Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-10-04 / 40. szám
40-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3-ik oldal. íme nálunk egy pénzintézeti válság oka és lefolyása. A végeredményben ennek majdnem mindig a nagy pénzintézeteknek szűkkeblű és a közérdeket egy tekintetre sem méltató üzletvezetése és rosszhiszemű pénzügyi politikája az oka. A mai viszonyok között ezen segíteni sem lehet, mert a nagy tőke a magyar közérdekkel nem törődik sőt túlnyom ólag külföldi forrására ős származására tekintettel, egyenesen nyomja a magyar gazdasági érdekeket. Mert a magyar pénzügyi körök felfogása szerint a pénznek nincs hazája és hazafisága. Ez ugyan téves felfogás, mert a kölcsönt kereső államok lépten-nyomon tapasztalhatják, hogy például a francia pénznek ugyancsak megvan a maga francia hazafisága, a tót ős oláh pénz is teljesen a nemzetiségi irányzatok szolgálatába szegődött, az is bizonyos, hogy a pénznek első sorban a nemzeti gazdaság szolgálatára kell lennie s igy is van ez mindenütt, de hát a mi pénzembereinket erre a hazafiságra sohasem fogjuk megtanítani. Nagy örömmel lesznek ők magyar nemesek, bárók, udvari tanácsosok vagy magyar főrendiházi tagok, a kormánypárti választási pénztár javára ezért nagyobb áldozatokra is készek, de a hazafiasság kötelességeiről, a közérdek istápolásáról tudni sem akarnak. A kormány azonban egyet megtehetne. Kötelezhetné a nagy pénzintézeteket, a náluk kamatmentesen elhelyezett állami milliók élvezete és gyümölcsöztetése ellenében, a közérdekkel való foglalkozásra, a pénzügyi tudtam. Mintha a szemhéjaimon is mázsás kövek lettek volna. Csak sokára jöttem rá, hogy kórházba vagyok. De miért? Nem tudtam megfejteni. Hiszen nem vagyok én beteg ? ! Három hétig feküdtem. Egy jóságos arcú apáca nagy gonddal ápolgatott. Szerettem volna neki megmondani, hogy hagyjon meghalni. De lassankint az értelem tisztulásával az élethez való görcsös ragaszkodás vett rajtam erőt. Egy vágyam volt csak : meggyógyulni s azután elmenni Hozzá és megcsókolni a kezét. Mikor teljesen meggyógyultam, az öreg főorvos szeretettel megpirongatott és azzal bocsátott el, hogy szamár ember az, aki a természet törvényei ellen akar tenni. Igaza volt. A Természet nagy ur. Első utam ahhoz vezetett, aki miatt megakartam halni. Nem találtam senkit. Azt mondták — nászuton vannak. és gazdasági válságok elhárításában való közreműködésre. Az állami milliók elvesz tőrétől való aggodalom talán rákényszerítené a nagybankokat, hogy ne dolgozzanak a romboló hatású válságok előidézésén, hanem ellenkezőleg azok elhárításán, romboló hatásuk csökkentésén működjenek közre. A keservesen dolgozó és adózó kisemberek ezrei az. államnak ezt a csekély, semmibe sem kerülő gondoskodását igazán megérdemelnék. A jegyző. A mi agyonegyszerüsitett közigazgatásunknak talán legszánandóbb áldozat a községi- és körjegyző, akiről ha élethü fotográfiát akarnánk bemutatni, nevezhetnénk egyrészt olyan közigazgatási hivatalnoknak, aki jogilag semmiért sem felelős s aki mégis minden felelősséget a vállain visz. Van körülbelül 30 feljebbvalója, amelyik mind fegyelmi eljárás terhe alatt rendelkezik vele, úgy hogy a legtöbb falusi jegyző csak nagy ritkán ér rá magával a faluval is foglalkozni. A falu jegyzőjének ugyanis a jegyzői állás természetéből kifolyólag a jogkereső nép tanácsadójának, gyámolitőjának és társadalmi vezetőjének kellene lenni, e helyett a legtöbb jegyző a mi közigazgatásunk tökéletlensége miatt nem más mint aktagyáros, sőt miután az adóvégrehajtás s egyéb más zaklatása a falusi népnek, is a jegyző kötelessége, a legtöbb helyen alig tekinti a nép másnak, mint az élete megkeseritőjének, egy olyan zsarnoknak, amelyet ráadásul neki kell fizetni is. Nagy ritkaság az olyan falu, amelyikben a lakosság lélekben összeforrott a jegyzőjével, de nem is csoda. Hiszen a községi jegyző nem ér rá a falu szociális bajaival törődni és ha mégis törődik, bizonyosan az éjjeli nyugalmát kell megrabolnia, mert máskülönben a kelleténél is nagyobb rakásra gyűlnék fel a restancia, aminek természetValami vad indulat fogott el. Szerettem volna bezúzni az ablakot. Micsoda lelke lehet annak. Én a kórházban halódom és ő ugyanakkor nászuton van. Annyira nem törődött volna velem ? És én még neki akartam kezet csókolni! Teljesen meggyógyultam. Most már nem fájt a lelkem se. Örültem az életnek. De mintha attól kezdve megfagyott volna a szivem. Nem érdekelt többé a nő. Azaz, hogy igen. Mikor egy-egy női arc felhívta a figyelmemet, azt kerestem az álarc mögött: hol van a lélek ? Azt hiszem, sohasem fogom megtalálni. Bartos doktor meggyujtóttá kialudt szivarját, szinültig töltött egy pezsgős poharat, fenékig kiitta és dévajul odaszólt a cigánynak: — „Rácsos kapu rácsos ablak . . .“ szerű következménye a fegyelmi eljárás. Ilv körülmények között nem is csoda, ha köz- zégi- és körjegyzők már évek óta tűrhetetlennek találják helyzetüket s nap-nap után nagyobb erélylyel követelik annak megváltoztatását. Minden falusi jegyző érzi magában, hogy neki nemesebb hivatása van s jelentősebb szerepe a falu életében, mint az, hogy a különböző magasabb fokú közigazgatási apparátusok örökös lábtörlője legyen. A jegyző ott él a faluban, ismeri a falu ezernyi és ezernyi baját és még sem tud rajta segíteni, mert hiszen életének, tevékenységének legnagyobb része meddő „nemleges“ jelentések gyártásával és oly funkciók végzésében telik le, amelyeket állami közegeknek kellene végezniük. Ily körülmények között valósággal ritkaságszámba megy, ha oly jegyzőről hallunk hirt, aki hivatali teendőinek pontos elvégzésén kívül a társadalmi munka mezején is tudott elévülhetlen érdemeket szerezni. Nem igy volna ez, ha a község és körjegyzők mostoha helyzetén segítenének, a legtöbb községben megtalálnék azokat a társadalmi utón létrejött népjóléti intézményeket, amelyek nem csak a falu anyagi, de erkölcsi bajain is segítenek. , Szatmármegyei árvizvesszedelem. A hosszantartó esőzések miatt az ország minden részéből aggodalmas hírek érkeznek. A szakadatlanul tartó zápor és felhő- szakadások megduzzasztották a folyók medrét úgy hogy az ország számtalan helyisége viz alá került. Ezen általános veszedelemtől a mi vármegyénk sem menekülhetett meg. A Szamos garázdálkodása az elmúlt héten úgy Szatmár városát, mint a szamosmenti falvakat erősen fenyegette. Sőt Olcsvaapáti, Keérsemjén, Kak- szentmárton, Pálfalva, Vetés, Kiskolcs.Nagy- kolcs és Dara határait el is öntötte már a viz. A földeken levő tengerit, burgonyát az ár mindenütt kimosta és elvitte. Ez különösen érzékeny kárt okoz a gazdáknak és a szegény népnek egyaránt. Az áldatlan pénzügyi viszonyokhoz most ez a csapás is járult. Nem lesz burgonya, ku- kukorica, a két legszükségesebb élelmi cikke a szegény földművelő népnek. Igazi szenvedést és óriási nyomort hoz a tél. És bár a Szamos, a legújabb hírek szerint, kezd visszatérni medrébe, szomorú tudósítások érkeznek az esőzések által okozott károkról. Vannak helyek a megyében, ahol már hetek óta nem láttak napot. Sártenger borítja az egész vidéket. Az utak teljesen j árhatatlanok. HÍREK. — Uj postaügynökség. A kereskedelemügyi miniszter Szamoskér községben egy postaügynökség felállítását engedélyezte. — Pályázat. A kismajtényi postamesteri állásra f. évi október hó 10-én lejáró határidővel pályázat van hirdetve. — Uj ügyvéd. Dr. Kis Dezső ügyvéd, n. dr. Steinberger Samu ügyvéd irodáját átvette s Mátészalgán ügyvédi működését megkezdette. Modernül berendezett Étterem és Sörcsarnok a Debr. Első Tkpénztár palotájában. Figyelmes, pontos és előzékeny kiszolgálás. OEBRECZEN, sarkán. 3—10 Vidékiek találkozó helye : : : Kitűnő magyar és francia konyha. Tisztán kezelt borok. Valódi pilseni sör. Telefon Előre megrendelt társas-ebéd Telefon 958. vacsora mérsékelt áron. 958. Van szerencsém értesíteni a n. é. hölgyközönséget, hogy divatáru üzletemben a mai naptól pizj f/ojoníülf készítését vezettem be és azok a legújabb divat szerint a legizlésesebb kezdve KdldJJUlv kivitelben lesznek készítve. Állandó raktár valódi modell női-, leány-, gyermek- és gyászkalapokban. Átalakítások és igazítások azonnal eszközöltetnek. ----A n. é. hölgyközönség b. pártfogását kérve vagyok tisztelettel SCHWARTZ JENŐ férfi- és női divatáruháza a „Kalap-királyhoz“ MÁTÉSZALKA.
