Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-05-09 / 19. szám

2-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 19-ik szám. Ha a társadalom egységes vérke­ringését felgyülemlett piszok akasztja, úgy késsel kell a kelevényt felbontani és a piszkot az egészséges szervezet­ből eltávolítani, a borogatással való kezelés ellenben a beteg anyagot el­oszlatja csupán, de azt el nem távo­lítja és a fekély mielőbb kiujul. Ezt kell, hogy szem előtt tartsák azok, akikre a közerkölcs megóvásá­nak és védelmének feladata hárul. „Cukros Mátészalka.“ Közismert dolog, hogy a tuberculosis (tüdővész) óriási pusztítást visz véghez ha­zánkban és a baj immár valóságos nemzeti veszedelemmé nőtte ki magát! Fájdalmas dolog elgondolni, hogy mig a mohácsi vészben, amelyet pedig egyik leg­nagyobb hazai csapásunknak jegyez fel a történelem, 20 ezer vitéz fedte a csatatért, addig a békés esztendők csendes napjaiban, évről-évre körülbelül 70 ezer magyar ember esik áldozatául a rettenetes kórságnak! Valóságos csapását képezi ez hazánk­nak, melynek láttára megmozdult a magyar társadalom és annak nemesen érző tagjai vállvetett erővel fogtak hozzá a baj leküz­déséhez ! Ezen tiszteletreméltó munkából kivette a maga kiváló részét a »József Kir. Herceg Sanatórium Egyesület«, mely Auguszta Fő­hercegasszonyunk védnöksége és Lukács György titkos tanácsos elnöksége alatt Gyulán Sanatóriumot létesített szegény emberek gyógyítására, dispensaireket (tüdőbeteg gon­dozó) létesített; fiókegyleteket alakított lan­kadatlan szorgalommal az országban, a milyen a mi mátészalkai egyesületünk is. Nemsokára megnyílik a debreceni Sa­natórium, amely már azért is érdekel ben­nünket, mert közel fekszik hozzánk, sőt nemsokára megkezdik építeni a »gyermek házakat,« amelyek az óvóintézkedések uj várai lesznek. A falvakban egyszerű, tiszta kisházakat fognak építtetni, a melyekbe össze fogják Sötét éj volt. A bükk fáinak sudarait tördelte a vihar. Barna felhők borították az eget, A villám cikázott és közbe-közbe nagyokat dördült. Sirokyné házából gyér világosságot lövelt ki a gyertya, mely odabent bágyadt fényét egy beteg leány halvány arcára veti, ki kezét görcsösen összeszoritva, fájó hangon szól az egek urához : — Végy magadhoz Istenem! Az anya leánya ágyánál virraszt figyelve annak minden mozdulatára. — Feküdj le anyácskám, ne légy fönn ilyen soká! . . . — Nem, nagy idő van még gyermekem, hadd legyek még ágyad mellett. A következő percben siri csend lett a kis szobában, csak a beteg halk, szakgatott lélegzete hallatszott s azon mély sóhaj, mely kebléből előtört. Rossz álma lehetett. Felült, felnyitotta szemeit és összefüggéstelen szavakat kezdett beszélni: — El ... el ... el innen . . . nem me­gyek veled . . . élni . . . még ... jaj ! . . . tovább . . . ah . . . most ölel át . . . hideg karja ... itt van . . . nyakam köré fűzve . . . megcsókol . . . jaj ! . . . A szegény anya borzadva hallgatta e szavakat, melyek mindegyike tőrszurásként hatott bánatos lelkére. Ismét csend lett. (Folyt, köv.) gyűjteni a megfertőzött családok egészséges gyermekeit, akik egyébként úgy fognak élni, mint odahaza, eljárnak majd az iskolába, szüleiket is meglátogathatják, csak nem lesz­nek odahaza állandóan a ragályos és meg­fertőzött helyeken. De ezek az ujabbi intézmények tetemes pénzáldozatot követelnek, amelyek részben való fedezése végett a »József Sanatórium Egyesületnek« azon ötlete támadt, hogy az egész országban egy bizonyos időben az úgy nevezett »cukorka napot« fogja rendezni. Ilyen »cukorka napot« rendez a máté­szalkai fiókegyesület Mátészalkán f. hó 12-én, amikor is nemesielkü urhölgyek fogják a cukorkákat árulni és minden darab finom Gerbeaud-féle cukorkának ára 20 fillér lesz, a begyült pénz az egyesület céljaira fog fordittatni. A »cukros« szó fogalma nemcsak édes­séget, hanem kedvességet és jólelküséget is jelent és ennek tudatában fordulunk mi Má­tészalka város kedves közönségéhez, a szent cél érdekében remélve és kérve, hogy ne tagadja meg az irgalom filléreit a cukorká­kat árusító hölgyektől! Dr. Fúrnék Lászlóné Dr. Rosenberg Ignác elnök. titkár. Szinház. Az a kis színtársulat, mely pár nap óta tartja előadásait a Hungária színházzá alakított nagytermében Sajó Vilmos direktorsága alatt, az eddigi előadásokból megmutatta, hogy hiva­tása magaslatán áll. Ámbár Sajó Vil­mos vezetése már előre is biztatott bennünket, hogy társulatával csak jót fog produkálni, annál nagyobb öröm­mel konstatáljuk azt most, mikor már arról meg is győződtünk. Láttunk egy operettet, egy vígjátékot, egy színműt, végig élveztünk egy kellemes kabaret- estét és azt a tapasztalatot szereztük, hogy ez a »kis színtársulat« nem is olyan kicsi. Jóval túlhaladja ez az úgynevezett kisvárosi színészetet és valóban kár, hogy a színpad nem min­denben felel meg a követelményeknek. De hát ez nem igen változtatja meg Katona Terus kedves és bájos játékát, nem rontja el az ő örökké jó­kedvét, nem von le semmit ki nem meríthető temperamentumából; nem zavarja meg Tarján Aladár kitűnő drámai erősségének szebbnél-szebb je­leneteit; nem veszi el a Nagy Kálmán ki nem fogyható humorát; Kálny Ist­ván csak olyan jól konferál itt is, mintha egy nagy színházban volna; Jávor Ervin elegáns játékán nem lát­szik, hogy rögtönzött színpadhoz volna szokva; T. Szigeti Ibolyka, ki már egy bájos műkedvelővel is meglepett ben­nünket, szintén erőssége a társulatnak és nem hagyhatjuk dicséret nélkül a bájos Nagy Margitot, a humoros Ro­mán Tivadart, a jóhangu Pintyét sem. Ki jut a szereplésből a direktor pár­nak is, kik természetesen előljárnak a jó példával és mindig kifogástalan ala­kításokat produkálnak. Az eddigi előadásokból különösen ki kell emelnünk a vasárnap esteli Élő halott előadását. Kálny szakértő rendezése mellett az előadás igazán művészi színvonalon állott. Tarján, Katona Terus, T. Szigeti és a többiek mind kivették részüket a sikerből. — Nagyon bájos volt Katona Terus két dala, melyért sok tapsot kapott, va­lamint Tarján drámai ereje ezúttal kidomborult. A Papa Berkovits és társa, úgyszintén a kabarét előadása semmi kívánni valót nem hagytak maguk után. Szerdán a Lengyel me­nyecske kitűnő előadása dicsérte szí­nészeink buzgalmát és minden este megérdemelt telt ház nézi végig az előadásokat. Heti miikor: Szombaton: Leányvásár, operett. Vasárnap : Flórika szerelme, népszínmű Hétfőn: A király, vígjáték. Kedden: A kém, színmű. Szerdán : Bál az udvarnál, operett. Csütörtökön: Babuska, operett. Nasa. Hivjuk meg a forráskutatót A forráskutatót Spalding őrnagynak hívják, aki varázsvesszőjével felfedezi azokat a helyeket, ahol 30—40 méter mélységből pompás források fakadnak. Nem hinné az ember, ha folytonos eredmény nem kisérné ennek a csodás embernek a munkáját. Leg­utóbb a pozsonyi mérnöki hivatal tett ered­ményes munkálkodásáról jelentést. A magyar államvasutak is állandóan igénybe veszik munkálkodását. Felvetjük a kérdést, hogy nem jó volna-e Spalding őrnagyot városunkba hívni, hol tudvalevőleg egy ihatóvizü kút sincs. Járvány vagy fertőzés esetében pol­gáraink a legnagyobb veszedelemnek vannak kitéve, már többször felemeltük intő szavun­kat, ne várjuk be a veszedelmet, hiszen az ivóvíz első és legfontosabb közszükséglet. Hivjuk meg Spalding őrnagyot, sok költségtől fogja a várost megkímélni, ha megjelöli azt a helyet, a hol könnyen ártézi vízhez juthatunk. Úgy a községi elöljáróság, mint a képviselőtestület figyelmét ismételten felhívjuk erre a kérdésre. A pozsonyi mér­nöki hivataltól hivatalosan bekérhetik az adatokat. Milyen szép volna, ha öt-hat ilyen helyet jelölne meg és a város több helyén, sőt magános udvarokon is felszökellne az ártézi viz. De a polgáraink egészségére is milyen nagyfontosságu volna ez a körülmény, mennyivel kellemesebbé tenné az itt élést. Az a körülmény ne agasszon bennünket, hogy a szomszédos városok még nem tettek ilyen kísérletet, járjunk mi elől a jó példá­val. Mutassuk meg, hogy mi megragadunk minden alkalmat, mellyel városunk fejlődé­sét, polgáraink jólétét előmozdíthatjuk. Váro­sunk képviselőtestületének tagjait felhívjuk, hogy tegyék az eszmét magukévá, reméljük, hogy akadni fog egy képviselőtestületi tag, aki a jövő közgyűlésen megteszi az indítványt Spalding őrnagy meghívása iránt. Csak a kezdet nehéz, de ha majd eredmény fogja kisérni ezen akciónkat, a segítségünkre siető városatya hálára kötelezi az egész lakossá­got. Egy a célunk: ezt a várost naggyá, széppé tenni! Minden percnyi késés kár, minden alkalom elmulasztása bűn, előre hát a fejlődés terén! Méhek világa. — Május. — Rovatvezető: Dr. Blatter fl. Béla, a Szatmármegyei Méhészegyesület elnöke. Az április nem sok jót hozott. Bolondos volt nagyon, méltó régi hírnevéhez. A méh- családok nemhogy fejlődtek volna, hanem Óvszerek, gummiáruk! Fényképészeti cikkek! Sai“SÄBLUNBERG József kezfyii, Kötszer és füzögyárában betegápolási cikkek nagy raktárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. — Telefon 796. Külön próbaterem. Illatszerek. Szappanok.

Next

/
Thumbnails
Contents