Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-03-22 / 12. szám
4. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 1912. március 22. Szerkesztik: Mandel Imre és P. Budsy Ferenc. A lap szellemi részét illető közlemények P. Buday Ferenc címére küldendők, V. Naményba HÍREK. Tanítók gyógyfürdője és üdülőtelepe. Megbízható helyről örömmel vesszük hírét, hogy a tanítók, alapítás alatt álló, társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermek telepe iránt, az egész ország területén nap-nap után igen meleg érdeklődés. általános támogatás nyilvánul meg- Szé- kelyudvarhely város képviselő testülete midőn nagyobb mennyiségű részvényt jegyzett, meleghangú átiratban kereste meg Magyarország összes városainak és nagyobb községeinek képviselő testületét: a tanítók fürdőjének részvények jegyzésével .való támogatása érdekében. A Tanítóegyesületek Országos Szövetsége külön felhívásban a- jánlja támogatásra a tanítóságnak, ezen alapítást: az Udvarhely-vármegyei Tanitóegylet lelkes elhatározása alapján, erejéhez mért tömeges részvény jegyzés után, kéréssel jprult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a szervezendő gyermek nyaraló telep javára engedélyezzen az ország összes népiskoláiban gyűjtést, Az ország különböző vidékein lelkes tanítók részvény jegyzésre is további pártolásra szervezik az egész helyi társadalmat. Bankok ajánlják, fel legmesszebbmenő támogatásukat, hitel és fogyasztási szövetkezetek sietnek részvény-jegyzéseikkel bebizonyítani hogy a tanítóságnak nemcsak üzleti munkásságát kívánják, de közérdekű ügyeiknek támogatásánál A férfikőnny. Irta: Kellényi Micike. Ha nem hittem volna, halk, remegő szódnak, Ha nem tudtalak volna oly nemesnek, jónak, Hát hittem volna mindent, mindent e világon, Ragyogó könnyednek, remegő pilládon. Nem könny volt az, gyémánt sziporkázó tűzzel, Hiszen a férfikönny ezer kételyt űz el, Mert a nőnek könnye bármily fájó lehet, Hogy árja induljon, elég egy leheltet. De a férfi könnye a lélekből fakad, E könynek hamisnak lennie nem szabad, Rajongó telkemmel, igy hittem ezt én is, Pedig a te könnyed, az hamis volt mégis. is ott vannak. De nincsen egyet’en foglalkozású kör. melyből az emberek ne a legmelegebb érdeklődéssel szemlélnék és támogatnák ezen, a köz javára és végtelen nagy hasznára megalkotni tervezett társadalmi zóna fürdő és üdülő telep ü- gyét. Magyarország össztanitóságának, tanulóifjúságának és az egész társadalomnak használatára és gyógyulására megteremteni egy teljesen modern berendezésű s e mellett olcsó zóna árszabnsu, az évnek minden részében használat, illetve szezon alatt álló hideg, meleg és gőzfürdővel kapcsolatos gyógyfürdőt Székelyudvarhely határában levő Szejke fürdőn; a felnőttek és gyermekek üdülő és nyaraló telepét a kitűnő levegőjű, ivó és fürdői gyógyborvizü nagybaczoni-erdővidék: Uzonka fürdőn a kijelölt czél, melynek szervezése a tervezett részvénytársasági alapon már ez idő szerint is biztosítva lévén, igen sokan az építendő ma- gánvila telkek után érdeklődnek és tesznek előjegyzéseket. A tanítók társadalmi fürdője és üdülőtelepe az egész hazai közönség és gyermeksereg közegészségügyét kívánja hathatósan szolgálni zóna rendszerrel, miért is azt az egész közönségnek meleg pártolására a kibocsátott részvényeinek jegyzésével való támogatására a legmelegebben a- jánljuk, A részvénytársaság szervezési munkálatait Qyerkes Mihály ig. tanító Székelyudvarhely végzi, aki bármilyen irányú tájékoztatást készséggel megad és prospectust küld. Kefe, ecset és meszelő előnyös ajánlat. Muszter László Debreczen Csapó-utca II. Ajánlja a kereskedő uraknak saját gyártmányú legjobb minőségű kefe, ecset, és meszelő gyártmányait a legolcsóbb árban. Vidéki megrendelések előnyös árban eszközöltetnek. Vasúti- vagy posta csomagokat küldök bárhová. Csomagolási saját árban számitok, N. b. megrendelésüket kérve, maradtam tisztelettel MUSZTER LÁSZLÓ 4—6 A reklám, pénz! Hirdetések felvétetnek Berkovits Lajos könyvkereskedésében Vásárosnaményban. Nagy emberek gyengeségei. László lengyel király irtózott az álmától, Tycho Brache és Montaigne reszkedtek, ha nyúljál találkoztak. Vájjon nyers korában-e, vagy akkor is, ha már meg volt spékelve és sütve, hallgat a fáma. Némely emberek a macskákkal nem tudnak rokonszenvezni s mindjárt megérzik, mihelyt egy közelükbe jön. Vanderhoffot, a hires színészt rettenetes kínok lepték meg és menekült, ha előadás alkaleű *H • Q-*-1 -a la g. cd i> mával a színpad alatt macskát hallott, vagy érzett sompolyogni. Nagy Péter irtózott, ha hídon kellett kérésziül menni és bármennyire igyekezett ezen irtózástól elszokni, nem volt képes. Turenne marsaí és üusztáv Adolf reszkedtek ha pókot láttak. Erasmus a halak szagától hideglelésbe esett. Bayle egy ízben vendégséget adott és görcsöket kapott, midőn látta, hogy a szakács a zöld fejes salátát mossa, a melyet alig tálaltak fel, az éppen jelenlevő Sckalingert is megrohanták a görcsök. A többi vendégek megrémülve a látványtól zenélni kezdtek, hogy a két tudóst föléleszszék, de ez annyira hatott Lamotte le Vayerre, hogy rögtön elájult. Vannak nők, kik a rözsa illatát ki nem állják, különösen a római nők, mindjárt »konvulsidt« kapnak. La Rochejaquelin, a híres hedvezér, mikor egy Ízben neje szobájába ment, annak ölében egy gyönyörű mókust látott, melyet ajándékul kapott. A mőkus láttára a rettenthetetlen vezér halálsápadt lett, majd erőltetett mosolylyal jegyezte meg, hogy e kis álattól igen fél. Mikor pedig neje kérésére a mókus hátát megsimogatta, egész testében remegett. Károly János svéd király legyőzhetetlen ellenszenvei viseltetett a kutyák iránt. Ellenszenve valószínűleg onnan eredt, hogy egyik rokonát veszett eb marta meg, vagy a mi még valószínűbb, attól az irtózattól, melyet érzett, mikor a csatatéren elesetteket szeme láttára marcangolták szét az ebek. IV. lajos egyik fivére a lótól félt és a világért sem mert volna rá ülni. I. János reszketett, ha kivont kardot látott. XIV. Lajost kitörte a hideg, midőirMasillon egy ízben a tulvilági választottak csekély számáról prédikált. Vannak emberek, kik a nagy embertömegtől és az ismeretlen arcoktól félnek, mig mások szeretik a zajt, a társaságot és a magányt gyűlölik. Némelyek titokban álomhivők, mások ha tizenhármán ülnek az asztalnál, szentül megvannak győződve, hogy egy közülök rövid időn belül meghal. Azok száma sem ritka, akik pénteket tartják szerencsétlen napnak. Deák Ferenc sem szerette a tizenhármas számot a pénteket. Tizenharmadikán és pénteken soha sem kezdett semmibe. Felirati beszédét 1861-ben ugyan május 13-án mondotta el, de eltérően eredeti szándékától, mert már 8-án akart szólani s csakis gr. Teleky László halála miatt késett. Csak a kénytelenség vitte őt bele beszédének haladéktalan magatartásába. A »Journal des Debata« ugyanis, melynek előre beküldték a feliratot, már leközölte. A »Pesti Naplódban április 16-án megjelent »Húsvéti cikkét« 13-án kezdte írni, majd mikor az ominózus dátum eszébe játott, széttépte az egészet. Másnap 14-én újra belefogott, de letette a tollat, mert az nagypéntek volt. Tehát 15-én, szombaton mondta tollba a cikket Ludassy Mórnak. mérték szerint készít: Sérvkötöket, haskötöket, ferdülés^ elten! fűzőket Blumberg József, keztyü-,kötszer- és fűző gyára, betegápolási cikkek, orvosi műszerek nagy raktára. Külön próba terem! Nyíregyháza, kath. paróclna épület, hd f= ■s-s £ c ® — • ft FT FT
