23 / 34. szám

34-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3-ik oldal. Ä rendőrök. Mostanában sok szó esett különösen a fővárosi napilapokban a rendőrségről, amelyet a közvélemény úgy ismer, mint a rend és közbiztonság fenntartásának legalkalmasabb szervezetét. Valljuk be azonban őszintén, hogy a közelmúltban történt események rend­kívül alkalmasak voltak arra, hogy a közön­séget eddigi meggyőződésében alaposan meg­ingassák. Anélkül, hogy összehasonlítást tennénk a rendőri és csendőri szervezet kö­zött, még a fővárosban is arról kellett meg: győződni, hogy a csendőrség sokkal jobban, sőt mi több, sokkal tapintatosabban fel tudja tartani a rendet, meg tudja óvni a közbiz­tonságot, mint akár az államrendőrség is, amelynek hihetetlenül bravúros sikereiről ugyanazok a napilapok állandóan közölnek tudósítást, amelyek koronkint a legsujtőbb kritikát szokták közölni a rendőrség műkö­déséről. Annyi bizonyos, hogy a rendőrség úgy a fővárosban, mint a vidéken nagyon gyakran követ el baklövést. Nem tulajdonítunk azon­ban túlságos jelentőséget még a gyakran ismétlődő eseteknek sem, mert hiszen a rendőr is csak ember. És ha igaz a Szentirás mon­dása, hogy még az igaz ember is hétszer botlik meg napjában, a rendőrségnek is en­gedélyezhetünk bátran tizenkétbotlást, csupán azt kívánjuk tőle, hogy e botlások valóságos rendszerré ne fajuljanak. Sok helyütt azon­ban azt látjuk, hogy a botlások, tévedések ma már valóságos rendszer szerint történik. Ez már baj. Itt már gyors segítségre van szükség. De mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy a rendőri apparátus miért nem tud megfelelni tulajdonképeni hivatásának. Világosságot teremteni a dologba nem is oly neliéz. Ha rendőri visszaélésekről hallunk valahol, több mint bizonyos, hogy annak az oka a visszaélést elkövető rendőr­közeg alantjárő műveltsége volt. Csakis mű­veletlen, durva ember tud védtelen nőket, gyermekeket inzultálni, csakis a műveletlen, durva emberből hiányzik az igazságérzet, amely nem várja be a hivatásos bírók által kiszabandó büntetést, hanem büntet a saját belátása szerint, de a legtöbbször igazságta­lanul. A műveltség hiányának köszönhetjük a legtöbb rendőri brutalitást, a vádlottaknak bizalmas, négyszem közötti kezelését, amely a legtöbbször vetekszik a spanyol inquizició kinzási módszerével. Szó sincs róla, hogy a rablógyilkost, a megrögzött bűnöst ostobaság volna tokaji aszúval és havanna szivarral vallomásra bírni, de viszont azt is be kell látni, hogy a hüvely szoritónak, a tüzes vas­sal való vallatásnak a korszaka már rég lejárt. És ha sokszor talán helyén való volna is az ilyen vallatási mód, nem szabad azt alkal­mazni azon egyszerű okból, mert a törvény tiltja. így állunk szemben azután egy furcsa helyzettel, hogy épen az a szervezet, amely­nek hivatása volna az embereket a törvény­tiszteletre megtanítani, önmaga sem tiszteli a törvényt. Csoda-e tehát, ha a közönség bizalma elvész az ilyen szervezet irányában? A végső okot azonban minderre a maguk részéről a rendőrközegek müveletlenségében keressük. És hogy miért van annyi sok mű­veletlen elem a rendőrség tagjai között, annak az egyszerű oka az, hogy a rendőröket nem fizetik jól s igy természetesen intelligens embereket nagyon nehéz szerezni a rendőr­ségi szervezetnek. Akik a külföldöt bejárták, rendkívüli módon dicsérik az angol és a német rend­őrség tapintatos viselkedését és magas intel­ligenciáját. Valószínű, hogy annak a legfőbb oka, miszerint Angliában és Németországban nincsenek ugyanazok a bajok a rendőrség­gel mint nálunk, az, hogy ott a rendőröket jobban fizetik, jobban kiképzik, kiművelik, egyszóval ott a rendőrség műveltebb. Ezeken a bajokon tehát mielőbb segíteni kell. Nem tudjuk, hogy a hivatalos körök hogy vélekednek mind erről, mi csak a kö­zönség szempontjából beszélünk, amelynek természetszerűleg szintén meglázitja a fegye- lemszeretetét az, ha a rend hivatalos őrei maguk a legkevésbbé fegyelmezettek. Még egy dolog szükséges okvetlenül. Ha a csendőrség életviszonyait vizsgáljuk, azonnal látni fogjuk, mi az oka annak, hogy ez a mintaszerű szervezet miért tud tekintélyt tartani és tekintélye dacára miért annyira közkedvelt különösen a falusi nép előtt? A csendőrség, amint látjuk, mindenhol belé tud illeszkedni a keretébe. Á csendőr üres ide­jében, amint tudjuk, kapálhat a kertjében, vagy gyümölcsfát nj^eseget. A rendőrség a legtöbb helyütt kaszárnyákba szorulva mor­zsolva le életét, másként mint hivatalosan alig érintkezik az emberekkel, holott ha mó­dot nyújtanának arra, hogy a rendőr is kivegye részét a társadalmi életből, a pol­gári foglalkozásokból, bizonyosan közelebb tudna férkőzni a polgárok szivéhez. Végül igen nagy szükség volna arra is, hogy a rendőrség úgy a fővárosban, mint a vidéken kevesebbet reklámoztassa magát. HÍREK. — Bodoky Béla kismajtényi körjegyző, a szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesületének elnöke, vármegyei bizottsági tag, ref. egyházmegyei tanácsbiró stb. f. hó 17-én Budapesten, életének 58-ik évében vá­ratlanul elhunyt. Temetése f. hó 19-én d. u. 3 órakor ment végbe, általános részvét mel­let, Kismajtényban. — A nagydobosi háhoruság vége. A nagy­dobosi ref. hivek semmiképen nem voltak megelégedve volt lelkészükkel, az időközben Szabolcs megyébe elválasztott Mauritz Ár­páddal. Elégedetlenségüknek okai abban a panaszos beadványban láttak napvilágot, melyet lelkészük felettes fegyelmi hatóságá­hoz, az egyházmegyéhez 1910 április havá­ban Baksay Sándor és 158 társa beadtak. Az egyházmegyei bíróság a vádakat nem látta beigazolnak s a fegyelmi ügyben fel­mentő ítéletet hozott, mire Mauritz az alá­írók nevében Baksay Sándor nagydobosi földbirtokost hatóság előtti rágalmazás miatt biinperbe fogta. A mátészalkai járásbíróság előtt Baksay a szerzőséget vállalta, a bead­ványban foglaltakra a valódiság igazolásá­nak megengedését kérte. A járásbíróság a kérelemnek nem adott helyet és Baksayt hatóság előtti rágalmazásért 100 koronára ítélte. Felebezés folytán a törvényszék köz­érdekűnek találta annak nyilvánosságra ho­zatalát, hogy egy lelkész az életben a val­lása tanításaitól eltérve milyen magavisele­tét tanúsít s elrendelte a panaszlevélben fog­laltak bizonyítását, nevezetesen, hogy Mauritz Árpád lelkész a hozzáforduló egyháztagok­kal szemben durva szavakat használ, a hívők­kel szemben nyers kifejezésekkel él, a s-----­rú gás a rendes szavajárása, egy özvegy asszonyt indokolatlanul kirúgott, a templomba közbotrányt okozott, mikor Baksay Sándor­tól az úrvacsora kiszolgáltatását ok nélkül megtagadta, nyilvánosan egy igás kocsist is felülmúlva káromkodik, az édesanyját pedig házából kikergette, A kihallgatott tanuk egyértelműen vallották, hogy a panaszlevél­ben foglalt állítások igazak s a valóságban megtörténtek, mire a bíróság Baksayt a vád és következmények terhe alól felmentette, kimondván egyszersmind, hogy az egyházi hatóság a törvény szerinti hatóságnak nem tekinthetó s igy az oda beadott kérvényben csak egyszerű rágalmazást lehet elkövetni. — Hoi van a leányom? A napokban egy idősebb asszony jelent meg a debreceni csendőrségen, aki elmondotta, hogy Nagy Mihálynénak hívják és hogy a leányát, Erzsit keresi, aki már öt éve, hogy eltűnt hazulról. Az eltűnt leány szép, fiatal teremtés, most lehet 22 éves. Legutóbb úgy értesült, hogy ott tartózkodik Debrecenben, azért arra kéri a rendőrséget, nyomozzon a leány holléte után. A rendőrség nyo­mozása nem járt eredménnyel. A sze­rencsétlen anya elutazott Debrecenből, hogy tovább keresse leányát. — A nagybányai repülés. Prodám Gruidó a legjobb nevű, magyar pilóta e hó 25-én Nagybányán repülő felszállásokat rendez. A fővárosi lapok hasábos cikkeket Írnak a fel- szállási'ól, mivel komoly repülést még keveset láttunk magyar aviatikustól. Nagyban emeli a felszállás érdekességét az, hogy Prodám éppen e kies fekvésű művész várost válasz­totta ki a célból, hogy bemutassa nagyarányú képességeit. Országszerte nagy érdeklődés kiséri Prodám felszállását, különösen aviatikái körökben nagy a szenzáció, többen lekisérik a fővárosból, hogy tanúi legyenek az utassal való repülésnek. Prodám a saját rekordját is ez alkalommal akarja javitani s e célból e Horváth tanár III. B, monopiáját máris uj motorral szerelte fel. Mivel Nagybányán most van az országos képkiállitás s ugyan­csak a felszállás napján lesz az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlésének és kiállításának megnyitása Gróf Teleky Géza v. b. t. t. által, ajánlanánk, hogy a közönség a szükséges helyek iránt ideje korán gondoskodjék. Az erre vonatkozó részletes tájékoztatás lapunk hirdetési rova­tában megtalálható. — Betörés egy szatmári bankba. Az elmúlt éjjel ismeretlen tettesek betörtek az Avas­vidéki Takarékpénztárba. A betörők a bank­helyiség ajtaját fejszével felfeszitették és hozzáfogtak a két Wertheim-szekrény meg­fúrásához, Munkájukban azonban megzavar­ták őket ős menekülniük kellett. Előbb azon­ban a feltört asztalfiókokból magukkal vittek minden értékes dolgot. Fontosabb okmányok tűntek el, ezenkívül nagy értékű bélyeg. A csendőrség megindította a nyomozás. Azt hiszik, hogy a betörést cigányok követték el. A bankba különben már negyedízben kíséreltek meg betörést. — Parányi újszülött. Filadelfiában az or­vosok csodájára járnak egy újszülöttnek. A gyermek mindössze 6 és fél hüvelyk hosszú és súlya nem több 1 és háromnegyed fontnál. A parányi gyermek teljesen életképes. — Versenytárgyalás. A nagykárolyi jbíró­ság és fogházhelyiségének fűtésére szükséges 180 köbméter tűzifa szállítására a járásbíró­ságnál f. hó 26-án d. e. 11 órakor verseny- tárgyalás lesz. — Tűz. Derz község határában, a Tisch Jakab nyírbátori lakos tulajdonát képező majorban f. hó 11-én két35—-35 méter hosszú csűr kigyulladt és a benne elhelyezett gazda­sági gépekkel együtt elégett. A kár 8000 korona, mely biztosítás folytán jó részben megtérül. A tűz valószínűleg gondatlanság folytán keletkezett, amennyiben a gazdasági cseléd reggel a csűrök körül pipázva jártak s ez után Vá órával a szerencsétlenség meg­történt. — Életunt. Id. Katona Károly gazdál­kodó fábánházi lakos f. hó 15-én dél után istállója padlásán felakasztotta magát. Az jCÖNGZ ^3 fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhái kifogástalanul a leg- jutányosabb árak mellel!. DEBRECEN. 6/ár és főüzlel: Telefon 701. D™11/ Jánosuíca 10. sz. Telefon 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. □ Fiók-üzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. á

Next

/
Thumbnails
Contents