Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-02-15 / 7. szám
CSEKGERés VIDÉKE Szerkeszti: Dr. Burger Dezső. tótfalusi ref. egyházközség le/késze f. hó 9-én hirtelen elhunyt. A megboldogult puritán életű, példás lelkipásztor volt, a kit keresetlen egyszerűsége és jóízű magyaros humora széles körökben ismertté tett. Temetése f. hó 12-én folyt le igen széles érdeklődés mellett. Kihűlt porait a komlós- tótfalusi ref. templom mellé helyezték örök nyugalomra. Járvány. Községünkben egyik legveszedelmesebb gyermekbetegség: a skarlát lépett fel, de hála orvosaink erélyes és szakszerű óvintézkedéseinek, aránylag enyhe lefolyást igér. Eddig egy haláleset fordult elő és Orosz József fakereskedőnél, akinek 2 éves leánykáját ragadta el a betegség. Másik gyermeke is szenved a betegségben, de a veszélyen már túl van. HIRDETÉSEK jutányos áron felvétetnek, kiadóhivatalunkban. világításunk. Reméljük ugyan akkorra, hogy az uj lámpák addig valahogy csak megfognak rongálódni ott a községháza udvarán és reméljük, hogy a modern technika, ha igy halad, akkorra felfogja találni az örök világosságot. Ha nem Csen- gerben, hát a másvilágon, de elvégre ez is valami. HÍREK. Személyi hír. Szuhányi Ferenc kerületűnk országgyűlési képviselője a napokban hazaérkezett és a rövid parlamenti szünetet idehaza töltötte el. Közigazgatási bizottsági tag választás. őszinte örömére szolgál az egész környéknek, hogy a befolyt közigazgatási bizottsági tag választás alkalmával környékünkből két egyént Szuhányi Ferenc orszgy. képviselőt és Domahidy Viktor angyalosi nagybirtokost választották meg. Képviselőnket már e minősége is praedestinálja e fontos állásra, mig Domahidy Viktorban szintén i- gen értékes egyént nyertünk, mert képzettségével, intelligentiájával és tudásával bizonyára nagy hasznára lesz a közérdekű kérdések helyes elintézésének. Halálozás. Losonczy Gusztáv, a komlósA járda és a világítás ügye. Ha nem rólunk volna szó, igen alkalmas anyagunk volna egy pár hasznos megjegyzésre, a mire a járda és a világítás élénk hiánya és az ennek folytán történő események adnak okot. így azonban a humor helyett némi resignátióval említjük fel, hogy bizony este-felé 5 óra után községünk étcáin a közlekedés a legmerészebb vállalkozások közé tartozik. Van ugyan nekünk pallónk, azaz, hogy volt, de hát arról nem tehetünk, hogy az idő foga erősebb, mint a mi türelmünk, mert előbb pusztította el a deszkajárdákat, semhogy a régóta remélt aszfaltjárdának ideje elkövetkezett volna. No a világítás már egészen másképpen áll. Ebben a kérdésben is az volt elhatározva, hogy a meglévőt nem javítjuk addig, amig újat nem csinálhatunk, hát a régi jó petroleum lámpások lassacskán csak ki-ki aludtak, mintha világosságuk fonalát a paikák vágták volna el. Azonban a világítással mégis jobban állunk, mert már megérkeztek az uj lámpák. Igaz ugyan, hogy az említett uj világosság-források még ma is úgy hevernek a községháza udvarán erős deszkaketrecben, a hogy megérkeztek, dehát a legközelebbi milleniumon mégis csak lesz nekünk köz
