Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-10-11 / 41. szám
2-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 41-ik szám. nek egy bizonyos jelével tekintünk egy tél küszöbén megindulni akaró háború, reánknézve valóságos csapásnak vehető hire elé. A tehetetlenség érzésével nézünk a gördülő események folytatására és aligha marad egyéb reménységünk, hogy miután már a diplomácia is lehetőnek tartja a háborút és kimondja a lehetőségét annak, talán ép [ez okból mégsem fog véres kenyértörésre kerülni a dolog. Talán ez elképzelhetetlen súlyos anyagi érdekek pressziója alatt latba fogják vetni a nagyhatalmak minden erejüket és a kis csetepaténak induló háború, mely véres harcokat van hivatva maga után vonni, talán el is marad. Alig mondhatunk egyebet, mint azt, hogy millió és millió ember őszinte szivvel és feltétlenül kivánja a háború elmaradását. A szaímármeáyei jegyzők gyűlése. A szatmármegyei jegyzőegyesület f. hó 5-én délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében Komoróczy Jenő elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen a szatmármegyei jegyzők tekintélyes számban jöttek össze, ami főleg a tisztújító választásnak tulajdonítható. A közgyűlést Komoróczy Jenő elnök nyitotta meg. Keresetlen, őszinte és szívből jövő szavakkal emlékezett meg a jegyzőegyesület nemrégiben elhunyt kiváló elnökéről, Bodoky Béláról, aki minden tudásával, ambícióval és a legnagyobb szeretettel, hosszú időkön keresztül intézte a szatmármegyei jegyzők ügyét. A jegyzőegyesület gyászának jeléül öt percre felfüggesztette az ülést. Ezután a tisztújító választásra került a sor. A közgyűlés egyhangúlag elnökké Komoróczy Jenőt, alelnökké Hadady József tvukodi jegyzőt, főjegyzőnek Nagy István érendrédi, másodjegyzőnek Birky György, harmadjegyzőnek Báthory György, pénztárnoknak pedig Veres Sándor pettyéni jegyzőt | választották meg. A közgyűlés további folyamán elhatározták, hogy az alapszabályokat olyképpen módosítják, hogy a jegyzők ügyét ezután a választmány fogja intézni. Az alapszabályok módosítására egy szükebb bizottságot választottak és küldtek ki. A közgyűlés ezután több apró folyó ügyet tárgyalt le és intézett el. A Balkán. Az a nagy harci düh, mely a Balkánon állandóan lappangott kitört. Bulgária, Szerbia Montenegró és Görögország hadseregét mozgósította, hogy az amúgy is beteg Törökországon sebet üssön. A Balkán-államok ezidő szerint az ultimátum kimondását attól teszik függővé, hogy a török kormány megadja-e az általuk követelt autonómiát Macedoniának-Szerbiának, Albániának és Krétának. A riadalom a háború hírére egész Európában nagy. Gazdasági érdekek forognak már is kockán, a tőzsdék hangulata tulfeszüít. Minden jel arra mutat, hogy az egész balkáni komédiát Bulgária rendelte, mert mint legerősebb és leggazdagabb balkáni nép abban a reményben, hogy riválisait be tudja csapni szerepre számit. De nem kis része van a balkáni államok beugratásában Oroszországnak is. Törökország reméli, hogy a háborút elkerülheti, de mindenre el van készülve. Gróf Berthold külügyminiszter kijelentése szerint Ausztria-Magyarország lábhoz tett fegyverrel várja a fejleményeket és külön katonai intézkedéseket nem tesz. Repülés és lóverseny Szatmáron. Múlt hó 29—30-án tartották Szatmáron a szokásos lóversenyt, mellyel kapcsolatosan Székely Mihály repülése is programúiba vétetett. Azonban sem a lóverseny sem a repülés nem sikerült. A lóverseny a felásott sáros talaj miatt a repülés pedig azért, mert a repülőgép a légcsavarja az első felszállás után eltörött. A lóverseny lefolyása a következő volt: I. Mezőgazdák versenye: 1-ső Erdélyi József, 2-ik Petyke Sándor, 3-ik Czegő József, 4-ik Gyapai István. Futottak még : Korcsmáros Bálint és Keravszhy István. II. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter dija, sikverseny: 1-ső Jármy Andor Árvácska 5 é. s. k. lovagolta Jármy Eleit; 2-ik Kállay Szabolcs Roily 6 é. p. k. lovagolta Knapp hadnagy: 3-ik Galgóczy István Erzsiké id. pk. lovagolta tulajdonos. Futottak még Veszély, Babér. III. Szatmárnémeti szab. kir. város dija. Sikverseny 1-ső Kállay Szabolcs Gredine 4 é. p. k. lov. Knapp. 2-ik Gencsi Károly Al- geciras 3 é. s. k. lov. tulaj d. 3-ik báró Blomberg Gyula Garas 4 é. f. lov. tulajdonos. IV. Hölgyek dija. Vadász verseny: 1-ső Galgóczy Sándor Majomparádé 4. é. s. k. lov. tulajd. 2-ik B. Kováts Miklós Betyár 4 é. h. lov. Pintér István főhadnagy, 3-ik Galgóczy István Lola id. f. k. lov. túl. 4-ik Nagy György Ezicza 4. é. p. k. lov. Percei hadnagy futottak még Babér, Gabi. V. Homoródi akadály verseny. 1-ső Molnár Lajos Thálya 4 é. s. k. lov. Knapp. 2- ik Kállay Szabolcs Éna 6 é. p. k. lov. Per- czel, Weisz Ignácz Fortunátus 6 é. s. m. lov. tulajd. VI. Gátverseny. 1. Kállay Szabolcs Rolli 5 é. p. k. lov. Knapp. 2-ik Haideger Gyula Dunurel 7 és fél é. s. k. lov. Poók hadnagy, 3- ik Perczel Dénes Hadfi 5 é. p. h. lov. Pintér István futottak még: Buksi, Lénárd. VII. Eladó sikverseny, 1-ső Kállay Szabolcs Sikló 4. é. p. k. lov. Knapp, 2-ik Gencsi Károly Vigasz 4 é. s. k. lov. tulajd. 3-ik Vi- dián Béla Rápa 3 é. s. h. lov. Pintér István, futott még Musette. eléggé fiatalok, hajlíthatok és alkalmazkodó képességűek arra, hogy egymás természetéhez, egyéniségéhez és gondolkozásmódjához simulhassanak. Legfőbb érve, hogy a húsz éves férfinek vagy nőnek jelleme nem alakult még ki kellőképen. Szinte azt sem tudják, hogy tulajdonképen mit is akarnak, ilyen körülmények között pedig feltétlenül csalódás éri őket és folytonos súrlódások, összeütközések, civő- dások láncolata lesz a házasságuk. Viszont a harminc éves férfinek s a huszonöt éves nőnek annyira fejlett már a jelleme és határozott az egyénisége, hogy meg tudja Ítélni, vájjon választottjának egyéni tulajdonai emberekről és dolgokról, főleg pedig a házasságról való fogalmai megfelelnek-e a saját elveinek és nézeteinek s amennyiben azok nem fednék teljesen felfogását, meg tudja állapítani, bele tud-e azokba törődni, képes lesz-e az ellentétek élét letompitani, vagy amennyiben az nem sikerülne, boldog tud-e lenni annak dacára és lenne-e elég ereje, hogy végigélje vele a hosszú életet. A tudósnak emellett az egészség és az utódok testi fejlődése szempontjából is vannak aggályai a korai nősülés, illetve fórjhez- menés ellen. Ugyanebből a szempotból a konvencionális házasságoknak is ellene nyilatkozik. Valamiképen az egymás jellemére, szellemi és testi fejlettségére, azok harmóniájára nem tekintő szerelmi házasságok a boldogtalanság csiráit hordják magukban, ép úgy az anyagi és társadalmi érdekekből erőszakolt házasságokat is szerencsétleneknek tartja, ha nem harmonizálnak egymással férj és feleség szellemi, erkölcsi és testi tekintetekben. Legérdekesebb a tudós statisztikusnak nyilatkozatában a befejező akkord. Azzal végzi ugyanis fejtegetéseit, hogy a fejlett- korú, fejlett testű, egyformán kialakult jellemű, erkölcsi és szellemi képességű házastársak is boldogtalanok lesznek, ha nem köti őket össze kezdettől fogva bizonyos — sziv- beli hajlandóság. Szóval elérkeztünk a szerelemnek tudományos érvekkel való glorifikálásához. Hiába a tudós is csak ember, bármily rideggé és hideggé, tartózkodóvá is tette egyébként a tudományos könyvekbe való temetkezés. A száraz tudós fejtegetések végén szentimentális akkord csendül s olyan vigasztalásféle azok számára, akik nem az ő tudományos metódusa szerint, vagy legalább is nem szerelemből tévedtek a házasság kikötőjébe. Azt mondja: közös gondok, közös aggodalmak, közös szenvedések összekapcsolják a sziveket, még ha eredetileg nem is ellenál- hatatlan szerelmi vágyódás vitte is őket az anyakönyvvezető, az oltár elé. Nekünk az az impressziónk, hogy a tudós amerikai statisztikus kissé tán haza is beszél. A rengeteg számtenger közepette megfeledkezhetett a saját boldogságáról s most e szentimentális utó-zöngékkel vigasztalja magát az elszalasztott — Paradicsomér. K. V. Esik az eső . . . Haj, a deres fürtök költészete már csak a múltat dicséri, az öregség után következik az elmúlás, az örökkévalóságba való átmenet. A sárga lombokon átszürődő napsugár már nem a tavasznak reményt fakasztó melegét rejtegeti, a tavasz elmúlt, vége van a nyárnak. És most már csak az elmúlt évszakok tapasztalatai vannak meg. Mint az öreg ember, kiben már csak az életre való visszaemlékezések tartják az e földhöz való ragaszkodást és aki szorongva gondol a bekövetkezendő évekre, mikor vége lesz mindennek, vége az ideáloknak, melyekért ifjúságában rajongott, vége a küzdelmeknek, melyeket az ideálok megvalósításáért folytatott és vége a nyugodalmas aggkornak, mikor minden szenvedély lecsillapult. A nagy természet is igy van ősz táján éppen. A hulló levelek nem emlékeztetnek egyébre, mint a bekövetkezendő megsemmisülésre. Az a nyugodalmas érzéseket kiváltó gyönge napsugár mintegy reflexe az elmúlt időnek. Azután . . . volt — nincs. Mindennek vége, a természet felveszi az utolsó kenetét és reá borul a fehér lepel. Ezeket a szinte szentimentális érzéseket kicsiholja belőlünk az a hangulat, amely végigvonul mostanság a természet egész birodalmán. Egymás képéről olvassuk le, hogy ezeket az időszerű gondolatokat megérezzük, hogy mindegyikünk, mint a természet gyer- mekei, fájlaljuk annak elmúlását. r? 5Z0DYE6 ES BUTDR5Z0UEr 6YRR050K HAAS FÜLÖP ÉS FIAI DEBRECENBEN, PIAC-UTCA 59. SZÁM ALATT. Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szobaszőnyeg, futószőnyeg és 140 centi széles halina, ágy és asztalterítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tülle függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, utitakaró, kecske és angora bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből ~rendkívüli választék. Kerjen bútorszövet mintákat es krpes árjegyeket. . .irp 3-4
