Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-05-24 / 21. szám

21-ik szám.

MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE.

5-ik oldal.

Legnagyobb a községi pótadó Olcsva községben 122%. Legkisebb Hodászon 32%. S most lássuk a többi községeket, a pótadó nagysága szerint: Papos 106%, Nagyecsed 97%, Olcsvaapáti 92%, Nyirvasvári 86%, Nyircsászári 79%, Mátészalka 79%, Gebe 74%, Szamosszeg 63%, Nyirmegyes 62% Szamoskér 62%, Jármi 59%, Tunyog 58%, Nyircsaholy 51%, Ilk 50%, Nagydobos 46%, Opályi 45%, Vitka 34%. Győrtelek és Kocsordról az adatokat nem kaptuk be.

— Alispáni jelentés. Az elmúlt október— májusi félévről most jelent meg az alispán jelentése, melyet a megyegyülésen dr. Péchy István vármegyei főjegyző olvasott fel. A jelentés nevezetesebb részeit a következőkben közöljük: Fegyelmi feljelentés az elmúlt félévben egyetlen vármegyei tisztviselő ellen sem érkezett. Vármegyénk területe ez évben 52 kis holdal megkisebbedett, mert az eddigi „Nagyar' községhez tartozott „Kis Jánosné“ és „Dorongó“ dűlők a beregmegyei „Mező- tarpa“ községhez csatoltattak. A kivándorlás természetesen most is feltűnően emelkedett Mig az 1910. október—május félévben 1047 egyén nyert útlevelet, addig ebben a félévben 1814 egyén kapott útlevelet, ami közel 800 főnyi emelkedést jelent. A közegészségügyi állapot kielégitő volt, ámbár sok helyen léptek föl heveny-fertőző betegségek. A mi járásunkhoz tartozó községek közül csupán Nyirmegyes, Kocsord, Nyircsaholy, Győrtelek és Tyúkod községekben léptek föl szórványosan a ragályos betekségek. A panyolai árvízre vonatkozólag előadja a jelentés, hogy Panyola felmerült kára 458.223 korona, aminek fedezésére a belügyminiszter ezer koronát adott az ország pénzéből. Az árvíz által elöntött terület a megyében mintegy 20.000 holdnyi terület volt.

— Rendőrök és cigányok. A nyíregyházai keddi vásáron nagy verekedés volt a rendőrök és cigányok között A verekedést a cigányok provokálták, kik egy korcsmában berúgtak és az őket csendre intő rendőrt megtámadták. Botokkal és bicskával támadtak rendőrre, ki csak úgy tudott megmenekülni a biztos megöletés alól, hogy kardot rántott és védekezett addig, mig a közönség és a többi rendőrök segítségére nem siettek. A verekedés vége az lett, hogy az összes cigányokat befogták.

— Az uj kétkoronás. Az uj kétkoronások, amelyek a régi ezüstforintost vannak hivatva pótolni, e hó 20-án jöttek forgalomba. Az uj kétkoronások valamivel nagyobbak az egykoronásnál, különben pedig minden tekintetben hasonlítanak azokhoz. Egyelőre hatmillió forint ára kétkoronást veretett a pénzügyminiszter a régi egyforintos helyett.

— Jegyzők kongresszusa. A községi és körjegyzők országos egyesülete elhatározta, hogy ez évben országos kongresszust tart, melytől sérelmeinek és panaszainak orvoslását várja. A kongresszus junius 4-én lesz megtartva Budapesten. A részletes tárgysorozatot legközelebbi számunkban közölni fogjuk.

CSARNOK.

ffiutaraur.

Irta: Fenyő Márton.

— Zgorszki Vladimir — szólította föl a tanár ur.

Nyugodt flegmával csúsztatta vissza a padba a regényt, amelyből sutyomban olvasott és szinte nyújtózkodva húzódott fel a helyéről. Hogy miről van szó, azt pedig jobban tudja Kohn Dávid, ki mellette ül s aki már fenomenális dicsőségre tehetne szert súgói minőségben. Zgorszki Vladimir híven tolmácsolja a súgó szavait s a jólelkü tanár azzal is megelégszik.

Nem maradt a betű a fejében; lepattant onnan, mint a borsó a falról. Nehezére esett ugyanazt a mondatot egyszer is ismételni. Mégis csak felkerült velünk az ötödikbe. Itt megesett vele, hogy amikor a tanár ur tréfásan kérdezi: meddig tartott a harminc éves háború? — megbökte Khon Dávidott, hogy súgjon.

Egyedül a tornában volt a legkitűnőbb. Hajmeresztő halál-ugrásokat produkált a roham-deszkáról a nyújtón keresztül, bámulatos biztonsággal.

Szerettük mindnyájan, mert önzetlen jó pajtás volt. A tanár urak is szinte becézték ezt a máskülönben kedves, szép fiút. Hiszen van benne ambíció, palástolták tudatlanságát.

Vézna fiú volt. Ellenben az arca a leg- bájolóbb női szépség. Hófehér, bársonyos ovál képén rózsaszínben virított a hajnali pir. Hamvasszőke haja mindig gondosan volt oldalt elválasztva. Sötétkék szeme örökös mosolygásra volt kárhoztatva.

Szabályszerűen ivezett, keskeny, üde ajkai mögül szinte kacér bizarsággal ragyogott ki gyöngyös fogsora. Ha nevetett, göd- röcskék keletkeztek két orcáján. Az álián pikáns huncut-árok kedveskedett. Éppen csak a bajusz helyén halvány színben feltűnő pehelysáv mutatja, hogy a kamasz jegyébe lépett.

Én megvallom, annyira kedveltem ezt az érdekes fiút, hogy nem resteltem olykorolykor megcsókolni.

Atyja őrnagy volt a * * *-i svadronnál. Valóságos orosz bagaria. Amilyen kérlelhet- len szigorú volt katonáival szemben, épp oly kíméletlen szubordináció alatt tartotta az egyetlen fiát is.

Gyakran láttuk e barbár szigor sötét felhőit a szegény fiú szomorú arckifejezésében.

*

Szerelmes voltam az unokahugomba.

Bocsánat ez illetlen indiszkrécióért, de ki kell fejeznem magamat, hogy megértessem, mily lelkiháborut küzdöttem végig, mi- hor egy napon arra kért, hogy hívjam meg Zgorszkit és adjak neki alkalmat a bemutatkozásra.

— Giziké — hebegtem nem csekély habozás után — kész vagyok neked ezt az anyámasszony gyereket bemutatni, de mond, föltétien szükséged van neked erre? No igen, Giziké, mert hiszen tudod, hogy végtelenül szeretlek, mindent megteszek, a kedvedért, a göncöl-szekéren kocsikáztatnálak keresztül a városon — szavaltam kifakadó páthoszszal — de tudod, kimondhatatlanul jóleső lelki nyugalmat köszönnék neked, ha erről a csekélységről lemondanál.

No persze, következett aztán az erős, csípős szemrehányások áradata ezért az ügyetlen féltékenykedésórt, de miután megnyugtatóig kötötte a lelkemre, hogy nincs mitől tartanom, végre elhatároztam magamat.

El voltam készülve a végzetes változásra s úgy is történt, ahogyan sejtelmem sugalta.

Vladimir szemlátomást belopózott Giziké szivébe.

Hiába töprengtem, sóhajtoztam, az én fájdalmas esdeklésem elenyészett a leány sóhajtása mellett, amelylyel e szót kiejté: „Vladimir!“

Vladimir volt az érdeklődés központja, az ő, iskolában oly csendes szava adta meg Gizik énéi a hangot s a bálványozott fiú mellett az én tulszerény egyéniségem mintha teljesen elenyészett volna.

Ki csodálná, hogy ezek után Vladimir iránti érzelmeim megváltoztak. Dehogy láttam már benne a szeretetreméltóság megszemélyesítését, mint előbb s amint most Giziké látta.

Meggyülöltem. De csakhamar kiengesz- telődtem, amikor hallottam, hogy távozik városunkból. Az év végén elbukott s atyja a kadétiskolába küldte, hogy a katonai pályán biztosítsa jövőjét.

Vagy két év múlva olvastuk a lapokban a hírek között: „Zgorszki Vladimir hadapródiskolái növendék szivén lőtte magát. Öngyilkossága okául azt tartják, hogy a vizsgán elbukván, az apai szigor elől menekült a halálba.“

Érzékeny könyekre fakadtam.

Az unokahugom is.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

V.-i. H. Böszörmény. Kérjük, hogy cikkének közlésétől tekintettel arra, hogy már utána vagyunk a dolgoknak, tekintsen el. Különben is tekintettel lapunk terjedelmére, a pünkösdi számra már előbb beküldött cikkekre, sor még úgy sem került volna rá. Elösmerjük, hogy a felmerült ügyben igaza van, de talán az ügy másképpen is elintézhető volna!!

NI. I. Kairó. Dr. Rosenberg Ignác a mi lapunknak is munkatársa. Hogy melyik számba és mit irt, ezt engedelme nélkül nem árulhatjuk el.

P. F. Szamosujvár. 1.) Dr. Glatter Béla. 2.) Elösmerését mi is köszönjük és eljuttatjuk hozzá. 3.) Még fiatalember.

K. NI. Munkács. Nem értjük hallgatását, esedezünk.

VÁSÁROSNAMÉNY és VIDÉKE

Szerkesztik:

Mandel Imre. P. Buday Ferenc.

A lap szellemi részét illető közlemények P. Buday Ferenc címére küldendők. V.-Naményba.

— Kinevezés. A bereg vármegyei közkórház lemondás folytán megüresedett ellenőri állására a vármegye alispánja Radios Jenő absolvált egyetemi hallgatót nevezte ki.

— Az iparos- és kereskedő tanonciskola évzáró vizsgáját junius hó 16-án délelőttre határozta az iskola felügyelő bizottsága.

— Háládatos gyermek. Balog Sándor fiakkeresnek édes anyja nászajándékképen egy lovat vett, egy másikat közösen vettek, hogy a fiatal megélhetését megkönnyítse. A vásárlásnál úgy egyeztek meg, hogy az ifjú gazda a kereset egy harmadrészét anyjának adja. Midőn részesedésre került a dolog, az anyának járó rész székkel, fojtogatással és falhozveréssel adatott ki. A nem éppen kellemes fizetési eszközök látható nyomaira a szerencsétlen anya a hatóságnál keresett orvoslást.

— Pár, nem pár. Kávéházaink és vendéglőink kedvelt alakjának, a mu- latozók és tréfakedvelők gárdájának kedvelt tárgya, a kucsébernek gyümölcsös és cukros kosara, örökre bezárult. Nem látjuk többé magunk előtt megrakott kosarával hajlongani, amint szerencsezacskóját rázza vagy kockás számozott tábláját kiteríti. A kereskedelemügyi miniszter 14690—1912. számú rendeletével játékát hazárdjátéknak minősiti és mint ilyent, száműzi.