Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-05-09 / 19. szám
2-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 19-ik szám. Ha a társadalom egységes vérkeringését felgyülemlett piszok akasztja, úgy késsel kell a kelevényt felbontani és a piszkot az egészséges szervezetből eltávolítani, a borogatással való kezelés ellenben a beteg anyagot eloszlatja csupán, de azt el nem távolítja és a fekély mielőbb kiujul. Ezt kell, hogy szem előtt tartsák azok, akikre a közerkölcs megóvásának és védelmének feladata hárul. „Cukros Mátészalka.“ Közismert dolog, hogy a tuberculosis (tüdővész) óriási pusztítást visz véghez hazánkban és a baj immár valóságos nemzeti veszedelemmé nőtte ki magát! Fájdalmas dolog elgondolni, hogy mig a mohácsi vészben, amelyet pedig egyik legnagyobb hazai csapásunknak jegyez fel a történelem, 20 ezer vitéz fedte a csatatért, addig a békés esztendők csendes napjaiban, évről-évre körülbelül 70 ezer magyar ember esik áldozatául a rettenetes kórságnak! Valóságos csapását képezi ez hazánknak, melynek láttára megmozdult a magyar társadalom és annak nemesen érző tagjai vállvetett erővel fogtak hozzá a baj leküzdéséhez ! Ezen tiszteletreméltó munkából kivette a maga kiváló részét a »József Kir. Herceg Sanatórium Egyesület«, mely Auguszta Főhercegasszonyunk védnöksége és Lukács György titkos tanácsos elnöksége alatt Gyulán Sanatóriumot létesített szegény emberek gyógyítására, dispensaireket (tüdőbeteg gondozó) létesített; fiókegyleteket alakított lankadatlan szorgalommal az országban, a milyen a mi mátészalkai egyesületünk is. Nemsokára megnyílik a debreceni Sanatórium, amely már azért is érdekel bennünket, mert közel fekszik hozzánk, sőt nemsokára megkezdik építeni a »gyermek házakat,« amelyek az óvóintézkedések uj várai lesznek. A falvakban egyszerű, tiszta kisházakat fognak építtetni, a melyekbe össze fogják Sötét éj volt. A bükk fáinak sudarait tördelte a vihar. Barna felhők borították az eget, A villám cikázott és közbe-közbe nagyokat dördült. Sirokyné házából gyér világosságot lövelt ki a gyertya, mely odabent bágyadt fényét egy beteg leány halvány arcára veti, ki kezét görcsösen összeszoritva, fájó hangon szól az egek urához : — Végy magadhoz Istenem! Az anya leánya ágyánál virraszt figyelve annak minden mozdulatára. — Feküdj le anyácskám, ne légy fönn ilyen soká! . . . — Nem, nagy idő van még gyermekem, hadd legyek még ágyad mellett. A következő percben siri csend lett a kis szobában, csak a beteg halk, szakgatott lélegzete hallatszott s azon mély sóhaj, mely kebléből előtört. Rossz álma lehetett. Felült, felnyitotta szemeit és összefüggéstelen szavakat kezdett beszélni: — El ... el ... el innen . . . nem megyek veled . . . élni . . . még ... jaj ! . . . tovább . . . ah . . . most ölel át . . . hideg karja ... itt van . . . nyakam köré fűzve . . . megcsókol . . . jaj ! . . . A szegény anya borzadva hallgatta e szavakat, melyek mindegyike tőrszurásként hatott bánatos lelkére. Ismét csend lett. (Folyt, köv.) gyűjteni a megfertőzött családok egészséges gyermekeit, akik egyébként úgy fognak élni, mint odahaza, eljárnak majd az iskolába, szüleiket is meglátogathatják, csak nem lesznek odahaza állandóan a ragályos és megfertőzött helyeken. De ezek az ujabbi intézmények tetemes pénzáldozatot követelnek, amelyek részben való fedezése végett a »József Sanatórium Egyesületnek« azon ötlete támadt, hogy az egész országban egy bizonyos időben az úgy nevezett »cukorka napot« fogja rendezni. Ilyen »cukorka napot« rendez a mátészalkai fiókegyesület Mátészalkán f. hó 12-én, amikor is nemesielkü urhölgyek fogják a cukorkákat árulni és minden darab finom Gerbeaud-féle cukorkának ára 20 fillér lesz, a begyült pénz az egyesület céljaira fog fordittatni. A »cukros« szó fogalma nemcsak édességet, hanem kedvességet és jólelküséget is jelent és ennek tudatában fordulunk mi Mátészalka város kedves közönségéhez, a szent cél érdekében remélve és kérve, hogy ne tagadja meg az irgalom filléreit a cukorkákat árusító hölgyektől! Dr. Fúrnék Lászlóné Dr. Rosenberg Ignác elnök. titkár. Szinház. Az a kis színtársulat, mely pár nap óta tartja előadásait a Hungária színházzá alakított nagytermében Sajó Vilmos direktorsága alatt, az eddigi előadásokból megmutatta, hogy hivatása magaslatán áll. Ámbár Sajó Vilmos vezetése már előre is biztatott bennünket, hogy társulatával csak jót fog produkálni, annál nagyobb örömmel konstatáljuk azt most, mikor már arról meg is győződtünk. Láttunk egy operettet, egy vígjátékot, egy színműt, végig élveztünk egy kellemes kabaret- estét és azt a tapasztalatot szereztük, hogy ez a »kis színtársulat« nem is olyan kicsi. Jóval túlhaladja ez az úgynevezett kisvárosi színészetet és valóban kár, hogy a színpad nem mindenben felel meg a követelményeknek. De hát ez nem igen változtatja meg Katona Terus kedves és bájos játékát, nem rontja el az ő örökké jókedvét, nem von le semmit ki nem meríthető temperamentumából; nem zavarja meg Tarján Aladár kitűnő drámai erősségének szebbnél-szebb jeleneteit; nem veszi el a Nagy Kálmán ki nem fogyható humorát; Kálny István csak olyan jól konferál itt is, mintha egy nagy színházban volna; Jávor Ervin elegáns játékán nem látszik, hogy rögtönzött színpadhoz volna szokva; T. Szigeti Ibolyka, ki már egy bájos műkedvelővel is meglepett bennünket, szintén erőssége a társulatnak és nem hagyhatjuk dicséret nélkül a bájos Nagy Margitot, a humoros Román Tivadart, a jóhangu Pintyét sem. Ki jut a szereplésből a direktor párnak is, kik természetesen előljárnak a jó példával és mindig kifogástalan alakításokat produkálnak. Az eddigi előadásokból különösen ki kell emelnünk a vasárnap esteli Élő halott előadását. Kálny szakértő rendezése mellett az előadás igazán művészi színvonalon állott. Tarján, Katona Terus, T. Szigeti és a többiek mind kivették részüket a sikerből. — Nagyon bájos volt Katona Terus két dala, melyért sok tapsot kapott, valamint Tarján drámai ereje ezúttal kidomborult. A Papa Berkovits és társa, úgyszintén a kabarét előadása semmi kívánni valót nem hagytak maguk után. Szerdán a Lengyel menyecske kitűnő előadása dicsérte színészeink buzgalmát és minden este megérdemelt telt ház nézi végig az előadásokat. Heti miikor: Szombaton: Leányvásár, operett. Vasárnap : Flórika szerelme, népszínmű Hétfőn: A király, vígjáték. Kedden: A kém, színmű. Szerdán : Bál az udvarnál, operett. Csütörtökön: Babuska, operett. Nasa. Hivjuk meg a forráskutatót A forráskutatót Spalding őrnagynak hívják, aki varázsvesszőjével felfedezi azokat a helyeket, ahol 30—40 méter mélységből pompás források fakadnak. Nem hinné az ember, ha folytonos eredmény nem kisérné ennek a csodás embernek a munkáját. Legutóbb a pozsonyi mérnöki hivatal tett eredményes munkálkodásáról jelentést. A magyar államvasutak is állandóan igénybe veszik munkálkodását. Felvetjük a kérdést, hogy nem jó volna-e Spalding őrnagyot városunkba hívni, hol tudvalevőleg egy ihatóvizü kút sincs. Járvány vagy fertőzés esetében polgáraink a legnagyobb veszedelemnek vannak kitéve, már többször felemeltük intő szavunkat, ne várjuk be a veszedelmet, hiszen az ivóvíz első és legfontosabb közszükséglet. Hivjuk meg Spalding őrnagyot, sok költségtől fogja a várost megkímélni, ha megjelöli azt a helyet, a hol könnyen ártézi vízhez juthatunk. Úgy a községi elöljáróság, mint a képviselőtestület figyelmét ismételten felhívjuk erre a kérdésre. A pozsonyi mérnöki hivataltól hivatalosan bekérhetik az adatokat. Milyen szép volna, ha öt-hat ilyen helyet jelölne meg és a város több helyén, sőt magános udvarokon is felszökellne az ártézi viz. De a polgáraink egészségére is milyen nagyfontosságu volna ez a körülmény, mennyivel kellemesebbé tenné az itt élést. Az a körülmény ne agasszon bennünket, hogy a szomszédos városok még nem tettek ilyen kísérletet, járjunk mi elől a jó példával. Mutassuk meg, hogy mi megragadunk minden alkalmat, mellyel városunk fejlődését, polgáraink jólétét előmozdíthatjuk. Városunk képviselőtestületének tagjait felhívjuk, hogy tegyék az eszmét magukévá, reméljük, hogy akadni fog egy képviselőtestületi tag, aki a jövő közgyűlésen megteszi az indítványt Spalding őrnagy meghívása iránt. Csak a kezdet nehéz, de ha majd eredmény fogja kisérni ezen akciónkat, a segítségünkre siető városatya hálára kötelezi az egész lakosságot. Egy a célunk: ezt a várost naggyá, széppé tenni! Minden percnyi késés kár, minden alkalom elmulasztása bűn, előre hát a fejlődés terén! Méhek világa. — Május. — Rovatvezető: Dr. Blatter fl. Béla, a Szatmármegyei Méhészegyesület elnöke. Az április nem sok jót hozott. Bolondos volt nagyon, méltó régi hírnevéhez. A méh- családok nemhogy fejlődtek volna, hanem Óvszerek, gummiáruk! Fényképészeti cikkek! Sai“SÄBLUNBERG József kezfyii, Kötszer és füzögyárában betegápolási cikkek nagy raktárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. — Telefon 796. Külön próbaterem. Illatszerek. Szappanok.
