Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-01-18 / 3. szám
V.I évfolyam. Mátészalka, 1VI2. január 18. 3. sz. / P / Társadalmi és közgazdasági hetilap. A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Mátészalka Kossuth-utca 445. sz. (Dr. Barta Ignác ügyvédi irodája.) Jr ___ Hir detési dijak előre fizetendők. — Nyilt-tér sora 40 fillér. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő : Dr. Barta Ignác Dr. Dienes Dezső Szerkesztő-társ: Máté Sándor. Előfizetési árak: Egész évre Fél Negyed „ Egyes szám ára 20 fillér. kor Közkórházat Mátészalkának! A kórházügy eljutott ahoz a stádiumhoz, melyben a cselekvés terére kell lépnünk. Megszólaltattuk városunk és járásunk ez irányban mértékadó férfiait és teljesen tisztán áll előttünk a kérdés. Tudjuk jól, hogy a kórház máról-holnapra nem létesíthető, de egy nagy lépéssel vihetjük az ügyet előre egy „ideiglenes kórház létesítő bizottság“ alakítása által, mint azt Dr. Csató Sándor javasolja. Tisztában vagyunk ZlZZclíj hogy milyen nagy érdeke a szegényebb néposztálynak a kórház létesítése, hogy hány emberéletet mentenénk meg, ha a szegényebb betegeket a kórház gondos szakszerű kezelésébe tudnánk helyezni. De tisztában vagyunk azzal is, hogy csak jól berendezett kórház állhat hivatása magaslatán és a rosszul berendezett kórházak egyáltalán nem felelnek meg annak a célnak, melyet szolgálni hivatva vannak. Éppen azért nem a kórház gyors, elhamarkodott felállításáért küzdünk, hanem egy olyan kórházért, mely a hygiene formái és szabályai mellett létesül. Nem állásokat akarunk kreálni, nem „kazamata-szerű alkotásokról,“ „inség-barakkokrói“ van szó, mint a melyektől nyilatkozó orvosaink válaszaikban óva intenek bennünket, hanem egy, a modem hygiene követelményeinek megfelelő intézményről. Ehhez pedig, mint azt igen szellemesen egyik orvosmunkatársunk kifejtette egy dolog szükséges, „de abból bőven legyen Montecuccoli recipéje szerint: pénz, pénz, pénz.. Az erre szükséges pénzösszeget pedig adakozásból előteremteni nem tudjuk, csak az alapot növelhetjük, városunk szegény, lakosságunkat óriási pótadó terheli, városunk és járásunk községei által megszavazandó összeg sem lehet tulnagy, de a kórházalapot ez által is növelhetjük. Hátra volna még tehát az államsegély és a vármegye által nyújtandó segély. De mindezeknek a megállapítása, már a létesítendő kórházi bizottság feladatát képezi. A kórházi bizottság állandó működése tarthatja csak állandóan felszínen a kérdést és ennek a bizottságnak szorgalmas munkálkodása eredményezheti azt, hogy a kórház céljának teljesen megfelelőleg ha nem is ebben a 2-3 évben, de ebben a tiz esztendőben létesíthető usz. S a bizottság s annak megválasztandó elnöke ezen cél biztosítása által nagy jótékonyságot miveinek és ennek a városnak, ennek a járásnak közönségét nagy hálára kötelezik maguk iránt. Az eredmény ideje ugyan előre ki- számithatlan, de magában a bizottságban a cél biztosítását látjuk és a bizottság megalakulása nélkül eredményt sohasem érhetünk el. Éppen azért tartjuk mi igen fontos körülménynek a bizottság megalakítását, az üey most felszínen van, a lelkesedést elaludni nem en fedhettük és ezért határoztuk el magunkat a gyűlés összehívására, mely ezt a bizottságot megalakítani hivatva lesz. Mert nem akartuk, hogy komoly munkánk hiábavaló irka-firkává váljék, nem akartuk, hogy üres szószátyárkodásra áldozzuk a köz érdekében szükséges drága időnket, nem akartuk, hogy rajtunk is beteljesedjék a költő szava: „eloszlik mint a buborék és marad mint volt a puszta lég“. Mi úgy tettünk városunk és járásunk ezen közszükségletével szemben, mint mikor egy beteghez több tudós orvost hívnak, hogy nézzék meg a tátongó sebet és segítsenek rajta. Ki tud jobbat, okosabbat, tanácsolni ! ? Mi is rámutattunk társadalmunk ezen égető sebére, tiz hivatott férfiút szólaltattunk meg, hogy hát mi is a teendő, mit kell tennünk ezen ügyben ? De mi sokáig ennél az ügynél nem időzhetünk, alig mutattunk rá az egyik sebre, már felénk tátong társadalmunk sok más égő sebe. Sietnünk kell, az újságíró lázas munkája int felénk. A tiz hivatott férfiú komoly Írásbeli véleményét pedig, lapunk két számát, melyekben ezek megjelentek, átadjuk a majd létesítendő kórházi bizottságnak, hogy vegye azokat komoly tanulmányozás alá. Most pedig ezen a helyen búcsút in- tünkennekaz ügynek,az érdeklődöknekpedig azt kiáltjuk, viszontlátásra a tettek mezején, 1912. január 21-én. Felhívás járásunk és városunk Polgáraihoz. A „Mátészalka és Vidéke“ szerkesztősége folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a „Központi“ vendéglő nagytermében nyilvános gyűlést rendez, melynek célja a Mátészalkán létesítendő kórház bizottságának megalakítása. Felhívjuk mindazokat, a kik lelkesedni tudnak minden szépért és nemesért, ne sajnálják a fáradságot és áldozatot akkor, midőn ilyen nemes eszme valóra váltásáról van szó és jelenjenek meg minél számosabban a gyűlésen, ahol örömmel látunk mindenkit. A „Mátészalka és Vidéke“ szerkesztősége : Dr. Dienes Dezső, Máté Sándor, Dr. Barta Ignácz, KathonaGéza, Dr. Glatter Béla. KósaVincze,
