Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-09-27 / 39. szám
2-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE, 39-ik szám. tulcsekély adómentes jegytartalék. — Franciaország pedig „úszik a pénzben“. A pénzügyi szakemberek a közismert francia viszonyokat s az ottan pénzbőséget fogják itt ellenérvül felhozni. De tévédnek, mert nálunk is tizszerte több a vagyon, semhogy a fizetési eszköz kiánya a tőkék hiányának volna betudható. Franciaország azonban már 1870-ben számolt a forgalom meg nem állítható folytonos terjeszkedésével és pénzjegyeinek évtizedről évtizedre egy milliárddal való bővítéséről gondoskodott.. Ott 1870-ben a pénzjegyforf alom Í800 millió frank volt, ma 4 vtízeddel később 4 milliárddal több vagyis 5880 millió frank. Ez az ottani pénzbőség rövid magyarázaté. Egyes bankkapacitásoknak ama tanácsa — és itt nemcsak a magyarokra, hanem külföldön elhangzott nyilatkozatokra is gondolok — hogy az ipar és kereskedelem tartózkodjék nagyobb üzletektől, ne bocsátkozzék Uj vállalatokba, legyen elővigyázatos, hogy csak a férgese hull stb. — nem komoly beszéd. A kereskedelmet ily módon nem lehet, sőt egyenesen oktalanság az üzletüktől való tartózkodásra ösztökélni. Mi másként argumentálunk. Meg nem engedhető, hogy egy bizonyos kontigenst meghaladó papírpénz emissziója adóköteles legyen, mert ez adó a földmivelés ipar és kereskedelem büntetését jelenti. Ha a gazdasági élet a mai bankjegykontigenssel be nem éri, nem szabad a haladást mesterséges akadályok felállításával visz- szaszoritani, hanem a kontingens nagyobbitandó. A papírpénznek az aranyhoz való kötöttsége kritikus időben helyt úgy sem áll s nyugodtabb epochákban csak fejlődési akadály. Hányszor lett az 1844-ből való angol „fair weather act“ hatályon kívül helyezve! Angliában az u. n. giralpénz (csekk) járja. Hol van ennek az arany- fedezete ? Megvan mindaddig, mig igénybe nem lesz véve. Az angol letétek közel 20 milliárd koronára rúgnak és az angol pénzintézetek összarány- állománya cca 400 millió korona, tehát az aranyfedezet 2%. Á bölcs tanács, hogy tartózkodjunk üzletektől, hogy mentői kevesebbet bányászszunk, őröljünk, építsünk, gyártsunk, forgassunk, szóval hogy mentői kevesebb pénzt vegyünk igénybe hogy tartózkodásunkkal az olcsó pénzre legyünk érdemesek — abszurdum és az abszurdum annyival nő, amennyivel magasabb helyről hangzik az „intelem“. Ez az ország nem azzal fejlődik, amivel türtőztetjük magunkat. A kétmilliárdos budget követelményeinek csak akkor tehetünk eleget, ha sokat vetünk, bányászunk, őriünk, építünk, gyártunk forgatunk stb. s e cél csak úgy érhető el, ha az összgazdaság minden segédeszközökkel el van látva. Tehát nem csak vetőmaggal, hanem szénnel, téglával, vassal, vaggonokkal és last but not least pénzzel is. Bármely tényező híján megakad az egész orkánizmus vérkeringése. A forgalom nem kívánja a pénzt mint tőkét, hanem mint segédeszközt. Kell, mint akár a szén, vagy a vasúti kocsi. Az állam feladata annyiról gondoskodni, amennyi a cserébe hozott áruk értékének megfelel és e természetes kifejlődést nem szabad mesterséges eszközökkel akadályozni. Nem szabad a jegybanknak azt mondani: a papírpénz eszközét nem nyújtom, mert nincs megfelelő aranyfedezet. Ily kijelentés montrúózus amikor a finánctudomány épp az utolsó 10 évben mutatta ki, hogy a pénz fogalma anyagi niegjéíenésétől független és nem más, mint állami proklamáció : „a póh'z az állárh által szankcionált fizetési eszköz“. Amint a szenet nem szabad az iparostól elvonni, úgy nem szabad tőle elvonni a pénzt sem, mert amint nem boldogul szén nélkül, úgy nem boldogul pénznélkül sem. És amint nem ajánlom az iparosnak, hogy tartózkodjék tömeges szénrendelésektől, mert csak igy mutatkozik érdemesnek olcsó szénárakra, vagy tartózkodjék tömeges szállításoktól, mert csak igy remélhető a tarifák leszállítása, akként nem ajánlható, hogy tartózkodjék nagyobb összegű pénz (hitel) igénybevételétől, mert csak igy lesz érdemes arra, hogy vele szemben olcsóbb kamatláb alkalmaztassák. Vasúti kocsi, fűtőanyag, nyersáru, hitel, pénz mind a forgalmi élet tényezői, a lényeg, a tengely, ami körül az egész gazdasági élet forog: maga a munka. Munka utján termelek uj értéket s azzal önként jelenik meg egyik vagy másik formában a pénz. S a mostani súlyos pénzügyi helyzet megoldására vezető eszközök közül, olykor-olykor hallatszott messziről egy-egy ebcsaholás. Merengve járt megint egyszer Sophie ezeken a csendes utcákon. Az a néhány járókelő, aki elsietett mellette, kíváncsian nézett vissza azután a tetszetős nőalak után, ki érdeklődve nézegette a bolti táblákat és a házak homlokzatát. A magánosán sétáló nő nem hatott ugyan furcsán, de mindenesetre figyelmet ébresztett öltözetével: csinos kis tiroli kalapjában, egyszerű trotteur-szoknyájának világos csipke- boritásával és hosszú fehér kéz tyűjével. így haladt lassan tova, mikor az egyik ház ajtajából hirtelen egy kicsi szőke leány futott ki s elébe állva, elszántan igy szólli- totta meg: — Nem jönne be hozzánk? Mama még nem jött haza. Nem tudom megrakni a tüzet s még nem ettek a kis testvérkéim. — Mit mondasz ? — kiáltotta Sophine meglepetten. — Nem tudod, hol késik oly soká mamád? — Oh — mondotta a kicsike meggyőződéssel — mama egy idő óta kis testvérkét akár szerezni nekünk; bizonyára azért marad el ma oly soká. — S atyátok csak este jön haza? — Nekünk már nincs papánk — mondotta a kicsike egyszerűen. Ez a felelet elég volt Sophiennak, hogy készen álljon a segítségre. — Vezess a lakástokba, kicsike. _______ Az ajtó nyitva volt; Sophie egy pillantással végignézett az egész szegényes berendezésen : az asztalon, pár széken, két ágyon, kanapén, a kandalló előtt állő kályhán, a padlón heverő néhány konyhaedényen s a falakon lévő néhány olcsó díszen. A két kis fiú az asztalnál ült és száraz kenyéren rágcsált. Mikor az idegen belépett, leereszkedtek a székről s a kis nénjükhöz csimpaszkodtak. Sophie mindjárt észrevett a kanapén néhány apró fehérneműt, melyet bizonyára egy uj világpolgárnak szántak. Mosolyogva mondotta: — Gyermekek, mama kis testvért fog hozni nektek. S én leszek a keresztmama — tette hozzá akaratlanul. Ez a szó felvillanyozólag hatott a gyermekekre. Boldogan tapsoltak s azt kiabálták: — A keresztmama! A keresztmama! Hoztál-e nekünk cukrot, keresztmama ? E pillanatban egy idősebb ur jelent meg az ajtóban. A szegényügyi bizottság hivatalnoka volt, aki azért jött, hogy elvigye a gyermekeket s hatósági gondviselésbeadja őket arra az időre, mig anyjuk a kórházba lesz. A gyermekek ijedten sivalkodtak fel: — Nem megyünk! Itt akarunk maradni a kedves keresztmamánál! S ekkor sajátszerii érzés vett erőt Sophien. Ösztönszerüleg érezte, hogy neki meg kell óvni és gondjába kell fogadni ezeket a gyermekeket. Az anyai szeretethez hasonló valami ébredt fel benne. — Nem maradhatnak a gyermekek a lakásban? — kérdezte egészen áthatva a boldogságtól, hogy anyáskodhatik a védettjein. De a hivatalnok még nem volt megnyugtatva. — A dolog nem oly egyszerű — mondotta. — Az ügyet annak rendje és módja szerint kell elintézni. Kérdés, csakugyan abban a helyzetben van-e kegyed, hogy pártfogásába veheti a gyermekeket? Nyujthat-e arra nézve némi biztosítékot? Sophie egy pillanatig meghökkenve hallgatott. Hogyan győzze meg a hivatalnokot? De minthogy maga is hivatalnok-leány volt, rögtön eszébe jutott, hogy van egyetlenegy mozdulat, mely az államélet minden viszonyai közt többet ér minden Írott bizonyítéknál: ünnepélyes mozdulattal felemelte a jobb kezét esküre kinyújtott két ujjával, igy bizonyítva, hogy igazat mond. A hivatalnok e rögtönzött esküvel szemben nem tétovázott többé hogy gondjára bízza a gyermekeket, Mert a kisasszony e pillanatban oly ünnepélyesnek, oly nemesnek, oly fenköltnek látszott, hogy megillető- dött és meggyőzve érezte magát láttára. Mikor a hivatalnok köszönve eltávozott, Sophie leakasztott az ajtóról egy konyha- kötényt, aztán boldogan s megindultan fogott hozzá uj, magaválasztotta kötelességégének teljesítéséhez. 5ZŐDYE6 É5 BUIDR5ZÖUEr 6YÁR050K HAAS FÜLÖP ÉS FSAI DEBRECENBEN, PIAC-UTCA 59. SZÁM ALATT. Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szobaszőnyeg, futószőnyeg és 140 centi széles halina, ágy és asztalterítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tülle függöny és ugyanolyan stoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró, lópokróc, utitakaró, kecske és angora bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott szőnyegeiből □□□ODDDaDOoaoanaoaonnpaDaaamaaDoam rendkívüli választék. Kérjen bútorszövet mintákat és képes árjegyéket. □□□□□taaDDndaqanaaDDöBDDnnánbaDDbaüiij 2—4
